István Szarvas: Honestly About Conducting Interviews – summary

István Szarvas’s book is a special kind of “behind the scenes” volume: its main focus is not on the interviewees themselves, but on the interview as a genre – on the very act of asking and answering questions. The author condenses the experience of several hundred interviews – roughly four hundred in total – and brings together thoughts, opinions and lessons that all revolve around the essence of the interview. The quotations and reflections in the book are similar in that they speak about the same craft, yet each of them adds a unique extra element: a particular emphasis, an anecdote, or a different angle.

The book explores what makes a good interview: the importance of preparation, the role of genuine curiosity, empathy, the art of listening, and the ethical responsibility that arises when dealing with sensitive topics or vulnerable people. István Szarvas also writes frankly about mistakes and the process of learning; he does not idealise the journalist’s role, but presents the interviewer as a human, fallible, yet constantly developing professional.

A distinctive feature of the volume is its visual dimension: the textual reflections are complemented by paintings (by the artist Lívia Moritz) that attempt to express, in colours and forms, the moods and emotional layers behind the words. In this way, the book functions simultaneously as a professional guide, a personal confession, and a meditation on human encounters – one of whose most important forms is the interview itself.

Szarvas István: Őszintén az interjúkészítésről – összefoglaló

Szarvas István kötete egy sajátos „kulisszák mögötti” könyv: nem az interjúalanyok állnak a középpontban, hanem maga az interjú mint műfaj, a kérdezés és a válaszadás folyamata. A szerző több száz – mintegy négyszáz – interjú tapasztalatát sűríti össze, és gyűjteménybe rendezi mindazokat a gondolatokat, véleményeket, tanulságokat, amelyek az interjú lényegéről szólnak. A kötetben megszólaló idézetek, reflexiók egyszerre hasonlóak – hiszen ugyanarról a mesterségről beszélnek – és mégis mindegyik hozzátesz valami egyedi pluszt: egy hangsúlyt, egy történetet, egy másfajta nézőpontot.

A könyv bemutatja, mitől lesz jó egy interjú: a felkészülés fontosságát, a valódi kíváncsiság szerepét, az empátiát, a hallgatni tudás művészetét, valamint az etikai felelősséget, amikor érzékeny témákról vagy sérülékeny helyzetben lévő emberekről esik szó. Szarvas István őszintén beszél a hibákról és a tanulási folyamatról is: nem idealizálja az újságíró szerepét, hanem emberi, esendő, mégis fejlődni akaró szakemberként mutatja be a kérdezőt.

A kötet különlegessége, hogy a szöveges gondolatokat gazdag vizuális világ egészíti ki: a szereplőkhöz és gondolatokhoz festmények társulnak (Moritz Lívia alkotásai), amelyek a szavak mögötti hangulatot, érzelmi rétegeket próbálják színekben és formákban megjeleníteni. Így a könyv egyszerre szakmai útmutató, személyes vallomás és elmélkedés az emberi találkozásról, amelynek egyik legfontosabb formája az interjú.

ÁTADTÁK 2025-BEN IS A FELNŐTTKORBA KERÜLT CSR
HUNGARY DÍJAKAT


2025-ben immár 18. alkalommal került sor a Magyar Üzleti Felelősség Díj, a CSR Hungary
Díj ünnepélyes átadójára 2025. november 21-én, a modern, elegáns Crowne Plaza
Budapestben.
Maga az esemény helyszíne is prioritásként kezeli a fenntarthatóságot.
A védjegyszerző nyertesek között található nagyvállalat és KKV, magyar és külföldi
érdekeltségű cég, budapesti és nem budapesti vállalat egyaránt.
Két Különdíj is átadásra került: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és az
Europa Design jóvoltából.
Takács Júlia, a CSR Hungary CEO & Alapítója kiemelte:
„Számunkra a siker mércéje az is, hogy immár 2 évtizede létezik maga a CSR Hungary
márka. A CSR Hungary Magyarországon is unicumnak számító vállalati fenntarthatóság és
felelősség márka. E terület úttörője.
Az elmúlt 2 évtized alatt egy olyan vállalati fenntarthatóság és felelősség portfóliót (többek
között: specifikus hírportál, CSR Hungary Klub, események és CSR Next vállalati
fenntarthatóság és felelősség képzési program, CSR Hungary Díj, CSR Mátrix Consulting)
építettünk fel, mely előre jelezte, a következő évek kihívásaira a szakmai lépéseket. Ilyen volt
pl. a CSP, a fenntarthatóság és felelősség teljesítménymérése, mely már 2006-ban nemzetközi
szinten létezett és használták.
A CSR Hungary Díj mindig is vezető szerepet játszott Magyarországon a vállalati
fenntarthatóság és felelősség rendszerének a népszerűsítésében is. Az évek elteltével egyre
népszerűbb a cégek/intézmények körében. Ezzel is hozzájárulva Magyarországon a vállalati
fenntarthatóság és felelősség elterjedését, alapelveinek beépítését a cég DNS-be. Nem veszítve
el azt az alapvető célt, hogy egy cég funkciója a profit szerzése, alaptevékenységének
zavartalan, sikeres működése. Nevezzük bármely mozaikszóval! Legyen az akár a CSR, akár a
fenntarthatóság, akár az ESG… A tartalmi alapelvek, a miértek azonosak. A hogyanban
különböznek az egyes cégek.”
A Magyar Üzleti Felelősség Díj, azaz a CSR Hungary Díj programja hatékony, elismert
platformmá vált a legjobb gyakorlatok megosztására, a benchmarkingra és az
egymástól való tanulásra.
Ez a program évente lehetőséget kínál a szervezeteknek, hogy bizalmat és tudatosságot
teremtsenek az érdekeltek körében. Felelős és fenntarthatósági irányításuk bemutatásával.
Ebben nem kis szerepe van a 2006-tól komplex szakmai háttérként szolgáló CSR Hungary
márkának. Ma már néhány éves előkészület után a megújult pályázati struktúra önkéntes
védjegyhasználati rendszerrel támogatja a Magyarországon működő vállalkozások hiteles
vállalati felelősség menedzsment rendszerét.

Kik a CSR Hungary Díj Bizottság tagjai?
 Takács Júlia,
a CSR Hungary, CEO&Alapító, a „CSR Hungary Díj” alapítója
 Bihall Tamás,
a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
 dr. Bódi Viktória,
a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára
 Dr. Doór Zoltán,
a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke
 Kovács Dezső,
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK ) alelnöke, a Zala Vármegyei
Kereskedelmi és Iparkamara (ZVKIK) elnöke
 Dr. Kőrösi Mária,
egyetemi docens, kommunikációs szakértő, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja
 Németh László, Ipartestületek Országos Szövetségének az elnöke (IPOSZ/Társadalmi
vezetés)
 Dr. Rudas László,
a CSAVE elnöke, az Istenhegyi Magánklinika tulajdonosa
 Süle Katalin,
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos
alelnöke
 Dr. Szent-Ivány Ágnes,
a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda vezetője és egyik
alapító partnere
 Dr. Sztranyák József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági
Szolgáltatások Tagozat elnöke, a VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezet
irányító testületének elnökhelyettese

Kik nyertek 2025-ben CSR Hungary Díjat?
Legjobb ‘Nettó nulla’ megoldásért
 Audi Hungaria Zrt.
/ Szén-dioxid semlegesség az Audi Hungáriánál - Energiahatékonyság, zöld
energiaforrások és innovatív ötletek
 BorsodChem Zrt.
/ A fenntarthatósági szempontok érvényesítése a BorsodChem fejlesztései során
Legjobb környezeti felelősségvállalásért
 Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.
/ LEADER Flow: új korszak a vasúti teherszállításban
 MBH Bank Nyrt.
/ Biodiverzitás Program

Legjobb belső CSR megoldásokért - A „CSR lelke”
 Clearservice Kft
/ „Indulj Saját Úton” program
 HARMAN Professional Kft.
/ Több mint munka – Közösség, egészség, egyensúly a Harman Professional Kft.-nél
 Silveria Kft.
/ CSR belülről építve - A Silveria értékalapú közösségformáló gyakorlata
Legjobb CSR Programért-Közös ügyek-közös felelősség
 Amber Way Kft. (A Smile Nyelviskola működtetője)
/ A Smile Nyelviskola CSR tevékenységei
 Audi Hungaria Zrt.
/ Önkéntes programok az Audi Hungáriánál
 All You Can Move Group (AYCM Group)
/ Egy közösség, egy út, egy cél. AYCM.
 Debrecen BSC Kerekasztal
/ Partnerségben a jövőért - Vállalati összefogás a fenntartható közösségért
 Gránit Pólus Csoport
/ DREAM BUILDING – „ÁLOMÉPÍTŐK”
 K & V Logistic Solutions
/ „35 év - 35 jótett”
 Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.
/ Közös erővel a láthatatlan akadályok lebontásáért
 Mapei Kft. /
/ Építőipar népszerűsítése program
 MBH Bank Nyrt.
/ Az MBH Bank Művészeti Alapítványa: Hungarian Art & Business (HAB)
Legjobb AI a fenntarthatóságért
 Tantusz Invest Zrt.
/ Innovatív megoldásaink az AI és a környezettudatosság ötvözésével
Legjobb innováció a körforgásos gazdaságért /
 IKEA Lakberendezési Kft.
/ IKEA Bútorok Második Élete Szolgáltatás
Junior
 Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.
/ Az egyenlő jövőért: együtt A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvánnyal
 Samsung Electronics Magyar Zrt.
/ A Megoldások a holnapért képzései
Legjobb CSR kiválóság
 Kovács Beatrix,
a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. Kommunikációs és CSR
vezetője
/ Értékközpontú, komplex CSR stratégia kialakítása a közlekedési szektorban

Kik kapták 2025-ben a 2 különdíjat?
BKIK Különdíj
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara különdíját a Knorr-Bremse Vasúti Jármű
Rendszerek Hungária Kft. kapta a társadalmi felelősségvállalás legjobb üzleti
integrációjáért.
A díj azon vállalkozás elismerése, amely huzamosabb ideje, stratégiai szemlélettel, szervezeti
szinten átfogóan építi be a társadalmi felelősségvállalást a mindennapi működésébe.
A Különdíjat dr. Bódi Viktória, a BKIK főtitkára adta át.
_________
Europa Design Well Done Különdíj
Az Europa Design Well Done különdíját Feuertag Ottó, az Europa Design alapító-
tulajdonosa, a Wellbeing Szövetség elnökségi tagja adta át a Silveria Kft-nek.
A különdíj célja annak vizsgálata és értékelése, hogy a pályázó cégek milyen
elköteleződéssel állnak a komplex , átfogó és vállalati szinten bevezetett és működtetett
Wellbeing stratégiai gondolkodáshoz. A 3 pilléren nyugvó mentális, fizikai-környezeti,
valamint szociális wellbeing jógyakorlatoknak lehetőség szerint egyenlő mértékűnek,
egymásra épülőnek lehetőség szerint minél jobban visszamérhetőbbnek kell lennie.
Az Idei pályázók közül a Silveria Kft. pályázata és az abban bemutatott jógyakorlatok sora
kimagasló volt az egyre erősödő mezőnyből.
Már a pályázati anyaga strukturáltsága , felépítése is külön említést érdemel, de talán a
legnagyobb értéke a családi vállalkozásnak, hogy kimagasló kultúrája van a visszamérésnek
és a kommunikációnak. A cég CSR tevékenységének egyik alappillére, hogy érzékenyítik,
edukálják a munkatársaikat ezen programokba. Ez a belső CSR tevékenység még jobban
összekovácsolja a vállalati piaci értékrendeket a dolgozói jóllét programokkal. Ez a koherens
egység és kiegyensúlyozottság hatalmas lendületet ad a már most is jól érzékelhető employer
branding értékeknek. Kiválóan kimutatják a fluktuáció csökkenésével, mint ahogy a
megtakarított karbon lábnyom is egy nyilvános és jól kommunikált adat. A Well minősítés és
wellbeing szemlélet startégián alapuló megoldásaira is számtalan programot vezettek be,
kezdve az edukációtól , a szűrőprogramokik, és a légkondicionált üzemcsarnoki területig,
hogy csak egy párat említsünk.
A Well Done díj mindig a struktúrált és fenntartható jóléti munkakörnyezeti programokat
keresi. Ennek alapja a jó terv és a visszamérés. A Silveria Kft. ezt tökéletesen teljesítette.

A Sigmund Freud múzeumban jártam Bécsben

2025 november 10-én alkalmam volt ellátogatni Bécsben, a IX. kerületi Berggasse 19-be, a Sigmund Freud Múzeumba – abba a házba, ahol a pszichoanalízis megszületett. A kapu fölött a „19” szám, az üvegen egyszerű fehér betűkkel: Sigm. Freud Museum. Az ember tudja, hogy múzeumba készül, de valójában egy lakásba lép be, ahol egykor egy orvos, egy gondolkodó és egy család élt több mint négy évtizeden át.

Freud rövid életrajza – a Berggasse 19 háttere

Sigmund Freud 1856. május 6-án született a morvaországi Freibergben (ma Příbor, Csehország), zsidó kereskedőcsaládban. Gyermekkorában a család Bécsbe költözött, és ettől kezdve szinte egész életét az osztrák fővárosban töltötte. Orvosi diplomáját a Bécsi Egyetemen szerezte 1881-ben, ideggyógyászként kezdett dolgozni, majd fokozatosan fordult az idegi eredetű panaszok „beszélgetéses” kezelése felé. Freud 1886-ban itt, a Berggasse 19-ben nyitotta meg magánpraxist, és közel 47 éven át ebben a lakásban fogadta pácienseit, itt írta műveinek jelentős részét. A pszichoanalízis – az álomfejtés, a tudattalan működésének vizsgálata, az id–ego–szuperego hármas modellje – ebből a bécsi polgári lakásból indult világhódító útjára. 1938 tavaszán az Anschluss, Ausztria náci megszállása vetett véget ennek a korszaknak. Zsidó származása miatt Freudnak el kellett hagynia Bécset: június 4-én feleségével, Marthával és lányával, Annával az Orient expresszre szállt, majd rövid párizsi megálló után Londonba emigrált. Ott élt haláláig, 1939. szeptember 23-áig.

A ház, amelyből múzeum lett

A Freud család lakása és rendelője 1971-ben nyílt meg múzeumként, Anna Freud jelenlétében. Az intézmény azóta többször bővült, legutóbb 2020-ra esett át átfogó felújításon: a kiállítótér gyakorlatilag megduplázódott, és ma már a család összes privát lakószobája, valamint Sigmund és Anna Freud rendelői is látogathatók. A múzeum négy nagy tematikus egységbe rendezi anyagát: a pszichoanalízis kialakulásának története; a Freud család mindennapi élete; a ház históriája; valamint egy kortárs konceptuális művészeti válogatás, amely a pszichoanalitikus gondolkodás és a képzőművészet kapcsolatait villantja fel. Berggasse 19+1

Már az első szobában feltűnik, mennyire tudatosan bánnak az „üres” és a „megtöltött” terekkel. Egyes helyiségekben szinte semmi nincs – csak a padló, a falak, az ablak –, máshol vitrinekkel, képekkel, tárgyakkal sűrűn megrakott a tér. A múzeum ezzel is emlékeztet: nemcsak tárgyakat, hanem hiányokat is őriz; azt, amit a történelem, a háború, az emigráció elsodort.

Tárgyak egy gondolkodó életéből

A Berggasse 19 ma is őriz számos eredeti berendezési tárgyat: a váróterem bútoraiból, Freud kalapjából és sétapálcájából, valamint régészeti ihletésű antik gyűjteményének egy részéből is találunk itt darabokat. Ezek a mindennapi használatú, mégis „aurás” tárgyak közelebb hozzák az embert a név mögött: nemcsak a pszichoanalízis atyját látjuk, hanem a doktort, aki reggelente kalapját a fogasra akasztotta, páciensei előtt végigsétált a folyosón, és leült a saját, kissé szokatlan, magas támlájú székébe. Az egyik vitrinben egy apró ékszerdoboz látható: Freud ajándéka feleségének, Marthának – a fedelében személyes ajánlás. Mellette egy jellegzetes gránátköves képkeret, amelyben gyermekei fényképei sorakoznak; a Freud-gyerekek mosolya egészen másfajta „klinikumot” idéz, mint a betegségleírások és esetismertetések: a családot, amelyet a bécsi polgári élet keretei egyszerre tartottak meg és szorítottak. Ugyancsak figyelemre méltó a Totem és tabu brazil kiadásának példánya – egy vitrinben kifordítva mutatják a címlapot –, amely szemléletesen jelzi, milyen gyorsan és milyen messzire jutott el Freud gondolatvilága Európán túlra is.

A kanapé, amely nincs – és mégis mindenhol ott van

Freud legendás díványa – amelyen páciensei feküdtek, miközben ő mögöttük ült, és jegyzetelt – nem Bécsben, hanem Londonban, a Freud Museumban látható, hiszen a család magával vitte az emigrációba. A bécsi múzeum ezért különleges megoldást választott: egy kiterjesztett valóság (AR) installáció segítségével „hozza vissza” a kanapét a Berggasse 19-be. Okostelefonunk kijelzőjén, a kamera képére vetítve jelenik meg a kis, keleti szőnyegekkel borított dívány – ott, ahol egykor ténylegesen állt. A kiállítás több pontján találkozunk Edmund Engelman 1938-as fotóival, amelyek a lakást és a rendelőt utoljára rögzítették, közvetlenül Freud emigrációja előtt. Az egyik ikonikus felvételen a kanapé köré zsúfolt antik szobrocskák, a falakon függő képek, a jellegzetes bécsi cserépkályha és a telezsúfolt könyvszekrény együtt idéznek meg egy olyan szellemi műhelyt, ahol a múlt emlékei és a jelen kérdései egyetlen szobában találkoztak.

Levelek – gondolatok papíron

A Freud-életmű fontos pillérei a levelek: barátokhoz, kollégákhoz, tanítványokhoz írt hosszú, elemző írások, amelyekben sokszor először fogalmazta meg későbbi elméleteinek magvait. A múzeum állandó kiállításában eredeti kéziratok és levelek, illetve fakszimilék mutatják meg ezt az „íróasztalfelé” forduló Freudot

Az egyik tárló a Wilhelm Fliesshez intézett levelezés világát idézi meg. Fliess, a berlini orvos hosszú éveken át volt Freud legfontosabb bizalmasa; neki írta meg önanalízisének tapasztalatait, és az álmok értelmezésének első felvetéseit is. Az 1890-es évek végéről származó egyik levélben – amely a Berggasse 19 címet viseli fejlécként – arról elmélkedik, mit érdemes leírni egy levélben: nem azt, amit a címzett már úgyis tud, hanem azt, ami új – mintha előre igazolná saját törekvését, hogy minden pszichés történés mögött új jelentést keressen. Egy másik dokumentumcsoport Freud 1938-as emigrációjának irataira emlékeztet. A múzeum és a kapcsolódó kutatások nyomán ma már pontosan tudjuk, milyen levelezés és háttérmunka előzte meg azt, hogy Freud családja elhagyhatta Bécset; a „Der Fall Freud. Dokumente des Unrechts” című anyag – kiállítási és publikációs formában is – a jogfosztás és a menekülés adminisztratív hátterét is láthatóvá teszi, a pszichoanalízis szimbolikus nyelve mellé odatéve a bürokrácia rideg szókészletét.

Fényképek – arcok a fogalmak mögött

A Freud Múzeum bécsi gyűjteménye mintegy kétezer képi dokumentumot – elsősorban fényképeket – őriz: Freudról és családjáról készült portrékat, Anna Freud fotóit, valamint a pszichoanalitikus kongresszusokon készült felvételeket. Ezek egy része az állandó kiállítás részeként, mások digitális formában hozzáférhetők; így áll össze az a vizuális archívum, amely a tudománytörténeti fogalmak mögött élő arcokat mutat. Különösen megható egy gránátköves képkeret, benne Freud gyermekeinek fényképeivel: mintha egyszerre látnánk a családi büszkeséget és a tudattalanról később írott sorok mögötti személyes tapasztalatot. Ugyanebben a térben találkozhatunk a család bécsi kertjében készült csoportképek reprodukcióival is – ezek a hétköznapi pillanatok erős ellenpontot alkotnak a komoly, sötét öltönyös, szakállas portrékkal.

Mit visz magával a látogató?

Amikor 2025. november 10-én kiléptem a Berggasse 19 ajtaján, azon gondolkodtam, mit jelent ma, a 21. század második negyedében Freud házában járni. A bécsi Sigmund Freud Múzeum nem csupán emlékhely; a friss felújítás, a kortárs művészeti installációk és a gazdag dokumentumanyag egyaránt arra ösztönöznek, hogy a saját „belső szobáinkban” is körülnézzünk. Újságíróként – interjúk hosszú sorával a hátam mögött – különösen erős élmény volt látni, hogyan alakult ki egy olyan beszélgetésforma, amely már nem az újság hasábjain, hanem egy rendelőben, a dívány és a karosszék között zajlott, és amelynek célja nem a nyilvánosság tájékoztatása, hanem az egyén önismerete. Freud lakása arra emlékeztet: a kérdezés művészete nemcsak a sajtóban, hanem az emberi lélekben is forradalmat tud indítani.

Egy biztos: aki belép a Berggasse 19-be, nem csupán egy híres tudós „szobáját” látogatja meg, hanem egy gondolkodási mód szülőhelyét. És talán kilépéskor maga is kicsit másként teszi fel a kérdéseit – önmagának és másoknak egyaránt.

A 23. Mittel  Cinema Fest

A 23. MittelCinemaFest, a kortárs olasz filmművészet legjelentősebb hazai eseménye, 2025. november 7. és 15. között kerül megrendezésre Budapesten, betekintést kínálva a közönségnek napjaink olasz filmes alkotásainak sokszínűségébe, a legújabb művekből összeállított, eredeti nyelven, magyar felirattal megtekinthető válogatáson keresztül.

A fesztivált számos vendég jelenléte gazdagítja, köztük Fanni Wrochna magyar színésznő, az Eleonora Duse című film egyik főszereplője, valamint Margherita Spampinato (Édes kincsem), Laura Samani (Egy iskolaév), Alessio Rigo De Righi (Fej vagy írás?), valamint Fabio Grassadonia és Antonio Piazza (Szicíliai levelek) rendezők, akik a vetítések során találkoznak a közönséggel.

A Cinecittà-val, a Budapest Filmmel, valamint a helyi forgalmazókkal, a Vertigo Mediával és a Mozinettel való együttműködésnek köszönhetően a MittelCinemaFest egy rendkívül naprakész filmes panorámát mutat be, vadonatúj, a legrangosabb fesztiválokon már elismert alkotásokkal.

Erre a magával ragadó, történeteket, érzéseket és víziókat felvonultató élményre invitáljuk kedves közönségünket. A 23. MittelCinemaFest egyedülálló lehetőség a kortárs olasz mozi rendkívüli gazdagságának felfedezésére, egy műfajokon, stílusokon és perspektívákon átívelő utazás, amely minden nézőt meglep és lenyűgöz.

Dr. Aczél Petra: „A tudás, az a teljesen tudatos tudatlanság”

2025. október 23. 07:37KultúraSzuchy Brigitta

A mesterséges intelligencia korában nem az adat, hanem a figyelem a legnagyobb érték – figyelmeztetett Dr. Aczél Petra az Internet Hungary konferencián. Az előadó arról beszélt, hogyan veszítjük el a kíváncsiságunkat, és miért kell újra megtanulnunk kérdezni.

A figyelem válsága és az emberi önámítás

„Ha bárkitől megkérdezik, hogy a következő két évben szükség lesz-e a munkájára, biztosak lehetnek benne, hogy igent fog mondani” – kezdte az előadó, aki szerint ez a megingathatatlan hit a saját pótolhatatlanságunkban az egyik legnagyobb illúziónk.

Dr. Aczél Petra felidézte, milyen gyorsan változott meg a világ az elmúlt években: „2024 júliusában egy frissítés szinte globálisan szétlőtte a világ számítógépeit, és senki nem számított rá. Ugyanígy senki nem gondolta volna, hogy az egyik novemberi reggelen arra ébredünk, hogy ingyenes lesz a mesterséges intelligencia által táplált chatgpt, és azóta a metaverzum úgy tűnt el, mint gyermekkorunk habos kakaója.”

Az előadó szerint a legtöbben nem vesszük észre, mennyire átalakul a környezetünk. A ChatGPT holnapután tele lesz integrált reklámokkal. A program egy része már nem azt várja, hogy utasítást adjunk, hanem ő kérdez tőlünk. És közben észre sem vesszük, hogy a mesterséges intelligencia minden nap közelebb kerül ahhoz, hogy a döntéseink részévé váljon.

Dr. Aczél Petra arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi intelligencia mérései évtizedek óta romló tendenciát mutatnak. „1948 óta generációnként hét ponttal csökken az intelligencia. Egy négyéves gyerek naponta háromszáz kérdést tesz fel, tizennégy évesen pedig már egyet sem. 2004-ben még két és fél percig tudtunk egy dologra figyelni, 2012-ben már csak hetvenöt másodpercig. Úgyhogy Önök nagyon udvariasak, hogy már 8 percre rám figyelnek”. Az előadó további tényeket sorolt: „2617-szer nyúlunk a telefonunkhoz naponta. A munkahelyen 275-ször zavar meg valami. Egy friss kutatás szerint azonban, amikor az új technológiákat használjuk, az agyunk szinte egy silóban működik: mindössze 34 százalékban aktív, ha mesterséges intelligenciával dolgozunk, 48 százalékban, ha a Google-t használjuk, és 55 százalékban akkor, ha semmit. Az se túl jó, de legalább egy kicsit jobb.”

Az X generáció 31 százaléka már el tudja képzelni az emberi kapcsolatait mesterséges intelligenciával, és 15 százalékuk akár féltékeny is képes lenni rá. A szakember szerint érdemes a háttérbe nézni: „Nem a múlt magyarázza meg a jövőt, és nem is a kényelmes bizonyosság. A legnagyobb akadály az, hogy túlságosan okosnak érezzük magunkat.”

Az agy mítoszai és a kíváncsiság ereje

Dr. Aczél Petra szerint a változásokkal való küzdelemben a legnagyobb akadály a saját magunkba vetett túlzott hit. „Túl okosnak érezzük magunkat. Az okos emberek butaságát meg kell szüntetnünk” – fogalmazott. Mint mondta, a tudás nem minden: „A tudás, az a teljesen tudatos tudatlanság. Az igazi intelligencia az, amikor felismerjük, mit nem tudunk.” Umberto Eco példáját hozta fel: „Amikor Eco könyvtárába beléptek, kétféle kérdést tettek fel: az egyik, hogy ‘ezt már mind elolvasta?’, a másik, hogy ‘mit fog ezekkel kezdeni?’. A jó kérdés természetesen a második. A könyvtár, és a jövő, a lehetőségek terepe.”

A kommunikációkutató a két agyfélteke mítoszát is lerombolta: „Nem igaz, hogy a bal agyfélteke a racionalitás, a jobb pedig a kreativitás otthona. A bal agyfélteke problémamegoldó, mikroszinten működő rendszer, amely bizonyosságra törekszik. A jobb agyfélteke ezzel szemben a lehetőségeket látja. Az egyik bezár, a másik kinyit. Az egyik a tudás, a másik a kíváncsiság terepe.”

„A jövő sikeres emberének a kíváncsiság lesz a legfontosabb tulajdonsága” – fogalmazott Dr. Aczél Petra, majd hozzátette: „Próbálják meg más szemmel látni a világot! A jövőben nem az lesz előnyben, aki mindent tud, hanem, aki jól kérdez" - fogalmazott.

Az előadó végül arra figyelmeztetett, hogy a kíváncsiság és a figyelem elvesztése sokkal nagyobb veszély, mint bármely technológiai váltás. „Ha a bal agyféltekéjükkel próbálják megoldani a jövőt, elmulasztják a mély kérdéseket. És egyetlen dolgot javaslok: soha ne tegyék fel azt az univerzális kérdést, amelyre mindenki ugyanúgy válaszol. Melyik ez? – Mi volt ma az iskolában?”

– Balatonfüred, a digitális jövő fővárosa volt 2025. október 14–17.)

Az Infotér Egyesület idén először „Balatonfüredi Konferenciafesztivál” néven fogta össze három rendezvényét: Space & Defense Day (okt. 14.), Infotér Konferencia (okt. 15–16.) és ConTech (okt. 16–17.). A négynapos eseménysor központi témái az űr- és védelmi ipar digitalizációja, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, valamint az építőipar technológiai megújulása voltak. A helyszín az Anna Grand Hotel, a fókusz pedig a szakpolitika és az ipar gyakorlati összekapcsolása.

Nulladik nap – Space & Defense Day (október 14.)

A „nulladik” napon a honvédelmi és űripari fókusz dominált. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kiemelte: a kormány célja egy magas szinten digitalizált, adatközpontú, a katonát digitális eszközökkel „kiterjesztő” haderő, amely a modern hadviselés transzparens környezetéhez (drónok, szenzorok, valós idejű adatáramlás) alkalmazkodik. Példaként VR-alapú és szimulátoros kiképzési rendszereket, valamint a kiberbiztonsági követelmények felértékelődését emelte ki. Az űripari komponensnél a műholdas adatok hadi alkalmazásainak mindennapossá válása került elő. (MTI/Médiaszolgáltató: képek és részletek).

Főprogram – Infotér Konferencia (október 15–16.)

A kétnapos főkonferencia tematikus fókuszai: mesterséges intelligencia, kiberbiztonság/NIS2, vállalati digitalizáció, energetika és EU-források. A nyitó nap egyik hangsúlyos üzenete a magyar MI-stratégia és a kapcsolódó kormányhatározatok bejelentése volt: állami és piaci adatközpont-fejlesztések (hulladékhő-hasznosítással), robotstratégia és szabályozás, valamint magyar nyelvi-kulturális multimodális adatbázis előkészítése – szoros határidőkkel (2025 vége–2026. február 20.). Palkovics László kormánybiztos a helyszínen részletezett finanszírozási és oktatási elemeket (pl. 75 mrd Ft startup-keret, MI-alapanyagok). Ezek a vállalati és közszférabeli MI-alkalmazások tömegesítését célozzák.

A vállalati szekciókban kiemelt téma volt a NIS2 megfelelés és a beszállítói láncok kiberrezilienciája; a vállalati digitalizáció paneljei a generatív MI-alapú automatizációtól a folyamatbányászaton át a felhő-migráció „reális költség–haszon” szemléletéig haladtak. A digitális kultúra és kompetencia blokk az MI-korszakban szükséges készségek (adatműveltség, kreativitás, kritikai gondolkodás) erősítését hangsúlyozta – összhangban a kormányzati és intézményi oktatási kezdeményezésekkel. (A program fókuszairól és a kiemelt témákról a hivatalos Infotér-oldal és programfüzet tájékoztat.)

Zárókétnap – ConTech (október 16–17.): „Kevesebb hype, több szám”

A ConTech külön fókuszálta az építőipari stratégiát, innovációt és digitalizációt (BIM-szabványosítás, ipari prefabrikáció, IoT-szenzoros üzemeltetés, zöld anyagok, körforgásosság). A cél: a szabályozói, pénzügyi és technológiai feltételek „összehúzása” egy közös szakmai térbe, ahol a beruházási döntések mögött mérhető, adatvezérelt érvek állnak. A konferencia 100+ meghatározó szereplőt mozgatott meg, külön balatoni építészeti fórumokkal és fenntarthatósági panellel.

György László kormánybiztos előadása – „MI, szuverenitás, középosztály”

Pozícionálás és tézisek. György László – a gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos – az MI-forradalmat „nem sci-finek, hanem velünk élő valóságnak” írta le, amely kitörési pont lehet Magyarország számára, de lemaradási kockázatot hordoz a kimaradóknak. A globális versenyben különösen Kína termeléshatékonysági előnyét emelte ki. Üzenete szerint aki saját nagy nyelvi modellel, energiával, számítási kapacitással és adattal rendelkezik, értékrendi és erőforrás-hozzáférési versenyelőnyt szerez. I

Történeti analógia és „technofeudalizmus”. A technológiai fordulatok (a római mérnöki vívmányoktól a gőzgépen át a villamosságig) három kísérőjelenségét sorolta: tőkekoncentráció, infláció, munkaerő-átrendeződés. A mai platformgazdaságoknál ez fokozottan jelen van. Varoufakis „technofeudalizmus” koncepciójára hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a platformtulajdonosok (Temu, Amazon, Meta, Google, TikTok, MI-fejlesztők) „kapuőrökként” járadékot szednek, s ez világszinten koncentrálja a tőkét és a befolyást. Következtetés: a digitális szuverenitás és saját MI-ökoszisztéma megteremtése nemcsak gazdasági, hanem értékrendi kérdés.

Munkaerőpiaci és oktatási következmények. A Makronóm Intézet friss vitairata alapján az MI 2030-ig globálisan a munkahelyek 8–10%-át, Magyarországon 13–15%-át érinti (átalakítja). A hozadék éves +0,8–1,1 százalékpont GDP lehet, rossz használat mellett ugyanekkora lemaradás. Skill-mix üzenet: felértékelődik a kreativitás, a problémamegoldás, és – fontos hangsúly – a lexikális tudás és erkölcsi mérlegelés (értékek és normák tudatosítása) is, mert az MI-válaszok mögötti értékalap meghatározza a társadalmi kimeneteket.

Ipari stratégia és hazai tulajdon. A kormánybiztos üzenete szerint a magyar nagyvállalkozói kör „történelmi feladata”, hogy visszaszerezze a fejlett országokban jellemzően hazai tulajdonú gazdasági pozíciókat, és a világszínvonalú technológiákat (robotika, MI) beépítse a működésébe, majd tudástranszfert valósítson meg a KKV-k felé. A nyugati és keleti beruházási „dualizmus” (pl. BMW-üzem és keleti high-tech kapacitások) lehetőség: az EU-szabályozás miatti lokális hozzáadott érték kényszer is a magyar ökoszisztémát erősítheti.

Kapcsolódás a kormányzati MI-csomaghoz. A beszéd koherensen illeszkedett a konferencián ismertetett kormányzati MI-intézkedésekhez: adatközpont-fejlesztések, robotstratégia és -szabályozás, magyar nyelvi-kulturális adatbázis; valamint oktatási és finanszírozási lépések (ingyenes MI-alapanyagok, 75 mrd Ft startup-keret). Ezek az MI-szuverenitás gyakorlati alapjait hivatottak megteremteni – az ipari pilotokkal és tesztkörnyezetekkel együtt. I

Kritikus értékelés.

• Erősségek: világos szuverenitási narratíva; rendszerszintű gondolkodás (energia–compute–adat); ipari és oktatási csatornák összekötése; európai érték- és versenyképességi szempontrendszer.
• Kockázatok: az erőforrás-szűkösség (energia/compute) és az adatelérhetőség korlátai; a képzett munkaerő hiánya; a platformfüggőség csökkentésének realitása; a köz- és vállalati szféra adatintegrációs nehézségei; valamint a szabályozási bizonytalanságok (EU/AI Act összhang).
• Sikerfeltételek: hosszú távú infrastruktúra- és kompetencia-beruházások, szabványosítás (pl. adat- és modelldokumentáció), célzott K+F és gyors pilot-skalázás, KKV-adoptáció ösztönzése; fókusz a trustworthy AI-re (adatvédelem, biztonság, átláthatóság).

– Mit vitt haza a szakma a három rendezvényről?

Space & Defense Day: a digitalizált haderő víziója, szenzor- és drónalapú harctér, adat- és kiberbiztonsági prioritások; az űripari adatáramlás honvédelmi jelentőségének hangsúlyozása.

Infotér Konferencia: kormányzati MI-csomag és stratégiai irányok, intézményi-vállalati ökoszisztéma építése, MI-kompetencia országos kiterjesztése, vállalati digitalizáció realista mérőszámokkal, NIS2-kompatibilitás. I

ConTech: a magyar építőipar digitalizációja (BIM, ipari prefabrikáció, adatalapú beruházás-értékelés), fenntarthatósági fókusz, „kevesebb hype, több szám” – a technológiai narratíva mellé kemény költség-haszon és szabályozási keretek kerültek. c

Záró gondolat

A 2025-ös balatonfüredi Infotér-hét egyik fő tanulsága: a szuverenitás a digitális korban az adaton, a számítási kapacitáson és a saját modelleken áll vagy bukik. Ehhez a magyar iparnak, államnak és oktatásnak egyszerre, összehangoltan kell lépnie – a konferencia éppen ezt a párbeszédet gyorsította fel.

Összefoglaló

2025. okt. 14–17.: Balatonfüred adott otthont a háromrészes Infotér-fesztiválnak. I

Három fő esemény: Space & Defense Day; Infotér Konferencia; ConTech. Központi hívószavak: MI, kiberbiztonság, adatközpontok, robotika, építőipari digitalizáció. I

A védelmi napon a digitalizált haderő és a kiberreziliencia került fókuszba. MTI

Szalay-Bobrovniczky: adatközpontú hadsereg, VR-alapú kiképzés, szenzoros hadviselés.

Infotér főüzenet: kormányzati MI-csomag három pillére (adatközpont, robotstratégia, magyar nyelvi adatbázis).

Határidők: 2025. dec.–2026. febr. (kulcsjelentések és előterjesztések).

Finanszírozás: 75 mrd Ft startup-támogatás, oktatási MI-anyagok.

NIS2 és kiberbiztonság: beszállítói lánc-kitettség, megfelelőségi gyakorlatok.

ConTech: mérhető, adatvezérelt építőipari döntéshozatal („kevesebb hype, több szám”).

ConTech témák: BIM, prefabrikáció, IoT-üzemeltetés, körforgásos

100+ iparági előadó és vezető vett részt az építőipari napon.

György László: MI = kitörési pont és kockázat; szuverenitás kulcsa a saját LLM.

Történeti analógia: tőkekoncentráció, infláció, munkaerő-átrendeződés kíséri a technológiai forradalmakat.

„Technofeudalizmus” és platformkapuőrök – a magyar út feltétele a saját ökoszisztéma.

MI-hatás: 2030-ig a munkahelyek 13–15%-át érinti Magyarországon; +0,8–1,1% potenciális GDP/év.

Készségek: kreativitás, problémamegoldás, lexikális tudás, etikai mérlegelés.

Ipari stratégia: hazai tulajdonú „természetes” pozíciók visszaszerzése, tudástranszfer KKV-khoz.

Beruházási környezet: nyugati és keleti high-tech kapacitások bekötése, EU-értéklánc-kötelezettségek.

Bottom line: adat+compute+adatbázis+kompetencia = magyar MI-szuverenitás és versenyképesség.

Tóth Mihály – Amíg a házasság el nem választ

Tóth Mihály családos diakónus könyve nem csupán egy párkapcsolati útmutató, hanem mély tanúságtétel a házasság emberi és spirituális dimenzióiról. A mű a modern házasság kihívásait veszi górcső alá, és olyan témákat boncolgat, mint a szeretetnyelvek, pénzügyi együttműködés, gyereknevelés, intimitás és a társas magány jelensége.

A szerző nem idealizálja a házasságot, hanem annak valóságos, sokszor fájdalmas, mégis felemelő oldalát mutatja be. A könyv központi gondolata, hogy a házasság nem csupán jogi vagy társadalmi intézmény, hanem két különálló személyiség egymásra hangolódásának folyamata. A konfliktusok nem végzetesek, hanem lehetőségek a növekedésre, az egység elmélyítésére.

A stílus közérthető, mégis mélyen spirituális. Tóth Mihály saját tapasztalatait és lelkészi szolgálatának tanulságait is beleszövi a szövegbe, így az olvasó nemcsak tanácsokat kap, hanem egy hiteles életpéldát is. A könyv nem moralizál, hanem bátorít: a házasságban való kitartás, a kommunikáció és az egymás iránti tisztelet képes áthidalni a legnagyobb szakadékokat is.

A Amíg a házasság el nem választ különösen aktuális a mai társadalmi környezetben, ahol a kapcsolatok gyakran felszínessé válnak, és a valódi kötődés háttérbe szorul. Tóth Mihály könyve segít újraértelmezni a házasságot mint spirituális szövetséget, amely nem a problémák hiányáról, hanem a közös megoldáskeresésről szól.

 Tóth Mihály – A szerző életrajza Több évtizedes szolgálatot teljesít a keresztény közösségekben.

1. Főként házaspárokkal, családokkal és fiatalokkal foglalkozik.
2. Elkötelezett híve a hitre épülő, szeretetteljes kapcsolatoknak.
3. Írásaiban a bibliai alapelveket ötvözi a modern pszichológia eszközeivel.
4. Több könyvet publikált a házasság, család és lelki fejlődés témakörében.
5. Előadásokat tart országszerte, gyakran meghívott vendég konferenciákon.
6. Feleségével együtt aktív szerepet vállal a családpasztorációban.
7. Munkásságát a hitelesség, empátia és gyakorlatiasság jellemzi.
8. A Amíg a házasság el nem választ című könyve 2025-ben jelent meg a Publio Kiadónál