Kerekes Sándor: Az öttusa mindig is különleges helyet foglalt el életemben

A 100 éves Kerekes Sándor barátomat aki kanadai Qubecben él viberen köszöntöttem születésnapján. nagy örömömre válaszolt néhány interjú kérdésemre.

Kerkes Sándor (b)és a szerző

Mi az, amire a legbüszkébb vagy az öttusában elért eredményeid közül

A legbüszkébb arra vagyok, hogy meghonosítottam az öttusát Kanadában, évekig vezettem a sportot, és úgy tűnik, hogy ez örökségként tovább él. Ez számomra nagyon fontos, hiszen az öttusa mindig is különleges helyet foglalt el az életemben

.Milyen érzés volt a kanadai válogatott tagjaként versenyezni a világbajnokságon?

Nagy büszkeség volt, hogy kvalifikáltam magam a nemzeti csapatba, és részt vehettem az 1952-es bécsi világbajnokságon, még akkor is, ha kiestem a versenyből. Az a tény, hogy 52 évesen is képviselhettem Kanadát, különösen emlékezetessé teszi számomra.

 Milyen emlékeket őrzöl Jesse Owens-szel és Csanády Árpáddal való találkozásaidról?  

Jesse Owens egy hihetetlen személyiség volt, és emlékszem arra a pillanatra, amikor meglátogatott az igazgatói irodámban a montreali olimpián.1976-ban. Csanády Árpád pedig egy igazán figyelemre méltó ember volt, akinek társaságát nagyra értékeltem, és örömmel vettem részt a róla elnevezett baráti kör eseményein

 Mit mondanál el legszívesebben most?  

 Legszívesebben azt mondanám, hogy jó lenne egy igazán jó női partnerem, aki társam lenne az életben.

---

Sport pályája  és kitűntetési

Legjelentősebb sporteredményét Saskatoonban érte el, ahol az első Kanadai Játékokon egyéni kardvívásban ezüstérmet nyert – ez volt az első ilyen érem Kanada történetében.

Vívópályafutása 1952-től 1971-ig tartott. Ez idő alatt három vívó-világbajnokságon képviselte Kanadát:

1958-ban Philadelphiában,

1969-ben Havannában,

1971-ben Bécsben.

Sportvezetőként hét nyári olimpián vett részt:

1972-ben Münchenben a Kanadai Öttusa Szövetség hivatalos megfigyelőjeként,

1976-ban Montréalban öttusa versenyigazgatóként,

1980-ban Moszkvában zsűritagként volt kijelölve, de a bojkott miatt nem utazott el,

1984-ben Los Angelesben zsűritagként,

1988-ban Szöulban zsűritagként,

1992-ben Barcelonában a Nemzetközi Öttusa Kongresszus delegáltjaként.

Két téli olimpián is jelen volt:

1980-ban Lake Placidben, mint a Biatlon Szövetség képviselője,

1988-ban Calgaryban, a Biatlon Szövetség igazgatósági tagjaként.

Elismerések, kitüntetések:

A Nemzetközi Öttusa Szövetség érdemrendje (1980, Monaco),

A Nemzetközi Biatlon Szövetség érdemrendje,

1990-ben a Kanadai Amatőr Sportok Pantheonjának tagjai közé választották,

2000-ben elnyerte az UIPM (Nemzetközi Öttusa Szövetség) 75. kongresszusának érdemrendjét.