Rubicsek Sándor:Mindenképpen amellett lennék, hogy egy ellenőrzési törvény szülessen
Rubicsek Sándorral a Kormányzati Ellenőrzési Iroda elnökévek budai irodájában beszélgettünk 1994 november 10-én
Elnök úr! Mit jelent a napokban bekövetkezett névváltozás, és az, hogy Ön átkerült a pénzügyminiszter hatásköréből a miniszterelnökhöz?
RS: Tulajdonképpen már a hivatal sem igazán a pénzügyminiszter hatáskörében volt, de a felügyelete alatt működött. De ez a változás nem pusztán csak névváltozás, ami 1994. október 31-től bekövetkezett, és nem csak felügyeletváltozást jelent, hanem bizonyos feladatnövekedést is. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda most közvetlenül a miniszterelnökhöz tartozik. Ennek kapcsán feladatul kaptuk ? és ez nálunk új, de a nyugati országokban folynak ilyen jellegű vizsgálatok ? a kormány döntései hatályosulásának, hatékonyságának a vizsgálatait. Ez nagyon érdekes feladat, és mindenképpen döntést segítő információkat fog nyújtani a kormány, illetve miniszterelnök úr részére.
A másik ilyen jellegű feladatunk az adójogszabályok alapján az APEH adótámogatási ügyeinek a vizsgálata. Ez sem volt eddig, sőt, kimondottan nem tartozott hatáskörünkbe. De a most kapott felhatalmazás alapján az APEH, a Vám- és az Illetékhivatalnál az ilyen jellegű engedményes ügyeket is felülvizsgálhatjuk az elkövetkező időszakban. Lényeges még ennél a kérdésnél megjegyezni, hogy a számvevőségi rendszer kialakítása, ami eddig feladata volt a hivatalnak, közvetlenül ugyan már nem jelenik meg, de az államháztartási reform kapcsán a kincstár ellenőrzési rendje, amin több mint egy évig dolgoztunk, be fog épülni az ellenőrzési rendszerbe.
Hadd tegyek egy kiegészítő kérdést! Nagyon lényeges kérdés, hogy a belső ellenőr hova tartozzon. A tőkésvállalatoknál nem feltétlenül az első számú vezetőhöz tartoznak a belső ellenőrök. A régi ellenőrzési törvényünk pedig szigorúan előírta az első számú vezetőhöz tartozásukat. Most Önnél teljesen megváltozott a rendszer, a miniszterelnök úr mennyire szakember az ellenőrzés terén?
RS: Vagyis hogy a miniszterelnök úr szakmailag érte-e hozzá?
Úgy értem, hogy a belső ellenőröknek mindig az volt a gondjuk, hogy a gazdasági igazgatójuk általában többet értett az ellenőrzési feladatokhoz, mint az első számú vezető. Hasonló helyzet lehet Önöknél is.
RS: Tulajdonképpen azt hiszem, hogy a mi ellenőrzésünk, illetve a miniszterelnök úrhoz való kapcsolatunk lényege az, hogy a miniszterelnök úr közvetlenül lássa azt, hogy az ellenőrzött területek rendben vannak-e, vagy sem. Az, hogy szakmailag valamit nem jó rovatra könyveltek, vagy ne adj? Isten, a mérlegből egy tétéi valamilyen tévedés folytán kimaradt, vagy egy kötelezettségvállalás nem volt megfelelően nyilvántartva, ez nem igazán érdekli a miniszterelnök urat. De azt gondolom, hogy feltétlenül érdekli, hogy a hozzá tartozó területen és elég nagy terület azért, ami a kormányhoz tartozik rendben menjenek a dolgok, és az én jelentésemből alapvetően az kiderül, hogy van-e probléma, vagy sem. Illetve, ha van probléma, akkor arra milyen lépések történtek, hogy azok megoldódjanak. Én azt hiszem, inkább ez a mi kapcsolatunknak a lényege. Arról nem is beszélve, hogy amint azt a rólunk szóló rendelet is tartalmazza, hogy bár közvetlenül a miniszterelnök úrhoz tartozunk az ügymenetben a közigazgatási államtitkár közreműködik, aki egyéb ilyen szakmai ügyekben is vitapartner tud lenni.
Köszönöm, váltsunk témát! Milyen a kapcsolatuk a Számvevőszékkel?
RS: Nagyon jó kapcsolatban vagyunk. A Számvevőszék elnöke, lehetőségeihez mérten, messzemenően támogatja a hivatal munkáját. Mi elismerjük, elfogadjuk természetesen, hogy a parlamenthez tartozó Állami Számvevőszék az ellenőrzés csúcsa, és mindig igyekszünk úgy dolgozni, hogy a munkánk ne ütközzön össze. Ne legyenek olyan pontok, ami vitára adhatna lehetőséget. A munkaterveinket egyeztetjük, megnézzük az ÁSZ munkatervét, és mi azokat a területeket, amiket az ÁSZ ellenőriz, ugyanabban az időszakban természetesen semmiképpen nem ellenőrizzük. Ugyanakkor az ÁSZ is figyelembe veszi a mi munkaterveinket, és amennyiben elkerülhető, akkor természetesen el is fogadja azt, hogy mondjuk, az adott témát mi ellenőrizzük.
Ettől függetlenül, mivel azért ezek. az ügyek, úgy tűnik, hogy alapvetően személyi kapcsolatokra épülnek, ezért ebből a szempontból nagy előny számunkra, hogy az ÁSZ megalakulását követően több mint fél évet a Számvevőszéknél dolgoztam, tehát ismerem a kollégákat, illetve Hagelmayer elnök urat is. Ezen túlmenően azért valamilyen módon az elkövetkezendő időszakban jó lenne ezt normatív úton több szempontból is rendezni, mert a személyek változhatnak, ne adj Isten, mi is összeveszhetünk, és mondjuk az nem igazán jó, hogyha a kormányzati ellenőrző szervezet, illetve a parlamenti ellenőrző szervezet között konfliktus van. Én erre nagyon jó megoldásnak tartanám az ellenőrzési törvényt, amely ezt a kapcsolatrendszert szabályozná.
A következő kérdésem: Önök oroszlánrészt vállaltak a napokban megalakuló Ellenőrzési Egyesület létrehozásában. Miért tették ezt?
RS: Tulajdonképpen fokoznám is, mert az ötlet is tőlünk indult ki az egyesület létrehozására. Ennek több oka is volt, elsősorban nem igazán éreznek kellő megbecsülést az ellenőrök a magyar hazában. Az egész ellenőrzési tevékenység jelentősége sincs kellően kihangsúlyozva. Tehát ezzel az egyesülettel mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az ellenőrzés, és mind a vezetés részeként, mind pedig a gazdálkodási, működési tevékenységben ténylegesen megkapja a kiérdemelt helyét.
A másik ok, amit azt hiszem feltétlenül meg kell említeni, hogy tulajdonképpen ellenőrképzés nincs Magyarországon. Ellenőrzést végül is tanítanak a pénzügyi, gazdasági felsőoktatásban, sőt tulajdonképpen a középfokú oktatásban is. De valamilyen módon egy kiegészítő tárgyként fut, és már az oktatásnál sem kapja meg a megillető szerepét. Egyszerűen nincs megfelelő képzés még arra sem, hogy kell megírni egy ellenőrzési jegyzőkönyvet, nemhogy milyen módszerekkel lehet ellenőrizni az egyes ágazatokat.
Ezért van az, ami nekünk még új, hogy felveszünk valakit ellenőrnek, kiképezzük, megtanul ellenőrizni, és abban a pillanatban lecsap rá a piac, elviszik. Büszkék is vagyunk arra, hogy aki a Központi Kormányzati Ellenőrzési Iroda ellenőre, annak keletje van a piacon. Azért aki megtanult végül is ellenőrizni, és tudjuk a munkáját érdemben hasznosítani, jobban örülünk, ha nálunk marad. Ezért szeretnénk azt, hogy az ellenőrzés szakmává váljon, az ellenőrzést lehessen oktatni, az ellenőrzésnek megfelelő utóképzése legyen, és erre azt hiszem, hogy az egyik legalkalmasabb az egyesület lehet, ahol minden pénzügyi, gazdasági területet érintő ellenőr remélhetőleg jelen lesz. Tudjuk egyeztetni a problémáinkat, az elképzeléseinket, az oktatással kapcsolatos dolgainkat.
Tehát tényleg számítunk arra, hogy a pénzügyi, gazdasági területről az összes érintett munkatárs be fog lépni az egyesületbe. Tehát elég tág körnek kívánnánk ezt az egyesületet létrehozni. Ugyanakkor vannak olyan szervezetek, amelyek már elkezdték az ilyen jellegű munkát, és ezekre feltétlenül számítanánk. Ilyen például a Számítógépes Ellenőrök Egyesülete, akiket felkerestünk, meg is hívtunk az előkészítő munkába, illetve szeretnénk, hogyha részt vennének egyesületünk elnökségében is. De ugyanígy volt a MTESZ-en belül például a Gépipari Tudományos Egyesülettel, amelyiken belül egy ellenőrzési és kontroll szakbizottság működik, éppen az Ön vezetésével, Szarvas úr. Meg is kértük, hogy ha ideje engedi, akkor vegyen részt elnökségünk munkájában is.
Az összegyűlt tapasztalatokat csak ily módon tudjuk hasznosítani az új egyesületben. Remélhetőleg az új egyesület alakuló közgyűlése majd elfogadja jelöltjeinket, és akkor Hagelmayer István lesz az elnöke, aki azt hiszem nem kell bemutatni, a Számvevőszék elnöke. Alelnöknek Sütő Dezsőt az APEH nyugdíjas elnökét kértük fel, azt hiszem az ő neve sem idegen. Tehát megkíséreljük olyan ismert személyekkel indítani az egyesületet, akiknek a neve is már vonzza a tagságot.
Elnök Úr, köszönöm megtisztelő felkérését, de térjünk vissza hivatali munkájához egy kérdés erejéig! Bár, mivel előzőleg nem egyeztettünk, már egy kicsit válaszolt is erre a kérdésemre: hogyan értékeli az állami ellenőrzés jelenlegi helyzetét, rendszerét?
RS: Maga az ellenőrzés szervezete, rendszere, azt hiszem bizonyos nemzetközi tapasztalatok alapján is mondhatom semmiféle szégyellnivalót nem hagy nemzetközi viszonylatban sem. Magyarország nagyon figyelt mindig arra, hogy államigazgatásában, közigazgatásában megfeleljen egy európai nívónak. Ugyanakkor az ellenőrzés munkájának eredményessége, hatékonysága, de főleg az ellenőrzöttnél való hasznosítása terén van mit előrelépnünk, mert nem igazán érzem azt, hogy az ellenőrzés általános javaslatai természetesen, ha valamilyen kirívó eset van, akkor azonnal lépnek a megfelelő vezetők de általános javaslatait, alapvetően preventív javaslatait megfelelően figyelembe vennék; és ezt az egész vertikumra bátran mondhatom az Állami Számvevőszéktől a belső ellenőrzésig. Ha az ellenőrzés eredményeit az egyes döntéseknél jobban figyelembe vennék, mindenképpen hatékonyabbá tudna válni az ellenőrzés. Azt hiszem, hogy azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Iroda a miniszterelnök úrhoz került, ilyen irányú elmozdulást lehet majd tapasztalni.
Végső soron akkor szükség lenne az állami ellenőrzés törvényben való újragondolására?
RS: Én mindenképpen amellett lennék, hogy egy ellenőrzési törvény szülessen, amelyben tételesen, részletesen le van írva, hogy mik az ellenőrző szervezet jogosítványai, mik a kötelezettségei, illetve ne adj? Isten, és lehet, hogy ez már egy túlzott vágy, hogy bizonyos döntéseknél az ellenőrzés eredményeit mennyire kell figyelembe vermi. Mint említettem, jó lenne, ha a törvény az ellenőrzési szervek kapcsolatrendszerét tisztázná, és jó néhány dolgot lehetne még elmondani. Valami ilyesmit gondolnék én az ellenőrzési törvénybe, de hát tudom, hogy a parlament leterhelt, tudom, hogy nagyon sok olyan gazdasági és egyéb törvény áll még ezelőtt, amit még el kell, hogy döntsenek, de nagyon jó lenne, ha ezt is bevennék a sorba.
Még lenne egy pót-kérdésem. A Számvevőszék többször beszámolt a Számvevőszéki Bizottságnak, amelynek Nagy Sándor az elnöke. Van-e valamilyen kapcsolata az irodájának ezzel a Számvevőszéki Bizottsággal?
RS: Az előző Parlamentben Gál Gyula volt a Számvevőszéki Bizottság elnöke, vele rögtön a megalakulást követően felvettem a kapcsolatot, mert mindenképpen úgy éreztem, hogy bár ez a kormány ellenőrző szervezete, de mégiscsak olyan feladatunk van, ami bizonyos értelemben összekapcsol minket a Számvevőszéki Bizottsággal. Azt hiszem, hogy az ügynek megfelelő munkakapcsolat létre is jött a Számvevőszéki Bizottság, illetve a Központi Számvevőségi Hivatal között. Most az új Parlamentnél, mint említette, Nagy Sándor a bizottság elnöke, már beszéltünk, egyeztetjük dolgainkat, és megpróbáljuk folytonossá tenni ezt a kapcsolatot
