Az interjú előfutárja Magyarországon
Mindig érdekelt, hogy Magyarországon mikortól beszélhetünk az interjú megjelenéséről. Számomra az első interjú Petőfi Sándor Bem tábornokkal való beszélgetése, bár ez nem jelent meg újságban. Az interjút megelőzte a protointerjú amely Kossuth Lajos nevéhez kapcsolódik a következőkben erről lesz szó.
Kossuth Lajos protointerjúi az 1841-es Pesti Hírlapban
Az 1841-ben megindult Pesti Hírlap nem csupán új újság volt a magyar sajtópalettán, hanem egy közéleti fórum, amelyben Kossuth Lajos személyes, közvetlen hangvételű megszólalásai révén a protointerjú műfajának korai példáit találjuk meg. Ezek a szövegek a későbbi interjúformák előfutáraiként értelmezhetők, hiszen a közönséghez intézett kérdésekre adott válaszok, a párbeszéd és a közvetlenség jegyeit hordozzák.
A lap célja és szellemisége
Kossuth nyitóvezércikkeiben hangsúlyozza, hogy a lap célja nem csupán a hírek közlése, hanem a nemzet életének hű tükreként való működés. A Pesti Hírlap olyan közösségi térré kíván válni, ahol a legfontosabb társadalmi és politikai kérdések őszinte és nyílt párbeszéd tárgyát képezik.
A személyes hangvétel és a protointerjú jellege
A vezércikkek személyes, közvetlen hangvételűek, amelyek nemcsak bemutatják a lap politikai irányvonalát, hanem a közönséghez intézett kérdések és válaszok formájában közelítik meg a témákat. Így bár nem klasszikus újságinterjúk, mégis azok előfutárainak tekinthetők.
Fontosabb idézetek
1841. január 2.
„Midőn a szerkesztéshez fogunk, úgy hisszük és valljuk, hogy a napnak számtalan sürgető szükségei között alig akad egy, mely oly fontosságú volna, mint egy időszaki lap, mely a nemzet életének hű tükre legyen, és közvetítse mindazt, ami örömöt, bánatot, hűséget, törvényességet, bajt vagy hiányt jelent a nemzet szívében.
E lap nem azért született, hogy újdonságot mondjon, hanem hogy eligazítsa az olvasót az újdonságok között, és segítsen megérteni a legfontosabb kérdéseket.
Ígérem, hogy e lapot soha sem szennyes érdekek nem vezetik, meggyőződésem nem lesz eladó, és sem a hatalmasok tekintete, sem polgártársaim heve soha meg nem tántorít majd.”[¹]
1841. január 3.
„Nem titkoljuk el, hogy e lap megalapítása egy nagy célt szolgál: hogy hazánk gondjait, küzdelmeit, reményeit szavakká formálja, és hogy a nemzet minden tagjához eljuttassa az igazság fényét és az ébredő közakarat hangját.”[²]
1841. január 5.
„Az igazságot nem lehet sem elhallgatni, sem elferdíteni, és ez az újság nem a pillanat hevében született indulattól, hanem a meggyőződés erősségétől vezettetve szól.”[³]
A protointerjúk jelentősége
Ezek a megszólalások megnyitották az újságírás új korszakát Magyarországon, amelyben a személyes vélemények és a közvetlen, őszinte kommunikáció a közösségi párbeszéd eszközévé vált. Kossuth protointerjú-szerű írásai megalapozták az interjú műfajának későbbi elterjedését, mely fontos része lett a magyar közéleti diskurzusnak.
Jegyzetek
[¹] Pesti Hírlap, 1841. január 2., 1. oldal, Arcanum Digitális Tudománytár
[²] Uo., 1841. január 3.
[³] Uo., 1841. január 5.