A mesterséges intelligenciát az ember teszi

jóvá, vagy rosszá

Hogyan maradhat a mesterséges intelligencia hosszú távon hasznos az emberiség számára?

Miért kulcsfontosságúak a jó minőségű adatok?Mit lehet tenni a deepfake ellen és mik azok a

mesterséges intelligencia sandboxok? Az ELTE ősszel újrainduló tudományos-

ismeretterjesztő videósorozatában ezúttal Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI

jogi szabályozásának szakértője osztja meg gondolatait.

Az MI gyors fejlődése napjaink egyik legnagyobb technológiai forradalmát jelenti. Badinszky

Áron, aki a mesterséges intelligencia jogi aspektusait kutatja, úgy látja, hogy a mesterséges

intelligencia életünk részéve vált, de csak akkor maradhat tartósan hasznos, ha az emberek

megtanulják hatékonyan, felelősen és fenntarthatóan alkalmazni. A technológia biztosan

velünk marad, de azt, hogy ami érdekünkben is dolgozzon, csak az etikus fejlesztés biztosítja.

Széleskörű oktatási programok és etikai kódexek

A mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok és kormányok egyre inkább felismerik annak

fontosságát, hogy a technológia előnyeit minden társadalmi réteg egyaránt, biztonságban

élvezhesse. Más célok mellett ennek előmozdítására jött létre az Európai Unióban az AI-

rendelet is, amely emberközpontú, azaz az európai értékeket, alapjogokat végletekig

tiszteleten tartó módon igyekszik keretek közé terelni az MI fejlesztésétét és felhasználását.

Eközben az Egyesült Államokban és más nagyhatalmakban is kialakultak azok az etikai

standardok, amelyek biztosítják, hogy az MI a társadalom érdekeit szolgálja. Napjainkban a

globális MI fejlesztés ilyen kiemelt értékei az átláthatóság, az emberi felügyelet és a

diszkriminációmentesség.

Az adatok fontossága

A mesterséges intelligencia működésének egyik alapja az adat, amelynek összetétele és

részletessége meghatározza az algoritmusok hatékonyságát és az általuk létrehozott

eredmények minőségét. Ahogyan Badinszky Áron fogalmaz "az adat az MI számára olyan,

mint az üzemanyag az autóknak". A minőségi – azaz a felhasználási terület sajátosságait

tükröző – adatkészletek biztosítják az algoritmusok megbízható működését. Azonban, ha az

MIhiányos, torzított adatokból dolgozik, az – pl. etnikai vagy nemi alapú – diszkriminációhoz

vezethet. Az adatkészletet ennek megfelelően következetesen kell kialakítani, figyelembe

véve különösen azt, hogy az MI által javasolt vagy meghozott döntések milyen mértékben

befolyásolják a döntéseben érintett személyek életét.

Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI jogi szabályozásának szakértője (Fotó:

ELTE)

A deepfake és a mesterséges intelligencia kihívásai

Az MI alkalmazásával kapcsolatos etikai kérdések egyre nagyobb figyelmet kapnak, ezek

súlyára különösen a deepfake technológia elterjedése hívja fel a figyelmet. Ez lehetővé teszi,

hogy emberek kinézetét MI segítségével valósághűen lemásolják és manipulálják. Az így

készített, hamisított felvételek a személyiségi jogokat sértő, vagy akár szexuális jellegű

bűncselekményeket megvalósító visszaélések mellett dezinformációs eszközzé is válhatnakés

akár választások kimenetelét is befolyásolhatják. Az ártó szándékú deepfake-ek ellen jelenleg

még nem alakult ki és terjedt el hatékony eszköz és az elkövetők rendre ismeretlenek

maradnak.

A generatív mesterséges intelligencia és szerzői jogok kérdése

A generatív MI modellek, például a DALL-E vagy a Stable Diffusion, szintén szerzői jogi

problémákat vetnek fel. Az algoritmusok működéséhez hatalmas mennyiségű adat szükséges,

de sok esetben ezek az adatok engedély nélkül felhasznált szerzői művekből (könyvekből,

filmekből, festményekből, stb.) származnak. A hollywoodi írók tavalyi sztrájksorozata és az

ennek nyomán indult szerzői jogi perek rámutatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia és a

szellemi tulajdon körüli kérdések még mindig tisztázásra várnak.

Az európai sandbox modell

Az innováció és a szabályozás közötti egyensúly megteremtése érdekében az Európai Unió

kötelezővé tette az ún. sandboxok (azaz szabályozási tesztkörnyezetek) létrehozását, amelyek

lehetőséget nyújtanak a vállalatoknak és innovatív szereplőknek arra, hogy biztonságos

keretek között teszteljék MI fejlesztéseiket. A sandbox nyújtotta dinamikus – azaz a

technológia fejlődésére gyorsan reagálni képes – szabályozási modell előmozdítja az

innovációt, miközben a jogalkotók bevonásával védi a fogyasztókat és felhasználókat a

potenciális kockázatoktól. A szabályozási tesztkörnyezetekben az MI-ről szerzett

tapasztalatok később kiváló alapot szolgáltatnak a jogalkotóknak, hogy technológia és a piac

sajátosságait valóban tükröző jogi kereteket alakítsanak ki. Az EU-ban2026-ra minden

országnak létre kell hoznia saját MI sandboxát, vagy csatlakoznia kell egy már működő

tesztkörnyezethez.

Az ELTE Tudománykommunikációs sorozatának korábbi részeiben Csabai István

akadémikus (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) a mesterséges intelligencia

felhasználhatóságának sokrétűségéről, Gulyás László, az (ELTE IK Mesterséges Intelligencia

Tanszék) a technológia fenntarthatóságáról és centralizálhatóságáról, míg Darázs Lénárd

általános rektorhelyettes az MI jogi szabályozásainak kérdéseiről beszélt.

Forrás Medical Online