A 23. Mittel  Cinema Fest

A 23. MittelCinemaFest, a kortárs olasz filmművészet legjelentősebb hazai eseménye, 2025. november 7. és 15. között kerül megrendezésre Budapesten, betekintést kínálva a közönségnek napjaink olasz filmes alkotásainak sokszínűségébe, a legújabb művekből összeállított, eredeti nyelven, magyar felirattal megtekinthető válogatáson keresztül.

A fesztivált számos vendég jelenléte gazdagítja, köztük Fanni Wrochna magyar színésznő, az Eleonora Duse című film egyik főszereplője, valamint Margherita Spampinato (Édes kincsem), Laura Samani (Egy iskolaév), Alessio Rigo De Righi (Fej vagy írás?), valamint Fabio Grassadonia és Antonio Piazza (Szicíliai levelek) rendezők, akik a vetítések során találkoznak a közönséggel.

A Cinecittà-val, a Budapest Filmmel, valamint a helyi forgalmazókkal, a Vertigo Mediával és a Mozinettel való együttműködésnek köszönhetően a MittelCinemaFest egy rendkívül naprakész filmes panorámát mutat be, vadonatúj, a legrangosabb fesztiválokon már elismert alkotásokkal.

Erre a magával ragadó, történeteket, érzéseket és víziókat felvonultató élményre invitáljuk kedves közönségünket. A 23. MittelCinemaFest egyedülálló lehetőség a kortárs olasz mozi rendkívüli gazdagságának felfedezésére, egy műfajokon, stílusokon és perspektívákon átívelő utazás, amely minden nézőt meglep és lenyűgöz.

Dr. Aczél Petra: „A tudás, az a teljesen tudatos tudatlanság”

2025. október 23. 07:37KultúraSzuchy Brigitta

A mesterséges intelligencia korában nem az adat, hanem a figyelem a legnagyobb érték – figyelmeztetett Dr. Aczél Petra az Internet Hungary konferencián. Az előadó arról beszélt, hogyan veszítjük el a kíváncsiságunkat, és miért kell újra megtanulnunk kérdezni.

A figyelem válsága és az emberi önámítás

„Ha bárkitől megkérdezik, hogy a következő két évben szükség lesz-e a munkájára, biztosak lehetnek benne, hogy igent fog mondani” – kezdte az előadó, aki szerint ez a megingathatatlan hit a saját pótolhatatlanságunkban az egyik legnagyobb illúziónk.

Dr. Aczél Petra felidézte, milyen gyorsan változott meg a világ az elmúlt években: „2024 júliusában egy frissítés szinte globálisan szétlőtte a világ számítógépeit, és senki nem számított rá. Ugyanígy senki nem gondolta volna, hogy az egyik novemberi reggelen arra ébredünk, hogy ingyenes lesz a mesterséges intelligencia által táplált chatgpt, és azóta a metaverzum úgy tűnt el, mint gyermekkorunk habos kakaója.”

Az előadó szerint a legtöbben nem vesszük észre, mennyire átalakul a környezetünk. A ChatGPT holnapután tele lesz integrált reklámokkal. A program egy része már nem azt várja, hogy utasítást adjunk, hanem ő kérdez tőlünk. És közben észre sem vesszük, hogy a mesterséges intelligencia minden nap közelebb kerül ahhoz, hogy a döntéseink részévé váljon.

Dr. Aczél Petra arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi intelligencia mérései évtizedek óta romló tendenciát mutatnak. „1948 óta generációnként hét ponttal csökken az intelligencia. Egy négyéves gyerek naponta háromszáz kérdést tesz fel, tizennégy évesen pedig már egyet sem. 2004-ben még két és fél percig tudtunk egy dologra figyelni, 2012-ben már csak hetvenöt másodpercig. Úgyhogy Önök nagyon udvariasak, hogy már 8 percre rám figyelnek”. Az előadó további tényeket sorolt: „2617-szer nyúlunk a telefonunkhoz naponta. A munkahelyen 275-ször zavar meg valami. Egy friss kutatás szerint azonban, amikor az új technológiákat használjuk, az agyunk szinte egy silóban működik: mindössze 34 százalékban aktív, ha mesterséges intelligenciával dolgozunk, 48 százalékban, ha a Google-t használjuk, és 55 százalékban akkor, ha semmit. Az se túl jó, de legalább egy kicsit jobb.”

Az X generáció 31 százaléka már el tudja képzelni az emberi kapcsolatait mesterséges intelligenciával, és 15 százalékuk akár féltékeny is képes lenni rá. A szakember szerint érdemes a háttérbe nézni: „Nem a múlt magyarázza meg a jövőt, és nem is a kényelmes bizonyosság. A legnagyobb akadály az, hogy túlságosan okosnak érezzük magunkat.”

Az agy mítoszai és a kíváncsiság ereje

Dr. Aczél Petra szerint a változásokkal való küzdelemben a legnagyobb akadály a saját magunkba vetett túlzott hit. „Túl okosnak érezzük magunkat. Az okos emberek butaságát meg kell szüntetnünk” – fogalmazott. Mint mondta, a tudás nem minden: „A tudás, az a teljesen tudatos tudatlanság. Az igazi intelligencia az, amikor felismerjük, mit nem tudunk.” Umberto Eco példáját hozta fel: „Amikor Eco könyvtárába beléptek, kétféle kérdést tettek fel: az egyik, hogy ‘ezt már mind elolvasta?’, a másik, hogy ‘mit fog ezekkel kezdeni?’. A jó kérdés természetesen a második. A könyvtár, és a jövő, a lehetőségek terepe.”

A kommunikációkutató a két agyfélteke mítoszát is lerombolta: „Nem igaz, hogy a bal agyfélteke a racionalitás, a jobb pedig a kreativitás otthona. A bal agyfélteke problémamegoldó, mikroszinten működő rendszer, amely bizonyosságra törekszik. A jobb agyfélteke ezzel szemben a lehetőségeket látja. Az egyik bezár, a másik kinyit. Az egyik a tudás, a másik a kíváncsiság terepe.”

„A jövő sikeres emberének a kíváncsiság lesz a legfontosabb tulajdonsága” – fogalmazott Dr. Aczél Petra, majd hozzátette: „Próbálják meg más szemmel látni a világot! A jövőben nem az lesz előnyben, aki mindent tud, hanem, aki jól kérdez" - fogalmazott.

Az előadó végül arra figyelmeztetett, hogy a kíváncsiság és a figyelem elvesztése sokkal nagyobb veszély, mint bármely technológiai váltás. „Ha a bal agyféltekéjükkel próbálják megoldani a jövőt, elmulasztják a mély kérdéseket. És egyetlen dolgot javaslok: soha ne tegyék fel azt az univerzális kérdést, amelyre mindenki ugyanúgy válaszol. Melyik ez? – Mi volt ma az iskolában?”

– Balatonfüred, a digitális jövő fővárosa volt 2025. október 14–17.)

Az Infotér Egyesület idén először „Balatonfüredi Konferenciafesztivál” néven fogta össze három rendezvényét: Space & Defense Day (okt. 14.), Infotér Konferencia (okt. 15–16.) és ConTech (okt. 16–17.). A négynapos eseménysor központi témái az űr- és védelmi ipar digitalizációja, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, valamint az építőipar technológiai megújulása voltak. A helyszín az Anna Grand Hotel, a fókusz pedig a szakpolitika és az ipar gyakorlati összekapcsolása.

Nulladik nap – Space & Defense Day (október 14.)

A „nulladik” napon a honvédelmi és űripari fókusz dominált. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kiemelte: a kormány célja egy magas szinten digitalizált, adatközpontú, a katonát digitális eszközökkel „kiterjesztő” haderő, amely a modern hadviselés transzparens környezetéhez (drónok, szenzorok, valós idejű adatáramlás) alkalmazkodik. Példaként VR-alapú és szimulátoros kiképzési rendszereket, valamint a kiberbiztonsági követelmények felértékelődését emelte ki. Az űripari komponensnél a műholdas adatok hadi alkalmazásainak mindennapossá válása került elő. (MTI/Médiaszolgáltató: képek és részletek).

Főprogram – Infotér Konferencia (október 15–16.)

A kétnapos főkonferencia tematikus fókuszai: mesterséges intelligencia, kiberbiztonság/NIS2, vállalati digitalizáció, energetika és EU-források. A nyitó nap egyik hangsúlyos üzenete a magyar MI-stratégia és a kapcsolódó kormányhatározatok bejelentése volt: állami és piaci adatközpont-fejlesztések (hulladékhő-hasznosítással), robotstratégia és szabályozás, valamint magyar nyelvi-kulturális multimodális adatbázis előkészítése – szoros határidőkkel (2025 vége–2026. február 20.). Palkovics László kormánybiztos a helyszínen részletezett finanszírozási és oktatási elemeket (pl. 75 mrd Ft startup-keret, MI-alapanyagok). Ezek a vállalati és közszférabeli MI-alkalmazások tömegesítését célozzák.

A vállalati szekciókban kiemelt téma volt a NIS2 megfelelés és a beszállítói láncok kiberrezilienciája; a vállalati digitalizáció paneljei a generatív MI-alapú automatizációtól a folyamatbányászaton át a felhő-migráció „reális költség–haszon” szemléletéig haladtak. A digitális kultúra és kompetencia blokk az MI-korszakban szükséges készségek (adatműveltség, kreativitás, kritikai gondolkodás) erősítését hangsúlyozta – összhangban a kormányzati és intézményi oktatási kezdeményezésekkel. (A program fókuszairól és a kiemelt témákról a hivatalos Infotér-oldal és programfüzet tájékoztat.)

Zárókétnap – ConTech (október 16–17.): „Kevesebb hype, több szám”

A ConTech külön fókuszálta az építőipari stratégiát, innovációt és digitalizációt (BIM-szabványosítás, ipari prefabrikáció, IoT-szenzoros üzemeltetés, zöld anyagok, körforgásosság). A cél: a szabályozói, pénzügyi és technológiai feltételek „összehúzása” egy közös szakmai térbe, ahol a beruházási döntések mögött mérhető, adatvezérelt érvek állnak. A konferencia 100+ meghatározó szereplőt mozgatott meg, külön balatoni építészeti fórumokkal és fenntarthatósági panellel.

György László kormánybiztos előadása – „MI, szuverenitás, középosztály”

Pozícionálás és tézisek. György László – a gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos – az MI-forradalmat „nem sci-finek, hanem velünk élő valóságnak” írta le, amely kitörési pont lehet Magyarország számára, de lemaradási kockázatot hordoz a kimaradóknak. A globális versenyben különösen Kína termeléshatékonysági előnyét emelte ki. Üzenete szerint aki saját nagy nyelvi modellel, energiával, számítási kapacitással és adattal rendelkezik, értékrendi és erőforrás-hozzáférési versenyelőnyt szerez. I

Történeti analógia és „technofeudalizmus”. A technológiai fordulatok (a római mérnöki vívmányoktól a gőzgépen át a villamosságig) három kísérőjelenségét sorolta: tőkekoncentráció, infláció, munkaerő-átrendeződés. A mai platformgazdaságoknál ez fokozottan jelen van. Varoufakis „technofeudalizmus” koncepciójára hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a platformtulajdonosok (Temu, Amazon, Meta, Google, TikTok, MI-fejlesztők) „kapuőrökként” járadékot szednek, s ez világszinten koncentrálja a tőkét és a befolyást. Következtetés: a digitális szuverenitás és saját MI-ökoszisztéma megteremtése nemcsak gazdasági, hanem értékrendi kérdés.

Munkaerőpiaci és oktatási következmények. A Makronóm Intézet friss vitairata alapján az MI 2030-ig globálisan a munkahelyek 8–10%-át, Magyarországon 13–15%-át érinti (átalakítja). A hozadék éves +0,8–1,1 százalékpont GDP lehet, rossz használat mellett ugyanekkora lemaradás. Skill-mix üzenet: felértékelődik a kreativitás, a problémamegoldás, és – fontos hangsúly – a lexikális tudás és erkölcsi mérlegelés (értékek és normák tudatosítása) is, mert az MI-válaszok mögötti értékalap meghatározza a társadalmi kimeneteket.

Ipari stratégia és hazai tulajdon. A kormánybiztos üzenete szerint a magyar nagyvállalkozói kör „történelmi feladata”, hogy visszaszerezze a fejlett országokban jellemzően hazai tulajdonú gazdasági pozíciókat, és a világszínvonalú technológiákat (robotika, MI) beépítse a működésébe, majd tudástranszfert valósítson meg a KKV-k felé. A nyugati és keleti beruházási „dualizmus” (pl. BMW-üzem és keleti high-tech kapacitások) lehetőség: az EU-szabályozás miatti lokális hozzáadott érték kényszer is a magyar ökoszisztémát erősítheti.

Kapcsolódás a kormányzati MI-csomaghoz. A beszéd koherensen illeszkedett a konferencián ismertetett kormányzati MI-intézkedésekhez: adatközpont-fejlesztések, robotstratégia és -szabályozás, magyar nyelvi-kulturális adatbázis; valamint oktatási és finanszírozási lépések (ingyenes MI-alapanyagok, 75 mrd Ft startup-keret). Ezek az MI-szuverenitás gyakorlati alapjait hivatottak megteremteni – az ipari pilotokkal és tesztkörnyezetekkel együtt. I

Kritikus értékelés.

• Erősségek: világos szuverenitási narratíva; rendszerszintű gondolkodás (energia–compute–adat); ipari és oktatási csatornák összekötése; európai érték- és versenyképességi szempontrendszer.
• Kockázatok: az erőforrás-szűkösség (energia/compute) és az adatelérhetőség korlátai; a képzett munkaerő hiánya; a platformfüggőség csökkentésének realitása; a köz- és vállalati szféra adatintegrációs nehézségei; valamint a szabályozási bizonytalanságok (EU/AI Act összhang).
• Sikerfeltételek: hosszú távú infrastruktúra- és kompetencia-beruházások, szabványosítás (pl. adat- és modelldokumentáció), célzott K+F és gyors pilot-skalázás, KKV-adoptáció ösztönzése; fókusz a trustworthy AI-re (adatvédelem, biztonság, átláthatóság).

– Mit vitt haza a szakma a három rendezvényről?

Space & Defense Day: a digitalizált haderő víziója, szenzor- és drónalapú harctér, adat- és kiberbiztonsági prioritások; az űripari adatáramlás honvédelmi jelentőségének hangsúlyozása.

Infotér Konferencia: kormányzati MI-csomag és stratégiai irányok, intézményi-vállalati ökoszisztéma építése, MI-kompetencia országos kiterjesztése, vállalati digitalizáció realista mérőszámokkal, NIS2-kompatibilitás. I

ConTech: a magyar építőipar digitalizációja (BIM, ipari prefabrikáció, adatalapú beruházás-értékelés), fenntarthatósági fókusz, „kevesebb hype, több szám” – a technológiai narratíva mellé kemény költség-haszon és szabályozási keretek kerültek. c

Záró gondolat

A 2025-ös balatonfüredi Infotér-hét egyik fő tanulsága: a szuverenitás a digitális korban az adaton, a számítási kapacitáson és a saját modelleken áll vagy bukik. Ehhez a magyar iparnak, államnak és oktatásnak egyszerre, összehangoltan kell lépnie – a konferencia éppen ezt a párbeszédet gyorsította fel.

Összefoglaló

2025. okt. 14–17.: Balatonfüred adott otthont a háromrészes Infotér-fesztiválnak. I

Három fő esemény: Space & Defense Day; Infotér Konferencia; ConTech. Központi hívószavak: MI, kiberbiztonság, adatközpontok, robotika, építőipari digitalizáció. I

A védelmi napon a digitalizált haderő és a kiberreziliencia került fókuszba. MTI

Szalay-Bobrovniczky: adatközpontú hadsereg, VR-alapú kiképzés, szenzoros hadviselés.

Infotér főüzenet: kormányzati MI-csomag három pillére (adatközpont, robotstratégia, magyar nyelvi adatbázis).

Határidők: 2025. dec.–2026. febr. (kulcsjelentések és előterjesztések).

Finanszírozás: 75 mrd Ft startup-támogatás, oktatási MI-anyagok.

NIS2 és kiberbiztonság: beszállítói lánc-kitettség, megfelelőségi gyakorlatok.

ConTech: mérhető, adatvezérelt építőipari döntéshozatal („kevesebb hype, több szám”).

ConTech témák: BIM, prefabrikáció, IoT-üzemeltetés, körforgásos

100+ iparági előadó és vezető vett részt az építőipari napon.

György László: MI = kitörési pont és kockázat; szuverenitás kulcsa a saját LLM.

Történeti analógia: tőkekoncentráció, infláció, munkaerő-átrendeződés kíséri a technológiai forradalmakat.

„Technofeudalizmus” és platformkapuőrök – a magyar út feltétele a saját ökoszisztéma.

MI-hatás: 2030-ig a munkahelyek 13–15%-át érinti Magyarországon; +0,8–1,1% potenciális GDP/év.

Készségek: kreativitás, problémamegoldás, lexikális tudás, etikai mérlegelés.

Ipari stratégia: hazai tulajdonú „természetes” pozíciók visszaszerzése, tudástranszfer KKV-khoz.

Beruházási környezet: nyugati és keleti high-tech kapacitások bekötése, EU-értéklánc-kötelezettségek.

Bottom line: adat+compute+adatbázis+kompetencia = magyar MI-szuverenitás és versenyképesség.

Tóth Mihály – Amíg a házasság el nem választ

Tóth Mihály családos diakónus könyve nem csupán egy párkapcsolati útmutató, hanem mély tanúságtétel a házasság emberi és spirituális dimenzióiról. A mű a modern házasság kihívásait veszi górcső alá, és olyan témákat boncolgat, mint a szeretetnyelvek, pénzügyi együttműködés, gyereknevelés, intimitás és a társas magány jelensége.

A szerző nem idealizálja a házasságot, hanem annak valóságos, sokszor fájdalmas, mégis felemelő oldalát mutatja be. A könyv központi gondolata, hogy a házasság nem csupán jogi vagy társadalmi intézmény, hanem két különálló személyiség egymásra hangolódásának folyamata. A konfliktusok nem végzetesek, hanem lehetőségek a növekedésre, az egység elmélyítésére.

A stílus közérthető, mégis mélyen spirituális. Tóth Mihály saját tapasztalatait és lelkészi szolgálatának tanulságait is beleszövi a szövegbe, így az olvasó nemcsak tanácsokat kap, hanem egy hiteles életpéldát is. A könyv nem moralizál, hanem bátorít: a házasságban való kitartás, a kommunikáció és az egymás iránti tisztelet képes áthidalni a legnagyobb szakadékokat is.

A Amíg a házasság el nem választ különösen aktuális a mai társadalmi környezetben, ahol a kapcsolatok gyakran felszínessé válnak, és a valódi kötődés háttérbe szorul. Tóth Mihály könyve segít újraértelmezni a házasságot mint spirituális szövetséget, amely nem a problémák hiányáról, hanem a közös megoldáskeresésről szól.

 Tóth Mihály – A szerző életrajza Több évtizedes szolgálatot teljesít a keresztény közösségekben.

1. Főként házaspárokkal, családokkal és fiatalokkal foglalkozik.
2. Elkötelezett híve a hitre épülő, szeretetteljes kapcsolatoknak.
3. Írásaiban a bibliai alapelveket ötvözi a modern pszichológia eszközeivel.
4. Több könyvet publikált a házasság, család és lelki fejlődés témakörében.
5. Előadásokat tart országszerte, gyakran meghívott vendég konferenciákon.
6. Feleségével együtt aktív szerepet vállal a családpasztorációban.
7. Munkásságát a hitelesség, empátia és gyakorlatiasság jellemzi.
8. A Amíg a házasság el nem választ című könyve 2025-ben jelent meg a Publio Kiadónál

Mihály Péter: A korrupció nem tartozik a tíz legfontosabb probléma közé

Mihály Péter professzorral Miskolcon az egyetemen beszélgettünk 2015 szeptember 4-én az  53. Közgazdasági Vándorgyűlésen Jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek - egy újfajta közgazdasági megközelítés című előadása után

Mihály Péter

Szarvas István: Professzor úr, mi a véleménye az első napi előadásokról? Nekem olyan érzésem volt, mintha egy bankkonferencián lettem volna.
Mihályi Péter: Nagyjából az történt, ami ilyenkor várható: az aktuális gazdasági kérdések kerültek fókuszba, főleg a növekedési kilátások. A nyitóelőadások közül különösen Csányi Sándor felszólalása volt izgalmas: erősen kritizálta a gazdasági környezetet a bankrendszer nézőpontjából, és bemutatta, milyen akadályokba ütközik ma a hitelezés. Az ebben a szekcióban hallott előadások többsége a növekedés lehetőségeit elemezte — meglehetősen pesszimista hangnemben.

Szarvas István: Ugyanakkor más szekciókban, például az EU-panelben, mintha egészen más álláspontok is megjelentek volna.
Mihályi Péter: Még ha nem is hallottam minden részletet, ez nagyon „magyaros” jelenség: hajlamosak vagyunk a saját problémáinkat a lehető legsúlyosabbnak látni — legyen szó növekedésről, eladósodottságról vagy szegénységről. Persze minden országban van némi „hazai pesszimizmus”, de nálunk ennek külön hagyományai vannak.

Szarvas István: Tehát nem olyan rossz a helyzet?
Mihályi Péter: Nem, egészen nyilvánvalóan nem olyan rossz. Hogy egy kicsit politizáljak is: meggyőződésem, hogy a 2014-es kormányújraválasztás egyik meghatározó oka a lakossági életszínvonal számottevő emelkedése volt az azt megelőző két évben.

Szarvas István: Az ön előadásában a jövedelemkülönbségek hatását érintette. Ez hogyan hat a gazdaságpolitikára?
Mihályi Péter: Csak áttételesen, közvetlen hatás kevésbé van. A közgondolkodás gyakran a „legfelső 1%” vagyonára szegezi a tekintetet, én viszont arra hívtam fel a figyelmet, hogy az igazi törés ott van, hogy a felső egyötöd nagyon elszakadt a társadalom többi részétől. Nem a legfelső, szűk rétegről beszélünk — hanem egy jóval szélesebb, felső középosztálybeli csoportról.

Szarvas István: A korrupció témája több konferencián hangsúlyos; itt kevésbé jelent meg. A veszprémi egyetemen felmerült egy korrupciós konferencia ötlete? Úgy látom, ezt mostanában háttérbe szorítják — egyetlen párt, a Jobbik tette napirendre markánsabban.
Mihályi Péter: Nem vagyok korrupciókutató, de a jövedelmi egyenlőtlenségek megítélésében nagy súlya van annak az elterjedt vélekedésnek, hogy a „gazdagok azért gazdagok, mert korruptak”. Ez önmagában is fontos gazdasági tényező — függetlenül attól, igaz-e. Megbízható adat kevés van a valódi korrupció mértékéről. Az én véleményem: Magyarországon ez nem különösen nagy, a közvélemény viszont túlzottan pesszimista és beszűkült képet lát, hajlamos „a világ legkorruptabbjaként” beállítani a gazdaságot. Úgy gondolom, a korrupció nem tartozik az első tíz legfontosabb magyar probléma közé — de nehéz erről higgadt vitát folytatni szilárd mérőszámok hiányában.

Szarvas István: Köszönöm.

Mihályi Péter – rövid életrajz

Születés: 1953. május 26., Budapest.

1. Végzettség: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (ma BCE/Corvinus), okleveles közgazda (1977); később egyetemi doktori fokozat. 1
2. Tudományos fokozatok: közgazdaságtudomány kandidátusa (1990), az MTA doktora (1999). Egyetemi pozíciók: egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemen; a CEU visszatérő/vendégprofesszora. Kormányzati tapasztalat: a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára (1997.10.01–1998.07.31.), társadalmi közkiadások és reformok felügyelete.
3. Kutatási fókuszok: privatizáció, egészségügy- és nyugdíjreform, társadalmi egyenlőtlenségek, makrogazdaság-politika. Nemzetközi és hazai oktatói/konzultációs tevékenység: Corvinus, CEU; egészségpolitikai és nyugdíjreform-projektekben szakértés.
4. Publikációk: 100+ tudományos/szakmai közlemény; Google Scholar hivatkozások 1,500+ tartományban. Kiemelt mű/összegző munka: a magyarországi privatizáció és államosítás történetét feldolgozó, többkötetes vállalkozás szerzője/szerkesztője.

A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2025 őszén

·  A KOPINT–TÁRKI és a KOPINT Alapítvány bemutatta a Konjunktúrajelentés 2025/3-at ·  A világgazdasági helyzetet Nagy Katalin, a magyar gazdaságét Palócz Éva ismertette

Magyar gazdaság – helyzetkép 2025 őszén

A magyar GDP 2025 II. negyedévben kiigazítatlanul mindössze 0,1%-kal nőtt év/év alapon, ami lényegében stagnálás.
A növekedést főként a készletváltozás kedvezőtlen fordulata fogta vissza.
A fogyasztás némileg erősödött, miközben a nettó export negatív hatása mérséklődött.
A háztartások vásárolt fogyasztása a reálkeresetek emelkedése mellett 3,5%-ra gyorsult.
A tényleges magánfogyasztás 3,1%-kal bővült, ami támaszt adott a belső keresletnek.
Az állóeszköz-felhalmozás visszaesése lassul, de továbbra is fékezi a növekedést.
A készletfordulat miatt a belföldi felhasználás növekedése 0,3%-ra esett vissza.
A külkereskedelmi hozzájárulás javulása főként a szolgáltatásoknak köszönhető, miközben az áruexport tovább zsugorodott.
Termelési oldalon a mezőgazdaság jelentősen visszaesett, az ipar válsága elhúzódik.
Ezzel párhuzamosan az építőipar növekedésbe fordult, a piaci szolgáltatások üteme enyhén gyorsult.
Az év második felében a kormányzati adó- és jövedelemintézkedések a fogyasztást tovább erősíthetik.
A beruházások esése várhatóan tovább lassul, de áttörés egyelőre nem látszik.
Az ipari export érdemi javulásának esélyei gyengék, ami korlátozza a kilábalást.
Az idei évre mindössze ~0,4% GDP-növekedés körvonalazódik, lefelé mutató kockázatokkal.
A pénzforgalmi hiány augusztus végére megközelítette a ~3 000 milliárd forintot; az ESA-egyenleg a II. negyedévben szezonális okokból pozitív volt.
Az év második felében az ESA-hiány ~4,3% GDP lehet; éves szinten 4,5–5% a becslés, nagy bizonytalansággal.
Az államadósság az első félévben ~4 000 milliárd forinttal nőtt, a GDP 76,2%-ára; év végére ~75% körülire mérséklődhet.
Az Árrésstop (ÁRS) kissé lenyomta az inflációt, de az élelmiszerár-mutatók vegyesen alakultak.
Az ÁRS nem védi meg a fogyasztókat a termelői árak növekedésétől, a költségoldali nyomás átszivárog.
Inflációs pálya: 2025-ben ~4,7%, 2026-ban ~3,9% várható.
A jegybanki alapkamat 2024 szeptembere óta 6,5% és várhatóan év végéig marad.
A forint viszonylag erős, nagyjából a 2024 nyári szintre tért vissza.
Az állampapírhozamok stabilak: a hosszú oldalon ~7%, a rövid oldalon ~6% körül ingadoznak.
2025 január–augusztusában a vállalati hitelezés mérsékelt, a háztartási hitelek dinamikusan bővülnek.
Szeptembertől a 3%-os, fix kamatú Otthon Start hitel élénk keresletet és rövid távú lakásár-emelkedést hoz.
A kínálati oldal alkalmazkodása várhatóan csak középtávon enyhíti az árnyomást az ingatlanpiacon.

Nemzetközi gazdaság – kilátások és kockázatok

A választások utáni bizonytalanságok ellenére a világgazdaság 2025 első felében ellenállóbbnak bizonyult a vártnál.
A bevezetett vámok kedvezőbben alakultak a félelmeknél, de késleltetett hatásaik 2026-ban lassulást okozhatnak.
Az OECD 2025-re 3,2%, 2026-ra 2,9% globális növekedést jelez előre.
A fő kockázatok: az amerikai vámok kiszámíthatatlansága, az élelmiszerár-infláció újjáéledése, az autóipari szerkezeti gondok, a magas államadósság, az esetleges amerikai kormányzati leállás és az eszkalálódó geopolitika.
A világkereskedelem volumene inkább enyhe lanyhulást mutathat, mintsem visszaesést, miközben új egyensúly keresése zajlik.
Az euró övezet növekedése a II. negyedévben lelassult; 2025 egészére ~1% körüli GDP-bővülés várható, kissé élénkebb beruházásokkal és erősebb állami fogyasztással.
Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria teljesítménye továbbra is vegyes; az ír GDP korábbi kiugrása torzító hatású volt.
Az új EU-tagállamok nyáron átlagosan ~2,3% év/év növekedést értek el; 2025-ben ~2,2% körüli régiós átlag várható, enyhülő, de nem eltűnő inflációs nyomással.

Összefoglalás

1.      Magyar növekedés 2025-ben minimális (+0,1% Q2; évesen ~0,4%), a készletek és a gyenge ipari export fogják vissza.

2.      Fogyasztás erősödik (reálkereset +), a beruházási esés lassul; az építőipar és a szolgáltatások tartanak támaszt.

3.      Költségvetés: ESA-hiány H2-ben ~4,3% GDP; éves 4,5–5% nagy bizonytalansággal.

4.      Államadósság ~76% GDP, év végére ~75% körül.

5.      Infláció: 2025 ~4,7%, 2026 ~3,9%; az ÁRS hatása korlátozott.

6.      Kamat 6,5% év végéig; hozamok stabilak; forint erősebb.

7.      Hitelezés: háztartások élénk; a 3%-os Otthon Start rövid távon lakásár-emelkedést okoz.

8.      Globális környezet lassulhat; EU ~1%, a régió ~2,2% növekedéssel és tovább élő kockázatokkal.

 A Pénzügykutató konferenciájáról jelentem

 Budapest (RaM, 2025. október 9.)

Megnyitó: Lengyel László
A házigazda keretezése három fő feszültségvonalat emelt ki: (1) a geopolitikai környezet gyors átrendeződését és az ebből fakadó kül- és biztonságpolitikai döntési kényszereket; (2) a jogállami intézmények működési minőségét mint gazdasági és társadalmi bizalom-alapot; (3) a növekedési pálya újraépítésének feltételeit. A megnyitó súlypontja az volt, hogy a nap tematikus blokkjai nem egymás mellé rendelt, hanem egymást feltételező kérdések: a jogállami kiszámíthatóság nélkül nincs hiteles külpolitika és beruházás-ösztönzés, a biztonságpolitikai stabilitás pedig visszahat a kockázati felárakra és a vállalati döntésekre. A záró gondolat az identitás és történelmi emlékezet szerepét előlegezte meg: a nemzeti önkép befolyásolja, hogyan tárgyalunk, milyen szövetségekben mozgunk, és miként fogadunk el belső reformokat.

Kül- és biztonságpolitika

– Banai Károly: Külpolitikai fordulat
Az előadás a „fordulatot” nem egyszeri irányváltásként, inkább többrétegű alkalmazkodási folyamatként értelmezte.

• Geopolitikai keret: a nagyhatalmi versengés és a blokkosodás a külgazdasági kapcsolatokra, technológiai hozzáférésre és az energiamixre is rányomja a bélyegét. A kérdés nem pusztán „kelet–nyugat” koordinátarendszer, hanem ellátási lánc-robosztusság, szankciós és exportkontroll-rendszerekhez való igazodás.
• EU–NATO beágyazottság: a tartós biztonsági és gazdasági előny inkább a mély integrációból fakad, mint a taktikai egyensúlyozásból. A fordulat gyakorlati elemei: de-risking (kitettségcsökkentés), partner-diverzifikáció, regionális (V4, balkáni, balti) együttműködések célzott új minősége.
• Döntési dilemmák: hogyan lehet egyszerre védeni a stratégiai ágazatokat (energia, ICT, kritikus infrastruktúra) és nyitva hagyni a csatornákat a beruházásoknak? Melyik területen célszerű különutas megállapodás, és hol éri meg koalíciót építeni uniós szinten?
  Levonható tanulság: a hiteles külpolitikai fordulat mérőszámai a következők lehetnek: ellátási láncok koncentrációjának csökkenése, exportpiaci diverzifikáció, kulcstechnológiákhoz való hozzáférés stabilitása, valamint a kockázati felárak alakulása.

– Szenes Zoltán: Új katonai stratégia
A katonai stratégia-újítás a fenyegetésképen és a képességfejlesztés sorrendiségén nyugszik.

• Elrettentés–védelem 2.0: a konvencionális haderő mellett a kiber- és információs hadviselés, a drón- és ellen-drón képességek, a légvédelem rétegzett struktúrája, valamint a logisztikai mélység adja a gerincet.
• Interoperabilitás és NATO-célvállalások: a szabványosítás, közös kiképzések és beszerzések nemcsak katonailag, de költséghatékonyságban is kulcsok; a „lifespan cost” (életciklus-költség) figyelembevétele a beszerzési döntésekben mérsékli a későbbi fenntartási terheket.
• Személyi állomány: toborzás és megtartás modern ösztönzőkkel (digitális készségpályák, rugalmas tartalékos modellek, civil–katonai átjárás); vezetőképzés, amelyben a gyors döntés és a technológiaértés egyszerre alapkövetelmény.
  Gyakorlati üzenet: a stratégia nem papír, hanem gyakorlat—éves készenléti auditok, civil logisztikai partnerek bevonása és kiberincidens-szimulációk jelentik az „új norma” részét.

– Telkes András: Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig
Az előadás történeti íven mutatta be, miként alakult át a titkosszolgálati működés demokratikus kontroll alá helyezett nemzetbiztonsággá.

• Intézményi és jogi garanciák: a célhoz kötöttség, arányosság, időbeli korlátozás és független ellenőrzés négyesének gyakorlati értelmezése. Parlamenti felügyelet, bírói engedélyezés és utóellenőrzés egymást kiegészítő mechanizmusai.
• Hibrid fenyegetések: kiberpenetráció, befolyásolási műveletek, kritikus infrastruktúrák sebezhetősége—ezek kezelése összeköti a belbiztonságot a honvédelemmel és a külpolitikával.
• Adatgazdálkodás és etika: a nagytömegű adatkezelés korszakában a transzparens protokollok és a célzott hozzáférés csökkentik a visszaélés-kockázatokat; a szakmai professzionalizmus és etikai normák a közbizalom minimális feltételei.
  Következtetés: a demokratikus nemzetbiztonság nem „enyhébb” az állambiztonságnál, hanem precízebben szabályozott és jobban elszámoltatható—ettől lesz hatékonyabb és legitim.

Jogállam helyreállítása

– Bárándy Péter: A szükségállapottól a jogállamig
A rendkívüli jogrend a modern állam eszköztárának része, de a visszatérés a „normál” állapothoz világos korlátokhoz kötött.

• Normatív elvek: egyértelmű kiváltó okok, szűk tárgyi hatály, szigorú időkorlát, és transzparens kommunikáció a polgárok felé.
• Utólagos ellenőrzés: független testületek (pl. ombudsman, számvevőszék, bíróságok) szerepe a döntések arányosságának vizsgálatában; visszamenőleges hatású korrekciók lehetősége.
• Intézményi tanulás: minden szükségállapot után érdemes „after action review”-t készíteni—mi működött, mi nem, milyen jogi és végrehajtási módosítás kell.
  Üzenet: a közbiztonság és gyors reagálás nem ellentéte a jogállamnak; az a legitimitás, amelyet a garanciák biztosítanak, növeli a válságkezelés társadalmi elfogadottságát.

– Baka András: Az igazságszolgáltatás függetlensége
A bírói függetlenség több, mint jogelvi deklaráció—részletszabályok hálója tartja fenn.

• Személyi függetlenség: kinevezési, előmeneteli és fegyelmi rendszerek, amelyek minimalizálják a politikai befolyás kockázatát; átlátható pályázati és értékelési rend.
• Szervezeti függetlenség: bíróságigazgatás és ügyelosztás átláthatósága; objektív ügyteher-menedzsment.
• Funkcionális függetlenség: a döntések indokolási kultúrája, nyilvánosság és open data (anonimizált határozatok); a jogegység és kiszámíthatóság a gazdasági életre is kihat.
  Központi tanulság: a bírósági rendszer iránti bizalom – mérhető módon – összefügg a beruházási hajlandósággal és a társadalmi kohézióval; a függetlenség nem cél, hanem feltétel.

Ki a gazdasági zsákutcából

– Katona Tamás: Van-e kiút a gazdasági zsákutcából?
A „zsákutca” kifejezést az előadás olyan pályára használta, ahol egyszerre magas a bizonytalanság, gyenge a termelékenység-növekedés és feszes a költségvetés.

• Stabilizáció és hitelesség: a fiskális-költségvetési pálya kiszámíthatóvá tétele, átlátható középtávú keretekkel; prioritás-alapú költés (oktatás, egészség, hálózati infrastruktúra).
• Termelékenység és beruházás: KKV-k technológiai felzárkóztatása, tudástranszfer-programok, gyors cégskálázási utak (tőkepiac, garanciaprogramok); közigazgatási egyszerűsítés, gyors engedélyezés.
• Külső egyensúly és energia: de-risking az importfüggőségekben, energiahatékonysági beruházások gyorsítása, ipari elektrifikáció támogatott pilotjai.
  Kimeneti cél: 2–3 év távlatában egy olyan „alapforgatókönyv”, amelyben a kiszámíthatóság és a beruházás-vezérelt szerkezetváltás együtt húzza ki a gazdaságot a lassú sávból.

– Petschnig Mária Zita: Inflációs és költségvetési folyamatok
A dezinfláció fenntarthatósága és a költségvetési egyensúly egymást feltételezik.

• Árnyomás szerkezete: szolgáltatási infláció, bér-ár spirál kockázatai; importált és belső komponensek szétválasztása a politikai reakcióhoz.
• Költségvetési kockázatok: kamatkiadások, egyszeri tételek és adóalap-ingadozások; a bevételi oldal torzító elemeinek csökkentése kontra rövid távú bevételi igény.
• Politika-mix: monetáris és fiskális koordináció, célzott – nem szektoriális – támogatások; kiszámítható támogatási kivezetések, hogy ne fűtsék újra az inflációt.
  Zárógondolat: az infláció letörése nem „végállomás”, hanem új egyensúly kezdete—ha itt hibázunk, visszapattanás jöhet; ha jól célozzuk a kiadásokat, a beruházások nem szenvednek.

Zárszó helyett

– Romsics Ignác: Identitás, identitáspolitika és történelmi emlékezet
A társadalmi kohézió és a politikai közbeszéd minősége szorosan kötődik ahhoz, hogyan beszélünk a múltról.

• Narratívák versenye: több legitim nézőpont létezhet ugyanarról a történelmi eseményről; a közösségi vita tereit úgy kell alakítani, hogy ne zéróösszegű identitásharc legyen a vége.
• Emlékezetpolitika és külkép: a múlt feldolgozása befolyásolja a nemzetközi megítélést és a szövetségekben elfoglalt helyzet tárgyalási mozgásterét.
• Oktatás és intézmények: múzeumok, archívumok, digitális platformok szerepe a hozzáférés demokratizálásában; kritikai gondolkodás erősítése az iskolákban.
  Összegző üzenet: identitás és modernizáció nem ellentétek—közös alapjuk a tényekhez és a pluralizmushoz való hűség; ez teremti meg a bizalmi tőkét a reformokhoz.

Az új magyar irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László

Magyarország irodalmi életének legújabb büszkesége nem más, mint Krasznahorkai László, aki megkapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, ezzel ő lett a második magyar, aki ilyen rangos irodalmi elismerésben részesült. Ez a díj a 118. irodalmi Nobel a történelem során.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország ezzel a lakosságarányos rangsorban a 8. helyet foglalja el, ami azt jelenti, hogy a népességarányhoz képest is kiemelkedően jól szerepelünk az irodalmi Nobel-díjak tekintetében.

Krasznahorkai László legismertebb művei közé tartozik a „Sátántangó”, „Az ellenállás melankóliája”, a „Seiobo járt odalent” és a „Báró Wenckheim hazatér”. Ezek a művek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is nagy hatást gyakoroltak, és jelentősen hozzájárultak a Nobel-díj elnyeréséhez.

Krasznahorkai László: Az 1954-ben született író a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Munkásságát gyakran jellemzi sűrű, meditatív prózastílus és különleges hangulatú történetmesélés. A Nobel-díj elnyerése méltó elismerése hosszú évtizedek kitartó munkájának, amely a magyar irodalmat világszerte is ismertté és elismertté tette.