Recenzió – Magyar alváskönyv 2. – Aludhatnánk jobban?

Jobbító gondolatok a pihentető alvásért

Az ember bizonyos kor után nemcsak a napjait méri, hanem az éjszakáit is. Hány órát aludtam?

Hányszor ébredtem fel? Miért nem pihenek ki semmit, amikor pedig „végigaludtam” az éjszakát? És

ami talán a legfontosabb: az alvás csak a test dolga, vagy legalább annyira a léleké, a szokásainké, a

mai világ ritmusáé is?

A Magyar alváskönyv 2 ebből a hétköznapi, mégis nagy kérdésből indul. Nem ígér csodát, nem kínál

egyetlen varázsmondatot. Inkább több ajtót nyit: azt mondja, tessék, itt a sokféle ok és a sokféle

válasz – keressük meg együtt, melyik illik ránk. A kötet erénye az, hogy nem egyetlen szemüvegen át

nézi az alvást. Egyszerre van benne életmód, pszichológia, légzés, fül-orr-gégészet, táplálkozás,

fogcsikorgatás, melatonin, stressz és álmatlanság. Ráadásul úgy, hogy a fejezetek külön-külön is

olvashatók, miközben mégis egy irányba mutatnak: a pihentető alvás nem „szerencse kérdése”,

hanem sokszor felismerésé, következetességé – és ha kell, szakmai segítségé.

A fejezetek felsorolása (tartalmi egységek és címek)

Ajánlások

Ajánlás – Allan O’Bryan

Ajánlás – Magyar Alvás Szövetség

Előszó

Előszó – G. Németh György

I. Alvás és életmód

Hogyan alszunk Magyarországon? – Kun Eszter

Életadó alvás mesterséges intelligenciával – Dr. Lázár Alpár Sándor PhD

Az egészségért, a jó alvásért – G. Németh György

Az alvás és az okoseszközök – Dr. Körmendi Attila

II. Alvás és egészség

Alvásproblémákról holisztikusan – Dr. Varga Imre

Az alvás pszichológiája – Dr. Rónai Katalin Zsuzsanna PhD

Alvásgyógyászat – Vida Zsuzsanna

Alvás és fül-orr-gégészet – Dr. Szalmay Gábor PhD

Az alvás zavarainak fül-orr-gégészeti területéről – Dr. Késmárszky Róbert

„Ki mint veti ágyát…” – Dr. Tóth János

Alvás és légzés – Dr. Kis Adrián

Alvás és táplálkozás – Erdélyi-Sipos Alíz

Fogszorítás, fogcsikorgatás – Dr. Szabó Beáta

Alvás és melatonin – Dr. Sándor Edit

Stressz és álmatlanság – Dr. Acsády László PhD; Dr. Mátyás Ferenc PhD

III. Alvásműhely

Alvásminőségre ható világtendenciák – Vada Gergely

Jó alvással a jó egészségért – Dr. Szalay Katalin

IV. Függelék

Hivatalos kérdőív; Berlin-kérdőív; Epworth-skála; IRLSSG-kérdőív

Alvásrendelések Magyarországon

Alvásterapeuta-képzés

Alvás világnapja 2012–2024

Aforizmák az alvásról

Szakmai partnerek, támogatók; felkért szakértők és partnerek

Angol nyelvű összefoglaló

Összefoglaló és értékelés

A könyv felépítése olyan, mint egy jó beszélgetés. Először tisztázzuk, hol tartunk: hogyan alszunk,

milyen a magyar valóság, mit tesz velünk a képernyő és az állandó készenlét. Aztán sorra vesszük, mi

minden állhat a háttérben: pszichés tényezők, légzés és alvás összefüggései, fül-orr-gégészeti

szempontok, táplálkozás, fogcsikorgatás, hormonális kérdések, stressz. Végül pedig megmutatjuk,

hova lehet fordulni, milyen irányból érdemes közelíteni, és mi az, amihez már nem elég az otthoni

tippelgetés.

A kötet egyik legjobb része a függelék. A kérdőívek (például a Berlin-kérdőív és az Epworth-skála)

nem ijesztgetnek, hanem segítenek abban, hogy az ember a saját állapotáról reálisabban

gondolkodjon. Aki pedig már járt az álmatlanság, a horkolás vagy az éjszakai ébredések

útvesztőjében, az tudja: néha az a legnagyobb segítség, ha kéznél van egy tiszta térkép, hogy merre

érdemes továbbmenni.

A Magyar alváskönyv 2 hangneme végig józan. Nem dramatizál, de nem is legyint. Azt üzeni: az alvás

javítható – de nem egyetlen fogással, hanem figyelemmel, következetességgel, és szükség esetén

orvosi, pszichológiai, életmódi segítséggel.

Kinek ajánlom a könyvet?

A könyvet azoknak ajánlom, akik:

reggelente úgy kelnek fel, hogy „mintha nem is aludtam volna”;

gyakran ébrednek, nehezen alszanak el, és szeretnék érteni, miért;

horkolnak, légzéskimaradás gyanúja merül fel, vagy már diagnosztizált alvási apnoéjuk van, és

tájékozottabban szeretnének együttműködni a kezeléssel;

stresszes élethelyzetben élnek, és érzik, hogy az idegrendszerük este sem „kapcsol ki”;

vagy egyszerűen egy olyan, több oldalról körbejárt kézikönyvet keresnek, amelyből naponta egy

fejezetet elolvasva is lehet építkezni – csendben, következetesen, a saját tempóban.

Méltatás a kötet létrehozóiról és a közös munkáról

A Magyar alváskönyv 2 mögött nem „egy ember lelkesedése”, hanem közösségi szakmai munka áll.

Az a fajta együttműködés, amelynél a cél nem a hangosság, hanem a hasznosság: hogy az olvasó a

saját élethelyzetében, a saját kérdéseivel találjon kapaszkodót.

A Magyar Alvás Szövetség ebben a vállalásban nem csupán név a borítón: olyan háttér és koordináló

erő, amely képes különböző területek képviselőit egy irányba rendezni. Ettől a kötet nem széttartó

fejezetgyűjtemény, hanem egyfajta tudástérkép, amely az alvást mint egészségügyi alapkérdést

kezeli.

A Semmelweis Kiadó és a Galenus Kiadó közreműködése pedig a könyv azon oldalát erősíti, ami az

olvasónak azonnal feltűnik: az áttekinthető rendet, az olvashatóságot, a tartalom “földre hozását”.

Mert lehet valami igaz, lehet tudományos, lehet pontos – de ha nem befogadható, akkor nem segít.

Itt viszont az a benyomásunk, hogy a tudás nemcsak megszületett, hanem meg is lett dolgozva az

olvasó számára

Alváskonferencia volt a Magyar Tudományos Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában rendezték meg  2026 március 11-én az Alvás Világnapjához kapcsolódó tudományos konferenciát, amelyen hazai és nemzetközi szakemberek mutatták be az alváskutatás legújabb eredményeit. A rendezvényt a Magyar Alvás Szövetség szervezte.

Az alvás mint korunk egyik fontos egészségügyi kérdése

A konferencia nyitóelőadását G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke tartotta. Előadásában rámutatott arra, hogy a modern életmód jelentősen átalakította az emberek alvási szokásait. A felgyorsult élet, a digitális eszközök használata és a mindennapi stressz egyre több embernél vezet alvásproblémákhoz.

Mint hangsúlyozta, az alvás minősége alapvetően befolyásolja az emberi szervezet működését. A tartós alváshiány nemcsak fáradtságot okoz, hanem növeli számos betegség – például a szív- és érrendszeri problémák vagy az anyagcsere-zavarok – kockázatát is.

Svédországi tapasztalatok az alvásgyógyászatban

A konferencia egyik érdekes előadását Szabó Gyöngyi tartotta, aki az alvás pszichológiai és klinikai összefüggéseiről beszélt. Előadásában kitért saját nemzetközi tapasztalataira is, megemlítve, hogy Svédországban is praktizált, ahol az alvásegészség kérdését már régóta kiemelt figyelemmel kezelik.

A svéd példák azt mutatják, hogy az alvászavarok megelőzése és korai felismerése fontos része az egészségügyi ellátásnak. Az előadó szerint a rendszertelen életmód, a késő esti képernyőhasználat és a tartós stressz mind hozzájárulnak az alvás minőségének romlásához.

Nemzetközi kitekintés

A konferencia nemzetközi vendége Diego García-Borreguero, spanyol neurológus és alváskutató volt. Előadásában az alvászavarok idegrendszeri hátteréről és a legújabb kutatási eredményekről beszélt. Kiemelte, hogy az alvás az idegrendszer regenerációjának egyik alapvető feltétele, és hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat.

Díjátadás

A konferencia keretében átadták a Sleepfriendly – Alvásbarát Program elismeréseit is. A díjakkal olyan kezdeményezéseket jutalmaznak, amelyek hozzájárulnak az egészséges alvás feltételeinek javításához. Az elismerések több kategóriában – vállalatok, szállodák és termékek – kerültek kiosztásra.

Személyes benyomás

A konferencia végén személyesen is gratuláltam G. Németh Györgynek, a Magyar Alvás Szövetség elnökének a kiváló előadásokhoz és a rendezvény megszervezéséhez. Megjegyeztem, hogy az általam látogatott számos tudományos konferencia között ez a rendezvény az egyik legjobb volt: tartalmas, gondolatébresztő és magas szakmai színvonalú programot hallhattunk.

A 2026. évi Sleepfriendly/ Alvásbarát megkülönböztető minősítési elismerésben részesültek:

Zepter International Ungarn vállalat a Sleepfriendly Company

Cardo a SleepfriendlyProduct, és a Sleepfriendly Hotel kitüntető címet

CPI Mamaison Hotel Chain  Bridge Budapest

Spirit Hotel Thermal Spa Sárvár

A Sleepfriendly/Alvásbarát Program az életmódot meghatározó alváslét érdekében példamutató módszereket, vállalatokat, termékeket és hoteleket minősíti, kapcsolódva ahhoz a nemzetközi trendhez, amely az alvás feltételek optimális kialakításával és fejlesztésével kíván hozzájárulni az alvás minőségének a fenntartásához és javításához.

Africa Star – egy történet a múlt árnyékáról

A Frankofón Filmnapok vetítésén láthatta a közönség Adonis Florides ciprusi rendező Africa Star című filmjét. Az alkotás csendes, gondolkodó film, amely nem a látványos eseményekre, hanem az emberi döntések következményeire épül. Ritka az olyan film, amely ennyire következetesen vizsgálja: hogyan él tovább egyetlen ember hibája évtizedeken keresztül mások életében.

A történet

A cselekmény három idősíkon bontakozik ki: 1945-ben, 1967-ben és 2008-ban.

A történet gyökere a második világháború végére nyúlik vissza. Egy ciprusi katona Afrikában szolgál, és ott egy olyan kapcsolatba sodródik, amelynek következményeit akkor még nem mérlegeli. A kapcsolatból gyermek születik. A férfi azonban visszatér hazájába, és az élet megy tovább – legalábbis látszólag.

Az idő azonban nem felejt.

Az 1960-as évek idősíkjában már érzékelhető a múlt súlya. A családi kapcsolatokban ott vannak a kimondatlan történetek, az elhallgatott részletek. A film érzékletesen mutatja meg, hogyan képes egy elhallgatott igazság lassan megbontani a családi egyensúlyt.

A történet harmadik szakasza 2008-ban játszódik. A valaha fiatal katona ekkor már idős ember. A bűntudat, amelyet évtizedekig próbált elfojtani, most egyre erősebben jelentkezik. Úgy dönt, megkeresi azt a családot, amelynek életét egykor megváltoztatta.

Ez az út egyszerre fizikai és lelki utazás. A film itt válik igazán megrendítővé: az ember szembenéz saját múltjával.

A színészi alakítások

A film egyik legnagyobb erőssége a színészi játék. A nagymama szerepét alakító Marina Makri rendkívül hitelesen formálja meg karakterét. Játéka visszafogott, mégis mély érzelmi erőt hordoz.

Nem véletlen, hogy ezért az alakításáért a Thesszaloniki Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női főszereplő díját.

A többi szereplő játéka is fegyelmezett. A filmben kevés a hangos drámai jelenet, inkább a csendek, a tekintetek és a kimondatlan mondatok adják a feszültséget.

A rendező munkája

Adonis Florides rendezése tudatosan visszafogott. Nem használ túlzó eszközöket. A történetet hagyja kibontakozni, és a nézőre bízza a következtetések egy részét.

A három idősík közötti váltások jól szerkesztettek. A múlt és a jelen lassan kapcsolódik össze, és a film végére áll össze a teljes kép.

Ez a stílus közelebb áll az európai szerzői film hagyományához, mint a látványra építő tömegfilmekhez.

A film hossza

Az Africa Star játékideje 107 perc. A tempó lassú, de tudatosan ilyen. A rendező nem sieti el a történetet, mert a film lényege éppen az idő múlása és az emberi lelkiismeret lassú ébredése.

Összegzés

Az Africa Star nem könnyű film. Inkább gondolkodásra késztet, mint szórakoztat. A néző végül egy egyszerű, de fontos felismeréssel távozik:

a múltat nem lehet kitörölni – legfeljebb megérteni és megpróbálni jóvátenni.

A Frankofón Filmnapok programjában ez a film a csendesebb, de emlékezetes alkotások közé tartozott.

Recenzió

Kosztolányi Dezső: Patália

A Patália a magyar irodalom egyik különleges hangulatú műve. Szerzője, Kosztolányi Dezső, a 20. század eleji modern magyar líra kiemelkedő alakja, aki ebben a kötetben is megmutatja nyelvi érzékenységét, finom iróniáját és gondolati gazdagságát. A könyvben rövidebb, költői jellegű művek találhatók, amelyek játékos formában, mégis mély emberismerettel szólnak az emberi természetről, a társadalomról és az ember belső világáról.

A kötet szövegei sokszor mesei vagy allegorikus keretben jelennek meg. A képzeletbeli helyszínek, a különös szereplők és a szimbolikus helyzetek mögött azonban mindig valós emberi tapasztalatok húzódnak meg. Kosztolányi írásai egyszerre szórakoztatnak és gondolkodtatnak el: a humor és az irónia mögött sokszor mély filozófiai kérdések jelennek meg.

Stílusát a letisztult nyelv és a zeneiség jellemzi. A versek ritmusa könnyed, természetes, a rímek finoman illeszkednek a gondolathoz. A költő különleges érzékkel bánik a magyar nyelvvel: szavai egyszerre egyszerűek és költőiek. A verselés elegáns, mégis játékos; a hangulatok gyorsan váltakoznak, de mindig egységes művészi világot teremtenek.

A kötet keletkezésének idején Kosztolányi már a magyar irodalom egyik vezető alakja volt. A 20. század elején kibontakozó modern magyar irodalom, különösen a Nyugat köré csoportosuló írók és költők új hangot hoztak a magyar lírába. Kosztolányi költészetében egyszerre jelenik meg a hagyomány tisztelete és az új, modern formák keresése. Műveiben fontos szerepet kap az egyén érzékenysége, a mindennapi élet apró részleteinek költői megfigyelése és az emberi lélek finom rezdüléseinek ábrázolása.

Tartalom és az egyes művek rövid ismertetése

Lótuszevők

A mű az ókori mítosz világából merít. A lótuszevők története az ember feledés iránti vágyát mutatja be. Aki a lótuszt megízleli, elfelejti múltját és kötelességeit. Kosztolányi ezt a motívumot az emberi gyengeség jelképeként használja: az ember gyakran menekül a valóság elől a könnyebb, gondtalan élet felé.

Csoda

A Csoda az emberek csodák iránti vágyáról szól. A történet ironikus módon mutatja be, hogy sokszor maga az ember teremti meg azt, amiben hinni szeretne. Kosztolányi itt finom humorral beszél az emberi hiszékenységről és a hit természetéről.

A szörny

Ebben az írásban a „szörny” jelképes alak. A történet arra mutat rá, hogy az emberek gyakran saját félelmeik rabjai. A szörny valójában a képzelet teremtménye, amelyet a félelem és az előítélet hoz létre.

A lovag meg a kegyese

Ez a történet a középkori lovagi világ hangulatát idézi. A lovag és szerelme kapcsolatában romantikus elemek jelennek meg, ugyanakkor Kosztolányi ironikusan is szemléli ezt az eszményített világot. A mű egyszerre tisztelgés a lovagi hagyomány előtt és annak finom paródiája.

Kanári

A Kanári allegorikus történet. A kis madár a tisztaság és a szabadság jelképe. A mű az ártatlanság törékenységéről és az emberi érzelmek finom világáról szól.

Patália

A kötet címadó műve egy képzeletbeli ország története. Ebben az országban különös szabályok és furcsa szereplők jelennek meg. A szerző szatirikus hangon mutatja be az emberi társadalom hibáit és visszásságait. A történet humoros, ugyanakkor elgondolkodtató társadalmi tükör.

A kötet jelentősége ma

Több mint száz évvel a megjelenése után a Patália még mindig aktuális. A könyv azt mutatja meg, hogy az emberi természet alapvető tulajdonságai – a vágyak, a félelmek, a hiúság vagy a remény – nem változnak az idők során. Kosztolányi ironikus, mégis emberséges látásmódja segít kívülről szemlélni saját világunkat. A kötet ezért ma is érvényes üzenetet hordoz: a humor és az önismeret segít jobban megérteni az embert és a társadalmat.

Kosztolányi Dezső részletes életrajza

Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán. Édesapja gimnáziumi igazgató volt, aki nagy gondot fordított fia nevelésére. Kosztolányi már fiatalon érdeklődött az irodalom iránt, és korán megmutatkozott kivételes nyelvi tehetsége.

Tanulmányait Szabadkán kezdte, majd Budapesten folytatta az egyetemen. Bölcsészetet hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be, mert az irodalom és az újságírás hamar teljesen lekötötte. Már fiatalon kapcsolatba került a korszak jelentős íróival és költőivel.

A 20. század elején az új magyar irodalmi irányzat egyik fontos képviselője lett. A Nyugat folyóirat köré szerveződő írói közösséghez tartozott, amely a modern magyar irodalom megújítását tűzte ki célul. Kortársai között olyan alkotók voltak, mint Ady Endre, Babits Mihály és Karinthy Frigyes.

Kosztolányi költőként, prózaíróként és publicistaként egyaránt jelentős műveket alkotott. Verseiben gyakran a mindennapi élet apró jelenségeit emelte költői rangra. Lírája érzékeny, zenei és mélyen emberi. Prózai művei között kiemelkednek regényei és novellái.

Legismertebb művei közé tartozik az Édes Anna, a Pacsirta, valamint az Aranysárkány. Ezek a művek mély emberismerettel mutatják be a társadalom és az egyén konfliktusait.

Kosztolányi jelentős műfordító is volt. Fordította többek között William Shakespeare, Edgar Allan Poe és Charles Baudelaire műveit. Fordításai nem egyszerűen nyelvi átdolgozások voltak, hanem a magyar nyelv művészi lehetőségeinek bizonyítékai.

Az 1930-as években súlyos betegséggel küzdött. Hosszan tartó szenvedés után 1936. november 3-án hunyt el Budapesten.

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legnagyobb mestere. Költészete, prózája és publicisztikája egyaránt maradandó értéket képvisel. Műveiben az emberi élet apró örömei és tragédiái jelennek meg, mindig finom iróniával és mély emberséggel. Több mint egy évszázaddal művei születése után is az egyik legolvasottabb és legnagyobbra becsült magyar író.

Kosztolányi  Dezső  tanácsa a férfiaknak

Azért én azt tanácsolom,

Hogy a férfi midenkoron

Pallérozott módon beszéljen,

És durva szókkal sosem éljen.

S főkép tisztelje  mind a nőket,

És meg ne csalja soha őket

Forrás

A lovag meg a kegyese

Flamand játék ( 1919)

Búvóhely – családi történet a történelem árnyékában
(Francia film a Frankofón Filmfesztiválon)

A Frankofón Filmfesztivál idei programjában különleges hangulatú francia film is helyet kapott: A búvóhely (La cache) című alkotás, amely egyszerre családi történet, történelmi visszapillantás és finom humorral átszőtt emberi portré. A filmet Lionel Baier rendezte, Christophe Boltanski azonos című, díjnyertes regénye alapján.

A történet 1968 Párizsába vezet, abba az időszakba, amikor az utcákon diákok tüntetnek, a városban politikai feszültség vibrál, egy családi lakás falai között azonban egészen másfajta dráma zajlik. A lakás — amely szinte önálló szereplővé válik — különös búvóhely: egyszerre menedék és emléktár, ahol generációk élnek együtt, saját történeteikkel, furcsaságaikkal és titkaikkal.

A film egyik legnagyobb erénye, hogy a történelmi háttér nem uralja el a cselekményt. A történelem inkább halk díszletként van jelen, miközben a kamera a család mindennapjaira figyel. Apró jelenetek, rövid párbeszédek, gesztusok rajzolják ki a szereplők világát. Ettől válik a film bensőségessé és hitelessé.

Külön figyelmet érdemel a gyermek főszereplő, Ethan Chimienti alakítása. Az ő szemén keresztül látjuk a történetet, és ez a nézőpont különös frissességet ad a filmnek. Játéka természetes és őszinte: tekintetében egyszerre van kíváncsiság, csodálkozás és némi zavarodottság, ahogy próbál eligazodni a felnőttek sokszor érthetetlen világában. Nem túlzó, nem színpadias – inkább csendes, megfigyelő jelenlét, amely mégis a film egyik legerősebb pillére.

A búvóhely játékideje körülbelül 90 perc, ami kifejezetten kedvez a történet ritmusának. A rendező nem nyújtja el a jeleneteket, inkább tömören, pontosan mesél. Így a film végig megőrzi sajátos, kissé melankolikus, mégis derűs hangulatát.

A produkció komoly szakmai figyelmet kapott: bemutatták a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában, ahol az Arany Medvéért is versenyzett. Már önmagában ez a meghívás jelzi, hogy a film a kortárs európai mozi figyelemre méltó alkotása.

Lionel Baier rendező munkáját külön is érdemes méltatni. Filmjeiben gyakran keveredik az irónia és a humanizmus, és ez itt sincs másként. Nem akar nagy történelmi tablót festeni, inkább egy család életén keresztül mutatja meg a korszak hangulatát. Finom humorral, érzékeny karakterábrázolással dolgozik, és hagyja, hogy a néző maga fedezze fel a történet rétegeit.

A búvóhely nem hangos film, nem a látványosságokra épít. Ereje éppen abban rejlik, hogy csendesen, szinte észrevétlenül vonja be a nézőt egy család életébe. Amikor a vetítés végén felgyullad a fény, az embernek az az érzése támad: mintha egy régi lakás ajtaján lépett volna ki, ahol történetek, emlékek és titkok maradtak a falak között.

A Frankofón Filmfesztivál programjában ez az alkotás bizonyította, hogy a francia film továbbra is képes egyszerre gondolkodtatni és megérinteni a közönséget.

Fotón Ethan  Chimienti

Demeter Villő – beszélgetés a Véletlenül írtam egy könyvet vetítése után

Helyszín: Puskin mozi, Budapest. Időpont: 2025. január 14. A beszélgetés közvetlenül a film vetítése után készült. A film hazai mozibemutatója: 2025. január 16.

Szarvas István: Villő, kíváncsi lennék: mit szóltál, amikor először megtudtad, miről szól ez a film?

Demeter Villő: Még a castingfolyamat közben derült ki, pontosan miről szól a történet. Amikor megértettem, hogy egy olyan kislányról van szó, akinek meghalt az édesanyja, még jobban érdekelt az egész, és még inkább meg akartam kapni a szerepet. Én nem ilyen élethelyzetben vagyok – hála Istennek, a közeli családtagjaim közül senkit nem veszítettem el –, de nagyon foglalkoztatott, milyen lehet ezt átélni, milyen lehet így élni. Ahogy mélyebben beleláttam, egyre erősebben éreztem, hogy ezzel szeretnék dolgozni.

Szarvas István: Ami csodálatos volt – és külön gratulálok –, hogy elhitetted a nézővel: a filmbeli apukád és a testvéred tényleg közel áll hozzád. Hogy lett ennyire „igazi” ez a családi kapcsolat a vásznon?

Demeter Villő: Ez egy kicsit titok, meg nem is az… A filmbeli apukámmal, Mátray Lászlóval régebbről már ismertük egymást – és ez teljesen véletlenül alakult így. A castingon találkoztunk, mert ők Nórival korábban a Hab forgatásán dolgoztak együtt, és Lászlót én már előtte is ismertem. Emiatt nagyon könnyű volt úgy lenni vele, mintha tényleg az apukám lenne: voltam már nála, lovagoltam vele, meg sok közös élményünk lett.

Szarvas István: És az öcséddel? A testvéri dinamika is nagyon hiteles volt.

Demeter Villő: A forgatás előtt Nórinál sokat találkoztunk – tényleg úgy, mint egy család. Összeszoktunk, és így a forgatáson is természetesebben jött minden.

Szarvas István: A filmben sportolsz is, és nagyon meggyőző voltál a gátfutásos részekben. Közel áll hozzád a sport?

Demeter Villő: Igen, nagyon szeretek mozogni, sportolni. Olyan vagyok, hogy mindig többfélét csináltam: nem volt egyetlen sport, amit évekig csak azt, hanem váltogattam. Szeretek új mozgásformákat megtanulni, és emiatt például a gátfutás jellegű mozgást is könnyebben fel tudtam venni.

Szarvas István: Azt is elhitetted, hogy tényleg író szeretnél lenni. Ez benned is így van, vagy ez inkább a film világa?

Demeter Villő: Inkább a film világa. De magamnak szoktam írogatni, és naplót is vezettem – mostanában egyre ritkábban. Nem gondolom, hogy író szeretnék lenni, viszont érdekel ez a világ: szeretek olvasni, és néha jó bele-belekóstolni az írásba is.

Szarvas István: Öt kérdést ígértem – úgyhogy ez a befejező kérdésem. Szeretnél más filmekben is szerepelni?

Demeter Villő: Ez még a jövő zenéje, de ha lesz olyan lehetőség, akkor igen, mindenképpen. Iskolaidőben nehezebb, mert elég nehéz a sulim, de nagyon-nagyon szerettem a forgatást. Szívesen lennék még forgatásokon, és szívesen benne maradnék ebben a világban.

Szarvas István: Van-e olyan, amit én nem kérdeztem meg, de szívesen megosztanál az olvasóinkkal?

Demeter Villő: Hát… nem is tudom.

Szarvas István: Akkor maradjunk annyiban: ez így most jó volt. Köszönöm a beszélgetést, és gratulálok a filmedhez.

Rövid életrajz – Demeter Villő

Demeter Villő budapesti születésű fiatal színésznő (2010), aki Nina szerepében tűnt fel Lakos Nóra magyar–holland családi és ifjúsági filmjében, a Véletlenül írtam egy könyvet című alkotásban, amelynek hazai mozibemutatója 2025. január 16-án volt.

A film fogadtatásához a nemzetközi érdeklődés is társult: több cikk kiemeli, hogy Villőt fiatal tehetségként díjjal is elismerték az Ale Kino! fesztiválon.

Nők az AI iparban, akikre érdemes figyelni és a nők AI használata Magyarországon

A nemzetközi nőnap előtt különösen látható, hogy az AI nemcsak technológiai, hanem hozzáférési és készségbeli kérdés is. Török Balázs 2025-ös, 1082 fős kutatása szerint a magyar vállalatok 70%-a támogatja az AI munkahelyi használatát, ugyanakkor a nők alacsonyabb arányban jutnak céges AI-előfizetéshez. A képzési hiány és a széttöredezett hozzáférés közben adatbiztonsági és működési kockázatokat is növel.

A céges AI-előfizetésekben 14 százalékpontos különbség látszik a férfiak javára. Más mutatókban a különbség kisebb, néhány százalékpontos – de hosszú távon így is tartós lemaradást okozhat.

A kutatás szerint a kisebb cégek az aktív, napi szintű AI-használatban élen járnak, ugyanakkor gyakori, hogy a prémium funkciókhoz szükséges előfizetéseket nem a vállalat, hanem a dolgozó fizeti. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten látványosan erősödik a nők szerepe az AI-ökoszisztémában – a kreatív ipartól az akadémián át az etikai és társadalmi keretek alakításáig, illetve a mindennapi üzleti felhasználást leegyszerűsítő platformok fejlesztéséig.

„Az AI bevezetése és használata terén is látjuk azokat a különbségeket, amik a számítógép-használat és az internet megjelenése alkalmával, jó lenne, ha tanulnánk a múlt hibáiból és egyenlő feltételeket adnánk a női és férfi munkavállalóknak” – mondta Török Balázs AI-szakértő.

Férfi-női különbségek Magyarországon: hozzáférés és önbizalom kérdése is

A kutatás a nemek közti eltérésekre is rávilágít: a férfiak körében magasabb a fizetős AI-előfizetések aránya – céges és magánszinten is –, ami a hatékonysági mutatókban is megjelenik. Bár a különbségek elsőre néhány százalékpontnak tűnhetnek, hosszabb távon komoly hátrányt jelenthet, ha a nők és a jellemzően háttérfolyamatokban dolgozó csapatok kimaradnak a képzésekből és a prémium eszközhasználatból.

A mintázat üzletileg is fontos: ha egy szervezetben az AI-tudás és az AI-hozzáférés egyenlőtlenül oszlik el, akkor az AI nem egységes termelékenységi emelőként működik, hanem szigeteket hoz létre – és ezzel széttöredezik a minőség, az ellenőrzés és a felelősség a cégen belül.

Nők az AI iparban, akikre érdemes figyelni: kreativitás, tudomány, kritika

A nemzetközi AI-diskurzusban több női szereplő is iránytű lehet a vállalati döntéshozóknak – különösen ott, ahol a cél nem a technológiai „hype” követése, hanem a kiszámítható üzleti haszon és a kontrollált kockázatkezelés.

Maya Ackerman

Maya Ackermant akkor érdemes követni, ha kreatív iparban dolgozol. Rendszeresen nyilatkozik a Google felületein is, szerinte az AI hallucinációi nem csak hibák, hanem a kreativitás alapvető mechanizmusai, akár embereknél, akár gépeknél – hiszen mindkét esetben a rendszer félreérzékelhet, és így új mintákat hozhat létre. Az AI-t nem versenytársként, hanem kreatív partnerként érdemes tekinteni, amely segíthet az embereknek kifejezni önmagukat és új ötleteket feltárni, nem pedig kiváltani őket.

Fei-Fei Li

Fei-Fei Li a Stanford professzora, az ImageNet megalkotója, 2017-2018 között a Google-nél alelnökként dolgozott, és a Google Cloud AI/ML Chief Scientist pozícióját töltötte be. Fei-Fei Li azért különösen fontos szereplője az AI-szektornak, mert nagyon ritka módon egyszerre formálta az AI tudományos alapjait és a vállalati felhasználás irányát.

Karen Hao

Karen Hao újságíróként az AI-iparág működésére nem technológiai vívmányként, hanem erőforrás- és hatalmi struktúra elemként tekint. A fókusza ezért is érdekes, hiszen az általánosan taglalt témákat ő is egy teljesen másik szűrőn keresztül mutatja be, így hangsúlyosabban jelennek meg olyan, egyébként másodlagos területek, mint az – adat, emberi munka, energia, víz, társadalmi mellékhatások.

Az olyan cégeket, mint az OpenAI vagy a többi nagy AI fókuszú infrastruktúrát felépítő céget sokkal inkább egy újtípusú gyarmatosítást végző birodalomhoz hasonlítja, amelyek a tömegek kizsákmányolásán keresztül tesznek szert hatalmas vagyonra és hatalomra, ahogy ezt láttuk a web2.0 megjelenése során a 2000-es évek végétől a 2020-as évek elejéig a Facebook példáján keresztül. Magyarul is megjelent könyve: Az AI birodalma egy mély és átfogó képet mutat Sam Altman-ről és cégéről az OpenAI-ról, hogy az milyen hatást gyakorol nem csak a mi mindennapi életünkre, hanem a világ számos ponjtán, afrikai falvaktól dél-amerikai metropoliszok favelláiig.

‍Amanda Askell

Amanda Askell az egyik legérdekesebb szereplő az AI világában, mert filozófusként nem „csak” véleményt formál a technológiáról, hanem konkrétan azon dolgozik az Anthropicnál, hogy a Claude nevű modell viselkedése kiszámíthatóbb, őszintébb és emberileg is vállalhatóbb legyen – vagyis a vállalati környezetben kritikus kérdésekre (biztonság, félrevezetés, manipulálhatóság, érzékeny témák kezelése) ne adjon „jó hangzású, de rossz” válaszokat. A saját bemutatkozása szerint finomhangolással és AI-alignmenttel foglalkozik, és olyan módszereket fejlesztenek, amelyek skálázhatók az egyre képességesebb modellekre. Az ő nevéhez kötik a Claude „alkotmányának” (constitution) megközelítését is – ez egy részletes, elveket és döntési szempontokat rögzítő keretrendszer, amely közvetlenül alakítja, hogy a modell hogyan mérlegel és hogyan húz határokat a válaszaiban.

A kutatás módszertana

A kérdőíves felmérés 2025 április–májusában zajlott 1082 fő részvételével; a kitöltők 44 százaléka cégvezető vagy felsővezető, 27 százalék alkalmazott. A nemek szerinti megoszlás közel fele-fele; a válaszadók ötöde legalább 250 fős vállalatnál dolgozik. A leggyakoribb AI-eszköz a ChatGPT; a válaszadók közel harmada legalább heti hat órát takarít meg a használatával.

A teljes eredmény itt érhető el: https://www.torokbalazs.com/mesterseges-intelligencia-kutatas-es-korkep

Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés –

Mi ez a könyv, és kinek szól?

Az Első leütés a magyar újságírás egyik legsűrűbb, leggyakorlatiasabb kézikönyve: egyszerre ad biztos alapokat a pályára készülőknek, és kínál új fogódzókat a rutinosabb szerzőknek is. A kötet alapállítása következetes: az írás tanulható mesterség, amelynek vannak megérthető és begyakorolható szabályai, technikái, módszerei. A 420 oldalas könyv saját kiadásban jelent meg, ami a szerző személyes szakmai felelősségvállalását és autonómiáját is kiemeli.

Szemlélet: miért írunk, mi a feladatunk?

A könyv első nagy egysége nem „fogásokat” sorol, hanem a szakma értelmét tisztázza. Tóth szerint az újságírás lényege nem pusztán információk közlése, hanem a világ értelmezése, az összefüggések láthatóvá tétele, és a közönség felelős tájékoztatása. A szerző három elvet tesz a teljes kötet gerincévé:

• hitelesség mindenekelőtt,
• a tény és vélemény szigorú szétválasztása,
• az újságíró közéleti felelőssége.

Anyaggyűjtés és forráskezelés: hogyan lesz a témából cikk?

Az Első leütés egyik legerősebb része az információszerzés és az ellenőrzés gyakorlata. A szerző lépésről lépésre végigveszi:

• hogyan érdemes egy témát előkészíteni,
• milyen forrástípusokkal dolgozik a szakma,
• miként ellenőrizhető az információ,
• mely tipikus hibák csúsztatják félre a szöveget.

A forráskritika külön hangsúlyt kap: a könyv visszatérő üzenete szerint a modern újságírás egyik legnagyobb kihívása a megbízható adatok kiszűrése és a torzító mechanizmusok felismerése.

Interjútechnika: a beszélgetés nem kérdéssor, hanem módszer

A kötet egyik legkidolgozottabb fejezete az interjúzás. Tóth megközelítése szerint az interjú nem kérdések egymásutánja, hanem kapcsolat és helyzet, amelyben az újságíró figyel, reagál, értelmez és – szükség esetén – irányít. A fejezet fő pillérei:

• Felkészülés: témaismeret, stratégia, korábbi nyilatkozatok áttekintése.
• Kérdezéstechnika: rövid, világos, nem sugalló kérdések.
• Vezetés: visszakérdezés, csend, tükrözés, átvezetés.
• Típusok: portréinterjú, háttérinterjú, konfrontatív interjú.
• Etika: „off the record” helyzetek kezelése, manipuláció kerülése, az alany védelme.

A szerző saját példákkal azt is megmutatja, hogyan lehet egy beszélgetést dramaturgiailag felépíteni, hogy a megszólaló és a téma is „megszólaljon”, ne csak a kérdések.

Műfajok és szerkezet: hír, riport, vélemény, háttér

A könyv középső blokkjában a különböző újságírói műfajok rendszere kerül előtérbe. A szerző részletesen elemzi:

• a hír felépítését és fókuszát,
• a riport dramaturgiáját,
• a véleménycikk sajátosságait,
• a háttérmagyarázat logikáját és szerkesztését.

Minden műfajhoz jó és rossz példák társulnak: ezek egyszerre tanítanak és fegyelmeznek, mert megmutatják, mi működik, és miért nem.

Írástechnika: a nyers anyagtól a kész szövegig

Az Első leütés egyik legpraktikusabb része magának az írásnak a munkafolyamata. A szerző végigvezeti az olvasót:

• a vázlatkészítésen,
• a bekezdések logikai rendjén,
• a ritmus és tempó kialakításán,
• a címadás és a lead megírásán,
• a szerkesztés és újraírás technikáin.

Tóth egyik kulcsállítása, hogy a jó szöveg ritkán születik meg elsőre: az újraírás és a szerkesztés nem mellékmunka, hanem a szakma egyik legfontosabb – és gyakran alulértékelt – része.

Tágabb kép: a magyar sajtó működése és a digitális korszak dilemmái

A kötet utolsó harmada túllép a „hogyan írjunk” kérdésén, és a hazai médiarendszer állapotát vizsgálja. Szó esik:

• a szerkesztőségek működéséről,
• a politikai és gazdasági befolyás kérdéséről,
• a szakmai normák eróziójáról,
• a digitális média kihívásairól.

Ez a rész nemcsak újságírók számára hasznos: a médiatudatos olvasó is közelebb kerül ahhoz, hogy megértse, hogyan születik a hír, és milyen hatások alakítják a nyilvánosságot.

Összegzés

Az Első leütés egyszerre tankönyv és szemléletformáló kézikönyv: rendszerez, tanít, közben pedig következetesen hitelességre és felelősségre nevel. Részletessége, gyakorlati példái és világos nyelve miatt a magyar újságírói szakirodalom egyik fontos, használható alapműve.

Tóth Szabolcs Töhötöm – 10 mondatos életrajz

Tóth Szabolcs Töhötöm magyar újságíró, szerző és médiatréner, aki az újságírói gyakorlat, az írástechnika és az interjúműfaj kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztőségi munkában és különböző médiaprojektekben szerzett tapasztalatait oktatási és képzési helyzetekben is továbbadja. Munkásságának középpontjában a hitelesség, a forráskritika és a szakmai etika áll. Kiemelten foglalkozik azzal, hogyan lehet a nyers információból világos, pontos és olvasóbarát szöveget építeni. Rendszeresen elemzi az újságírói műfajokat, és gyakorlati példákon keresztül mutatja meg a gyakori hibákat és a működő megoldásokat. Szemléletére jellemző a közérthetőség, a szerkesztői fegyelem és a szakmai autonómia hangsúlyozása. Az Első leütés című, 420 oldalas kézikönyvét saját kiadásban jelentette meg. A kötet az anyaggyűjtéstől és ellenőrzéstől az interjútechnikán át a szövegalkotásig az újságírói munka fő területeit fogja át. A könyv külön fejezetekben tárgyalja a magyar sajtó működését és a digitális korszak kihívásait is. Szerzőként célja, hogy a kezdőknek stabil alapokat, a gyakorlóknak pedig új módszereket és nézőpontokat adjon.