Bige László:Nincs helye a kőnyélmű döntéseknek

Bige Lászlóval Budapesten a Duna Rendezvény Házban 2016 március 17-én Az Ötödik Országos Nagykereskedelmi és Gyártói konferencián tartott előadása után beszélgettünk

Bige László(j) és a szerző

Igen, nagy élvezettel hallgattam tegnap este a you tube-on korábbi 2014-es előadását, amelyet szintén itt tartott, és külön öröm volt, hogy meghallgathattam, mert így a mai előadást is sokkal könnyebben megértettem. Sok gondolat visszaköszönt belőle.

Van egy barátom, Tonk Emil, akit vezetési gurunak is tartanak. Készítettem vele egy interjút is, és ő is mondott néhány olyan „varázsmondatot”, amelyek nagyon megmaradtak bennem. Az egyik például így szólt:
„Miért mész el Schwarzenegger előadására, ha már 15-ször hallottad?”
A válasz: „Mert mindig mond egy olyan mondatot, amit fel tudok használni a saját előadásaimban.”
Hát itt nem egy, hanem legalább 15 ilyen mondat hangzott el ma, ami különösen tetszett.

Az első kérdésem ehhez kapcsolódna. Nem tudom, hogy ön említette-e tegnap, vagy tavaly, mert kicsit késve érkeztem, de mondta, hogy az olyan „piti cégek”, amelyeknek csak 10–15 milliárdos forgalmuk van…

– Igen, ez elhangzott. Akkoriban még nem tudtam, hogy  milyen nagyságú  vállalkozások vannak  a konferencián

Ez nekem azért volt érdekes, mert ha megnézzük a legnagyobb hazai cégeket, akkor már 10–15 milliárddal is bekerülhetett valaki a legjobb száz közé 2015-ben  úgy gondolom 15 milliárd fölötti forgalmú cég nem is volt még ezen az eseményen önön kívül.

– A kis- és középvállalkozásoknak különösen óvatosan kell gazdálkodniuk. Nincs helye könnyelmű döntéseknek. Egy kis cég egy rossz lépéssel is tönkremehet. Ezt magam is megtapasztaltam. Ha valaki következetesen, tisztességesen gondolkodik és gazdálkodik, akkor van esélye a fejlődésre. Most sok lehetőség is adott: rengeteg elérhető hitel és vissza nem térítendő támogatás várja azokat, akik eddig is felelősen működtek. Akik viszont eddig is veszteségesen gazdálkodtak, vagy kivonták a pénzt a cégükből, azok nem számíthatnak további segítségre. Egy nagy rétege a kisvállalkozóknak 2008-ban „meghalt” – a rendszer egyszerűen magukra hagyta őket.

Kérem árulja tippjeit mi szükséges a meggazdagodáshoz?

Szívesen. Első "A vállalkozásodban év végén az EBITDA" ( adózáselőtti eredmény)

                          Háromszorosánál nem lehet nagyobb hitel állomány

                    Második "Mindig a legdrágább beruházást végezd el elsőként,"

                   Harmadik "A gyártókapacitásod a piaci igény"

                 Negyedik "Aludj nyugodtan, és csak a nyereség 30 százalékát vedd ki                                          osztalékként"

                     Ötödik "Egy sikeres céghez 1 okos és sok szorgalmas ember kell"

Nekem van egy másik varázsmondatom is, amit ön mondott: hogy „a legfontosabb az, hogy becsületesnek kell lenni.”

– Igen, így gondolom.

De vártam – akár ezen az előadáson, hogy szóba hozza a korrupciót. Mégsem ejtette ki ezt a szót. Ugyanakkor például az adóelkerülésről beszélt, és az is egyfajta „mini korrupció”. Magyarországon sokan például bliccelnek a villamoson – ez is ide tartozik. Ön szerint mi ennek az oka?

– Komoly véleményem van erről. A jogalkotóknak példát kell mutatniuk. Először nekik kell tisztességesnek lenniük – nemcsak látszatra, hanem ténylegesen is. Csak így tud átszivárogni ez a szemlélet a társadalomba. Nem szabad, hogy olyan hírek keringjenek emberekről, amelyek talán igazak, talán nem – mert már maga a szóbeszéd is rombol.
Én nemrég voltam Alaszkában. Egy folyópartra mentünk pecázni, ahol 700 kilométeres körzetben nem volt ember. Mielőtt bedobhattam volna a horgászbotot, a kísérőm megkért: „Uram, még nincs meg a napijegye.”
Mondtam, hogy majd később megveszem, de ő udvariasan figyelmeztetett: „Addig nem lehet horgászni.” Ez a rend. Még akkor is, ha senki nem látja. Ez az, amit be kell tartani.
Nyilván mindenhol vannak tolvajok, de a többség tisztességes. Egy vállalkozásnál is: ha a vezető nem példamutató, akkor nincs alapja elvárni másoktól a szabályok betartását.

.  Lenne még két kérdésem, ha megengedi.

– Természetesen.

Mi a véleménye a CSR-ről?

– A CSR, úgy értve, mint Corporate Social Responsibility?

Igen, de magyarul talán inkább társadalmi felelősségvállalásként mondanánk.

– Igen, mi ezzel sokat foglalkozunk, de nem verjük nagydobra. Nem az utcán osztunk ételt, nem állítjuk sorba az embereket. Nem akarjuk megalázni őket. Mi úgy segítünk, hogy azt nem mutogatjuk a médiában.
Segítünk, ahol tudunk, de nem marketing céllal, és nem kampányszerűen.

De más cégek ezt kifejezetten reklámként használják, nem?

– Lehet, de mi nem akarunk olyanok lenni, mint a többi. Mi ezt nem reklámként kezeljük.

És a sport? Nyíregyházán bármelyik sportágat országos szintre lehetne fejleszteni. Van olyan sport, amit különösen szeret?

– Valamikor nagyon szerettem a teniszt és a kajak-kenut. Volt is bennem ambíció, hogy Nyíregyházán egy erős kosárlabdacsapatot hozzunk létre – nem csak magyar szinten, hanem európai szinten is versenyképeset. De akkor ezt a város nem akarta. Jéghoki pályát is építettem volna, de azt is elutasították. Mostanra ezek az ambíciók elfogytak.

Köszönöm az interjút