Oriana Fallaci: az interjú mestere – módszer, alanyok, összehasonlítás

1. Bevezetés

Oriana Fallaci (1929–2006) a 20. századi újságírás egyik legismertebb és legmegosztóbb alakja volt. Olasz íróként, haditudósítóként és interjúkészítőként újradefiniálta az interjú műfaját, és azt intellektuális és érzelmi küzdelemmé emelte. Számára az interjú nem csupán információszerzés, hanem akaratok összecsapása, igazságkeresés és sokszor személyes számvetés volt.

„Az interjú olyan, mint a háború. Vagy te győzöl, vagy téged győznek le.” – Oriana Fallaci

Egyedi módszere generációk újságíróira hatott – egyszerre vált ki rajongást és éles kritikát.

2. Fallaci interjútechnikája: provokáció és jelenlét

Fallaci elutasította a klasszikus értelemben vett tárgyilagosságot. Helyette a szubjektív őszinteséget vallotta: érzelmi, erkölcsi és gondolati szinten is jelen volt interjúiban. Módszerének főbb jellemzői:

·         Provokatív kérdések: gyakran nyíltak, sőt durvák. Szembesítette alanyait a hazugságokkal és ellentmondásokkal.

·         Elbeszélői szerkezet: interjúiba beleszőtte saját megfigyeléseit, érzéseit és gondolatait.

·         Etikai elkötelezettség: témái mögött mindig erkölcsi kérdések húzódtak: háború, diktatúra, szabadság, emberi szenvedés.

·         Érzelmi feszültség: interjúi gyakran váltak pszichológiai párbajjá – sírással, dühkitöréssel vagy ellenséges csönddel.

Az ő interjúi nem párbeszédek voltak – hanem drámai jelenetek, ahol a tét az igazság volt.

3. Leghíresebb interjúalanyai

Fallaci interjúalanyai a 20. század legmeghatározóbb politikai és közéleti szereplői közül kerültek ki. Íme néhány legismertebb alanya:

Fallaci nemcsak vezetőkkel, hanem katonákkal, menekültekkel, filozófusokkal, űrhajósokkal is készített interjúkat – mindig éles kérdésekkel, saját nézőpontját sem rejtve el.

4. Vélemények Fallaci munkásságáról

Elismerés:

• Bátorság: haditudósítóként, nőként és kérdezőként is kiemelkedett. Nem félt hatalmasoktól.
• Irodalmi stílus: interjúi sokszor regényszerűek – leírásokkal, narrációval, szenvedéllyel.
• Lélektani mélység: nemcsak tényeket, hanem a személyiség rejtett rétegeit is feltárta.

Kritika:

• Önközpontúság: sokan úgy vélték, hogy túlságosan saját magát helyezte a középpontba.
• Manipulatív szerkesztés: egyesek – például Kissinger – szerint idézeteit szelektíven kezelte.
• Későbbi publicisztikái: az iszlám világ elleni erős kritikái (pl. A harag és a büszkeség, 2001) komoly megosztottságot okoztak.

5. Összehasonlítás a magyar interjúkészítőkkel

Most vessük össze Fallaci interjúművészetét három ismert magyar kérdezőével: Szegő András, Veiszer Alinda és Szarvas István munkásságával:

Az interjú előfutárja Magyarországon

Mindig érdekelt, hogy Magyarországon mikortól beszélhetünk az interjú megjelenéséről. Számomra az első interjú Petőfi Sándor Bem tábornokkal való beszélgetése, bár ez nem jelent meg újságban. Az interjút megelőzte a protointerjú amely Kossuth Lajos nevéhez kapcsolódik a következőkben erről lesz szó.

Kossuth Lajos protointerjúi az 1841-es Pesti Hírlapban

Az 1841-ben megindult Pesti Hírlap nem csupán új újság volt a magyar sajtópalettán, hanem egy közéleti fórum, amelyben Kossuth Lajos személyes, közvetlen hangvételű megszólalásai révén a protointerjú műfajának korai példáit találjuk meg. Ezek a szövegek a későbbi interjúformák előfutáraiként értelmezhetők, hiszen a közönséghez intézett kérdésekre adott válaszok, a párbeszéd és a közvetlenség jegyeit hordozzák.

A lap célja és szellemisége

Kossuth nyitóvezércikkeiben hangsúlyozza, hogy a lap célja nem csupán a hírek közlése, hanem a nemzet életének hű tükreként való működés. A Pesti Hírlap olyan közösségi térré kíván válni, ahol a legfontosabb társadalmi és politikai kérdések őszinte és nyílt párbeszéd tárgyát képezik.

A személyes hangvétel és a protointerjú jellege

A vezércikkek személyes, közvetlen hangvételűek, amelyek nemcsak bemutatják a lap politikai irányvonalát, hanem a közönséghez intézett kérdések és válaszok formájában közelítik meg a témákat. Így bár nem klasszikus újságinterjúk, mégis azok előfutárainak tekinthetők.

Fontosabb idézetek

1841. január 2.

„Midőn a szerkesztéshez fogunk, úgy hisszük és valljuk, hogy a napnak számtalan sürgető szükségei között alig akad egy, mely oly fontosságú volna, mint egy időszaki lap, mely a nemzet életének hű tükre legyen, és közvetítse mindazt, ami örömöt, bánatot, hűséget, törvényességet, bajt vagy hiányt jelent a nemzet szívében.
E lap nem azért született, hogy újdonságot mondjon, hanem hogy eligazítsa az olvasót az újdonságok között, és segítsen megérteni a legfontosabb kérdéseket.
Ígérem, hogy e lapot soha sem szennyes érdekek nem vezetik, meggyőződésem nem lesz eladó, és sem a hatalmasok tekintete, sem polgártársaim heve soha meg nem tántorít majd.”[¹]

1841. január 3.

„Nem titkoljuk el, hogy e lap megalapítása egy nagy célt szolgál: hogy hazánk gondjait, küzdelmeit, reményeit szavakká formálja, és hogy a nemzet minden tagjához eljuttassa az igazság fényét és az ébredő közakarat hangját.”[²]

1841. január 5.

„Az igazságot nem lehet sem elhallgatni, sem elferdíteni, és ez az újság nem a pillanat hevében született indulattól, hanem a meggyőződés erősségétől vezettetve szól.”[³]

A protointerjúk jelentősége

Ezek a megszólalások megnyitották az újságírás új korszakát Magyarországon, amelyben a személyes vélemények és a közvetlen, őszinte kommunikáció a közösségi párbeszéd eszközévé vált. Kossuth protointerjú-szerű írásai megalapozták az interjú műfajának későbbi elterjedését, mely fontos része lett a magyar közéleti diskurzusnak.

Jegyzetek

[¹] Pesti Hírlap, 1841. január 2., 1. oldal, Arcanum Digitális Tudománytár
[²] Uo., 1841. január 3.
[³] Uo., 1841. január 5.

Hamar Zsolt:Bartók a XX. század egyik legnagyobb muzsikusa

A Pannon Filharmonikusok hangversenysorozata Budapesten Horváth Zsolt igazgató és Hamar Zsolt zeneigazgató, vezető karmester a budapesti Művészetek Palotájában jelentette be 2006 január 26-án hogy a tavalyi nagy sikerű teltházas bérletsorozat után az új évadban is fellépnek a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenytermében. A 2006-os évad Bartók Béla születésének 125. és halálának 60. évfordulója. A világhírű magyar zeneszerzőnek állít emléket az új budapesti hangversenysorozat. A sajtótájékoztatót követően Hamar Zsolt örömmel válaszolt lapunk kérdéseire.

Karmester úr, mit jelent ön számára Bartók?

Egy szóval, ha felelhetnék, azt mondanám: mindent. A XX. század egyik legnagyobb muzsikusa. Ő olyan volt a zenében, mint a festészetben Leonardo da Vinci. Hasonló géniuszok talán csak Bach, Mozart és Sztravinszkij voltak.

 Mi az, ami különleges Bartók zenéjében?

Kevés zeneszerző volt és van a világon, ki ilyen sokat tud a szerelemről, férfi és nő örök misztériumáról, a titokról, mely lehet sötét és tragikus, fényes és meseszerű, vagy éppen véres és brutális. Bartók Béla látszólag befelé forduló, félénk szégyenlőséggel mutatja meg nekünk az örök titok rejtelmeit. Bartókot nem lehet tudni, mindig újra kell tanulni. Képzelje el, mikor Japánban jártam, 20 kottahibát fedeztem fel az egyik műben.

Mennyire elégedett a Bartók-év előkészületével? Semennyire! Sokat tanulhatnánk az osztrákoktól. Míg az USA-ban Bartók Péter évenként dob ki újabb reprintet, nálunk nem történik semmi.

Hegyi Gyula:Brüsszelben kevesebb a személyeskedés

A 2016 január 20-án mutatta be a sajtó képviselőinek Urbán Tamás, az Urbis kiadó igazgatója Budapesten Hegyi Gyula EU parlamenti képviselő könyvét. A sajtótájékoztató után a képviselő, akinek cikkeit gyakran lehetett olvasni a különböző sajtóorgánumokban, készséggel felelt kérdéseimre.

Miben különbözik egy EU-képviselő az itthonitól?

Abban, hogy többet dolgozik, ha kell 12- 14 órát. Kevesebb a személyeskedés, nincs gyűlölködés. Nagyobb ott a kompromisszumkészség.

Milyen írásokat olvashatunk a kötetben?

E kötet írásai európai városokat idéznek: Berlint, Párizst, Brüsszelt és Koppenhágát. A valaha volt Jugoszláviát, amelyet elsodortak és szétvertek a háborúk. A ballagásra kapott kék szegfűt, egy ódon budai gimnázium hangulatát a hatvanas évekből. A pesti mozikat, ahova egykoron olyan sokat jártam, mintha „moziban laktam volna szüntelen”. A gótikus katedrálisokat az új Jeruzsálembe vezető labirintusokkal és a moszkvai metrót a túldíszített állomásokkal.

Miért ez a címe, hogy A szélkerék dala?

 Számomra annak a jelképe, hogy a világunk lehetne csendesebb, békésebb és természet közelibb is. Persze csak akkor, ha tennénk is érte, hogy ilyen legyen.

 Néhány írása nagyon ismerős.

Nem csodálom, a többsége a Mozgó Világ, a Tekintet, az Eszmélet és a 168 óra lapokban jelent meg először.

Mit csinált Brüsszelben

, ami említésre méltó a sok munkán kívül?

Vettem egy biciklit, egy lakást és ott sem viselek nyakkendőt, kivéve, ha nagyon muszáj.

Összefoglaló az Infotér Konferenciáról – 2025. május, 27

2025 május 27-én Budapesten, a Magyar Zene Házában rendezték meg az idei Infotér Konferenciát, amely az innováció, digitalizáció, technológiai fejlődés és közszféra digitalizációjának kérdéseit járta körül. A rendezvény célja az volt, hogy hidat képezzen a döntéshozók, vállalkozók, kutatók és fejlesztők között, megismertetve a legújabb irányokat és gyakorlati lehetőségeket.

A konferenciát Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője nyitotta meg, aki kiemelte: a mesterséges intelligencia (MI) és a digitális kompetenciák fejlesztése elengedhetetlenek Magyarország versenyképessége szempontjából.

A plenáris üléseken szó esett a digitális közigazgatás jövőjéről, a kiberbiztonság kihívásairól, a MI etikai és jogi kereteiről, valamint a kvantumszámítástechnika hosszú távú hatásairól. A programokat különféle szekcióbeszélgetések, startup pitch-ek és kerekasztalok színesítették.

Kiemelt esemény: Vállalkozóknak szóló 90 perces mesterséges intelligencia továbbképzés

A konferencia egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó eleme volt a vállalkozók számára szervezett 90 perces mesterséges intelligencia-továbbképzés, amely gyakorlati fókuszával emelkedett ki a programból.

A képzés célja az volt, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői képet kapjanak arról, hogyan használhatják ki a mesterséges intelligencia előnyeit mindennapi üzleti működésük során. A résztvevők betekintést nyerhettek az MI-alapú ügyfélszolgálati chatbotok működésébe, a prediktív analitikába, valamint az automatizált pénzügyi és logisztikai megoldásokba. Emellett gyakorlati példákon keresztül mutatták be a generatív MI, például a szöveg- és képgeneráló eszközök (mint a ChatGPT vagy Midjourney) üzleti hasznosítását.

A továbbképzés során esettanulmányokat is megvitattak, amelyek magyar KKV-k sikeres MI-bevezetéseit mutatták be. A képzés interaktív formában zajlott, a résztvevők kérdezhettek, sőt élőben próbálhattak ki néhány MI-eszközt saját eszközeiken.

A szekció végén a résztvevők tanúsítványt kaptak, valamint hozzáférést kaptak egy online tudásbázishoz, amelyet a Digitális Jólét Program támogatásával fejlesztettek ki. A képzés pozitív visszhangot váltott ki, többen jelezték, hogy konkrét MI-fejlesztéseket indítanak el saját cégüknél.

A konferencia összességében sikeresnek bizonyult, és ismét bebizonyította: a digitális jövő nem távoli lehetőség, hanem kézzelfogható jelen, amelyet aktívan formálni lehet – és kell.

A 2025-ös Dunaszerdahelyi Sportújságíró-kongresszusról jelentem

A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) 2025. május 26–27-én tartotta éves kongresszusát Dunaszerdahelyen, a MOL Arénában – történelmi jelentőségű eseményként első alkalommal rendezték meg határon túli helyszínen. A kongresszust Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja nyitotta meg, aki a nemzetközi sportújságírás és a magyar sportdiplomácia fontosságáról beszélt.

A rendezvényen jelen volt Peter Pasut, a Szlovák Sportújságírók Szövetségének elnöke, valamint Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár videó üzenetben üdvözölte a résztvevőket, hangsúlyozva a határon túli magyar közösségek szerepét a sportéletben.

A kongresszus során több rangos szakmai díjat is átadtak:

·         Gyulai István-díjat kapott: Szedmák Zita (Spíler TV), Szabó Tamás (Mediaworks), Vámos Tamás (Sport Plusz), Somogyi Tibor (Új Szó), Tóth Gábor (Vas Népe), és Kőfalvi Dániel (Nemzeti Sport).

·         Nívódíjban részesült: Csillag Péter (Nemzeti Sport), Kovács Nikolett (fotós), a Sport TV „Mesél a pálya” sorozata, Süli Róbert (Nekünk szurkol podcast), Németh Andrea (Képes Sport), valamint Fonyódi Tamás, Sárkány Zalán és Nagy Benjámin (Eurosport).

·         Boskovics Jenő-díj: Olasz Gergő (Nemzeti Sportrádió)

·         Farkas József-díj: Szalmás Péter (Magyar Olimpiai Bizottság fotósa)

·         Lázár Bence-díj: Bogdán Ádám (M4 Sport és Spíler TV szakkommentátor)

A szakmai panelbeszélgetések során szó esett a sportújságírás változó szerepéről, a digitális átalakulás kihívásairól, valamint a 2028-as Los Angeles-i olimpia médiakommunikációs előkészületeiről. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a felkészülés nem csupán technikai, hanem szemléletbeli megújulást is igényel a szakmától.

A találkozó a határon túli magyar újságírók bevonásával erősítette a szakmai kapcsolatokat, valamint kiemelte a közép-európai sportmédia együttműködésének fontosságát. A kongresszus méltó példája volt annak, hogyan lehet a sport és az újságírás segítségével hidat építeni nemzet és nemzet között.

A kongresszus során a Dunaszerdahelyi városi tv interjút készített velem.

Szent István Könyvhét 32. alkalommal

A Szent István Társulat szervezésében harminckettedik alkalommal rendezték meg a Szent István Könyvhetet, a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb, legrégibb és legnagyobb hazai seregszemléjét. A rendezvény ünnepélyes megnyitójára 2025. május 19-én, hétfőn 11 órakor került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. kerület, Szentkirályi utca 28. II. emelet, Szent II. János Pál pápa terem). A könyvhetet ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat fővédője nyitotta meg. A megnyitón a hagyományoknak megfelelően bemutatták a könyvhét újdonságait, majd ERDŐ PÉTER bíboros, valamint SPÁNYI ANTAL székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadták az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában PUSKÁS ATTILA professzor úrnak, irodalmi kategóriában pedig MEZEI BALÁZS MIHÁLY professzor úrnak. A díjazottakat MARTOS LEVENTE BALÁZS esztergom-budapesti segédpüspök, egyetemi tanár, a Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint GÁJER LÁSZLÓ filozófus, teológus, tanszékvezető egyetemi tanár méltatta. Közreműködött a Gaudete Vonósnégyes.

A pesti Ferenciek terén a rendezvény ideje alatt naponta 9–19 óráig huszonhárom könyvkiadó várta az érdeklődőket. A könyvhéttel és a hozzá kapcsolódó programokkal összefüggő információk megtalálhatók voltak a szentistvankonyvhet.hu oldalon is. A kiállítók hazánk számos térségét képviselték: Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról és Kecskemétről is érkezett egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, lelkiségi mozgalmak köre is szerteágazó volt.

A magyarországi szerzetesrendeket képviselő kiadók:

Don Bosco Kiadó (szaléziak, Budapest),

Jezsuita Kiadó (jezsuiták, Budapest),

Korda Kiadó (Jézus Szíve Népleányai, Kecskemét),

Pannonhalmi Főapátság. alkalommal Bencés Kiadó (bencések, Pannonhalma),

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest).

A protestáns egyházi közösségeket képviselő kiadók:

Harmat Kiadó (Baptista Egyház, Budapest),

Kálvin János Kiadó (Református Egyház, Budapest),

Luther Kiadó (Evangélikus Egyház, Budapest),

Magyar Bibliatársulat Alapítvány (Budapest).

Az egyházi sajtót képviselő kiadók és hírportálok:

EWTN Kiadó (Budapest),

Magyar Kurír (internetes hírportál, Budapest),

Új Ember (hetilap, Budapest),

Vigilia Kiadó (folyóirat, Budapest).

Katolikus egyházi kiadók:

Ecclesia Szövetkezet (Budapest),

Marana Tha Kiadó (Budapest),

Szent Gellért Egyházi Kiadó (Szeged),

Szent Gellért Kiadó és Nyomda (Budapest),

Szent István Társulat (Budapest),

Új Város Kiadó (Fokoláré Mozgalom, Budapest).

Világi kiadók és terjesztők:

Etalon Film Kiadó (Budapest),

Kairosz Kiadó (Budapest),

L’Harmattan Kiadó (Budapest),

Tinta Kiadó (Budapest).

Kálvin János Kiadó (Református Egyház, Budapest),

Luther Kiadó (Evangélikus Egyház, Budapest),

Magyar Bibliatársulat Alapítvány (Budapest).

Az egyházi sajtót képviselő kiadók és hírportálok:

EWTN Kiadó (Budapest),

Magyar Kurír (internetes hírportál, Budapest),

Új Ember (hetilap, Budapest),

Vigilia Kiadó (folyóirat, Budapest).

Katolikus egyházi kiadók:

Ecclesia Szövetkezet (Budapest),

Marana Tha Kiadó (Budapest),

Szent Gellért Egyházi Kiadó (Szeged),

Szent Gellért Kiadó és Nyomda (Budapest),

Szent István Társulat (Budapest),

Új Város Kiadó (Fokoláré Mozgalom, Budapest).

Világi kiadók és terjesztők:

Etalon Film Kiadó (Budapest),

Kairosz Kiadó (Budapest),

L’Harmattan Kiadó (Budapest),

Tinta Kiadó (Budapest).

A Szent István Társulat szervezésében harminckettedik alkalommal rendezték meg a Szent István Könyvhetet, a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb, legrégibb és legnagyobb hazai seregszemléjét. A rendezvény ünnepélyes megnyitójára 2025. május 19-én, hétfőn 11 órakor került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. kerület, Szentkirályi utca 28. II. emelet, Szent II. János Pál pápa terem). A könyvhetet ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat fővédője nyitotta meg. A megnyitón a hagyományoknak megfelelően bemutatták a könyvhét újdonságait, majd ERDŐ PÉTER bíboros, valamint SPÁNYI ANTAL székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadták az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában PUSKÁS ATTILA professzor úrnak, irodalmi kategóriában pedig MEZEI BALÁZS MIHÁLY professzor úrnak. A díjazottakat MARTOS LEVENTE BALÁZS esztergom-budapesti segédpüspök, egyetemi tanár, a Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint GÁJER LÁSZLÓ filozófus, teológus, tanszékvezető egyetemi tanár méltatta. Közreműködött a Gaudete Vonósnégyes.

A pesti Ferenciek terén a rendezvény ideje alatt naponta 9–19 óráig huszonhárom könyvkiadó várta az érdeklődőket. A könyvhéttel és a hozzá kapcsolódó programokkal összefüggő információk megtalálhatók voltak a szentistvankonyvhet.hu oldalon is. A kiállítók hazánk számos térségét képviselték: Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról és Kecskemétről is érkezett egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, lelkiségi mozgalmak köre is szerteágazó volt.

A magyarországi szerzetesrendeket képviselő kiadók:

Don Bosco Kiadó (szaléziak, Budapest),

Jezsuita Kiadó (jezsuiták, Budapest),

Korda Kiadó (Jézus Szíve Népleányai, Kecskemét),

Pannonhalmi Főapátság. alkalommal Bencés Kiadó (bencések, Pannonhalma),

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest).

A protestáns egyházi közösségeket képviselő kiadók:

Harmat Kiadó (Baptista Egyház, Budapest),

Kálvin János Kiadó (Református Egyház, Budapest),

Luther Kiadó (Evangélikus Egyház, Budapest),

Magyar Bibliatársulat Alapítvány (Budapest).

Az egyházi sajtót képviselő kiadók és hírportálok:

EWTN Kiadó (Budapest),

Magyar Kurír (internetes hírportál, Budapest),

Új Ember (hetilap, Budapest),

Vigilia Kiadó (folyóirat, Budapest).

Katolikus egyházi kiadók:

Ecclesia Szövetkezet (Budapest),

Marana Tha Kiadó (Budapest),

Szent Gellért Egyházi Kiadó (Szeged),

Szent Gellért Kiadó és Nyomda (Budapest),

Szent István Társulat (Budapest),

Új Város Kiadó (Fokoláré Mozgalom, Budapest).

Világi kiadók és terjesztők:

Etalon Film Kiadó (Budapest),

Kairosz Kiadó (Budapest),

L’Harmattan Kiadó (Budapest),

Tinta Kiadó (Budapest).

Kálvin János Kiadó (Református Egyház, Budapest),

Luther Kiadó (Evangélikus Egyház, Budapest),

Magyar Bibliatársulat Alapítvány (Budapest).

Az egyházi sajtót képviselő kiadók és hírportálok:

EWTN Kiadó (Budapest),

Magyar Kurír (internetes hírportál, Budapest),

Új Ember (hetilap, Budapest),

Vigilia Kiadó (folyóirat, Budapest).

Katolikus egyházi kiadók:

Ecclesia Szövetkezet (Budapest),

Marana Tha Kiadó (Budapest),

Szent Gellért Egyházi Kiadó (Szeged),

Szent Gellért Kiadó és Nyomda (Budapest),

Szent István Társulat (Budapest),

Új Város Kiadó (Fokoláré Mozgalom, Budapest).

Világi kiadók és terjesztők:

Etalon Film Kiadó (Budapest),

Kairosz Kiadó (Budapest),

L’Harmattan Kiadó (Budapest),

Tinta Kiadó (Budapest).

XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa – polgári nevén Robert Francis Prevost – 2025. május 8-án választották meg a római katolikus egyház 267. pápájává, miután elődje, Ferenc pápa áprilisban elhunyt. Ezzel ő lett az első amerikai származású pápa az egyház történetében.

🧬 Életrajzi háttér

Robert Prevost 1955-ben született Chicagóban, és kettős amerikai–perui állampolgársággal rendelkezik. Matematikai diplomát szerzett a Villanova Egyetemen, majd teológiai tanulmányait a Catholic Theological Unionban végezte, ahol megszerezte a teológiai mesterdiplomát. Kanonikában doktorált a római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen.

Papi szolgálatát az Ágoston-rend tagjaként kezdte, majd 2015-től 2023-ig a perui Chiclayo püspöke volt. 2023-ban Ferenc pápa nevezte ki a Püspöki Dikasztérium prefektusává és a Latin-Amerikai Pápai Bizottság elnökévé. 2024 januárjában bíborossá kreálták, majd 2025 februárjában a Suburbicari Albano egyházmegye bíboros-püspökévé léptették elő.

🕊️ Pápasága és irányvonalai

XIV. Leó pápát mérsékelt és egységre törekvő vezetőként tartják számon. Pápai nevét valószínűleg XIII. Leó pápa iránti tiszteletből választotta, aki a katolikus szociális tanítás egyik megalapozója volt. Első nyilvános megszólalásában a békét, az egyház egységét és a társadalmi igazságosságot hangsúlyozta.

Bár korábban kritikusan nyilatkozott bizonyos kulturális trendekről, mint például az azonos nemű családmodellek vagy a genderoktatás, pápaként hangsúlyozza a könyörületességet és a bevándorlók iránti szolidaritást. Támogatja a válás után újraházasodott katolikusok áldozáshoz való hozzáférését, és nyitottságot mutat az azonos nemű párok megáldása iránt.

🌍 Nemzetközi és egyházi reakciók

XIV. Leó megválasztása világszerte nagy visszhangot váltott ki. Számos világi és egyházi vezető, köztük Barack Obama, Donald Trump és Keir Starmer brit miniszterelnök is gratulált neki. Az amerikai katolikus közösség különösen büszke arra, hogy először került amerikai a pápai trónra.

Pápasága előtt álló kihívások közé tartozik az egyház egységének megőrzése, a szexuális visszaélések kezelése, a vatikáni pénzügyek átláthatósága, valamint a társadalmi igazságosság és az inkluzivitás előmozdítása.

XIV. Leó pápa személyében egy olyan vezetőt kapott az egyház, aki egyesíti az amerikai és latin-amerikai tapasztalatokat, a teológiai mélységet és a pasztorális érzékenységet. Pápasága reményt kelt a katolikus közösségben a megújulás és az egység iránt.

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: Hungary's History and Politics Offer Important Lessons for the West

On April 15, 2025, the Oeconomus Economic Research Foundation and the Center for Fundamental Rights organized the Central European Summit conference at the Várkert Bazár in Budapest. Among the speakers was Dr. Shea L. Bradley-Farrell, who gave an interview to our newspaper during the lunch break.

István Szarvas: Dr. Bradley-Farrell, thank you for answering my questions. Let's start with the Biden administration. How do you assess its policies, particularly in social matters?

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: The Biden administration's policies are concerning in many areas. In social matters, such as gender ideology and critical race theory, they are moving in a direction that feels alien to many Americans. These policies resemble the divisive tactics used by communist regimes, aiming to polarize society and restrict individual freedoms.

István Szarvas: How do you view the Trump administration's policies?

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: The Trump administration made efforts to restore American values and sovereignty in various areas. I particularly value their initiatives to protect national identity and traditional family values. While I didn't agree with every decision, their direction aligned more closely with foundational American principles.

István Szarvas: You've spent considerable time in Hungary. What parallels do you see between Hungarian and American migration policies?

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: Hungary has taken decisive steps to curb mass migration, emphasizing national sovereignty and preserving cultural identity. In contrast, the United States' open-border policies have led to numerous issues, including security risks and social tensions. I believe the U.S. could learn from Hungary's example in this regard.

István Szarvas: Let's discuss your latest book, "Last Warning to the West." What inspired you to write it?

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: The book was motivated by my desire to share Hungary's experiences in combating communism and preserving national identity. I believe Hungary's history and current policies offer valuable lessons for the West, especially in defending sovereignty and traditional values. The book aims to warn the West about the dangers of losing freedom and identity if we don't firmly uphold these values.

About Dr. Shea L. Bradley-Farrell

Dr. Shea L. Bradley-Farrell is an American conservative thinker, foreign policy analyst, and author, serving as the president of the Counterpoint Institute for Policy, Research, and Education. Her work primarily focuses on critiquing the social and political directions of the United States, particularly the so-called "woke" ideology and progressive politics.

She holds a Ph.D. in international development and has taught at several American universities. Additionally, she regularly publishes articles in conservative media outlets and is a frequent guest on political podcasts and forums. She is especially known for her interest in Central European, particularly Hungarian, political and social developments.

Her most renowned work is the book "Last Warning to the West: Hungary’s Triumph Over Communism and the Woke Agenda," in which she illustrates how, in her view, leftist ideologies spreading in the Western world can be resisted by following Hungary's example. Based on the book, Bradley-Farrell believes that the United States should learn from Hungary's political and cultural self-defense strategies.

Dr. Shea L. Bradley Farrel A Nyugat számára fontos tanulságokkal szolgálhat Magyarország történelme és politikája

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ konferenciát szervezett 2025 április 15-én Budapesten a Várkert Bazárban Central European Summit címmel az előadók között szerepelt dr Sheal L Bradley Farell aki ebédszünetben interjút adott lapunknak

Szarvas István Dr. Bradley-Farrell, köszönöm, hogy  válaszol kérdéseimre Kezdjük a Biden- kormányzattal. Hogyan értékeli az adminisztráció politikáját, különösen a társadalmi kérdések terén?

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: A Biden-adminisztráció politikája számos területen aggasztó.  volt. A társadalmi kérdésekben, mint a genderideológia és a kritikai fajelmélet, olyan irányba haladtak, amely sok amerikai számára idegen. Ezek a politikák emlékeztetnek a kommunista rezsimek által alkalmazott megosztó taktikákra, amelyek célja a társadalom polarizálása és az egyéni szabadságjogok korlátozása.

Szarvas István: Hogyan viszonyul a Trump -adminisztráció politikájához?

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: A Trump -adminisztráció számos területen próbálta visszaállítani az amerikai értékeket és szuverenitást. Különösen fontosnak tartom a nemzeti identitás és a hagyományos családi értékek védelmét célzó intézkedéseiket. Bár nem minden döntésükkel értettem egyet, az irányvonaluk sokkal inkább összhangban volt az amerikai alapértékekkel.

Szarvas István: Ön sok időt töltött Magyarországon. Milyen párhuzamokat lát a magyar és az amerikai migrációs politika között?

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: Magyarország határozott lépéseket tett a tömeges migráció megfékezésére, hangsúlyozva a nemzeti szuverenitást és a kulturális identitás megőrzését. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a nyitott határok politikája számos problémát eredményezett, beleértve a biztonsági kockázatokat és a társadalmi feszültségeket. Úgy vélem, az USA-nak tanulnia kellene Magyarország példájából ezen a téren.

Szarvas István: Beszéljünk legújabb könyvéről, a "Last Warning to the West"-ről.  Mi inspirálta annak megírására?

Dr. Shea L. Bradley-Farrell: A könyvet az motiválta, hogy megosszam a magyar tapasztalatokat a kommunizmus elleni küzdelemben és a nemzeti identitás megőrzésében. Úgy vélem, a Nyugat számára fontos tanulságokkal szolgálhat Magyarország történelme és jelenlegi politikája, különösen a szuverenitás és a hagyományos értékek védelme terén. A könyv célja, hogy figyelmeztessen a Nyugatot a szabadság és identitás elvesztésének veszélyeire, ha nem állunk ki határozottan ezek mellett az értékek mellett.

Shea L. Bradley-Farrell egy amerikai konzervatív gondolkodó, külpolitikai elemző és szerző, aki a Counterpoint Institute for Policy, Research, and Education nevű szervezet elnöke. Munkássága során főként az Egyesült Államok társadalmi és politikai irányvonalainak kritikájára összpontosít, különösen az úgynevezett „woke” ideológia és a progresszív politika bírálatára.

Bradley-Farrell doktori fokozatot szerzett nemzetközi kapcsolatokból, és korábban több amerikai egyetemen tanított. Emellett rendszeresen publikál cikkeket konzervatív médiumokban, és gyakori vendég politikai podcastokban és fórumokon. Különösen ismert a közép-európai, azon belül is a magyarországi politikai és társadalmi fejlemények iránti érdeklődéséről.

Legismertebb műve a Last Warning to the West: Hungary’s Triumph Over Communism and the Woke Agenda című könyv, amelyben Magyarország példáján keresztül mutatja be, hogy szerinte miként lehet ellenállni a nyugati világban terjedő baloldali ideológiáknak. A könyv alapján Bradley-Farrell úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak tanulnia kellene Magyarország politikai és kulturális önvédelmi stratégiáiból