Vashegyi György: A művészeti nevelés befektetés a nemzet jövőjébe.

Vashegyi Györggyel a Művészeti Akadémia Liszt Ferenc díjas karmesterre a Művészeti Akadémia Bajza utcai székházában beszélgettünk  

Vashegyi György és a szerző

Szarvas István (Sz. I.):  Elnök Úr!Freund Tamás, az  Magyar Tudományos Akadémia elnöke, amikor beiktatták, külön kiemelte, hogy nagyon jó barátja   a Vashegyi György, és szeretne együttműködni a Művészeti Akadémiával. Ön is így gondolja, hogy jó barátja? Van-e már elképzelés az együttműködésről?

Vashegyi György (V. Gy.): Természetesen. A két akadémia között már Lovász elnök úr alatt is volt együttműködés. Freund elnök úr szavai nagy megtiszteltetés számomra, és én is barátomnak tekintem őt. Ő egy fantasztikus ember, aki világhírű agykutató, de eredetileg hivatásos zenésznek készült. Nem sokon múlott, hogy nem klarinétművész lett belőle, és máig aktív zenész. Kutatási területe az emberi agy fejlődésének és a művészeti élmény kapcsolatának elemzése. Fontos számomra, hogy tudományosan is beigazolódott, hogy a görögök által vallott nevelési elvek, amelyek a sportra és a művészeti nevelésre helyezték a hangsúlyt, rendkívül fontosak. A tudomány mai álláspontja szerint az emberi agyi struktúrák kialakulásához optimális, ha 18 éves korig a sport és a művészeti nevelés dominál. Ez teljesen más, mint a mai iskolarendszer. Kodály Zoltán is valami ilyesmit szeretett volna elérni a magyar nemzet számára. A művészeti nevelés befektetés a nemzet jövőjébe. Freund Tamással és a két akadémiával szorosan együttműködve szeretnénk előrelépni ezen a téren.

Sz. I.: Tavaly vagy tavalyelőtt volt egy pécsi koncert, amit ön vezényelt.

Melyik koncert?

Sz. I.: A Határonontuli zenekarral

V. Gy.: Nagyon sok projektünk van..  Ha a Határon túli zenekarra gondol. Sokszor lépek fel Pécsett. Most is ott voltam, és tartottunk egy sajtótájékoztatót tegnap.

Sz. I.: És az miről szólt?

V. Gy.: Arról, hogy a jövő szezonban, a 2021-2022-es  szezonban öt alkalommal is lesz hangversenyem a Kodály Központban, öt projektet is viszek oda.

 Ahol ön volt: A székesegyházban a Határon túli Magyar Szimfonikus Zenészek koncertje volt. Ezt a projektet én kezdeményeztem 2016-ban, és 2017-ben sikerült először megvalósítanunk. Akkor még nem voltam elnök, csak akadémikus. Azóta minden évben van, tavaly sajnos elmaradt a Covid miatt. De idén megint lesz, és Erdei Péter tanár úr fogja vezényelni a sorozatot.

Sz. I.: De lesz Pécsett?

V. Gy.: Ezt nem tudom. Ez most szervezés alatt áll. Szabadkán biztosan lesz, ha jól tudom. Vácott is. Ez augusztus végén lesz. Szabadkán, Vácott, talán Kecskeméten is.

Sz. I.: Én is szoktam Szabadkán könyvbemutatókat tartani. Gyönyörű hely.

V. Gy.: Sajnos idén nem én fogom vezényelni, mert Erdei Péter tanár urat hívtam meg. Haydn Krisztus hét szava a keresztről oratórium lesz, amely tavaly ment volna ugyanebben a projektben. De idén ismeglesz.

Sz. I.: És elképzelhető, hogy jövőre?

V. Gy.: Meglátjuk. Mindenképpen szeretném folytatni. Ennek a költségvetési fedezete az MMA költségvetésében biztosítva van. Remélem, hogy az utánam következő elnök is támogatni fogja ezt 2023-tól kezdve.

Sz. I.: Miért, csak kétszer lehet valaki elnök?

V. Gy.: Igen. Most vagyok a második ciklusom egyharmadánál. 2023. november 5-ig vagyok elnök, és utánam új elnöke lesz a Magyar Művészeti Akadémiának. Mindenki két ciklust tölthet be.

Sz. I.: Érdekes, hogy a pszichiátriai elnökök csak két évig lehetnek elnökök. Sokkal jobb, ha valaki legalább négy évig van.

V. Gy.: Én három évig vagyok, kétszer három évig. Az első három évem arra ment rá, hogy megismerjem a terepet.

Sz. I.: Akit nagyon tisztelek, a névrokonom, Szarvas Jóska, most professzor lett a Színművészeti Egyetemen. Hogyan viszonyul ehhez, hogy a Művészeti Akadémia tagjai is professzori kinevezést kapnak?

V. Gy.: A Művészeti Akadémián kilenc tagozatunk van, amelyek művészeti ágak szerint vannak felosztva. Van egy színházművészeti tagozatunk is.

Sz. I.: Többen tanítanak?

V. Gy.: Szerintem eddig is tanítottak, és ezután is fognak tanítani.

Sz. I.: Csak most még többen, nem?

V. Gy.: Nem csináltam statisztikát. Tudom, hogy Rátóti Zoltán és Vidnyánszky Attila akadémikusaink, és részt vesznek az új egyetemi szenátusban. Volt olyan akadémikusunk is, aki az egyetemi átalakítás ellen szólalt fel. A vélemények megoszlanak, és ez természetes.

Sz. I.: De Szarvas Jóska most lett akadémikus egy-két éve.

V. Gy.: Elképzelhető. Szerintem 2019-ben lehetett. Kiváló művészről van szó. Az egyetemi átalakítások lényegét abban látom, hogy az államilag finanszírozott művészeti felsőoktatás jelenlegi helyzete tarthatatlan. Fejkvóta alapon nem lehet művészeti felsőoktatást finanszírozni. A tehetségek nyomon követése lenne a fontos, és egy komoly modellváltás szükséges. Japánban például az állam évekkel előre megmondja, mennyi pénzt tud adni a zenei felsőoktatásra, és az egyetem dönti el, miből, hányat képez. A politika csak azt várja el, hogy az eredmény világszínvonalú legyen. Mi ezzel szemben a tömeg felsőoktatás keretében próbáljuk megoldani a művészeti képzést, ami nem működik. Ha nem reagálunk a jelenlegi helyzetre, kudarcot vallunk. A tehetséges növendékeink külföldre mennek tanulni, és ez veszélyes. Egy fantasztikus intézményrendszert tartunk fenn, ami rengeteg pénzbe kerül az adófizetőknek. Ha nem változtatunk, kudarcot vallunk. Személy szerint aggodalommal figyelem ezeket az eseményeket, és támogatom a váltást a művészeti felsőoktatásban. Minden fórumon elmondom a véleményemet.