Szabó Kimmel Tamás és Hermányi Mariann hamarosan David Mamet drámájában a Centrál Színházban

Az Oleannában egy diáklány szexuális zaklatással vádolja tanárát

Egy hét múlva, november 23-án kerül a Centrál Színház színpadára a kérlelhetetlen tollú kortárs amerikai drámaíró, a Pulitzer-díjas és Oscar-jelölt David MametOleanna című darabja Puskás Samu fordításábanés rendezésében.Egy diáklány szexuális zaklatással vádolja tanárát. A szakmai mérföldkőhöz érkező professzor, a férfiakés nők köztépp újraíródó szabályrendszerhez kénytelen alkalmazkodni, vagy elveszíthet mindent, amiért eddig dolgozott. Az áramütésszerű történet áthidalhatatlan származási különbségekrőlés a nemek háborújáról szól. Carolt A besúgó, illetve Az Árulók című sorozatokból ismert Hermányi Mariann, a színház új társulati tagja játssza, a professzor bravúros alakítást kívánó szerepében pedig először lép a Centrál színpadára Szabó Kimmel Tamás.

John (Szabó Kimmel Tamás) okkal körülrajongottavantgárd tanár, sikeres szerző, a neveléstudomány formabontó fenegyerekeke. Egyikelőadásautántanítványa, Carol (Hermányi Mariann) a segítségétkéri, mertrosszjegyenagybanbefolyásoljatovábbtanulásilehetőségeit. Carol nemértiazóránelhangzottakat, ezért John felajánlja a kötelezőtjócskánmeghaladósegítségét. Néhány nappal később kiderül, hogy a lány szexuális zaklatás vádjával feljelentette tanárát. Az áramütésszerű történet a kiváló professzor és fiatal tanítványának párharca, áthidalhatatlan származásikülönbségek háborúja.

„Az Oleanna nagyon érdekes mű, mely fontos társadalmi témákkal foglalkozik. Egyrészt a MeToo-ból adódó, másrészt a szereplők eltérő szociális hátteréből fakadó feszültségek kerülnek a felszínre. John-t alakítom, aki egy nagy tudású, szabadszellemű egyetemi professzor. Önmagát kevésbé, de a hivatását annál komolyabban veszi. A mandátumszerzés és a családalapítás kapujában karnyújtásnyira van az amerikai álom valóra váltásától. Két ember pengeéles csatározását követheti nyomon a néző. Mindeközben a darab arra is emlékeztet, hogy akkor vagyunk a legsebezhetőbbek, mikor sebezhetetlennek érezzük magunkat.” - nyilatkozta Szabó Kimmel Tamás.

„A kedvenc idézetem, mely Carol szájából hangzik el, jól jellemzi a darabban ábrázolt problémát: -"Magának nincsenek érzései?" A végső nagy érvelés... Merthogy minek nincsenek érzései? A tárgyaknak. Nem értek egyet magával és rögtön felmerül a kérdés, hogy ember vagyok- e egyáltalán..."  - idéziHermányi Mariann.

„Az egyenjogúság kérdéséről, a társadalmi rétegek között tátongó feneketlen szakadékról, meg a nemek harcáról írt darabot David Mamet. Iszonyatosan felbosszantott este, mikor először olvastam. Reggelre tudtam, hogy nagyon szeretem, nagyon fontos darab. Meg milyen más termőtalaja lehet a katarzisnak, mint az ekkora érzelmek, ekkora erkölcsi dilemmák. Igyekszem olyan előadást létrehozni, ami okítás helyett kérdezés hatásvadászat helyett az emberi hatás áldozatait láttatja. Mindnyájunknak jócskán van mit mondani ezekről a témákról, úgyhogy beszélgessünk róluk bátran. Ez minden változás gyökere.” – tette hozzá az előadás fordítója és rendezője, Puskás Samu.

David Mametforgatókönyvíró, rendező, író 1947-ben született Chicagóban. Pályafutását színészként és rendezőként kezdte, de aztán kedvet kapott az íráshoz. Három off-off-Brodaway darab szerzőjeként vált ismertté. Az 1984-es Glengarry Glen Rossért Pulitzer-díjat kapott. Sikerét nagyrészt szokatlan színpadi dialógusainak köszönheti: az ún. Mametspeak (Mametbeszéd) pattogó párbeszédekreés profán kifejezések használatára utal. Az Oleannapremierje 1992-ben volt, majd Mamet 1994-ben filmre vitte saját darabját.David Mamet filmes alkotóként is elismert. Ő írta többek között A postás mindig kétszer csenget, azAki legyőzte Al Caponét és Az ítélet forgatókönyvét, utóbbiért 1982-ben Oscar-díjra jelölték.

https://www.centralszinhaz.hu/eloadasok/david_mamet:_oleanna

Bővebb információ: Tamás Dorka    06 30 474 5592         tamasdorka@tamasdorka.hu

Megjelent a 100 leggazdagabb magyar listája, mutatjuk a százmilliárdokat

A tavalyi évet minden nehezítő körülmény ellenére is rekordméretű gyarapodással zárták a lista élén álló üzletemberek.

660 milliárd forintos becsült vagyonával továbbra is Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere – derült ki A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 2023-as összesítéséből. Mészáros után a második helyen Csányi Sándor OTP-vezér és MLSZ-elnök futott be 610 milliárd forintos becsült vagyonnal, míg a lista harmadik helyén Felcsuti Zsolt áll: az MPF Holding többségi tulajdonosának vagyonát 460 milliárd forintra becsülték.

Így fest a gazdagok top 10-es listája, zárójelben a múlt évi eredmény:

Mészáros Lőrinc 660 milliárd forint (480 milliárd forint)

1. Csányi Sándor 610 milliárd forint (420 milliárd forint)
2. Felcsuti Zsolt 460 milliárd forint (345 milliárd forint)
3. Gattyán György 366 milliárd forint (317 milliárd forint)
4. Veres Tibor 320 milliárd forint (254 milliárd forint)
5. Szíjj László 280 milliárd forint (193 milliárd forint)
6. Jellinek Dániel 276 milliárd forint (240 milliárd forint)
7. Bige László 233 milliárd forint (201 milliárd forint)
8. Széles Gábor 208 milliárd forint (191 milliárd forint)
9. Kasza Lajos 147,5 milliárd forint (136,5 milliárd forint)

Hogy érezhetőbb legyen a gazdagodásuk mértéke, itt van évesnél kisebb egységekre bontva. Mészáros eszerint havonta átlag 15 milliárdot, azaz naponta 500 milliót, vagyis óránként 20,83 milliót, tehát percenként nagyjából 347 ezret, vagyis másodpercenként 5787 forintot keresett. Míg Csányi Sándor havonta átlag 15,833 milliárdot, azaz naponta közel 528 milliót, vagyis óránként 21,99 milliót, tehát percenként nagyjából 366,5 ezret, egyszóval másodpercenként 6108,5 forintot keresett.

A kiadvány szerint a tavalyi évet minden körülmény ellenére rekordméretű gyarapodással zárták a lista élén álló üzletemberek: egy évvel korábban még csak 460 milliárd állt Mészáros Lőrinc neve mellett, Csányi vagyonát pedig 420 milliárd forintra becsülték. Felcsuti Zsolt pedig 345 milliárd forintról 460 milliárdra hizlalta vagyonát. Ugyanakkor a jelentős növekedésben nem csupán az érintett cégek teljesítménye, tőzsdei árfolyama játszott meghatározó szerepet, hanem a rekorder hazai infláció és a forint korábbi leértékelődése is. Egy év alatt a tíz leggazdagabb magyar vagyona összesen 783 milliárd forinttal, 3560,5 milliárd forintra növekedett.

A 100 leggazdagabb magyar közé idén legalább 14,5 milliárdos vagyonnal lehetett bekerülni. A Top 100-ban összesen két nő szerepel:

• Hermann Kamilla, az Indotek résztulajdonosa 52 milliárdos vagyonával a 38. helyet foglalja el.
• A családjával együtt a BIF ingatlanfejlesztő vállalkozás 66 százalékos pakettjével rendelkező Schmidt Mária 43 milliárd forintos vagyonnal a lista 46. helyén áll.

A leggazdagabb magyarok összvagyona is nagyot nőtt tavalyhoz képest, hiszen egy év alatt összesen 1431,7 milliárd forinttal tudták növelni vagyonukat, ami így idén 7655,2 milliárd forint. Ez több mint duplája a 2020–2021 közötti vagyongyarapodásnak, amely akkor 636,8 milliárd forintra rúgott. Érdekesség, hogy a 100 leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami szintén rekordnak számít.

Ők a legbefolyásosabbak​

A kiadványban a legbefolyásosabb magyarokat is listázzák, és a hangsúlyozottan nem objektív rangsort – amely tíz politikai elemző szavazatain alapszik – évek óta Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, őt sorrendben Csányi Sándor, Rogán Antal és Mészáros Lőrinc követi.

A top 10:

1. Orbán Viktor
2. Csányi Sándor
3. Rogán Antal
4. Mészáros Lőrinc
5. Pintér Sándor
6. Szijjártó Péter
7. Hernádi Zsolt
8. Varga Mihály
9. Garancsi István
10. Matolcsy György

Érdekes, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, aki tavaly – nyolc helyet ugorva – bekerült a top 10-be, idén csak a 19. helyre került csak. Ott van viszont az első tízben Garancsi István, a 12. leggazdagabb magyarként számontartott vállalkozó. A 100 leggazdagabb magyar közül 15 szerepel a leginkább befolyásosak között.

Hét új szereplővel bővült az 50-es lista: Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a 12. helyre került, Soros György a 22. lett, a hetedik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel a 25. helyre, Varga Judit igazságügyi minisztert a 27. helyre, Nagy István agrárminisztert a 29. helyre, Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert a 30. helyre, Orbán Balázst a miniszterelnök politikai igazgatóját a 33. helyre sorolták, míg Barna Zsolt a Magyar Bankholding Zrt. elnök-vezérigazgatója a 45. helyre került fel.

Az ellenzéki politikusok közül csak hárman fértek fel erre a listára: Karácsony Gergely a 36., Gyurcsány Ferenc a 40., Dobrev Klára pedig az 50. helyen áll.

A kereszt halála egy betseller gyanús könyv

Kate Vargha  néven írt Gyurcsány Ferenc új könyve, A kereszt halála, egy izgalmas és sokrétű krimi, amely napjainkban játszódik. A történet középpontjában egy rejtélyes gyilkossági ügy áll, amely egy csecsemő körül forog, akit egy viharos hajnalban találnak meg. A nyomozás során számos titok és rejtély kerül felszínre, amelyek nemcsak a bűncselekményre, hanem az emberi kapcsolatokra és érzelmekre is fényt

A könyv különlegessége, hogy több szálon fut, és a szeretet, valamint az istenhit gyötrelmeit is bemutatja. A szereplők sokrétűek és szerethetőek, a történet pedig fordulatos és lebilincselő. A szerző ügyesen kezeli a kényes témákat,

A kereszt halála különlegessége abban rejlik, hogy a krimi műfaját ötvözi a mélyebb emberi drámákkal és érzelmekkel. Kate Vargha mesterien szövi össze a bűnügyi szálakat a szereplők személyes történeteivel, így az olvasó nemcsak a rejtély megoldására koncentrál, hanem a karakterek fejlődésére és belső küzdelmeire is. A könyv erőteljesen foglalkozik a hit, a szeretet és az emberi kapcsolatok kérdéseivel, miközben izgalmas és fordulatos marad.

A könyvet különösen ajánlom azoknak, akik szeretik a krimiket, de nem elégszenek meg a felszínes történetekkel. Azoknak is tetszhet, akik érdeklődnek a pszichológiai drámák iránt, és szívesen olvasnak olyan könyveket, amelyek mélyebb gondolatokat és érzelmeket közvetítenek. Emellett, ha valaki nyitott a társadalmi kérdésekre, mint például az örökbefogadás vagy a homoszexualitás, akkor ez a könyv különösen érdekes lehet számára.

A könyv pozitív fogadtatásban részesült, az olvasók dicsérik a fordulatos cselekményt és a mély gondolatokat. A kritikusok szerint Kate Vargha első regénye kivételesen jól sikerült, és izgatottan várják a folytatást

Összességében A kereszt halála egy olyan könyv, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat, így széles olvasóközönség számára ajánlható. Ha szereted a jól megírt, sokrétű történeteket, akkor mindenképpen érdemes elolvasnod!

Olasz alkotókkal is találkozhatsz a 22. Olasz Filmfesztiválon

November 8-án Sorrentino új filmjével nyit a Mittel CinemaFest 2024

November 8-án 19 órakor Paolo Sorrentino az idei Cannes Filmfesztiválon nagy visszhanggal bemutatott Parthenope - Nápoly szépe című alkotása nyitja a 22. Olasz Filmfesztivált a budapesti Puskin moziban. A Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényén, a Mittel Cinema Festen 12 kortárs olasz filmet nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. Több alkotó is elkíséri filmjét, így a közönség találkozhat majd a 2022-es Sziget Fesztiválon fellépett MargheritaVicarioa Berlinalén debütált és számos díjat nyertGloria! című filmjének női főszereplőjével, Carlotta Gambával. Eljön a 2024-es év legnagyobb olasz kasszasikere, a Jurico, egy külön világ című iskolai film rendezője, Riccardo Milani, a Pohárnok Gergely fényképezte Az a nyár Irénenel rendezője, Carlo Sironi és a magyar koprodukcióban készült, a JUNO11 forgalmazásában hamarosan a mozikba kerülő PÁN – A belső sziget egyikrendezője, Gianfilippo Pedote.

November 8-án, pénteken 19 órakor az idei Cannes Filmfesztiválon nagy visszhanggal bemutatott Parthenope - Nápoly szépecímű alkotása nyitja a 22. Olasz Filmfesztivált a budapesti Puskin moziban. Az Oscar-díjas A nagy szépség, az Ifjúság és Az ifjú pápa rendezője, Paolo Sorrentino legújabb alkotása igazi szerelmeslevél szülővárosának, a megbabonázóan gyönyörű és sokszínű Nápolynak, miközben az élet nagy kérdései keresi a választ, ahogy azt tőle megszokhattuk. A fantasy drámában olyan hírességeket láthatunk, mint CelesteDalla Porta, Silvio Orlando (Április, A fiú szobája, Fényes jövő), Luisa Ranieri (Jó barátnők, LuisaSpagnoli – Csokoládé és elegancia, The Hand of God), Isabella Ferrari (K úr, Egy tökéletes nap, A nagy szépség), és Gary Oldman. A film forgalmazója a Mozinet.

November 10-én, vasárnap 17 órakor vetítik a Puskin mozibana 2022-es Sziget Fesztiválon fellépett Margherita Vicario énekes-dalszerző-színésznő első rendezése, a Berlinalén debütált Gloria! című filmjét.Az 1700-as évek Velencéjének egyik leányintézetében játszódó film az őstehetséggel megáldott Teresa történetét meséli el, aki az Ancien Régime beporosodott színpadán alkotja meg a lázadó, modern popzenét. A budapesti Svájci Nagykövetség együttműködésével bemutatott film a 2024-es olasz Globod’Oro díjon elnyerte a legjobb első film és a legjobb zene díját, valamint a Seattle International Film Festivalon a zsűri nagydíját. A vetítés után a közönség találkozhat a film női főszereplőjével, Carlotta Gambával. (A film november 16-án 19.30-kor a Tabán moziban is látható lesz.).

November 11-én, hétfőn 19.30-kor a Puskin moziban lesz megtekinthető a Jurico, egy külön világ című alkotás. A film Olaszországban négy hét alatt több mint 6 millió euró bevételt hozott, és így az idei év legnagyobb olasz kasszasikere lett hazájában. Michele  Cortese tanító számára egy új világ nyílik meg, mikor a római nagyvárosi rengetegben eltöltött 40 év  tanítás után sikerül elhelyezkednie az Abruzzói Nemzeti Park közepén található Juricoban. Épp, mire beilleszkedne, kiderül, lehet, hogy az iskolát be kell zárni. A vetítés után közönségtalálkozó Riccardo Milani rendezővel, akit a 2011-es Atelier Fontana – A divat nagyasszonyai és a 2014-s Bocs, hogy élek című filmek rendezőjeként ismerhet a magyar közönség).

November 12-én, kedden 19.30-kora Puskinban vetítik az Az a nyár Iréne-nel című, a Berlinalén debütált filmet, melynek operatőrePohárnok Gergely. A 17 éves Clara és Irène egy kórházi kiránduláson találkoznak. Mindketten megküzdöttek betegségükkel és együtt erősnek érzik magukat. Olyannyira, hogy elhatározzák, egy távoli szigetre szöknek, ahol végre átélhetik az első igazi nyarukat. A vetítés után beszélgetés lesz Carlo Sironi rendezővel, akinek Napsugárcímű filmjét már látthatták a magyar nézők.

Végül november 14-én, csütörtökön 19.30-kor a Puskinban lesz láthatóa JUNO11 forgalmazásában hamarosan a mozikba kerülőPÁN – A belső sziget.1918., a nagy háború utolsó éve. Az Osztrák–Magyar Monarchia fiatal katonája – melynek alakját az első világháborúban elhunyt temesvári Pán Péter ihlette – átszakítja az olasz front szögesdrót akadályát, és elmenekül a harcmezőről. A film képi világát Cosimo Miorelli hipnotikus, a természetet és a háborút megjelenítő festményanimációi gazdagítják. A vetítés után közönségtalálkozó a film egyikrendezőjével, Gianfilippo Pedote-val.

Bővebb információ: Tamás Dorka   06 30 474 5592     tamasdorka@tamasdorka.hu

Anunciade Fernandez de Cordove: Spanyolországban nagyon odafigyelnek a  fim kritikusokra.

2018 október 10-én a budapesti Uránia filmszínházban, a spanyol filmhét sajtótájékoztatója után beszélgettünk őexcellenciájával, Spanyolország nagykövetével Anunciade Fernandez de Cordove asszonnyal.

Anunciade Fernandez de Cordove (j) és a szerző (b).

Nagy örömömre szolgál, hogy őexcellenciájával tudok néhány szót beszélni! Ebben az

évben egyik filmfesztivál jön a másik után. Úgy néz ki, hogy ez a hónap a magyar ábécé

szerinti S betűs országok filmfesztiváljaié. Múlt héten volt a Svájci Filmhét, és nagy

örömömre szolgált, hogy Svájc nagykövete szervezte azzal a rendezővel, akinek a filmjét

bemutatták. A sajtótájékoztatón láttam, hogy mennyire szívén viseli a spanyol filmeket,

őexcellenciája.  Az egész világon háttérbe szorulnak a filmkritikusok. Vajon S panyolországban mennyire becsülik meg őket, mennyire adnak a véleményükre?

- Kérem, engedje meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem ezt a lehetőséget, hogy

beszélgethetek önnel! Amint említettem a sajtótájékoztatón, meg vagyok róla győződve, hogy

az újságírók vagy a filmkritikusok ebben az esetben nagyon fontos szerepet játszanak egy

esemény ismertetésében. Ők a szóvivői ennek a folyamatnak, legyen az pozitív vagy negatív.

Spanyolországban nagyon odafigyelnek a  filmkritikusokra.- Vannak nagyon nagy költségvetésű filmek Spanyolországban, híres színészek szereplésével,ismert rendezők közreműködésével és ha egy film nem kap jó kritikát, vagy nem kelti fel eléggé a kritikusoknak a figyelmét, akkor bizonyára nem fog olyan sikert elérni, amelyet a producerek, a rendezők elvárnának a produkciótól.

A szívemből szólt nagykövet asszony! volt Miskolcon egy filmfesztivál ahol egy olyan filmre ültem be, amelynek félrevezető volt a filmajánlója. Ha előtte elolvasol egy kritikát, nem néztem volna meg. Tehát kiemelkedő fontosságúnak tartom,hogy ilyen ragyogó anyagok jelenjenek meg mint most a spanyol  filmhéten. Hadd szóljak valamit a Cervantes Intézetről is! A Cervantes Intézet Budapesten egy nagyon elismert kulturális intézmény. Nem csak a spanyol nyelvnek a

megszerettetésében játszanak szerepet, hanem magyar-spanyol kulturális kapcsolatokat

is ápolják. A nyáron voltam egy könyvbemutatón, ahol egy a világhírű magyar futballista Puskás Ferenc életéről szóló könyvet mutattak be . Nem tudom, megenged-e még egy újságírással kapcsolatos kérdést, amelyik túlmutat a filmeken? A svájci nagykövetet is megkérdeztem a következőről. Az ön véleménye szerint tíz év múlva lesz-e írott sajtó és az online sajtót pénzért fogják-e árulni? Kíváncsi vagyok őexcellenciája véleményére!

- Először is, ha megengedi a könyvekről beszélnék. Az e-book megjelenésével a

hagyományos kiadók megszeppentek, megijedtek, attól tartottak, hogy ki fogja szorítani őket

a piacról. Viszont azt láthatjuk például a Frankfurti Könyvfesztiválon, vagy más ország

könyvfesztiválján, hogy a nyomtatott papírformában kiadott könyvek jelentősége egyre

nagyobb, egyre több könyv kerül publikálásra. Ami az írott sajtót illeti, azzal már vannak

kétségeim. A digitális sajtónak a fontossága egyre nagyobb. Nemrég olvastam, hogy a

Financial Timesnak a szerkesztői próbálnak némi ellenfizetést kérni bizonyos cikkek

megjelenéséért, tehát próbálnak valami bevételt szerezni az online újságok megjelentetéséért

is. Úgy gondolom, hogy főleg a fiatalok körében elterjedtebb a digitális sajtó. Ők már nem

nagyon vásárolnak nyomtatott újságokat.

- Tíz év múlva lesz írott sajtó?

- Nagyon nehéz így határidőt szabni valaminek. Én imádom olvasni a frissen megjelent

újságokat reggelente. Tíz év múlva talán még lesz, de előfordulhat, hogy később el fog tűnni.

Úgy gondolom, hogy ez egy igen komoly aggodalma a jelenlegi újságírásnak. Fejtörést okoz

az újságok kiadóinak, igazgatóinak, tulajdonosainak, ugyanis pénzbevétel kell ahhoz, hogy

támogatni tudják az újságírókat, a nyomozást, oknyomozást, stb. Ez egy nagyon komoly

probléma, amivel valóban szembe kell majd nézni.

- Svájc nagykövete azt mondta nekem, hogy nem lesz.

- Ő radikálisabb. Lehet, hogy ez csak az én vágyam, azért mert nagyon szeretem az

újságokat!

Köszönöm szépen!

A mesterséges intelligencia felhasználása számos területen megjelent az idei balatonfüredi  INFOTÉR konferencián:

A 2024-es Balatonfüredi Infotér Konferencia október 15-17. között került megrendezésre, és a digitális forradalom legújabb fejleményeire fókuszált. A rendezvényen több mint 120 szakértő tartott előadást 17 különböző témában, beleértve a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a blockchain technológiát, valamint a körforgásos gazdaságot és a vízgazdálkodást

A  köszöntő előadást Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke tartotta, aki kiemelte a konferencia jelentőségét a digitális transzformáció és az innováció terén. Beszédében hangsúlyozta, hogy a világ gyors változásai közepette az ilyen események kulcsfontosságúak a szakmai közösségek számára, hogy megértsék és formálják a jövőt

A mesterséges intelligencia felhasználása számos területen megjelent a konferencián:

1. Oktatás: Az MI szerepe a STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) oktatásban kiemelt figyelmet kapott. Bemutatták, hogyan segíthet az MI a tanulási folyamatok személyre szabásában és a diákok teljesítményének nyomon követésében

2. Kibervédelem: Az MI alkalmazása a kibervédelemben szintén fontos téma volt. Az előadások során bemutatták, hogyan használható az MI a kiberfenyegetések azonosítására és elhárítására, valamint a hálózati biztonság növelésére

3. Körforgásos gazdaság: Az MI szerepe a körforgásos gazdaságban is előtérbe került. Az előadók ismertették, hogyan segíthet az MI az erőforrások hatékonyabb felhasználásában és a hulladékgazdálkodás optimalizálásában 4. Védelmi szektor: A Space & Defence Konferencia keretében bemutatták az MI és az XR (kiterjesztett valóság) technológiák alkalmazását a modern hadviselésben és a védelmi szektorban

Az idei Infotér Konferencia célja az volt, hogy utat mutasson és segítséget nyújtson mindazoknak, akik sikerrel szeretnék teljesíteni a mesterséges intelligencia által támasztott kihívásokat és lehetőségeket

Csütörtökön kezdődnek a Szlovén Filmnapok

Október 17. és 19. között kortárs szlovén filmek a Toldiban, köztük Szlovénia Oscar-nevezettje

Október 17-én, csütörtökön 20 órakor Szlovénia 2025-ös Oscar-nevezettje, a nemzetközi kritika által Bong Joon-ho Élősködők című alkotásához hasonlított Megváltás kezdőknek nyitja a nyolcadik Szlovén Filmnapokat a budapesti Toldi moziban. A vetítés után a közönség találkozhat a film operatőrével, MitjaLičennelés a rendezőjével, akinek ez már a harmadik, Oscarra nevezett alkotása.SonjaProsencet 2016-ban a Cineuropaa nyolc legígéretesebb európai női filmrendező közé sorolta. Pénteken a háromVesna díjatnyert, társadalmi drámával kevert thriller, a megtörtént eseten alapulóMEGFIGYELÉS lesz műsoron. Szombatona Szarajevói Filmfesztiválon debütált, majd a legjobb dokumentumfilmért járó Vesna-díjjal elismert A TEST lesz megtekinthető. A rendezvényt a Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetségével együttműködve szervezik.

2024. október 17-én 20 órakor a budapesti Toldi moziban Szlovénia 2025-ös Oscar-nevezettje, a Megváltás kezdőknek (Odrešitevzazačetnike nyitja a nyolcadik Szlovén Filmnapokat. Afanyar humorral teli film világpremierje  a Jane Rosenthal és Robert De Niro alapított Tribeca Filmfesztiválon volt New Yorkban, Szarajevóban pedig CICAE díjjal méltatták.

A látszólag tökéletes szlovén családhoz betoppan Julien, aki jelenlétével megbontja a család törékeny egyensúlyát, és a gondosan őrzött külsőségeken repedések keletkeznek…„A Megváltás kezdőknekcímű filmben felfedezhetjük akár Bong Joon-hoÉlősködők című alkotásának produkciós modelljét és családi dinamikáját, valamint Jórgosz Lánthimosz A homár című filmjének szatirikus hangvételét. A hab a tortán, hogy MitjaLičen operatőr hihetetlenül tiszta, fényes képet örökített meg minden jelenetben.” – írta Olivia Popp, a Cineuropa kritikusa.

„Még gyerekkoromban egy út során leégett az autónk. A mellettünk elhajtó járművek emlékéből született meg a film. Egy másik, vadonatúj autó tökéletesnek tűnő családdal e káosz és félelem közepette elhajt a leégett autónk mellett, és nem áll meg segíteni. Kik ezek az emberek, akik úgy döntenek, hogy nem állnak meg? A film róluk szól, de nemcsak a tetteiket kérdőjelezi meg, hanem a döntéseik mögött meghúzódó okokat is vizsgálja. Talán félnek szembenézni saját kiszolgáltatottságukkal, vagy ez egy tanult közöny, egy szélesebb társadalmi állapot tünete?” – idézi fel a rendezőnő, SonjaProsenc, aki filmjét MitjaLičen operatőrre elkíséri Budapestre.

Október 18-án 20 órakor vetítik Janez Burger társadalmi drámával kevert thrillerét, a megtörtént eseten alapuló Megfigyelés (Opazovanje)című alkotást, mely három Vesna díjat nyert a Szlovén Filmfesztiválon, a tallinni Black Nights Filmfesztiválon és a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon is nagy sikerrel vetítették. Egy fiatal mentősnő minél inkább próbálja kideríteni, hogy miért kap rejtélyes felvételeket egy brutális bűncselekményről, amelyet élőben látott a Facebookon, annál világosabbá válik számára, hogy ő maga is érintett volt benne.„A kérdés, amit ezúttal fel akar tenni, az, hogy vajon egy bűncselekmény puszta megtekintése anélkül, hogy bármit is tennénk (különösen a digitalizált világban), önmagában bűncselekmény-e, és mi legyen az igazságos büntetés érte.” – hívja fel a figyelmet a Cineuropa kritikusa, MarkoStojilković.

Végül október 19-én 20 órakora Szlovén Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilmért járó Vesna-díjjal kitüntetett A test(Telo) című alkotásban Petra Seliškar rendező két évtizeden át kísérte figyelemmel közeli barátnője, Urška küzdelmét egy ritka autoimmun betegséggel. Urška, aki modellként dolgozott valamikor, jelenleg pedig hivatásos zongorista, nem mindennapi kihívásokkal néz szembe, eközben azonban nem csorbul megtörhetetlen lelkiereje. A vizuálisan lenyűgöző és érzelmileg felkavaró film különlegessége, hogy tele van szeretettel és optimizmussal. Egyáltalán nem az összeomlásról szól, hanem arról, hogy mennyire fontos értelmet adni a saját életünknek.” – hangsúlyozza a Modern Times újságírója, Melita Zajc.

A 2024. október 17. és 19. között tartó Szlovén Filmnapokat a Szlovén Filmközpont, a Budapest Film Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetségével együttműködve szervezik a Toldi moziban.

Bővebb információ: Tamás Dorka – 30 474 55 92 – tamasdorka@tamasdorka.hu

A mesterséges intelligenciát az ember teszi

jóvá, vagy rosszá

Hogyan maradhat a mesterséges intelligencia hosszú távon hasznos az emberiség számára?

Miért kulcsfontosságúak a jó minőségű adatok?Mit lehet tenni a deepfake ellen és mik azok a

mesterséges intelligencia sandboxok? Az ELTE ősszel újrainduló tudományos-

ismeretterjesztő videósorozatában ezúttal Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI

jogi szabályozásának szakértője osztja meg gondolatait.

Az MI gyors fejlődése napjaink egyik legnagyobb technológiai forradalmát jelenti. Badinszky

Áron, aki a mesterséges intelligencia jogi aspektusait kutatja, úgy látja, hogy a mesterséges

intelligencia életünk részéve vált, de csak akkor maradhat tartósan hasznos, ha az emberek

megtanulják hatékonyan, felelősen és fenntarthatóan alkalmazni. A technológia biztosan

velünk marad, de azt, hogy ami érdekünkben is dolgozzon, csak az etikus fejlesztés biztosítja.

Széleskörű oktatási programok és etikai kódexek

A mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok és kormányok egyre inkább felismerik annak

fontosságát, hogy a technológia előnyeit minden társadalmi réteg egyaránt, biztonságban

élvezhesse. Más célok mellett ennek előmozdítására jött létre az Európai Unióban az AI-

rendelet is, amely emberközpontú, azaz az európai értékeket, alapjogokat végletekig

tiszteleten tartó módon igyekszik keretek közé terelni az MI fejlesztésétét és felhasználását.

Eközben az Egyesült Államokban és más nagyhatalmakban is kialakultak azok az etikai

standardok, amelyek biztosítják, hogy az MI a társadalom érdekeit szolgálja. Napjainkban a

globális MI fejlesztés ilyen kiemelt értékei az átláthatóság, az emberi felügyelet és a

diszkriminációmentesség.

Az adatok fontossága

A mesterséges intelligencia működésének egyik alapja az adat, amelynek összetétele és

részletessége meghatározza az algoritmusok hatékonyságát és az általuk létrehozott

eredmények minőségét. Ahogyan Badinszky Áron fogalmaz "az adat az MI számára olyan,

mint az üzemanyag az autóknak". A minőségi – azaz a felhasználási terület sajátosságait

tükröző – adatkészletek biztosítják az algoritmusok megbízható működését. Azonban, ha az

MIhiányos, torzított adatokból dolgozik, az – pl. etnikai vagy nemi alapú – diszkriminációhoz

vezethet. Az adatkészletet ennek megfelelően következetesen kell kialakítani, figyelembe

véve különösen azt, hogy az MI által javasolt vagy meghozott döntések milyen mértékben

befolyásolják a döntéseben érintett személyek életét.

Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI jogi szabályozásának szakértője (Fotó:

ELTE)

A deepfake és a mesterséges intelligencia kihívásai

Az MI alkalmazásával kapcsolatos etikai kérdések egyre nagyobb figyelmet kapnak, ezek

súlyára különösen a deepfake technológia elterjedése hívja fel a figyelmet. Ez lehetővé teszi,

hogy emberek kinézetét MI segítségével valósághűen lemásolják és manipulálják. Az így

készített, hamisított felvételek a személyiségi jogokat sértő, vagy akár szexuális jellegű

bűncselekményeket megvalósító visszaélések mellett dezinformációs eszközzé is válhatnakés

akár választások kimenetelét is befolyásolhatják. Az ártó szándékú deepfake-ek ellen jelenleg

még nem alakult ki és terjedt el hatékony eszköz és az elkövetők rendre ismeretlenek

maradnak.

A generatív mesterséges intelligencia és szerzői jogok kérdése

A generatív MI modellek, például a DALL-E vagy a Stable Diffusion, szintén szerzői jogi

problémákat vetnek fel. Az algoritmusok működéséhez hatalmas mennyiségű adat szükséges,

de sok esetben ezek az adatok engedély nélkül felhasznált szerzői művekből (könyvekből,

filmekből, festményekből, stb.) származnak. A hollywoodi írók tavalyi sztrájksorozata és az

ennek nyomán indult szerzői jogi perek rámutatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia és a

szellemi tulajdon körüli kérdések még mindig tisztázásra várnak.

Az európai sandbox modell

Az innováció és a szabályozás közötti egyensúly megteremtése érdekében az Európai Unió

kötelezővé tette az ún. sandboxok (azaz szabályozási tesztkörnyezetek) létrehozását, amelyek

lehetőséget nyújtanak a vállalatoknak és innovatív szereplőknek arra, hogy biztonságos

keretek között teszteljék MI fejlesztéseiket. A sandbox nyújtotta dinamikus – azaz a

technológia fejlődésére gyorsan reagálni képes – szabályozási modell előmozdítja az

innovációt, miközben a jogalkotók bevonásával védi a fogyasztókat és felhasználókat a

potenciális kockázatoktól. A szabályozási tesztkörnyezetekben az MI-ről szerzett

tapasztalatok később kiváló alapot szolgáltatnak a jogalkotóknak, hogy technológia és a piac

sajátosságait valóban tükröző jogi kereteket alakítsanak ki. Az EU-ban2026-ra minden

országnak létre kell hoznia saját MI sandboxát, vagy csatlakoznia kell egy már működő

tesztkörnyezethez.

Az ELTE Tudománykommunikációs sorozatának korábbi részeiben Csabai István

akadémikus (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) a mesterséges intelligencia

felhasználhatóságának sokrétűségéről, Gulyás László, az (ELTE IK Mesterséges Intelligencia

Tanszék) a technológia fenntarthatóságáról és centralizálhatóságáról, míg Darázs Lénárd

általános rektorhelyettes az MI jogi szabályozásainak kérdéseiről beszélt.

Forrás Medical Online