Miguel Díaz-Canel Bermúdez, a Kubai Köztársaság elnöke a G-77 + Kína csoport soros elnöke “A fejlődés aktuális kihívásai: a tudomány, a technológia és az innováció szerepe" címmel állam- és kormányfők csúcstalálkozóját hívta össze 2023. szeptember 15-16-án Havannában.

Miguel Díaz-Canel Bermúdez

Kuba idén januárban vette át a csoport soros elnökségét, és ez volt az első alkalom, hogy a karibi sziget vezette a fejlődő országok eme tárgyalási csoportját. A G77 + Kína, amely 1964 júniusában jött létre, 134 tagországával a multilaterális szféra legnagyobb és legsokoldalúbb csoportosulása.

Az idei év során Kuba adott otthont a G77+Kína csoporttal kapcsolatos fontos eseményeknek, többek között a csoport oktatási, kulturális és idegenforgalmi minisztereinek találkozóinak.

A G77+Kína csoport a multilaterális szféra legnagyobb és legváltozatosabb csoportja, 134 tagállama az ENSZ-tagság kétharmadát és a világ népességének 80%-át képviseli.

Az el nem kötelezettek mozgalmának tagjai alapították az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia után, és azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze az alapítók gazdasági érdekeit és erősítse a közös érdekérvényesítő eszközöket az ENSZ-en belül.

A G77 + Kína jelenleg 134 államból áll, miután 2015 márciusában Dél-Szudán is csatlakozott; de történelmi okokból megtartotta az eredeti nevét. Kína esetében, bár hivatalos tagnak számít, külsőleg vesz részt és együttműködik a csoporttal.

Több mint 50 éves fennállása után a G77-nek sikerült egységesnek maradnia a multilateralizmus mint a dél-dél együttműködési stratégiák vezérelve mellett, a tagok markáns kulturális, földrajzi és gazdasági különbségei és nemzeti realitásai ellenére.

A világ legnagyobb gazdaságai, mint például Kína és Brazília, a legkisebb gazdasági hatalmakkal dolgozik együtt, ami néha megnehezíti a közös fejlesztési irányvonalak megtalálását.

A kubai forradalom történelmi vezetője, Fidel Castro, felhívást intézett a vitára és a civilizált párbeszédre, a konszenzus elérésének fontosságára, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy szembenézzenek aktuálisan a  legnagyobb  kihívásokkal.

"A 77-es Csoportnak közös gondolkodásra van szüksége azzal a kihívással szemben, hogy hogyan nézzen szembe az új globális realitásokkal, hogy elérhető legyen számukra a fejlődés, felszámolja a szegénységet, megvédje a kultúrákat és elfoglalja az őt megillető helyét a mindenkit érintő globális döntéshozatalban. Megalakulása óta ez a csoport fontos szerepet játszott a Dél képviselőjeként és érdekeinek védelmezőjeként számos tárgyaláson. Olyan országok csoportját alkotjuk, amelyeket a földrajzi, kulturális és gazdasági fejlettségi szintek sokfélesége jellemez. Ez a sokszínűség nem gyengeség, hanem erősség".

És világosan rámutatott: "Az új konfliktusok és a növekvő egyenlőtlenségek olyan tárgyalásokat hívnak létre, amelyeken a 77ek csoportja egyeztetési képességünk, valamint az intelligens, rugalmas és elvi alapokon nyugvó tárgyalási magatartást alapul véve egy megújult észak-déli párbeszéd megvalósításának képességét jelenti, amely képes megfelelni az emberiség előtt álló hatalmas globális kihívásoknak, különösen annak, hogy a fejlődést a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság fenntartható alapjain globalizáljuk".

Kuba mindig is aktív szerepet játszott a G-77+Kína csoportban, annak 1971-es megalakulása óta. A karibi sziget a csoport munkájához nagyrészt hozzájárul és azok közé tartozik akik képesek a déli államok együttműködésének előmozdítására, mint az országok közötti fejlődéshez való hozzájárulás egyik módja.

Számos példa van a Kuba a dél különböző országaiban megvalósított együttműködésére, különös tekintettel a szociális területre.

A kubai munkatársak többek között Bolíviában, Venezuelában, Ecuadorban és Nicaraguában bevezetett olyan műveltségi módszereknek köszönhetően, mint a Yo, Sí Puedo, vgayis Igen én képes vagyok, latin-amerikaiak és karibiak ezrei kerültek ki a tudatlanság homályából.

Jelentős volt Antillák legnagyobb országa által nyújtott segítség olyan területeken, mint az egészségügy, ahol szakemberek tízezreit vetették be minden kontinensen. A tevékenységek közé tartozik a szakemberek képzése Kubában és célországukban egyaránt, amit az Egészségügyi Világszervezet széles körben elismert.

A G77+Kína az ENSZ rendszerén belül a fejlődő országok fő tárgyalási csoportjaként kulcsszerepet játszik közös érdekeik és céljaik előmozdításában.

A G77 + Kína összetétele nagyon heterogén és sokszínű, ezért a rotációs elnök kulcsfontosságú a csoport kapacitásának, stratégiájának, egységének és vezető szerepének fenntartásában minden folyamatban.

Az elnökség, amely a G77 szervezeti struktúráján belül a legmagasabb politikai testület, régiónként váltakozik (Afrika, Ázsia és a csendes-óceáni térség, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség között), és minden esetben egy évig tart.

Kuba 2023-ban tölti be az elnökséget. A kubai kormányzat nehéz helyzetben van, amelyet a covid-19 világjárvány, a nemzetközi háborús helyzet és a társadalmi-politikai konfliktusok, valamint a nyersanyag- és fogyasztási cikkek hiánya jellemez.

Ennek ellenére a fenntartható fejlődés 2030-as menetrendjének megvalósításán dolgozik.

Az ENSZ szerint ez a kihívás többek között magában foglalja olyan intézkedések előmozdítását, mint a jogot az alapvető emberi szolgáltatásokhoz, a tudomány és a technológia társadalmi hozzáférhetőségét, valamint a kapitalizmus válságával szemben új gazdasági és pénzügyi struktúrát. Mindezt egy olyan jövőképen keresztül, amely elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett, és a népek kulturális és gazdasági dekolonizációján alapul.

Ebben az értelemben Kuba elkötelezett a Dél közös érdekeinek előmozdítása, az együttműködés kiterjesztése és a világ többi részével való kölcsönösen előnyös kapcsolatok biztosítása mellett.

Az elnökségi időszak alatt Kuba fáradhatatlanul, rugalmasan és konstruktívan dolgozik a G77+Kína által képviselt jövőkép megvalósításán, valamint a 2030-ra előirányzott törekvések valós intézkedésekkel történő előmozdításán.

A forradalmi diplomácia elveivel összhangban a kubai elnökség prioritása a nemzetközi szolidaritás és együttműködés előmozdítása lesz a fejlődő világ járvány utáni helyreállításának támogatása érdekében.

Minden lehetséges platformon ragaszkodni fog ahhoz, hogy a fejlett országok vállalják történelmi felelősségüket, és az észak-déli együttműködés révén támogassák a fejlesztési erőfeszítéseket, különösen a technológiaátadás, a kapacitásépítés és a finanszírozás területén.

Hasonlóképpen, a minőségi oktatáshoz és egészségügyhöz való egyetemes hozzáférést is támogatni fogják a népekre ma nehezedő strukturális kihívások és hatalmas nyomás leküzdése érdekében, miközben a tudomány és az innováció, mint a fejlődés mozgatórugói mellett szállnak síkra.

Kuba ezenkívül továbbra is határozottan támogatni fogja a szabályokon alapuló, átlátható, megkülönböztetésmentes, nyitott és befogadó többoldalú kereskedelmi rendszert, amely a fejlődő országokkal szembeni különleges és megkülönböztetett kapcsolat elvén alapul.

Havanna 2023. szeptember 15-16-án ad otthont a 77-ek csoportja és Kína állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójának.