Sinkó Eszter: A magyar állam a GDP 4.4 %-át költi az egészségügyre

Az IME egészségügyi szaklap XVIII. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciára 2024 június  12-én került sor Budapesten  a Crowne Plaza Hotelben V. szekcióban amelyek az alábbiak voltak I. Szekció Egészségpolitika, II. Szekció Adósságmenedzsment új megközelítésben, III. szekció Adatvezérelt egészségügy. IV. Szekció Egészség gazdaságtan. V.  Köz és magán ellátás együttélése 17 résztvevővel kilencórás időtartamban egy órás ebéd , és kétszer húsz perces kávé szünettel.

Jelenleg a Járó beteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap  2024 június 12-ikonferenciáján, ahol még a Pénzügyminisztérium államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

A kijelentést Banai Péter Benő tette, aki államháztartásért felelős a pénzügyi tárcánál, és előadásában azt hangsúlyozta, a szakdolgozók és orvosok bérét a koronavírus-járvány okozta válság, az államháztartási hiány, a háború és a költségvetést terhelő más, kedvezőtlen körülmény ellenére is növelték, így az ágazati bérek nemcsak reálértéküket őrizték meg az elmúlt években. Mint fogalmazott, 2024 és 2028 között a „növekedés és helyreállítás évei jönnek”, 2025-ben mérséklődő infláció mellett már érdemi gazdasági növekedéssel számol a kormány, és az egészségügy is számíthat mintegy 100 milliárd forintos többletforrásra az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF), ha sikerül konszenzusra jutni az uniós szervekkel. Arra, a közönség soraiból érkező felvetésre, hogy a kormány hosszú távú tervei között sem szerepel, hogy GDP arányosan 4 százaléknál többet költsön az egészségügyre, az államtitkár azt mondta: lehetnének magasabbak a közkiadások, ám vannak olyan országok, ahol ennél is kevesebb jut az ágazatra, mégis eredményesebb a működés.

Az alapellátástól a kórházakig adott áttekintést az egészségpolitikai folyamatokról Bidló Judit, a Belügyminisztérium (BM) egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Egészségügyi Menedzsmenttársaság (MEMT) által szervezett konferencián.

A háziorvosi indikátorrendszer átalakítása során kiderült, hogy vannak olyan körzetek, amelyek nem reagáltak a változásokra, ez, valamint az alapellátási igények átrendeződése is indokolja a körzetek átszabását. A betöltetlen körzetek problémájának rendezésébe az önkormányzatokat is bevonják, megoldási javaslataikat augusztus 31-éig oszthatják meg a BM-mel.

Végül jó és hatékony megoldásnak bizonyult az alapellátási ügyeleti rendszer átszabása, hiszen a betegek, akik egyre jobbra értékelik az ügyeleti pontokon folyó munkát, definitív ellátáshoz jutnak a helyszínen. A szakpolitika most azon dolgozik, hogy a gyógyszertári ügyeleteket is összehangolja az új ügyeleti rendszerrel. A szakpolitika fókuszában a praxisközösségek továbbfejlesztése áll. A kiemelt kompetenciájú ápolók (APN) hatásköri listájának kidolgozása, az egészségfejlesztési irodák bevonása nyomán egy olyan holisztikus ellátási lánc jön létre, amely prevenciós szemlélettel egészen a rehabilitációig kíséri a beteget. A járóbeteg-ellátásban a szerepek újraallokálására és a tele medicinában rejlő lehetőségek jobb kihasználására koncentrálnak, a legfontosabb feladatok a megfelelő szakmakódok, a rövidebb beteg utak és előjegyzési idő. Nem cél a kórházak bezárása – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki elmondta azt is, olyan új szakma- és tevékenységkódok jelenhetnek meg a fekvőbeteg ellátásban, amelyek lehetőséget adnak a kapacitások átszervezésére is. A finanszírozásban meg kell jelennie az amortizációnak – tette hozzá Bidló Judit, aki elmondta, a szakállamtitkárság dolgozik a minimumfeltételek új rendszerén is.

Még mindig kórház centrikus a rendszer Választás után vagyunk, de egyelőre nincs jele, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hozna létre a kormány, az ágazat továbbra is csak államtitkári szinten kap képviseltetet. Az egészségügy még mindig nem prioritás, és nem nyilvános a Boston Consulting Group (BCG) átalakítási javaslatcsomagja sem, amelyet azért titkolnak, hogy „ne zaklassák fel a közvéleményt”.Ezzel az összefoglalóval vette sorra a kormányzati döntések kedvezőtlen hatásit Sinkó Eszter a Semmelweis Egészségügyi Menedzserképző Központ dékán helyettes a MEMT elnökhelyettese, a konferencia szervező bizottság elnöke, aki szerint a magyar ellátórendszerre a szocializmus óta jellemző kórház centrikusságot erősítették azzal, hogy az irányító kórházakhoz rendelték a megyei ellátás szervezési feladatokat, miközben a humánerőforrás-krízis és az eladósodás – az adósságnövekedés üteme megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben – tarthatatlan állapotokat eredményez az intézményekben. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) képtelen kezelni a kórházaktól érkező heti ötezer panaszbejelentést, így az üzemeltetés kiszervezése legfeljebb arra jó, hogy a kormány összességében láthatja, hogy milyen állapotban van a kubatúra; kérdés persze, hogy ez a tapasztalás milyen döntésre sarkallja…Nem feltétlenül jó, hogy a teljes ellátórendszer irányítása az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozik – folytatta a  dékán helyettes  aki szerint a háttérintézményekben kevés a szakember, de őket sem fizetik meg. Példaként említette, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elődjénél, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a kilencvenes években még hatezren dolgoznak, most pedig már csak 660-an, miközben az intézmény számos funkcióját erősíteni kellene. NNGYK – mindössze ennyi maradt az ÁNTSZ-ből – fogalmazott Sinkó Eszter  a konferencia szervező bizottság elnöke .Lebegő pozícióban vannak az önálló járóbeteg-szakellátók, egyelőre nem tudni, lesz-e államosítás – emlékeztetett a korábbi tervekre az elemző, aki szerint azonban nem a kórházakhoz, hanem az alapellátáshoz kellene közelíteni a rendelők szolgáltatásait, ezzel emelve a lakosság közeli ellátás színvonalát. Bidló Judittal szemben Sinkó Eszter a MEMT elnökhelyettese szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése a lakosság szempontjából kedvezőtlen, mert számos ügyeleti pont megszűnt. Bár ezek pótlását magukra vállalnák az önkormányzatok, ám ez egyenlőtlenségeket okoz a lakosság ellátásában. A háziorvosok sem elégedettek: rendre jelzik, hogy nincs gyakorlatuk sürgősségi betegellátásban. Bár az Országos Mentőszolgálat szán energiát a képzésükre, az eredmény oldaláról ez szintén egy vitatható pont. A pozitívumok között említette a

szakközgazdász a háziorvosi indikátorrendszer megújítását, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetését, a kórházak negyedéves teljesítmény- felülvizsgálatát. Az eddig választott eszközök nem működnek, a további, parttalan államosítás nem eredményez jobb működést – állapította meg összefoglalójában Sinkó Eszter. a harminc leg befolyásos egészügyim szakember egyike. JIR:-ben pénz híján elmarad a forradalom? A magyar állam az egészségügyre a GDP-nek csak 4,4%-át költi, szemben az EU 7,7%-os átlagával. A szakrendelők helyzete bizonytalan, és az egészségügyi rendszer az uniós forrásokra vár.

Miközben Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója előadásában arról beszélt, hogy a JIR régóta várt forradalmi változást hoz az ellátórendszerben, mert biztosítja a kapacitások lehető legjobban kihasználását,

közel sem volt ilyen optimista Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi egészségügyért felelős államtitkár, aki jelenleg miniszteri biztosként felel a JIR bevezetésért. Mivel forrást nem allokáltak hozzá, humánerőforrás-oldalról nehézkes a JIR felépítése. Nem sikerült kialakítani a call centereket és a kórházak weblapjait sem hozzáigazítani a központi időpontfoglaló rendszerhez – panaszolta   Ónodi-Szűcs,  Zoltán aki szerint így a JIR nem tudja betölteni a neki szánt szerepet, hogy javítsa a lakosság hozzáférését és elégedettségét. Hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg a JIR lenne a legolcsóbb, a legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben. Úgy vélte, a háború, az uniós források hiánya, illetve a magánszolgáltatói lobbi állhat annak hátterében, hogy nem allokálják a rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges forrásokat .A JIR eszköz lehetne a kapacitásmenedzsmentben, de ehhez olyan finanszírozásra van szükség, amely biztosítja a feladat minőségi ellátását és meg tudja szüntetni az orvosok privilégiumát az előjegyzésben – hangsúlyozta a miniszteri megbízott, hozzátéve: az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy az intézmények „bezárkóznak a saját előjegyzésükbe”, nem engedik kintről foglalni az időpontokat. Úgy vélte, a paraszolvencia eltörlése után egyelőre nem sikerült megtalálni azt az eszközt, amely kivédi a hálapénz romboló hatását. Vegzáló levél a kiszolgáltatott szolgáltatóknak

Az átlagfinanszírozási időszak lezárása után a járóbeteg- és az aktív ellátásban végre elértük a bázisévhez (2019) viszonyított 100 százalékot – jelentette előadásában Kiss Zsolt. A NEAK főigazgatója szerint jó út a korábbi, nagyon merev tvk-rendszer áthangolása, a többletkapacitási igények háromhavi, dinamikus áttervezése. Sikerült előrelépni a várólisták csökkentésében is, már csak három csoportban van 60 napon túli várakozás, így lassan a várakozási idők tekintetében visszalépünk oda, ahonnan 2019-ben indultunk: az OECD országok felső harmadába.

„Vegzáló” levelet küldött két héttel ezelőtt a NEAK a kórházaknak, amelyben arra kérték az intézményeket, jelezzék a többletkapacitási igényeiket, egyúttal figyelmeztették azokat, akik elmaradtak a várólistával – jelezte a főigazgató, ahogyan azt is, változtak a betegtájékoztatás feltételi, a pácienseknek el kell mondani, hogy máshol is elvégeztethetik a várólistás műtéteket.

A május végi kórházadósság 82 milliárd forint, 12-13 milliárd forintos tartós adósságnövekedéssel számolunk. Erről már a szakmai kerekasztal mellett tett említést Kiss Zsolt, aki szerint a lehető legdrágább módszer a konszolidáció, mert annak kamatterhe és egyéb többletköltsége is nagy.

Kiszolgáltatott helyzetben gazdálkodunk – fogalmazott a kerekasztal mellett Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, megemlítve, hogy már van olyan gyógyszerbeszállító, amely

utólagos fizetés mellett nem szolgáltat. – Az utólagos adósságrendezés olyan pályán tart, ami ellehetetleníti a kórházakat – jelentette ki az elnök, elismerve, hogy a menedzsmenteknek is van szerepe az eladósodásban, ugyanakkor ez minimális azzal szemben, amit az alulfinanszírozottság okoz. Felhívta a figyelmet az ellátásminőség szempontjaira is, hiszen ha ezen spórolnak, akkor „remek, adósságmentes kórházaink lesznek”, de csak a minimumot tudjuk nyújtani a pácienseknek.

Néhány évnyi szünet után újra megalakult az önálló Egynapos Sebészeti Tagozat az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban – jelentette a konferencián a tagozat friss elnökeként Mészáros János, aki úgy vélte, meghatározó szerepük van az ellátási formában érintett manuális és klinikai beavatkozásokat végző  orvos szakmai területek koordinálásában .A műtét technika terjedése egyre inkább lehetővé teszi, hogy a betegek nagyon rövid posztoperatív szakasz után hazamenjenek, és lényegesen kevesebb szövődménnyel gyógyuljanak. Az elnök beszámolója szerint a beteg kiválasztási folyamatot nemzetközi standardok határozzák meg, az anesztézia fejlődésének köszönhetően ma már olyan páciensek is nagy biztonsággal műthetőek egynapos ellátás keretében, akiknek ellátását korábban csak bennfekvés mellett vállalhatták. Az ismételt felvételek aránya évek óta 1,2-1,5 százalék között van, amellett hogy az ellátott esetek száma ugyanezen időszakban megduplázódott. Az esetek 80 százalékát kórházban látják el, ezért itt kell biztosítani, hogy az egynapos ellátás önálló szervezeti egységként működjön úgy a kubatúra mint a beteg útszervezés szempontjából – hangsúlyozta Mészáros János, hozzátéve, hogy a struktúra átalakítás szempontjainak is megfelelnek, hiszen az egynapos ellátás sok esetben kiválthatja a bennfekvéssel járót, így a TÉK (teljesítmény éves keret) nem lehet akadálya az ellátási forma kiterjesztésének.

A mesterséges intelligencia és a versenyképesség volt a célkeresztben a XIV. Infótér konferencián

A XIV. Infótér konferencia 2024 június 6-án délelőtt  az Országház Felsőházi termében délután a Bálna rendezvény központban került megrendezésre Egy-egy ország, régió vagy kontinens versenyképességét gyakran említik egy lapon a  digitalizációval  semmi csoda nincs abban, hogy a kérdés hangsúlyos szerepet kapott a  konferencia délelőtti plenáris előadásaiban is.

Az alaphangot már Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke megadta, amikor köszöntőjében felidézte azokat a kritikákat, amelyek szerint az Európai Unió sokszor nem megfelelő sebességgel reagálja le a globális kihívásokat, emiatt pedig gyakran elszenvedője, nem pedig formálója a világgazdasági és világpolitikai eseményeknek; a hiányosságok között pedig rendre előkerül, hogy Európa nem kellőképpen versenyképes. A digitalizáció jó esélyt kínál a felzárkózásra, a mesterséges intelligencia még inkább („ma még a versenyelőny megszerzését szolgálja az MI, holnap már a szükségszerű bukás elkerülését”, fogalmazott Soltész Attila), de a lehetőségek kihasználása komoly együttműködést kíván minden érintettől.

Navracsics  Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában adatokkal is alátámasztotta a versenyképesség fontosságát. Az általa kivetített térképeken jól látszott, hogy azok az európai régiók a legfejlettebbek, amelyek a versenyképességi rangsorban is előkelő helyen állnak – a két tényező kéz a kézben jár. Az is kirajzolódott a képből, hogy az átlagon felüli versenyképesség egy Skandináviától Észak-Olaszországig húzódó régió sajátossága – a perifériák, legyenek azok keletiek vagy déliek, ezen a téren jócskán lemaradtak. Mint ahogy meglehetősen lemaradtak a magyar régiók is az egy főre jutó GDP arányában is. Minden magyar régió növelte teljesítményét a 2004-es csatlakozás óta, de csak a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régió van az uniós átlag felett: 129 százalékról 158 százalékra növelte fejlettségi szintjét. Az örömteli képre azonban több árnyék is vetül. Az egyik ilyen, hogy a régiós fővárosok (Prága, Varsó, de még Bukarest is) ennél jobb teljesítménnyel büszkélkedhet. A másik, hogy az összes többi magyar régió messze elmarad az uniós átlagtól – a legjobban még Közép-Dunántúl teljesít (71 százalék), de Észak-Magyarország vagy Észak-Alföld csak 50 százaléknál jár .Közép- és Kelet-Európában mindenütt jól megfigyelhető, hogy a fővárosok messze megelőzik az ország többi részét, és egyedül húzzák fel a nemzeti statisztikákat. A fejlesztéspolitika egyik legfontosabb feladata az, hogy igyekezzen csökkenteni ezeket a különbségeket – hangsúlyozta Navracsics Tibor. „Ne kelljen kiköltözni a városokból, ha élhető környezetet szeretne valaki, és ne kelljen beköltözni a városokba, ha megfelelő szintű munkához és kösz szolgáltatásokhoz akar jutni”, fogalmazott a miniszter.

Minden vélemény szerint a mesterséges intelligencia lehet az egyik olyan technológia, amely nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság versenyképességének fokozásához, ezért is került a kormányzat fókuszába az MI – ezt már Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára mondta. A politikus hozzátette: extenzív növekedésből intenzív növekedésre kellene átállnia a gazdaságnak, ebben pedig kiemelt szerepe lehet az MI-nek.2020-ban már megszületett Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája, de ezt villámgyorsan átírta a technológia és a nemzetközi szabályozás, például a nemrég elfogadott európai AI Act. Voltak szép eredményei az MI Stratégiának (például 100 ezren végezték el az MI kihívást, azaz ennyien sajátították el az MI alapjait), de egyes területeken nem sikerült áttörést elérni. Így például az intézkedések inkább csak a kutatás-fejlesztést segítették, az MI vállalati adaptációjában nem értek el számottevő eredményt. Ennek fókuszba kell kerülnie az MI Koalíció együttműködésével készülő MI Stratégia 2.0-ban, emelte ki az államtitkár. Ugyancsak fontos feladat lesz az uniós AI Act implementálása a hazai jogrendbe. 2025 júliusáig fel kell állítani azt a hazai hatóságot, amely eldönti, hogy a cégeknél alkalmazott MI- rendszerek alacsony, közepes vagy magas kockázatúak-e – ennek a hatóságnak a működése versenyképességi kérdés is lesz, figyelmeztetett Fábián Gergely. 2026 júliusától pedig már alkalmazni is kell a törvényt, márpedig a két év nem túl hosszú idő erre a feladatra.

Lényeges, bár nem mindig szem előtt tartott összetevője egy ország versenyképességének a közszolgáltatások fejlettsége, az ügyintézés digitalizációjának szintje. A magyar államigazgatásban 17 százalék a sikertelen ügyintézés aránya – és csak azért ennyi, és nem magasabb, mert sokan meg sem találják az ügyintézési szolgáltatásokat, sokkolta az Infóparlament hallgatóságát Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgató-helyettese, aki egyúttal a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) végrehajtásáért is felel. Mindez azért is elszomorító, mert már eddig is sokat időt és erőt az állam az e-ügyintézési szoftverekre, de az eredmény sokszor nem látszik. Születtek jó kezdeményezések, vannak jó rendszerek (például az egységes név- és lakcímnyilvántartás, az EESZT, az e SZJA), de ez még kevés. „Bármit fejlesztünk, az akkor válik értékké, ha kattint a felhasználó és megtörténik, amit vár; minden más fejlesztés értéktelen”, mondta

Az eddigi fejlesztések is igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, mint az EU-s elvárások, a biztonság, a jogszabályok, a közbeszerzés vagy a minőségbiztosítás. Ha mégsem jött az elvárt eredmény, megkettőzött erőfeszítéssel csinálták végig ugyanazt a folyamatot, a tervezéstől a minőségbiztosításig – pedig a megoldás ezen kívül van .A megoldás pedig egy új elvárás beemelése a folyamat elejére – nevezetesen, hogy mit is akar a felhasználó, milyen problémája van? Ezt vizsgálták, mielőtt igazából nekiálltak a DÁP mobil applikáció fejlesztésének: 5 ezer (!) mélyinterjút folytattak le, hogy részletesen megismerjék a jövőbeni felhasználók elképzeléseit, igényeit, fájdalompontjait. A felismerés pedig nem is olyan meglepő: az elvárás nem a kényelmes ügyintézés, hanem hogy egyáltalán ne is kelljen ügyet intézni!Ennek érdekében számos újítást bevezet majd a DÁP. Az egyik legfontosabb újítás az lesz, hogy az ügyfélnek nem kell újra és újra megadnia az adatait, minden bekerül az űrlapra, ami az állami nyilvántartásokból kiderül. Ehhez biztonságos azonosítás és elektronikus aláírás is kapcsolódik majd, hogy mobilról, egy gombnyomásra be lehessen nyújtani az iratot.És hogyan fog mindez kinézni a gyakorlatban? Both András egyetlen példát hozott fel, a jogosítvány meghosszabbítását. Ha az állampolgár elment az orvoshoz, és ott megkapta az igazolását, semmilyen további teendője nem lesz – az összekapcsolt állami rendszereken végigfut az ügy, ő pedig csak azt veszi észre, hogy digitális irattárcájában megjelent az új jogosítvány. Both András szemléletesen érzékeltette, hogy sokan miért kedvelik még mindig jobban a személyes megjelenéssel történő ügyintézést az online ügyintézésnél. Egyszerűen csak felolvasta, miként hangzik egy hazai e-ügyintézési szolgáltatás (a jogosítvány meghosszabbításának) leírása – az idézet a magyarorszag.hu-ról származik:„A szolgáltatás igénybevételével elektronikus azonosítást követően, elektronikus úton tehet nyilatkozatot arról, hogy a vezetői engedélye meghosszabbítását automatikus hivatalbeli eljárás igénybevételével, vagy ezen lehetőség kizárásával, kérelemre kívánja intézni. Amennyiben az automatikus hivatalból eljárás lehetőségével él, a jelen nyilatkozat kitöltésével és hatóság részére történő elektronikus benyújtásával az ezen eljárás lefolytatásához szükséges nyilatkozattételi kötelezettségének is eleget tesz.”

Kulcsár István :Szülőföldem Lipócia

Az Atlantic Press Kft könyvkiadó által megjelent könyvek a könyves szakma jeles eseményei. Nem volt

ez másként Kulcsár István Szülőföldem Lipócia könyvénél sem

Kulcsár István "Szülőföldem, Lipócia" című könyve egy mélyen személyes és részletes

emlékgyűjtemény, amely Budapest egyik legérdekesebb városnegyedének, Újlipótvárosnak a

történetét meséli el. A 92 éves szerző huszadik kötetében a történelemkönyvek által nem pótolható

személyes történeteket oszt meg, melyek egy fenomenális memóriával megáldott értelmiségi

szemszögéből tárulnak fel https://www.libri.hu/konyv/szulofoldem-lipocia.html.A könyv első

részében Kulcsár az Újlipótvárosban töltött gyermekkorát idézi fel, amely hosszabb-rövidebb ideig

olyan jelentős magyar irodalmi alakoknak adott otthont, mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy

Frigyes, József Attila, Radnóti Miklós és Faludy György. Emellett szó esik Bächer Ivánról is, aki

ugyanabban a házban élt, ahol a szerző is lakott korábban A kötet második felében a szerző a

könyvritkaságokról, Ho Si Minh magyar partizánjairól, valamint a korabeli szovjet és magyar

cenzúráról mesél, a már megszokott könnyed és szórakoztató. A könyv nem csupán egy személyes

történet, hanem egy történelmi korrajz is, amely betekintést enged a múlt század Budapestjének

mindennapjaiba és kulturális életébe.

Összességében Kulcsár István "Szülőföldem, Lipócia" című könyve egy gazdag és értékes olvasmány,

amely nem csak az irodalom és történelem iránt érdeklődőknek, hanem minden budapesti és

Budapest iránt fogékony olvasónak ajánlott. A szerző részletes emlékezete és élvezetes írásmódja

révén a könyv egy olyan időutazásra hív, amely során a múlt század Budapestjének hangulata és

szellemisége elevenedik meg előttünk.

A 191oldalas könyv 33 különleges fotót tartalmaz.

Érdemes elolvasni

Szarvas István

Christopher Ádám:Kanadában az újságírók és a lapok általában körültekintőbbek,mint Magyarországon

:Christopher Á dámmal a kanadai Magyar Hírlap alapítójával aki jelenleg a lap főszerkesztője 2015 március 14-én beszélgettünk a Budapesten a Flamengó  Szállodában  miután Tóbiás Józseftől  az MSZP elnökétől átvette a Szabad sajtó díjat.

Cristopher Ádám(b) és a szerző

 Gratulálunk a Kanadai Magyar Hírlapnak a magyar sajtó díjához. Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre, amikor még a Kanadai Krónikánál dolgoztál?

Köszönöm! Azokban az időkben kezdtem el igazán foglalkozni a magyar és kanadai politikával, és arra törekedtem, hogy a kanadai eseményekről Magyarországon is tudjanak. A Montreali Magyar Krónikában rendszeresen jelentek meg cikkeim, és amikor a főszerkesztő távol volt, én is segítettem a lap munkájában.

Milyen változásokon ment keresztül a Kanadai Magyar Hírlap az évek során?

A lap eleinte csak egy kis oldal volt, amit én magam írtam. Az évek során azonban kinőtte magát, és ma már egy sokszínű platform, ahol olyan emberek írnak, akik nem félnek a tabutémáktól és a diaszpóra szervezetek haragjától sem.

Kik azok a szerkesztők és munkatársak, akik hozzájárultak a lap sikeréhez?

: Többek között Kerekes Sándor, aki rendszeresen ír a lapunkba, Gergely Beatrix, aki fotóriporter Magyarországon, és Garai Étler Eszter, aki aktív részese a lapunknak. Emellett Kopácsi Judit is fontos szerepet tölt be, aki az apjáról, egy '56-os hősről szokott írni.

Milyen különbségeket látsz a kanadai és a magyar sajtó között, különösen a sajtószabadság tekintetében?

Kanadában az újságírók és a lapok általában körültekintőbbek. Nincs olyan lap, amely nyíltan kötődik a kormánypárthoz, és a kanadai lapok képesek bírálni mindkét oldalt, még akkor is, ha az adott oldallal szimpatizálnak.

Miért esett annyira a kanadai dollár az USA dollárhoz képest?

A kanadai gazdaság nagymértékben az olajhoz és a gázhoz kötődik, és az utóbbi hónapokban lezuhant a gáz ára, ami komoly gazdasági nehézségeket okozott. Ezért, amikor az olaj- és gázárak esnek, a kanadai dollár is zuhan.

Mit jelent számodra a sajtódíj?

 Ez a díj azt jelenti, hogy egy egyszobás lakásból indult kezdeményezés, amelyet egy egyetemista pénz nélkül hozott létre, mára egy sokszínű platformmá vált. Ez bizonyítja, hogy őszinteséggel és önreflexióval sikeres lehetünk.

 Van-e tervetek a sportrovat bevezetésére a Kanadai Magyar Hírlapban?

Jelenleg még nincs külön sportrovatunk, de sokan mondták, hogy kéne. A kanadai magyar diaszpóra sok szempontból függ a sporttól, és vannak magyar focicsapatok Kanadában, de még nincs tapasztalt sportriporterünk.

Mit gondolsz a Kerekes Sándor-díjról az öttusában, amelyet már nem adják ki?

Nem is tudtam erről, de amennyiben tudok segíteni, szívesen teszem. Ha egy platformra vagy a nyilvánosság figyelmére van szükség, akkor partner vagyok ebben.

 Mit üzensz a Hetedhéthatár magazin olvasóinak?

 Köszönöm a gratulációt és a lehetőséget. Remélem, hogy a következő montreali könyvbemutatómon találkozhatunk, és várom a szerkesztőség bármely tagját Montrealban vagy Ottawában.

Köszönöm szépen

45th Chess Olympiad

In behalf of the Hungarian Chess Federation and the Local Organizing Committee of the 2024 Chess Olympiad and FIDE Congress, it is my pleasure to invite all FIDE Members and Affiliated Organisations to Budapest, Hungary, on the occasion of the 45th FIDE Chess Olympiad and the 95th FIDE Congress to be held in mid-September 2024. Hungary gave home to the first unofficial Chess Olympiad for teams in 1926 and won the first two official editions in 1927 and 1928, respectively. We were there at the beginning, and now we are back to celebrate FIDE’s 100 th anniversary at the centenary Congress during the Olympiad.

In the recent years, the sports policy of our Government brought a couple of major sport events to Hungary from FINA World Championships through UEFA Europa League Final to the World Athletics Championships. It is an honour for us to host all the nations, and to repeatedly be a meeting point for the international world of sports. But chess is even more than this. Chess is more than just international. It is global, as we have a common language. This is of exceptional value. Let us capitalise on this and make it a wonderful event for all of us! We’ll try to do our best, looking forward to seeing you in Budapest, Hungary, from 10 to 23 September at the 2024 Chess Olympiad and FIDE Congress!

dr. Zoltán Polyánszky

Bajnai Gordon:Magyarország nem sziget a külpolitikában

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 2013 március 24-én Bajnai Gordon ex miniszterelnök az Együtt 2014 társalapítója a Haza és Haladás Egyesület elnöke előadást tartott a XXXIII. Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján. A találkozó utáni fogadáson Bajnai Gordon válaszolt lapunk kérdéseire

B

Bajnai Gordon(b) és a szerző

Szarvas István Miniszterelnök úr, mi a véleménye a jelenlegi  hazai kommunikációs helyzetről Magyarországon?

Bajnai Gordon:  Hazánkban a kormánynak sajtóbirodalma van A sajtóbirodalmak építése jelentős anyagi forrásokat igényel, és úgy tűnik, hogy ezeket a birodalmakat közpénzekből hizlalják. Az állami hirdetések megoszlása is ezt mutatja. Ha lehetőségünk adódik rá, helyre kell állítanunk a közmédiumok és a kereskedelmi médiumok függetlenségét, és meg kell szüntetnünk a médiatanácsot.

Szarvas István: És az internetes kommunikáció terén milyen változásokat lát?

Bajnai Gordon Az internetes kommunikáció terén óriási változások mennek végbe. A Facebookon  például több mint 4,3 millió magyar van jelen, ami jelentős elérést biztosít. Azonban nehéz versenyezni az állami támogatásokkal finanszírozott óriásplakát-kampányokkal szemben.

Szarvas István: Miből finanszírozza a kormány ezt a kampányt?

Bajnai Gordon: A kampány finanszírozása minden megyei lapban és országos napilapban, valamint az interneten és óriásplakátokon keresztül történik. A finanszírozás mértéke olyan, amit egyetlen magáncég sem engedhetne meg magának egy piac megszerzése érdekében.

Szarvas István Mi a véleménye a magyar külpolitikáról?

Bajnai Gordon Magyarország nem sziget a külpolitikában. Mélyen beágyazódott Európa és a világ gazdaságába, és okos szövetségkötéssel kihasználhatjuk ennek előnyeit. A magyar külpolitikának az euro atlanti integráció értékeire kell épülnie, és olyan államokkal kell szövetséget kötnünk, akik hasonló értékeket vallanak.

Szarvas István: Hogyan látja a kormány és a Nemzeti Bank kapcsolatát?

Bajnai Gordon A Nemzeti Bank új elnöke arra kérte a közgazdászokat, hogy bizonyítsák be az elmúlt időszak bűnös politikáját, és a kormány előrejelzéseihez közeli előrejelzéseket publikáljanak. Ez komoly költségekkel jár Magyarország és a devizahitelesek számára. A kormányzati teljesítmény hiányosságai ellenére is nagy kihívást jelentenek a kormányzat mögött álló konglomerátumokkal szembeni küzdelemben.

Szarvas István: Milyen hatással van a kormányzati politika Magyarország nemzetközi helyzetére?

Bajnai Gordon A kormányzati politika rossz irányba tereli Magyarországot, és ennek kárait már elszenvedjük. A kormány hatalmi érdekei miatt elvesztegettük az érdekérvényesítő képességünket, ami 4,8 milliárd euróba került nekünk a 2014-2020 közötti időszakban. A magyar külpolitikának a magyar nemzeti érdekeket kell szolgálnia, és olyan szövetségeket kell kötnünk, amelyek hasonló értékeket vallanak.