A fekete garbós világhírű Paulo Coelho 77 éves
Oroszország volt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál dísz vendége amely 2005 április 21-24 között került megrendezésre. Brazília nem vett részt rajta ,ők hívták meg Paulo Coelhot, aki Rio de Janeiróban 1947-ben született író, az ABL (Brazil Irodalmi Akadémia) tagja volt Budapesten, aki új könyvének, a Zahirnak hazai megjelenésével, szinte egy időben érkezett hazánkba. A végtelenül szimpatikus, szerény írót egyesek a szavak alkimistájának tartják. Korunk egyik legjelentősebb szerzője. Könyveit már több mint 150 országban ismerik, vallási hovatartozástól és kulturális elkötelezettségtől függetlenül. Eddig 56 nyelvre lefordított művei nemcsak a sikerlistákat hódították meg, de társadalmi és kulturális vitákat is kiváltottak. Könyveinek gondolatvilága, filozofikus jellege és témaválasztása már több millió olvasót segített új utak keresésében, világszemlélete formálásában.
Feleségével, Christina Oiticicával közösen intézetet alapított, ami hátrányos helyzetű brazilokon, főként gyermekeken és időseken kíván segíteni. Az akkor megjelent Zahir előtt 2001-ben „Az Alkimista” és „A Veronika meg akar halni”, 2002-ben „Az ördög és Prym kisasszony”, majd 2003-ban „A Piedra folyó partján ültem” jelent meg magyar nyelven.
A budapesti Gellért Szállóban megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2005 április 20 án a harminc meghívott újságíró között én is ott lehettem mielőtt a kérdésemet és a válaszát ismertetném néhány szó a sajtótájékoztatóról
Paulo Coelho a látogatásának okáról és karrierjéről beszélt. Az eseményen jelen volt ügynöke, Monica Antunes is. Coelho visszaemlékezett 1982-es budapesti látogatására, és megosztott néhány személyes történetet. Elmondta, hogy "Zarándoklat" című könyvének sikere után a Szent Jakab-zarándokút látogatottsága jelentősen megnőtt, és ennek elismeréseként Santiago de Compostela egyik utcáját róla nevezték el. Az újságírók nagy érdeklődést mutattak, és a sajtótájékoztató baráti hangulatban zajlott, indiszkrét kérdések nélkül. Az esemény végén az újságírók megtapsolták az írót.
Mr Paulo Coelho
Pár évvel ezelőtt azt mondta nekem egy brazil költő, hogy hasonlóság van a brazil és a magyar nyelv között. Ön hogy látja? Eljut a magyar irodalom Brazíliába?
A két nyelv között én nem érzem a hasonlóságot. Nagyon komoly probléma a fordítás. Ez eléggé limitálja azt a lehetőséget, hogy Brazíliában megismerjék a magyar irodalmat és kultúrát. A mai irodalmat még nehezebb lefordítani. Sajnos az országhatárokon nem megy át
az irodalom. Tegnap hosszan beszélgettem egy magyar kollégámmal arról, hogy a magyar történelemből Attilát rossz fordítás miatt barbárként ismerte meg a világ, pedig ő teljesen más értékrenddel rendelkezett.
Megkértem üdvözölje A Hetedhéthatár Magazin olvasóit A Hetedhéthatárra írva ezt meg is tette és kért egy Hetedhéthatárt.
A fekete garbós világhírű Paulo Coelho 77 éves
Oroszország volt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál dísz vendége amely 2005 április 21-24 között került megrendezésre. Brazília nem vett részt rajta ,ők hívták meg Paulo Coelhot, aki Rio de Janeiróban 1947-ben született író, az ABL (Brazil Irodalmi Akadémia) tagja volt Budapesten, aki új könyvének, a Zahirnak hazai megjelenésével, szinte egy időben érkezett hazánkba. A végtelenül szimpatikus, szerény írót egyesek a szavak alkimistájának tartják. Korunk egyik legjelentősebb szerzője. Könyveit már több mint 150 országban ismerik, vallási hovatartozástól és kulturális elkötelezettségtől függetlenül. Eddig 56 nyelvre lefordított művei nemcsak a sikerlistákat hódították meg, de társadalmi és kulturális vitákat is kiváltottak. Könyveinek gondolatvilága, filozofikus jellege és témaválasztása már több millió olvasót segített új utak keresésében, világszemlélete formálásában.
Feleségével, Christina Oiticicával közösen intézetet alapított, ami hátrányos helyzetű brazilokon, főként gyermekeken és időseken kíván segíteni. Az akkor megjelent Zahir előtt 2001-ben „Az Alkimista” és „A Veronika meg akar halni”, 2002-ben „Az ördög és Prym kisasszony”, majd 2003-ban „A Piedra folyó partján ültem” jelent meg magyar nyelven.
A budapesti Gellért Szállóban megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2005 április 20 án a harminc meghívott újságíró között én is ott lehettem mielőtt a kérdésemet és a válaszát ismertetném néhány szó a sajtótájékoztatóról
Paulo Coelho a látogatásának okáról és karrierjéről beszélt. Az eseményen jelen volt ügynöke, Monica Antunes is. Coelho visszaemlékezett 1982-es budapesti látogatására, és megosztott néhány személyes történetet. Elmondta, hogy "Zarándoklat" című könyvének sikere után a Szent Jakab-zarándokút látogatottsága jelentősen megnőtt, és ennek elismeréseként Santiago de Compostela egyik utcáját róla nevezték el. Az újságírók nagy érdeklődést mutattak, és a sajtótájékoztató baráti hangulatban zajlott, indiszkrét kérdések nélkül. Az esemény végén az újságírók megtapsolták az írót.
Mr Paulo Coelho
Pár évvel ezelőtt azt mondta nekem egy brazil költő, hogy hasonlóság van a brazil és a magyar nyelv között. Ön hogy látja? Eljut a magyar irodalom Brazíliába?
A két nyelv között én nem érzem a hasonlóságot. Nagyon komoly probléma a fordítás. Ez eléggé limitálja azt a lehetőséget, hogy Brazíliában megismerjék a magyar irodalmat és kultúrát. A mai irodalmat még nehezebb lefordítani. Sajnos az országhatárokon nem megy át
az irodalom. Tegnap hosszan beszélgettem egy magyar kollégámmal arról, hogy a magyar történelemből Attilát rossz fordítás miatt barbárként ismerte meg a világ, pedig ő teljesen más értékrenddel rendelkezett.
Megkértem üdvözölje A Hetedhéthatár Magazin olvasóit A Hetedhéthatárra írva ezt meg is tette és kért egy Hetedhéthatárt.
Majd mindketten Obrigadót mondtunk egymásnak
