Túri Anikó az ESG lehetőség
ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és Beceptum Central Europe Kft. 2024. június 26-án Budapesten a Néprajzi Múzeum konferencia terméban az „ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája” címmel rendezett nemzetközi rendezvényt, amelyen hazai döntéshozók és külföldi – többek között német, lengyel és amerikai – szakértők, továbbá releváns ágazatok, nagyvállalatok, üzleti szféra képviselőinek részvételével vizsgáltuk meg, hogyan formálják át ezek a szabályok a versenyképességi környezetet, és hogyan segíthetjük elő a fenntartható üzleti gyakorlatok integrálását.
Rendezvényünket Túri Anikó, az NGM közigazgatási államtitkárának előadása nyitotta meg.Ha azt kérdezik, hogy az ESG veszély vagy lehetőség, akkor én a lehetőség mellett érvelek! – szögezte le már nyitóbeszéde elején Túri Anikó. A Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára rámutatott, hogy a szabályozás azért is szükséges, mert mérhetővé teszi egy vállalat nem pénzügyi teljesítményét, ami a befektetőknek és fogyasztóknak egyaránt fontos. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós kötelezettségeinek megfelelően már 2023 decemberében elfogadta az ESG-törvényt. Hogy miért ilyen korán?
„Mert jó, ha a magyarországi vállalatok felkészültek. Ha előre tudják, mit kell tenniük. Ha a szabályozás egyszerű és átlátható, akkor az javítani fogja a versenyképességüket” magyarázta.
– Koronavírus-járvány, ukrajnai háború, energetikai válság: sok minden történt azóta, hogy az Európai Unióban megszületett az ESG-szabályozás ötlete – mutatott rá az „ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája” című rendezvény köszöntőjében Törcsi Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte:ezért is érezték fontosnak, hogy külföldi szakértők – többek között német, amerikai és lengyel – osszák meg tapasztalataikat és nézőpontjukat a magyar szereplőkkel.
– Egy új piac van kialakulóban, amely az ESG-re épül. Nem mindegy, hogy ebben Magyarország aktív, formáló szereplőként vesz-e részt, vagy csak követjük, netán elszenvedjük mások döntéseit – értékelte a gyors magyar reagálást Panyi Miklós is. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese rámutatott, a területen most az élen járunk, amely versenyképességi előnnyel járhat, jelentős új gazdasági lehetőségeket teremthet. – Ne legyünk kishitűek! A magyar megoldások akár nemzetközi, világszinten is alkalmazhatók lehetnek – fogalmazott. A politikus elismerte, hogy a lehetőségek mellett kétségtelenül vannak kockázatok is.
„Minden államnak joga, hogy saját szuverenitása alapján határozza meg nemzetgazdasági stratégiáját. A magyar kormány célja, hogy az uniós kötelezettségek teljesítése mellett a lehető legönállóbb ESG-keretrendszert dolgozzuk ki”szögezte le.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a családok elkötelezett támogatójaként a magyar kormány a vállalatok családbarát intézkedéseit is figyelembe venné az ESG-értékeléseknél.
Csepeti Ádám, stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár kiemelte a kormányzat elkötelezettségét az ESG területén:„a magyar kormány abban érdekelt, hogy az ESG-re lehetőségként és ne többletteherként tekintsenek a gazdasági szereplők. Jelenleg a kezdeti szakaszban vagyunk, ezért a kormányzat dolga, hogy felkészítse az érintetteket a tényleges bevezetésre, és megkönnyítse az alkalmazkodásukat.”
Az ESG lehetőségei mellett vannak hátrányok és veszélyek is. Nem szabad hagyni, hogy ideológiai motiváltsággal káros szabályokat kényszerítsenek a gazdasági szereplőkre. Fontos a megfontoltság és az alapos tervezés magyarázta.
Martonyi Zoltán, a Martonyi és Társa Ügyvédi Iroda és Beceptum Central Europe Kft senior partnere kiemelte: a kelet-európai régióban magasabb az ESG szabályozás adaptációs költsége, nehéz megítélni, hogy szükséges rosszként, vagy befektetési lehetőségként tekintsünk rá. Hozzátette, hogy a vállalati vezetés kiemelten fontos az ESG teljesítmény-mátrixban és a környezeti-társadalmi-kormányzati szempontrendszer mellett a pénzügyi fenntarthatóságot is figyelembe kell venni. Rámutatott: az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése óriási többletterhet jelent a kis és közepes vállalkozásoknak. Az ESG komparatív hátrányt okoz az uniós országoknak, mivel nem vonatkozik az unión kívüli vállalatokra és ezzel versenyelőnyt teremt számukra.
– Nincs az ESG-ben semmi új, már láttuk ezt a „filmet” – figyelmeztetett kritikus felszólalásában Anthony Kim. Az amerikai Heritage Foundation vendégkutatója emlékeztetett, már a ’70-es években is téma volt, hogy a vállalatoknak nem csak a folyamatos gazdasági növekedésre, hanem a közös társadalmi felelősségre is figyelnie kellene. A vállalatokra erőltetett, aktivista ESG nem javít a versenyképességen, hanem teher!vélekedett.
Panelbeszélgetéseinken olyan meghatározó nagyvállalatok vezetői ütköztetik érveiket, mint a Budapesti Értéktőzsde, a Richter Gedeon, a MOL, az MVM vagy az MBH Bank.
Altsach Szabina, a Beceptum Central Europe Kft. Ügyvezető igazgatója a konferencia záróbeszédében rámutatott: A kis és közepes méretű vállalatokat is az ESG szempontrendszer betartására kell ösztönözni. Ezzel javítani lehet az átláthatóságot és fokozni az elszámoltathatóságot, ugyanakkor előrelátásra és a fenntartható működésre sarkallja a KKV-kat. Az ESG nem teher, hanem a túlélés és a sikeresség záloga.”
Konferenciánk tematikája és időzítése nem véletlen: néhány nappal az EU soros elnökségének megkezdése előtt érdemes hangsúlyozni, hogy a féléves terminus egyik fókuszpontja a versenyképesség. Az Európai Unióban az ESG szabályok azonban egyre szigorúbbá válnak, a túlszabályozás pedig versenyképességi kérdéseket és kihívásokat szülhet. Ezek a kihívások szabályozási, pénzügyi, működési és piaci szempontok szerint csoportosíthatók.
Az uniós vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az olyan szigorú ESG-szabályozásokhoz, mint az EU taxonómiai rendelete, a fenntartható pénzügyi közzétételi rendelet (SFDR) és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD). A szabályoknak való megfelelés gyakran jelentős beruházásokat igényel új jelentéstételi rendszerekbe, adatgyűjtési és ellenőrzési folyamatokba. A kis- és középvállalkozások számára ezek a költségek különösen megterhelőek lehetnek, ami a nagyobb erőforrásokkal rendelkező nagyobb cégekhez képest versenyképességüket is befolyásolja.
Az ESG-szabályok megvalósítása gyakran technológiai, infrastrukturális és képzési beruházásokkal jár: a megújuló energiaforrásokra való áttérés, az ellátási lánc fenntarthatóságának fokozása vagy a munkafeltételek javítása költséges lehet. A vállalatoknak fel kell mérniük és csökkenteniük kell a beszállítóik környezeti hatásával, munkaügyi gyakorlatával és etikus irányításával kapcsolatos kockázatokat. Ez kiterjedt auditálást, a beszállítók bevonását és potenciálisan az ellátási láncok átstrukturálását jelentheti, ami időigényes és költséges lehet.
Ezek a beruházások nem mindig térülnek meg azonnal, ami nehézséget okoz a vállalatoknak abban, hogy egyensúlyt találjanak a rövid távú pénzügyi eredmények és a hosszú távú fenntarthatósági célok között.
A pénzintézetek egyre inkább beépítik az ESG-kritériumokat a hitelezési és befektetési döntéseikbe, ami magasabb finanszírozási költségeket vagy korlátozott finanszírozási lehetőségeket eredményezhet a nem megfelelő vállalkozások számára. Az ESG-szabályok betartása folyamatos innovációt igényel a következő területeken: termékek és szolgáltatások kínálata, valamint üzleti modellek. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a fenntartható gyakorlatok beépítéséhez, ami megzavarhatja a már bevált üzletmenetet és új készségeket és képességeket igényel. Ez a hagyományos iparágakban versenyző vállalatok számára lehet igazán nagy kihívás.
A nyugati világ szabályrendszere ez, amely inkább teremt további kihívásokat, mintsem, hogy segítséget nyújtson.
Az EU-n belüli cégeknek nemcsak egymással, hanem a kevésbé szigorú ESG-szabályozással rendelkező régiókból származó vállalatokkal is versenyezniük kell.
Az egyenlőtlenség hátrányos helyzetbe hozhatja az uniós cégeket a költségszerkezet és az árképzés tekintetében.
A fenntartható termékek iránt egyre nagyobb a fogyasztói kereslet, a vállalatoknak így egyensúlyt kell teremteniük az ESG-megfelelés, a megfizethetőség és a minőség között. Ha a fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói elvárások nem teljesülnek, az árthat a márka hírnevének és piaci pozíciójának, míg az ESG-kezdeményezésekbe való túlzott befektetés megfelelő fogyasztói támogatás nélkül alááshatja a nyereségességet.
A kihívások enyhítésére a vállalkozások és a politikai döntéshozók több lépést is tehetnek. Létrejöhet az állami és a magánszektor együttműködése, a legjobb gyakorlatok megosztása és a támogató politikák kidolgozása érdekében. Pénzügyi ösztönzőkkel és támogatásokkal ellensúlyozhatóak az ESG-megfelelés költségei, leginkább a kkv-k esetében.
Fontos a szabályok harmonizálása (az EU kívül is), mert a globális harmonizáció kiegyenlíti a versenyfeltételeket és csökkenti az egyenlőtlenségeket. Emellett a szabványosított és átlátható jelentési rendszerek kidolgozása azért hasznos, mert egyértelműbbé és összehasonlíthatóvá teszi az ESG-teljesítményt. Ezen kívül lehetővé teszi, hogy harmadik fél ellenőrizze az ESG-nyilatkozatokat, ami növeli a bizalmat és hitelességet.
Miközben az ESG-szabályok elfogadása az EU-ban jelentős versenyképességi kihívásokat jelent, a vállalkozások számára lehetőséget is kínál az innovációra, a megkülönböztetésre és az ellenálló képesség kiépítésére. E kihívások proaktív kezelésével és a támogatási mechanizmusok kihasználásával a vállalatok nemcsak a szabályozási követelményeknek felelhetnek meg, hanem versenyelőnyre is szert tehetnek .
