Harminchét találkozás korunk tanúival
Szarvas István: Kérdeztem – Válaszoltak II.
Szarvas István Kérdeztem – Válaszoltak II. című interjúkötete olyan embereket szólaltat meg, akik a tudomány, a politika, a művészet, az irodalom, az egyházi élet és a sport különböző területein váltak ismertté. A 37 interjút tartalmazó kötet legnagyobb erénye éppen ez a sokszínűség: egymástól távoli életutak és gondolkodásmódok kerülnek egymás mellé, miközben valamennyi beszélgetést összeköti a kérdező személye és érdeklődése.
A szerző nem egyetlen szakterület képviselőit gyűjti össze. Nobel-díjas tudós és író, politikus és bíboros, akadémikus és orvos, színművész és zenész, olimpiai bajnok és űrhajós egyaránt helyet kap a könyvben. Ez már önmagában is jelzi Szarvas István interjúkészítői felfogását: számára elsősorban az érdekes ember és az érdekes életút számít.
A kötet talán legnagyobb neve Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas. Mellette a Nobel-díjasok körét Elizabeth Blackburn képviseli. Jelenlétük különös rangot ad a könyvnek, ugyanakkor jól mutatja a szerző törekvését arra, hogy a nemzetközileg is kiemelkedő személyiségek gondolatait közelebb hozza a magyar olvasóhoz.
A politikai és közéleti beszélgetések között ugyancsak történelmi jelentőségű nevek jelennek meg. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője olyan korszak egyik főszereplője volt, amely alapvetően megváltoztatta Európa történelmét. Németh Miklós volt miniszterelnök és Pozsgay Imre szintén a magyar rendszerváltozás meghatározó személyiségei. Az ilyen interjúk értéke az idő múlásával növekszik: ami elkészülésekor aktuális beszélgetés volt, az évek múltával kordokumentummá válik.
Más jellegű közéleti világot képvisel Erdő Péter bíboros. Az egyházi vezetővel készített beszélgetés azért is fontos része a kötetnek, mert a szerző érdeklődése itt a hit, az egyház és a társadalom kérdései felé fordul. Szarvas István interjúinak visszatérő sajátossága, hogy beszélgetőpartnerét nem csupán tisztségében vagy szakmai szerepében kívánja megmutatni: az embert keresi a címek és rangok mögött.
A tudomány világát több kiemelkedő személyiség képviseli. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, valamint Farsang Csaba, Papanek Gábor, Szolcsányi János és más kutatók, professzorok megszólaltatása azt mutatja, hogy a tudomány népszerűsítése különösen fontos a szerző számára. Ezekben az interjúkban komoly szakmai kérdések jelennek meg, de a kérdező törekszik arra, hogy a válaszok a nem szakember olvasó számára is követhetők legyenek.
A művészeti fejezetek egyik legemlékezetesebb személyisége Psota Irén. Egy olyan színésznőről van szó, akinek alakja összeforrt a huszadik század második felének magyar színház- és filmművészetével. Mellette Kocsis Zoltán zongoraművész és karmester, Ókovács Szilveszter, valamint Bodza Klára is azt bizonyítja, milyen széles kulturális horizontot fog át a kötet.
Az irodalmat Kertész Imre mellett többek között Müller Péter, Moldova György és a világhírű brazil író, Paulo Coelho képviseli. Különösen érdekes, hogy magyar és külföldi alkotók kerülnek egyazon könyv lapjaira. Ezáltal a kötet nem marad a magyar közélet és kultúra határain belül, hanem nemzetközi kitekintést is kínál.
A sportolók sora ugyancsak figyelemre méltó. Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás labdarúgója a magyar sporttörténet egyik nagy korszakának tanúja. Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó már egy másik nemzedéket képvisel. Polgár Judit pedig olyan magyar sportember, aki a sakkozás történetében nemzetközi mércével is maradandót alkotott.
Külön hely illeti meg Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst. Az ő életútja egyszerre része a tudomány, a technika, a repülés és a közelmúlt történetének. Az ilyen beszélgetésekben mutatkozik meg különösen az interjú mű
