Mihály Péter: A korrupció nem tartozik a tíz legfontosabb probléma közé

Mihály Péter professzorral Miskolcon az egyetemen beszélgettünk 2015 szeptember 4-én az  53. Közgazdasági Vándorgyűlésen Jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek - egy újfajta közgazdasági megközelítés című előadása után

Mihály Péter

Szarvas István: Professzor úr, mi a véleménye az első napi előadásokról? Nekem olyan érzésem volt, mintha egy bankkonferencián lettem volna.
Mihályi Péter: Nagyjából az történt, ami ilyenkor várható: az aktuális gazdasági kérdések kerültek fókuszba, főleg a növekedési kilátások. A nyitóelőadások közül különösen Csányi Sándor felszólalása volt izgalmas: erősen kritizálta a gazdasági környezetet a bankrendszer nézőpontjából, és bemutatta, milyen akadályokba ütközik ma a hitelezés. Az ebben a szekcióban hallott előadások többsége a növekedés lehetőségeit elemezte — meglehetősen pesszimista hangnemben.

Szarvas István: Ugyanakkor más szekciókban, például az EU-panelben, mintha egészen más álláspontok is megjelentek volna.
Mihályi Péter: Még ha nem is hallottam minden részletet, ez nagyon „magyaros” jelenség: hajlamosak vagyunk a saját problémáinkat a lehető legsúlyosabbnak látni — legyen szó növekedésről, eladósodottságról vagy szegénységről. Persze minden országban van némi „hazai pesszimizmus”, de nálunk ennek külön hagyományai vannak.

Szarvas István: Tehát nem olyan rossz a helyzet?
Mihályi Péter: Nem, egészen nyilvánvalóan nem olyan rossz. Hogy egy kicsit politizáljak is: meggyőződésem, hogy a 2014-es kormányújraválasztás egyik meghatározó oka a lakossági életszínvonal számottevő emelkedése volt az azt megelőző két évben.

Szarvas István: Az ön előadásában a jövedelemkülönbségek hatását érintette. Ez hogyan hat a gazdaságpolitikára?
Mihályi Péter: Csak áttételesen, közvetlen hatás kevésbé van. A közgondolkodás gyakran a „legfelső 1%” vagyonára szegezi a tekintetet, én viszont arra hívtam fel a figyelmet, hogy az igazi törés ott van, hogy a felső egyötöd nagyon elszakadt a társadalom többi részétől. Nem a legfelső, szűk rétegről beszélünk — hanem egy jóval szélesebb, felső középosztálybeli csoportról.

Szarvas István: A korrupció témája több konferencián hangsúlyos; itt kevésbé jelent meg. A veszprémi egyetemen felmerült egy korrupciós konferencia ötlete? Úgy látom, ezt mostanában háttérbe szorítják — egyetlen párt, a Jobbik tette napirendre markánsabban.
Mihályi Péter: Nem vagyok korrupciókutató, de a jövedelmi egyenlőtlenségek megítélésében nagy súlya van annak az elterjedt vélekedésnek, hogy a „gazdagok azért gazdagok, mert korruptak”. Ez önmagában is fontos gazdasági tényező — függetlenül attól, igaz-e. Megbízható adat kevés van a valódi korrupció mértékéről. Az én véleményem: Magyarországon ez nem különösen nagy, a közvélemény viszont túlzottan pesszimista és beszűkült képet lát, hajlamos „a világ legkorruptabbjaként” beállítani a gazdaságot. Úgy gondolom, a korrupció nem tartozik az első tíz legfontosabb magyar probléma közé — de nehéz erről higgadt vitát folytatni szilárd mérőszámok hiányában.

Szarvas István: Köszönöm.

Mihályi Péter – rövid életrajz

Születés: 1953. május 26., Budapest.

1. Végzettség: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (ma BCE/Corvinus), okleveles közgazda (1977); később egyetemi doktori fokozat. 1
2. Tudományos fokozatok: közgazdaságtudomány kandidátusa (1990), az MTA doktora (1999). Egyetemi pozíciók: egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemen; a CEU visszatérő/vendégprofesszora. Kormányzati tapasztalat: a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára (1997.10.01–1998.07.31.), társadalmi közkiadások és reformok felügyelete.
3. Kutatási fókuszok: privatizáció, egészségügy- és nyugdíjreform, társadalmi egyenlőtlenségek, makrogazdaság-politika. Nemzetközi és hazai oktatói/konzultációs tevékenység: Corvinus, CEU; egészségpolitikai és nyugdíjreform-projektekben szakértés.
4. Publikációk: 100+ tudományos/szakmai közlemény; Google Scholar hivatkozások 1,500+ tartományban. Kiemelt mű/összegző munka: a magyarországi privatizáció és államosítás történetét feldolgozó, többkötetes vállalkozás szerzője/szerkesztője.

A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2025 őszén

·  A KOPINT–TÁRKI és a KOPINT Alapítvány bemutatta a Konjunktúrajelentés 2025/3-at ·  A világgazdasági helyzetet Nagy Katalin, a magyar gazdaságét Palócz Éva ismertette

Magyar gazdaság – helyzetkép 2025 őszén

A magyar GDP 2025 II. negyedévben kiigazítatlanul mindössze 0,1%-kal nőtt év/év alapon, ami lényegében stagnálás.
A növekedést főként a készletváltozás kedvezőtlen fordulata fogta vissza.
A fogyasztás némileg erősödött, miközben a nettó export negatív hatása mérséklődött.
A háztartások vásárolt fogyasztása a reálkeresetek emelkedése mellett 3,5%-ra gyorsult.
A tényleges magánfogyasztás 3,1%-kal bővült, ami támaszt adott a belső keresletnek.
Az állóeszköz-felhalmozás visszaesése lassul, de továbbra is fékezi a növekedést.
A készletfordulat miatt a belföldi felhasználás növekedése 0,3%-ra esett vissza.
A külkereskedelmi hozzájárulás javulása főként a szolgáltatásoknak köszönhető, miközben az áruexport tovább zsugorodott.
Termelési oldalon a mezőgazdaság jelentősen visszaesett, az ipar válsága elhúzódik.
Ezzel párhuzamosan az építőipar növekedésbe fordult, a piaci szolgáltatások üteme enyhén gyorsult.
Az év második felében a kormányzati adó- és jövedelemintézkedések a fogyasztást tovább erősíthetik.
A beruházások esése várhatóan tovább lassul, de áttörés egyelőre nem látszik.
Az ipari export érdemi javulásának esélyei gyengék, ami korlátozza a kilábalást.
Az idei évre mindössze ~0,4% GDP-növekedés körvonalazódik, lefelé mutató kockázatokkal.
A pénzforgalmi hiány augusztus végére megközelítette a ~3 000 milliárd forintot; az ESA-egyenleg a II. negyedévben szezonális okokból pozitív volt.
Az év második felében az ESA-hiány ~4,3% GDP lehet; éves szinten 4,5–5% a becslés, nagy bizonytalansággal.
Az államadósság az első félévben ~4 000 milliárd forinttal nőtt, a GDP 76,2%-ára; év végére ~75% körülire mérséklődhet.
Az Árrésstop (ÁRS) kissé lenyomta az inflációt, de az élelmiszerár-mutatók vegyesen alakultak.
Az ÁRS nem védi meg a fogyasztókat a termelői árak növekedésétől, a költségoldali nyomás átszivárog.
Inflációs pálya: 2025-ben ~4,7%, 2026-ban ~3,9% várható.
A jegybanki alapkamat 2024 szeptembere óta 6,5% és várhatóan év végéig marad.
A forint viszonylag erős, nagyjából a 2024 nyári szintre tért vissza.
Az állampapírhozamok stabilak: a hosszú oldalon ~7%, a rövid oldalon ~6% körül ingadoznak.
2025 január–augusztusában a vállalati hitelezés mérsékelt, a háztartási hitelek dinamikusan bővülnek.
Szeptembertől a 3%-os, fix kamatú Otthon Start hitel élénk keresletet és rövid távú lakásár-emelkedést hoz.
A kínálati oldal alkalmazkodása várhatóan csak középtávon enyhíti az árnyomást az ingatlanpiacon.

Nemzetközi gazdaság – kilátások és kockázatok

A választások utáni bizonytalanságok ellenére a világgazdaság 2025 első felében ellenállóbbnak bizonyult a vártnál.
A bevezetett vámok kedvezőbben alakultak a félelmeknél, de késleltetett hatásaik 2026-ban lassulást okozhatnak.
Az OECD 2025-re 3,2%, 2026-ra 2,9% globális növekedést jelez előre.
A fő kockázatok: az amerikai vámok kiszámíthatatlansága, az élelmiszerár-infláció újjáéledése, az autóipari szerkezeti gondok, a magas államadósság, az esetleges amerikai kormányzati leállás és az eszkalálódó geopolitika.
A világkereskedelem volumene inkább enyhe lanyhulást mutathat, mintsem visszaesést, miközben új egyensúly keresése zajlik.
Az euró övezet növekedése a II. negyedévben lelassult; 2025 egészére ~1% körüli GDP-bővülés várható, kissé élénkebb beruházásokkal és erősebb állami fogyasztással.
Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria teljesítménye továbbra is vegyes; az ír GDP korábbi kiugrása torzító hatású volt.
Az új EU-tagállamok nyáron átlagosan ~2,3% év/év növekedést értek el; 2025-ben ~2,2% körüli régiós átlag várható, enyhülő, de nem eltűnő inflációs nyomással.

Összefoglalás

1.      Magyar növekedés 2025-ben minimális (+0,1% Q2; évesen ~0,4%), a készletek és a gyenge ipari export fogják vissza.

2.      Fogyasztás erősödik (reálkereset +), a beruházási esés lassul; az építőipar és a szolgáltatások tartanak támaszt.

3.      Költségvetés: ESA-hiány H2-ben ~4,3% GDP; éves 4,5–5% nagy bizonytalansággal.

4.      Államadósság ~76% GDP, év végére ~75% körül.

5.      Infláció: 2025 ~4,7%, 2026 ~3,9%; az ÁRS hatása korlátozott.

6.      Kamat 6,5% év végéig; hozamok stabilak; forint erősebb.

7.      Hitelezés: háztartások élénk; a 3%-os Otthon Start rövid távon lakásár-emelkedést okoz.

8.      Globális környezet lassulhat; EU ~1%, a régió ~2,2% növekedéssel és tovább élő kockázatokkal.

 A Pénzügykutató konferenciájáról jelentem

 Budapest (RaM, 2025. október 9.)

Megnyitó: Lengyel László
A házigazda keretezése három fő feszültségvonalat emelt ki: (1) a geopolitikai környezet gyors átrendeződését és az ebből fakadó kül- és biztonságpolitikai döntési kényszereket; (2) a jogállami intézmények működési minőségét mint gazdasági és társadalmi bizalom-alapot; (3) a növekedési pálya újraépítésének feltételeit. A megnyitó súlypontja az volt, hogy a nap tematikus blokkjai nem egymás mellé rendelt, hanem egymást feltételező kérdések: a jogállami kiszámíthatóság nélkül nincs hiteles külpolitika és beruházás-ösztönzés, a biztonságpolitikai stabilitás pedig visszahat a kockázati felárakra és a vállalati döntésekre. A záró gondolat az identitás és történelmi emlékezet szerepét előlegezte meg: a nemzeti önkép befolyásolja, hogyan tárgyalunk, milyen szövetségekben mozgunk, és miként fogadunk el belső reformokat.

Kül- és biztonságpolitika

– Banai Károly: Külpolitikai fordulat
Az előadás a „fordulatot” nem egyszeri irányváltásként, inkább többrétegű alkalmazkodási folyamatként értelmezte.

• Geopolitikai keret: a nagyhatalmi versengés és a blokkosodás a külgazdasági kapcsolatokra, technológiai hozzáférésre és az energiamixre is rányomja a bélyegét. A kérdés nem pusztán „kelet–nyugat” koordinátarendszer, hanem ellátási lánc-robosztusság, szankciós és exportkontroll-rendszerekhez való igazodás.
• EU–NATO beágyazottság: a tartós biztonsági és gazdasági előny inkább a mély integrációból fakad, mint a taktikai egyensúlyozásból. A fordulat gyakorlati elemei: de-risking (kitettségcsökkentés), partner-diverzifikáció, regionális (V4, balkáni, balti) együttműködések célzott új minősége.
• Döntési dilemmák: hogyan lehet egyszerre védeni a stratégiai ágazatokat (energia, ICT, kritikus infrastruktúra) és nyitva hagyni a csatornákat a beruházásoknak? Melyik területen célszerű különutas megállapodás, és hol éri meg koalíciót építeni uniós szinten?
  Levonható tanulság: a hiteles külpolitikai fordulat mérőszámai a következők lehetnek: ellátási láncok koncentrációjának csökkenése, exportpiaci diverzifikáció, kulcstechnológiákhoz való hozzáférés stabilitása, valamint a kockázati felárak alakulása.

– Szenes Zoltán: Új katonai stratégia
A katonai stratégia-újítás a fenyegetésképen és a képességfejlesztés sorrendiségén nyugszik.

• Elrettentés–védelem 2.0: a konvencionális haderő mellett a kiber- és információs hadviselés, a drón- és ellen-drón képességek, a légvédelem rétegzett struktúrája, valamint a logisztikai mélység adja a gerincet.
• Interoperabilitás és NATO-célvállalások: a szabványosítás, közös kiképzések és beszerzések nemcsak katonailag, de költséghatékonyságban is kulcsok; a „lifespan cost” (életciklus-költség) figyelembevétele a beszerzési döntésekben mérsékli a későbbi fenntartási terheket.
• Személyi állomány: toborzás és megtartás modern ösztönzőkkel (digitális készségpályák, rugalmas tartalékos modellek, civil–katonai átjárás); vezetőképzés, amelyben a gyors döntés és a technológiaértés egyszerre alapkövetelmény.
  Gyakorlati üzenet: a stratégia nem papír, hanem gyakorlat—éves készenléti auditok, civil logisztikai partnerek bevonása és kiberincidens-szimulációk jelentik az „új norma” részét.

– Telkes András: Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig
Az előadás történeti íven mutatta be, miként alakult át a titkosszolgálati működés demokratikus kontroll alá helyezett nemzetbiztonsággá.

• Intézményi és jogi garanciák: a célhoz kötöttség, arányosság, időbeli korlátozás és független ellenőrzés négyesének gyakorlati értelmezése. Parlamenti felügyelet, bírói engedélyezés és utóellenőrzés egymást kiegészítő mechanizmusai.
• Hibrid fenyegetések: kiberpenetráció, befolyásolási műveletek, kritikus infrastruktúrák sebezhetősége—ezek kezelése összeköti a belbiztonságot a honvédelemmel és a külpolitikával.
• Adatgazdálkodás és etika: a nagytömegű adatkezelés korszakában a transzparens protokollok és a célzott hozzáférés csökkentik a visszaélés-kockázatokat; a szakmai professzionalizmus és etikai normák a közbizalom minimális feltételei.
  Következtetés: a demokratikus nemzetbiztonság nem „enyhébb” az állambiztonságnál, hanem precízebben szabályozott és jobban elszámoltatható—ettől lesz hatékonyabb és legitim.

Jogállam helyreállítása

– Bárándy Péter: A szükségállapottól a jogállamig
A rendkívüli jogrend a modern állam eszköztárának része, de a visszatérés a „normál” állapothoz világos korlátokhoz kötött.

• Normatív elvek: egyértelmű kiváltó okok, szűk tárgyi hatály, szigorú időkorlát, és transzparens kommunikáció a polgárok felé.
• Utólagos ellenőrzés: független testületek (pl. ombudsman, számvevőszék, bíróságok) szerepe a döntések arányosságának vizsgálatában; visszamenőleges hatású korrekciók lehetősége.
• Intézményi tanulás: minden szükségállapot után érdemes „after action review”-t készíteni—mi működött, mi nem, milyen jogi és végrehajtási módosítás kell.
  Üzenet: a közbiztonság és gyors reagálás nem ellentéte a jogállamnak; az a legitimitás, amelyet a garanciák biztosítanak, növeli a válságkezelés társadalmi elfogadottságát.

– Baka András: Az igazságszolgáltatás függetlensége
A bírói függetlenség több, mint jogelvi deklaráció—részletszabályok hálója tartja fenn.

• Személyi függetlenség: kinevezési, előmeneteli és fegyelmi rendszerek, amelyek minimalizálják a politikai befolyás kockázatát; átlátható pályázati és értékelési rend.
• Szervezeti függetlenség: bíróságigazgatás és ügyelosztás átláthatósága; objektív ügyteher-menedzsment.
• Funkcionális függetlenség: a döntések indokolási kultúrája, nyilvánosság és open data (anonimizált határozatok); a jogegység és kiszámíthatóság a gazdasági életre is kihat.
  Központi tanulság: a bírósági rendszer iránti bizalom – mérhető módon – összefügg a beruházási hajlandósággal és a társadalmi kohézióval; a függetlenség nem cél, hanem feltétel.

Ki a gazdasági zsákutcából

– Katona Tamás: Van-e kiút a gazdasági zsákutcából?
A „zsákutca” kifejezést az előadás olyan pályára használta, ahol egyszerre magas a bizonytalanság, gyenge a termelékenység-növekedés és feszes a költségvetés.

• Stabilizáció és hitelesség: a fiskális-költségvetési pálya kiszámíthatóvá tétele, átlátható középtávú keretekkel; prioritás-alapú költés (oktatás, egészség, hálózati infrastruktúra).
• Termelékenység és beruházás: KKV-k technológiai felzárkóztatása, tudástranszfer-programok, gyors cégskálázási utak (tőkepiac, garanciaprogramok); közigazgatási egyszerűsítés, gyors engedélyezés.
• Külső egyensúly és energia: de-risking az importfüggőségekben, energiahatékonysági beruházások gyorsítása, ipari elektrifikáció támogatott pilotjai.
  Kimeneti cél: 2–3 év távlatában egy olyan „alapforgatókönyv”, amelyben a kiszámíthatóság és a beruházás-vezérelt szerkezetváltás együtt húzza ki a gazdaságot a lassú sávból.

– Petschnig Mária Zita: Inflációs és költségvetési folyamatok
A dezinfláció fenntarthatósága és a költségvetési egyensúly egymást feltételezik.

• Árnyomás szerkezete: szolgáltatási infláció, bér-ár spirál kockázatai; importált és belső komponensek szétválasztása a politikai reakcióhoz.
• Költségvetési kockázatok: kamatkiadások, egyszeri tételek és adóalap-ingadozások; a bevételi oldal torzító elemeinek csökkentése kontra rövid távú bevételi igény.
• Politika-mix: monetáris és fiskális koordináció, célzott – nem szektoriális – támogatások; kiszámítható támogatási kivezetések, hogy ne fűtsék újra az inflációt.
  Zárógondolat: az infláció letörése nem „végállomás”, hanem új egyensúly kezdete—ha itt hibázunk, visszapattanás jöhet; ha jól célozzuk a kiadásokat, a beruházások nem szenvednek.

Zárszó helyett

– Romsics Ignác: Identitás, identitáspolitika és történelmi emlékezet
A társadalmi kohézió és a politikai közbeszéd minősége szorosan kötődik ahhoz, hogyan beszélünk a múltról.

• Narratívák versenye: több legitim nézőpont létezhet ugyanarról a történelmi eseményről; a közösségi vita tereit úgy kell alakítani, hogy ne zéróösszegű identitásharc legyen a vége.
• Emlékezetpolitika és külkép: a múlt feldolgozása befolyásolja a nemzetközi megítélést és a szövetségekben elfoglalt helyzet tárgyalási mozgásterét.
• Oktatás és intézmények: múzeumok, archívumok, digitális platformok szerepe a hozzáférés demokratizálásában; kritikai gondolkodás erősítése az iskolákban.
  Összegző üzenet: identitás és modernizáció nem ellentétek—közös alapjuk a tényekhez és a pluralizmushoz való hűség; ez teremti meg a bizalmi tőkét a reformokhoz.

Az új magyar irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László

Magyarország irodalmi életének legújabb büszkesége nem más, mint Krasznahorkai László, aki megkapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, ezzel ő lett a második magyar, aki ilyen rangos irodalmi elismerésben részesült. Ez a díj a 118. irodalmi Nobel a történelem során.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország ezzel a lakosságarányos rangsorban a 8. helyet foglalja el, ami azt jelenti, hogy a népességarányhoz képest is kiemelkedően jól szerepelünk az irodalmi Nobel-díjak tekintetében.

Krasznahorkai László legismertebb művei közé tartozik a „Sátántangó”, „Az ellenállás melankóliája”, a „Seiobo járt odalent” és a „Báró Wenckheim hazatér”. Ezek a művek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is nagy hatást gyakoroltak, és jelentősen hozzájárultak a Nobel-díj elnyeréséhez.

Krasznahorkai László: Az 1954-ben született író a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Munkásságát gyakran jellemzi sűrű, meditatív prózastílus és különleges hangulatú történetmesélés. A Nobel-díj elnyerése méltó elismerése hosszú évtizedek kitartó munkájának, amely a magyar irodalmat világszerte is ismertté és elismertté tette.

Töltekezz fel szenvedéllyel” – Tudatos Nők Napja Circle a Kimpton BEM Budapestben

A Tudatos Nők Napja „kistestvéreként” meghirdetett Circle rendezvény október 3-án a Kimpton BEM Budapest elegáns termeiben gyűjtötte egybe azokat, akik nemcsak inspirációt, hanem gyakorlati impulzusokat is kerestek a mindennapi fejlődéshez. A nap fókuszában a szenvedély állt: hogyan lelünk rá, hogyan ápoljuk és miként fordítjuk át jobb kapcsolatokká, erősebb közösséggé és fenntartható teljesítménnyé. A 150–200 fősre tervezett, intimebb léptékű esemény egyszerre kínált pódiumbeszélgetéseket és workshop-hangulatú, közvetlen találkozásokat az előadókkal. Circle Tudatos Nők Napja

A megnyitón dr. Orosz Cintia, a Tudatos Nők Napja alapítója és kreatív vezetője köszöntötte a résztvevőket. Rögtön az első blokkokban ő vezette azokat a beszélgetéseket, amelyek a kapcsolati mintázatok, az önazonosság és a sémáink átírásának témáit jártak körül: a Rubint Rékával folytatott párbeszédben az ítéletek befogadásáról és a saját határok megtartásáról esett szó, míg a pszichológus Sarkadi Bálinttal közösen a „kódolt kapcsolataink” felülírásának lehetőségeit bontották ki. Orosz Cintia házigazdaként végig aktív, dinamikus ritmust adott a napnak: kérdéseivel egyszerre volt bátorító és fókusztartó, így a beszélgetések nem veszítették el a gyakorlati kapaszkodóikat.

A délelőtt egyik különleges blokkja „A manifesztáció művészete” volt, amelyben Rónay Alízzal együtt két, egymást kiegészítő valóságteremtő történetet hoztak: miként hangolható össze a vágyott életkép a mindennapi rutinokkal, milyen mikro-lépéseken keresztül válik tartóssá a változás. A testtudatosság témáját Cserháti-Herold Janka vendégszereplésével folytatták: a ciklikusság, a hormonális működés és a női ritmus tisztelete került fókuszba – Orosz Cintia itt is moderátorként segítette a gyakorlati keretezést.

A nap középső szakaszának csúcspontját a „A kapcsolatok ciklusai: mit kezdjünk a vágy és az intimitás hullámzásával” című, egyórás beszélgetés jelentette dr. Hevesi Krisztinával és Yvonne Dederickkel. Hevesi Kriszta szexuálpszichológusként közérthetően beszélt a vágy természetes ingadozásairól, a hosszú távú kapcsolatok fenntartásának mentális és kommunikációs feltételeiről, és arról, hogyan válik a tudatos jelenlét a szenvedély őrzőjévé. A beszélgetés nagy erénye volt, hogy levette a „teljesítménykényszer” terhét a párkapcsolatról: nem állandó tűzijátékot, hanem gondosan őrzött parazsat ajánlott, amelyhez rítusok, nyílt beszéd és kölcsönös kíváncsiság társul. A közönség láthatóan hálás volt a tabumentes, mégis finoman vezetett mondatokért.

Délután a reflektorfény a szerepmodellekre, karrierutakra és kreatív pályákra esett. A „Nincsen lehetetlen – Nemzetközi karriert építő fiatal tehetségek” panelben Nagy Fanny, a FANNA polewear alapítója – Matteo Cammisa és Vojcehovszki (Vojcerovszki) Richárd társaságában – a merész vízió és a következetes márkaépítés metszetéről beszélt. Fanny története plasztikusan mutatta meg, hogy egy réspiac – a pole tánc ruházat – miként nőhet globális közösséggé, ha a termékfejlesztést értékalapú márkanyelv és kitartó nemzetközi kapcsolódás kíséri. A panel bizonyította, hogy a szenvedély nem puszta belső láng: piaci stratégiává, export-képessé és közösségszervező erővé is válhat.

A Circle azonban nemcsak egyéni utakat, hanem közösségi mintákat is láttatott. A „Sikeres férfiak, példaképek – Szenvedéllyel mentorok” blokkban Sárospataki Albert, Kapitány István és Keszthelyi Erik osztották meg tapasztalataikat – szándékoltan úgy, hogy a női közönség is azonnal használható mentori tanulságokat vihessen haza. A „Szenvedéllyel a sportban” beszélgetésben Vértes Nátán, Ignáth Éva és Somossy Barbara a teljesítmény – regeneráció – mentális erő hármasáról beszéltek, a „Szenvedéllyel a csapatért – Női vezetők, közösségi erő” panelben pedig Ipsits Anita, Csapó Dorina és Monzinger Zsófia mutatták meg, hogyan válik a közösség a női vezetés motorjává. A nap végéhez közeledve Rózsa Tamás edukációs blokkja a tudatos esztétikáról és a modern anti-aging szemléletről beszélt közérthető, mégis tudományos igényű nyelven.

Az esemény egyik láthatatlan hozadéka a „kör” (circle) formátumának ereje volt: a limitált létszám intim távolságokat teremtett, az előző hetek ingyenes, regisztrációhoz kötött workshopjai pedig (women circle est, tea-rituálé, lézerterápiás szépségworkshop, közösségi séta) fokozatosan készítették elő a találkozást. Így a Kimpton BEM Budapest nem csupán helyszínként, hanem élményívet záró térként működött: a tetőteraszon tartott közösségi alkalmak és a báltermi pódiumbeszélgetések egyazon narratíva részeivé váltak. Circle Tudatos Nők Napja

A záró gondolatokat ismét dr. Orosz Cintia fogalmazta meg: a szenvedély – üzenete szerint – nem csupán érzelem, hanem tudatos figyelemgyakorlat. Az egész nap ennek lett a megvalósult koreográfiája: dr. Hevesi Krisztina a kapcsolati intimitásban adott kapaszkodókat; Nagy Fanny a kreatív vállalkozói bátorság nyelvére fordította le a belső tüzet; dr. Orosz Cintia pedig műsorvezetőként és moderátorként az egyéni történetekből közösségi tanulást szervezett. A Tudatos Nők Napja Circle nem helyettesítette az áprilisi nagy eseményt – inkább kitágította annak ívét: kisebb körben, nagyobb mélységben adott muníciót ahhoz, hogy a „szenvedély” ne csak szólam, hanem hétköznapi gyakorlat legyen.

Megjegyzés a helyszínre és időpontra: a rendezvény 2025. október 3-án zajlott a Kimpton BEM Budapestben (II. ker., Bem József tér 3.). ovábbi szereplők (a teljesség igénye nélkül): Rubint Réka, Rónay Alíz, Major Erika, Dobi Kitti, dr. Baucsek Katalin, Cserháti-Herold Janka, Illés Anett, Erdélyi Tímea, Yvonne Dederick, Sárospataki Albert, Kapitány István, Keszthelyi Erik, Matteo Cammisa, Vojcehovszki (Vojcerovszki) Richárd, Kárpáti Rebeka, Tazaki Kazuma, Chris Parker, Vértes Nátán, Ignáth Éva, Somossy Barbara, Koch Pálma, Pietsch Judit, Szommerné Egyed Linda, Ipsits Anita, Csapó Dorina, Monzinger Zsófia, Rózsa Tamás.

Az elvégzett munka jóleső érzésével távozom Magyarországról,

Jorge Roza de Oliveira portugál nagykövettel Budapesten a MOM parki irodájában beszélgettünk 2025 június 24-én

1. Hogyan jellemezné a magyar–portugál diplomáciai kapcsolatokat? Milyen közös jövőbeli célok körvonalazódtak?
A Portugália és Magyarország közötti kapcsolatokat csakis jónak tudom minősíteni. Földrajzilag kellően távol vagyunk egymástól ahhoz, hogy ne terhelje múltunkat konfliktus. A két Szent Erzsébettől – a portugáltól és a magyartól, akik rokonok, és mindkettőjük nevéhez rózsacsoda fűződik – kezdve egészen a Habsburgok utolsó uralkodójáig, IV. Károlyig, Magyarország utolsó királyáig, akit Funchalban temettek el, valamint a magyarországi holokauszt idején szolgáló portugál diplomaták szerepéig a kapcsolódási pontok végig kedvezőek voltak. Más területeken is akadt érintkezés, például a futballban, amely – sajnos számomra, mivel a Benficának szurkolok – kapcsolataink egyik kevésbé örömteli epizódját hozta el az 1962-es „Béla Guttmann-átokkal”.
Az elmúlt ötven évben kapcsolataink jelentősen fejlődtek, lekövetve az európai és globális átalakulásokat. Az 1989-es berlini fal leomlása és Magyarország demokratikus átmenete sorsfordító állomások voltak, amelyek új alapokra helyezték együttműködésünket. Magyarország 1999-es NATO- és 2004-es uniós csatlakozása új fejezetet nyitott: közös értékek, kollektív biztonság és európai integráció keretében működünk együtt.

2. Mely portugál kulturális értékek bevezetését tartja különösen fontosnak Magyarországon?
A magyarok kultúraszerető nép, és érdeklődnek más népek kultúrája iránt. Az idei kulturális programjaink széles spektrumot fedtek le: a lusofón filmciklusoktól a festészeti és fotókiállításokon át a klasszikus és a modern zenéig. Ha egy kedvencet kellene kiemelnem a magyar közönség számára, az a fado lenne – minden megnyilvánulásában.
A kultúra részeként – és ez kötelességünk is – ide tartozik a portugál nyelv oktatása, amely országszerte jelen van egyetemeken és középiskolákban. Ez a legbiztosabb út a kultúrák megosztásához.

3. A turizmus mindkét ország számára prioritás. milyennek lája a kapcsolatot?

 Ez egy jól fejlődő ágazat. A Budapest és négy portugál város – Lisszabon, Porto, Faro és Funchal (utóbbi különösen azért, mert, mint említettem, ott nyugszik az utolsó osztrák–magyar uralkodó) – közötti közvetlen járatok teltházasak, ami jól jelzi az ágazat egészséges állapotát.

4. Milyen szerepe van a portugál nagykövetségnek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, különös tekintettel az intelligens technológiákra és a digitális gazdaságra?
A nagykövetség közvetlenül nem foglalkozik gazdasági ügyekkel; ez az AICEP, a külföldi befektetésekért és külkereskedelemért felelős ügynökségünk irodáinak feladata. E téren bőven van mozgástér a kapcsolatok erősítésére. A számok viszonylag alacsonyak, inkább exportra és importra épülnek, mint közvetlen tőkebefektetésre. Ugyanakkor működnek portugál vállalatok Magyarországon – például jelenleg kettő is nap erőműparkokat épít.

5. Vannak-e olyan közös oktatási vagy tudományos programok, amelyekben magyar és portugál diákok, kutatók együtt dolgozhatnak?
Vannak kétoldalú ösztöndíjprogramok portugál és magyar egyetemek között. Emellett a lektorátusok és a portugál nyelvoktatás szervezése az Instituto Camões, a Nyelv és Együttműködés Intézetének feladata.
Ismerjük azokat az uniós akadályokat, amelyek jelenleg korlátozzák a magyar hallgatók részvételét az Erasmus-programokban. Néhány egyetemen elérhetők, de nem mindegyiken. Reméljük, hogy ez a – kevéssé bölcs döntések nyomán kialakult – helyzet hamarosan rendeződik. Európai érdek, hogy a magyar fiatal generációkat ne távolítsuk el.

6. Milyen tapasztalatokat szerzett a diplomáciai munka során Magyarországon? Mit gondol a magyar társadalomról és kultúráról?
Több mint öt év után nemcsak az elvégzett munka jóleső érzésével távozom Magyarországról, hanem főként a sok szép élménnyel a szívemben. Mély nosztalgiával megyek el egy ország és egy nép iránt, amely belém ivódott.

Diter Fahrer: A fake news kifejezés mára közhely

Budapesten 2018. október 2.-án, aToldi mozi,ban a közönségtalálkozó után Dieter

Fahrerrel (a Szemrevaló | Sehenswert fesztiválon). (A negyedik hatalmi ág / Die Vierte

Gewalt)bemutatója után beszélgettünk

Szarvas István: Először is gratulálok a filmjéhez. Eddig mintegy 250 interjút készítettem; az

ön filmjében is sok beszélgetés szerepel, de mind az újságírásra fókuszál. Rögtön egy

irodalmi párhuzam: Paulo Coelho Házasságtörés című regénye egy svájci újságírónőről szól,

és sok tekintetben ugyanazokat a dilemmákat veti fel, mint az ön filmje.

Dieter Fahrer: Köszönöm. Valóban: a szakmai és magánéleti döntések súlya, a folyamatos

megfelelési kényszer és a média gyorsuló logikája mindkét történetben megjelenik. Engem az

érdekelt, hogyan próbálják az újságírók megőrizni a hitelességüket ebben a környezetben.

S. I.: A budapesti beszélgetésen elhangzott egy különbség a nagykövet úr és az ön álláspontja

között a nyomtatott sajtó jövőjéről. Úgy éreztem, a nagykövet tíz éven belüli eltűnését

valószínűsítette, ön pedig kevésbé volt kategorikus. Hogyan értékeli ezt az eltérést?

D. F.: Nem vitatkozni szeretnék vele; természetes, hogy más perspektívából érkezünk. Ő

diplomataként, én filmesként tekintek a jelenségre. Kritikus vagyok, de nem végítéletszerű:

hiszem, hogy lesz igény minőségi tartalomra — akár új finanszírozási és terjesztési

formákkal.

S. I.: A „fake news” kifejezés mára közhely, de a film nem teszi meg központi témának.

Miért? Van Svájcban is?

D. F.: Mindenütt van. Szándékosan nem buzzwordként kezeltem, hanem a hétköznapi

működésen keresztül mutattam meg: a forráshiányt, az időnyomást, az online kattintás

kényszert — ez mind táptalaj a félrevezető információknak. A lényeg: a közönség tudja, kiben

bízhat, és miért.

S. I.: A közösségi média szerepe?

D. F.: Óriási. Egyre inkább azt fogyasztjuk, amit az algoritmus elénk tesz. Ezért kulcskérdés

az átláthatóság és a felelősség: ki áll az információ mögött, és milyen ösztönzők mozgatják?

S. I.: Megköszönöm — a film hatására magam is kritikusabban, ugyanakkor nagyobb

tisztelettel tekintek a magyar újságírásra.

D. F.: Ennek örülök. A film egyik célja éppen az volt, hogy láthatóvá tegye a munka

méltóságát.

S. I.: Szerintem ezt a filmet Magyarországon, az újságíróképzésben is vetíteni kellene. Jövőre

várhatóan megjelenik az ötödik interjúkötetem; boldog lennék, ha a mostani beszélgetésünk is

belekerülne, és el tudna jönni a könyvbemutatóra.

D. F.: Nagy örömmel — ha az időpontom engedi. Budapest inspiráló

Gödrös Katalin: Svájcban nincs akkora vígjáték-kényszer, mint néha Németországban

Beszélgetésünk a Szemrevaló Filmfesztivál idején, 2024. október 13-án, a budapesti Művész moziban készült. A Jakob lova bemutatója után Gödrös Katalin Svájcban született és élő filmrendező, egyetemi professzor

Szarvas István: Professzor asszony, Zürichben született és Svájcban él, de milyen magyar gyökerei vannak?

Gödrös Katalin: Édesapám magyar, ’56-ban ment el az országból. A család egy része azonban itthon maradt: nagybátyám, unokatestvéreim – nagy, erős kapcsolatrendszer köt Magyarországhoz. Ezek a kötelékek mindvégig megmaradtak, és sokat jelentettek nekem.

Szarvas István: Zürichben érettségizett, mégis a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult tovább. Hogy született meg ez a döntés?

Gödrös Katalin: Svájcban nem volt egyszerű az életünk: sokáig nem kaptunk állampolgárságot, mindig „külföldieknek” számítottunk. Szerettem volna megérteni, honnan jövök, visszakapcsolódni a gyökereimhez. Ezért jöttem Budapestre tanulni. Éreztem, hogy magyar vagyok – de közben mégsem teljesen. Kettősség volt bennem, de rengeteget tanultam ebből az időszakból.

Szarvas István: A főiskolai évek nem voltak felhőtlenek?

Gödrös Katalin: Voltak nehézségek. Nem minden ment gördülékenyen, de sokat adott ez az idő: szakmailag és emberileg is formált. Később szerelem is közrejátszott: beleszerettem egy német operatőrbe – ő az operatőre a mostani filmemnek is –, így Berlinbe költöztem. Azóta a munkám és az életem is kétlaki: Svájc és Németország között ingázom.

Szarvas István: Miben látja a legnagyobb különbséget a svájci és a német film közege között?

Gödrös Katalin: Svájcban ma is lehet igazi művészfilmeket és kisfilmeket készíteni. Nem csak a pénzről szól: bár nem ömlik a támogatás, a közönség jár moziba, különösen a dokumentumfilm erős. Nincs akkora vígjáték-kényszer, mint néha Németországban. A svájci rendszer hagy teret a személyes hangnak és a kísérletezésnek.

Szarvas István Nézőként is gyakran érzem, hogy a svájci filmek következetesebbek a szereplőválasztásban, a német filmeknél olykor zavaró az eltérő életkorok ábrázolása, a szereplők „nem találják” egymást.

Gödrös Katalin: Előfordul. A castingnál a kontinuitás, a karakter hitelessége kulcskérdés – különösen, ha ugyanazt a figurát több életkorban látjuk. Svájcban talán körültekintőbb e téren a gyakorlat.

Szarvas István Térjünk rá a legutóbbi filmjére, A Jakob lova amely egy regény adaptációja. Nehéz, szívszorító történet. Miért ezt választotta?

Gödrös Katalin: A regény sok tekintetben vidámabb, játékosabb nyelvű, mint amennyire elsőre gondolnánk – miközben elképesztően nehéz sorsokat mutat. Olvasás közben sokat gondoltam a nagymamámra: zenész volt, nagyon szegény családból jött. Benne is ott élt a kettősség, mint a főhőseimben: vágyott valamire, közben házasság révén belépett egy jómódú közegbe, mégis végig zenélt. 102 éves koráig élt, és a végéig zenélt – épp akkor hunyt el, amikor a regényt olvastam. Ez adott személyes indítást az adaptációhoz.

Szarvas István Nézőként én egy árnyalattal „fényesebb” befejezést vártam. Miért nem lett pozitívabb a zárás?

Gödrös Katalin: Számomra épp ilyenformán pozitív. Finom jelekből – például hogy a férfi elfogadja a gyerekeket – kirajzolódik egy reménytelibb jövő lehetősége. Nem akartam didaktikus, ráírt „happy endet”. Aki nem olvasta a regényt, lehet, hogy kevésbé látja át ezt a réteget, de a film nyelvén is jelen van.

Szarvas iItván Mely magyar rendezők állnak Önhöz közel? Enyedi Ildikó neve sokaknak elsőként jut eszébe.

Gödrös Katalin: Igen, Enyedi Ildikó számomra példa. Nagyon szeretem a világát, ahogy a líraiságot és a gondolatiságot arányba hozza.

Szarvas István: (Egy személyes zárójeles történet: egyszer az Urániában interjút beszéltünk meg vele – és végül elaludt. Később bocsánatot kért, persze mosolyogtunk rajta.)
Vissza a pályájához: említette, hogy társalapítója volt egy filmes bizottságnak. Pontosítanánk: miről is van szó?

Gödrös Katalin: A beszélgetésben félreértés csúszott a „Róma” és a „roma” szavak közé. A film commission jellegű kezdeményezésre gondoltam, amelyet társalapítóként szerveztem. A lényeg: egy olyan szervezet, amely a forgatások feltételeit segíti, kapcsolatot tart intézményekkel, és összefogja a produkciós igényeket. 2012–2013 körül dolgoztunk rajta intenzíven.

Szarvas István Mik a közeljövő tervei?

Gödrös Katalin: Szeretnék filmet készíteni Ulrike Edschmid egyik fontos regényéből – ez egy német történet, a hetvenes években játszódik. Nagyon bízom benne, hogy megvalósul.

Szarvas István Zárásként: mi az, amit nem kérdeztem meg, de szívesen megosztaná a közönséggel?

Gödrös Katalin: Csak annyit, hogy nagyon hálás vagyok a mai vetítésért és beszélgetésért. Izgultam, bevallom, de öröm volt megtapasztalni a figyelmet és az érdeklődést.

Szarvas István: A közönségből mindez nem látszott – magabiztos, pontos és inspiráló volt. Köszönöm az interjút!

Egyiptomi horoszkóp –

Időszakok

• NÍLUS: jan. 01–07; jún. 19–28; szept. 01–07; nov. […–…]
• ÁMON-RÉ: jan. 08–21; febr. 01–11
• ANYA: jan. 22–31; szept. 08–22
• SZFINX: febr. 12–29; aug. 01–31
• OZIRISZ: márc. 01–10; nov. 23–[…]; dec. 18–31
• ÍZISZ: márc. 11–31; okt. 18–31; dec. 01–16
• THOT: ápr. 01–19; nov. 08–17
• HÓRUSZ: ápr. 20–máj. 07
• ANUBISZ: máj. 08–27; jún. 29–júl. 13
• SZÉTH: máj. 28–jún. 18; szept. 28–okt. 02
• BASZTET: júl. 14–28; szept. 23–27; okt. 03–17
• SZEKMET: júl. 29–aug. 11; okt. 18–29; nov. 01–07

Megjegyzés: a dátumsor egy része a fotón életlen; ha fontos a napra pontos pontosság, javítom, csak jelezd.

Leírások

Nílus

Jóindulatú, környezetére odafigyelő, békés ember. Szívesen segít barátainak. Türelmes, nagyvonalú és biztonságot ad. Fontos számára a szerelem. Néha kissé önközpontú, és rosszul esik neki a csalódás, de képes tanulni belőle.

Ámon-Ré

Karizmája miatt másokat is magával ragad, erős sugárzása van. Néha hajlamos azt hinni, hogy mások az ő szabályai szerint élnek. Ebből fakadhatnak konfliktusai, mégis ritkán fordulnak el tőle a bizalmasai.

Anya

Nagyon érzékeny természetű, szerény és néha bizonytalan. Gazdag belső világa van, ugyanakkor visszahúzódó. Különösen stresszhelyzetben esik nehezére megnyílni, mégis szeret másokkal törődni. Szociális érzékenységét a munkájában is kamatoztatni tudja.

Szfinx

Érzelmes, introvertált alkat. Könnyen hoz áldozatot másokért. Az emberek szívesen megosztják vele gondjaikat, mert jó hallgatóság és megértő. Fontos számára, hogy a saját tempójában haladhasson.

Ozirisz

Kíváncsi és kalandvágyó. Egészséges önbizalma és kezdeményezőkészsége van, aktívan éli az életét. Szereti megragadni a pillanatot, ám így olykor csalódhat is.

Ízisz

Nyílt, optimista és előítéletektől mentes. Szívesen követi azokat az ösztönzéseket, amelyeket a tapasztalatok megerősítenek. Pozitív beállítottságú, életvidám ember. Jó kommunikátor, könnyen talál megfelelő szavakat.

Thot

Harcos természetű, szívesen feszegeti a határait, de nem lépi túl őket. Az élet fontos dolgaiba energiát és időt fektet. Megbízható; tartja az ígéreteit, társai és családja ezt nagyra értékelik.

Hórusz

Kissé pragmatikus, de nagylelkű alkat. Céljait mindig tisztán látja, mások ezt tisztelik benne. Kedveli a rendet, szereti, ha a kapcsolatai stabilak. Időnként túlságosan is óvatos lehet, de nagy türelmű.

Anubisz

Diszkrét, tapintatos ember. Kedveli a rendet és a hűséget. Végtelenül idealista, mégis fegyelmezett és céltudatos. Jó konfliktuskezelő, képes a helyzeteket higgadtan átlátni. Partnerként mindig gondosan választ.

Széth

Szenvedélyes és határozott. Erős ambíciói vannak, és mindig igyekszik feljebb lépni. Hamar felméri a környezetét, ezért sokszor előre látja a következményeket. Néha nehezen enged, de nagy energiát mozgósít, ha döntött.

Basztet

Az óvatosság az erénye; nem viszi túlzásba, nem húzódik meg, csak biztosra megy. Kiváló diplomáciai érzéke van. Kedves, figyelmes, megtalálja a megfelelő szavakat, ezért sokak kedvence.

Szekmet

Erős egyéniség, büszke, kompromisszumokban nem ismeretlen. Szigorú önmagával és környezetével szemben, de ez nemes célokat szolgál számára. Nehezen viseli a „félmunkát”, a rendet és a minőséget keresi.

Szerelmek tavasza – Beethoven és a Brunszvik lányok (2024)

A mű szerzője Bokor Pál, Aranytoll‑díjas újságíró és filmes: ez az első történelmi regénye

• A regény középpontjában a fiatal, 29 éves Ludwig van Beethoven áll, aki lendületes, energikus férfiként jelenik meg — különösen 1799 tavaszán, amikor a Brunszvik-lányok Bécsbe utaznak
• Az anyagrófnő célja világos: ranghoz méltó, megfelelő vőlegényt szeretne találni lányainak — ám Beethoven személye szokatlan fordulatot hoz a történetbe
• A történet főleg Brunszvik Jozefinre (“Pepi”) és Beethoven között bontakozik ki. Beethovenben a regény szerint ő a “halhatatlan kedves” — s bár kapcsolatuk plátói, mély érzelmek munkálkodnak
• A szál bécsi kirándulást követően Martonvásáron is folytatódik, ahol Beethoven látogatása újabb szerelmi bonyodalmakat és drámai helyzeteket hoz
• A regény célja, hogy Beethoven — a “zseniális Luigi” — és a Brunszvik család tagjai is hús‑vér valóságként tűnjenek fel, a legendák és ájtatoskodás nélkül

Összegzés

• Egy romantikus, történelmileg átszőtt fikció, amely Beethoven és a Brunszvik-lányok kapcsolatát új narratívába helyezi.
• Bemutatja a korabeli társadalmi és érzelmi dinamikát, különösen a rang és szerelem közötti feszültséget.
• Beethoven személyisége egyedien élénk, ember közelibb megvilágításban jelenik meg, mint az átlagos életrajzokban.

. Kiadói információk