Hungchester: hírek magyar és angol nyelven

Hungchester: hírek magyar és angol nyelven

Minden harmadik ma született ember demenciában fog meghalni

2025. január 15. - Hungchester

Minden harmadik ma született ember demenciában fog meghalni

Formula 1-es világbajnok is küzd a betegség ellen


A demencia jelenleg az egyik legnagyobb globális társadalmi probléma, több mint 55 millió embert érint világszerte. Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha nem sikerül hatékony gyógymódot találni a ma még gyógyíthatatlan betegség ellen, minden harmadik ma született ember demenciában fog meghalni. Léteznek ugyanakkor bizonyítottan hatékony módszerek és kezdeményezések a kognitív hanyatlás lassítására, illetve a kutatások felgyorsításának támogatására.          

Magyarországon a legutóbb közzétett adatok szerint 250 ezer ember él demenciával, az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan emelkedik itthon is az időskori szellemi hanyatlásban szenvedők száma. A legtöbben az emlékezőképességüket, a gondolkodás feletti kontrolljukat vesztik el. Az elbutulás legsúlyosabb formája az Alzheimer-kór. Az úgynevezett FTD-ben (frontotemporális demenciában) szenvedőknek pedig az érzelmek kifejezése, a folyékony beszéd és az ésszerű gondolkodás is gondot okoz, a homloklebeny károsodása súlyos magatartászavarokhoz vezet.


Megoldások és lehetőségek a megelőzésben és a kezelésben

„Az agyi öregedés jeleinek felismerése, valamint a betegségek korai tüneteinek azonosítása, fontos lépés a probléma kezelésében” – hangsúlyozza Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

A szakértő egy a közelmúltban megjelent tanulmányra hivatkozva ismertette, hogy az olyan kognitív stimulációs programok, mint például a BrainRx, képesek hatékonyan csökkenteni a kognitív hanyatlás tüneteit.

„Igaz, hogy ezek a programok nem képesek véglegesen megállítani a betegséget, de jelentősen késleltethetik annak előrehaladását, és javíthatják az érintettek életminőségét. A rendszeres fizikai aktivitás, az intenzív kognitív tréning és a személyre szabott étrend is hozzájárulhat a betegség lefolyásának enyhítéséhez” – tette hozzá az intelligenciakutató.

A tanulmány rámutat, hogy az agy, akárcsak a test többi része, az életkorral változik. Sokan észreveszik, hogy feledékenyek, elfelejtenek neveket, hogy hol parkoltak, vagy mikor voltak orvosnál. Ezek a tünetek általában az 50. életév betöltése után jelentkeznek. A legtöbben úgy vélik, hogy az idősödéssel együtt járó memóriavesztés normális.

„Ennek azonban nem szabadna így lennie!” – figyelmeztet Dr. Bohács Krisztina. „A tanulmány fő célja, hogy bemutassa a különböző kognitív képességek prevenciós célú mérésének fontosságát, valamint a kognitív stimulációs programok hatásait az öregedő agy, a korai stádiumú demenciák és a Parkinson-kór esetén.”

A szakértő hozzátette, hogy a magas minőségű, úgynevezett evidencia-alapú, kognitív stimulációs programok jelentősen csökkentik és fékezik a minimális kognitív károsodás, a különböző típusú demenciák és a Parkinson-kór tüneteit, emellett jelentős mértékben mérséklik a kórképekkel együtt járó negatív érzelmi változásokat is: csökkentik a szorongást, a depressziót, valamint élénkítik a pozitív életszemléletet és az együttműködéshez, a szociális kapcsolódáshoz is szükséges végrehajtó funkciók rendszerét.

Holisztikus megközelítés a jobb életminőségért

„A demencia kezelésében a gyógyszeres terápiák hatékonysága korlátozott” – hangsúlyozza a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője. „A prevencióban is egyre nagyobb szerepet kap a holisztikus megközelítés”. A szakértő kiemelte, a mozgás, a táplálkozás és a célzott programok rendszeres végrehajtásának szerepét:  


Már napi 30 perc intenzív testmozgás is javítja az agyi vérkeringést és csökkenti a kognitív károsodás kockázatát,

a szisztematikusan felépített, legalább napi egy órás tréningek 3-6 hónapos alkalmazása bizonyítottan lassítja a betegségek előrehaladását,

a személyre szabott étrend és bizonyos táplálékkiegészítők demencia esetében is képesek az előrehaladott stádiumokból akár egy-két szinttel is visszafordítani a betegek állapotát.

Élete legnagyobb versenyében harcol a Formula–1-es világbajnok

Az Egyesült Királyságban minden évben január 21-én rendezik meg demencia elleni futamot. Az eseményt Sir Jackie Stewart skót autóversenyző, háromszoros Formula–1-es világbajnok alapítványa kezdeményezte. A szervezetet a legidősebb élő Formula 1-es világbajnok, a felesége frontotemporális demencia-diagnózisa után hozta létre, hogy finanszírozza a célzott kutatásokat, amelyek felgyorsíthatják az utat a demencia gyógymódja felé. „Közvetlenül ismerem azt a pusztítást, amelyet a demencia okoz egész családoknak, amikor rájönnek, hogy jelenleg nincs gyógymód” – hangsúlyozta a legendás autóversenyző.


Jelenleg világszerte több mint 55 millió embert érint a betegség, és három másodpercenként diagnosztizálnak valakit a demencia valamely formájával. A Race Against Dementia által szervezett jótékonysági esemény segítségével a világ bármely részéről támogathatják a demencia elleni küzdelmet vállalatok, magánszemélyek egyaránt.

Dr. Bohács Krisztina is hangsúlyozza, hogy a demencia korunk népbetegsége, amelyben a személyiség és a mentális állapot megváltozása nagy terhet ró a családokra, a hozzátartozókra. A demencia megelőzése és kezelése globális kihívás, amely egyéni és társadalmi szintű összefogást igényel. Az olyan kezdeményezések, mint a Race Against Dementia, valamint a tudományos kutatások és programok, az időben megtett megelőző lépések reményt adnak arra, hogy a betegség progressziója lassítható, és az érintettek életminősége javítható.

 

Mikola Bálint: Legnagyobb kihívás a gyógyszerészi hivatás fejlesztése

Mikola Bálint: Legnagyobb kihívás a gyógyszerészi hivatás fejlesztése, szerepvállalásának erősítése az egészségügyi ellátó rendszerben

 

Dr. Mikola Bálinttal az „Év Gyógyszerésze” és a „Kedvenc Patikám” díj sajtótájékoztatója után beszélgettünk 2024. október 17-én a Mariott Szállóban.

Mikola Bálint (b) és a szerző

Elnök Úr! Mi inspirálta Önt arra, hogy gyógyszerész legyen?

Gyermekkorom óta érdekelt az orvostudomány és az emberek segítése. Nagyszülői ágon ma is jelenlévő, aktív gyógyszerész dinasztia leszármazottja vagyok. Édesapám megfontolt jogászként irányította testvéreim és jómagam pályaválasztását: matematikus, orvos, képzőművész már van a családban, jó lenne egy gyógyszerész.

Hogyan látja a gyógyszerészet jövőjét Magyarországon?

Közel 50 éve vagyok gyógyszerész. A szakma szinte valamennyi szegmensén dolgoztam, így a gyógyszergyártás és a kereskedelmi szektor területein, foglalkoztam egészségpolitikával, és finanszírozással, de az igazán nekem való hivatást – már négy évtizede – a közvetlen betegellátásban találtam meg.

Milyen kihívásokkal szembesül a gyógyszerészi hivatás napjainkban?

Közismertek ma már az egészségügyi ellátó rendszer problémái. Úgy gondolom – s ebben nemzetközi tapasztalatok is erősítenek – hogy az alapellátás fejlesztése az egyik legfontosabb egészségpolitikai prioritás. Ez a háziorvos, a gyógyszerész és a gondozói hálózat terepe. Közel ezer üres háziorvosi körzet van jelenleg Magyarországon, miközben a gyógyszertárakban való lakossági kontaktusok száma évi 115 millió. A gyógyszerészi kar magas felkészültsége alapján (5 év egyetem és két év szakképesítés) a jelenleginél sokkal többet tud vállalni a megelőzés, az egészségfenntartás, a szűrővizsgálatok, a gyógyszeres terápiák felügyelete, a vakcináció és egyes esetekben a receptírás területein. Az egészségnyereségre való törekvésekben való gyógyszerészi kompetenciák kiterjesztése komoly eredményeket jelenthet a népegészségügy területén, egyben hozzájárul a szak- és a fekvőbeteg ellátás tehermentesítéséhez.

Ez az igazi hivatásfejlesztés számunkra. Ezekkel a gondolatokkal találkozom már lassan másfél évtizede az „Év Gyógyszerésze” szakmai, és a „Kedvenc Patikám” lakossági felhívásunkra beérkező pályamunkákban, javaslatokban.

Milyen tanácsot adna a fiatal gyógyszerészeknek?

A hivatás szeretetére és kitartásra biztatom őket. Fontos, hogy folyamatosan képezzék magukat és nyitottak legyenek az újításokra. Emellett mindig tartsák szem előtt a betegek érdekeit és a szakma etikai normáit.

 

Dr. Mikola Bálint

Dr. Mikola Bálint

1976-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészi diplomát, 1982-ben szakgyógyszerészi képesítést, 1984. doctor univ. Pharmaciae diplomát, 1996-ban BKE szakközgazdász másoddiplomát kapott. 2011-től Gyógyszerellátás és népegészségügyi szakértő. Szakmai pályafutása az Alkaloida Vegyészeti Gyárban kezdődött. 1979-től dolgozik a közvetlen lakossági gyógyszerellátás, gyógyszertár, gyógyszerügyi/egészségügyi igazgatás, egészségbiztosítás területein. 1990-ben alapított jogelőd nélküli magángyógyszertárat, ahol jelenleg is dolgozik. 1991-ben hozta létre a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége civil szervezetet, amelynek több évtizeden át elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke.

2011-ben megalapította a gyógyszerbiztonsági kérdések egységes szempontrendszerét kialakító gyógyszerpiaci szereplők közös platformját, a Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum-ot. Több mint négy évtizede dolgozik a tára mögött a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban.  Részt vállal gazdasági területen a gyógyszerpiac, a gyártás, nagy- és kiskereskedelem, szakmai területen, a gyógyszerészi gondozási és terápia menedzsment, a szolgáltatást fejlesztő programok alakításában. Korábban Szegeden, később Debrecenben volt a Gyógyszerésztudományi Kar Államvizsga Bizottságának elnöke.

Szakmai munkája elismeréseként kapta a „Szent-Györgyi Albert Centenáriumi Emlékérmet, a „Gyógyszerészetért” életműdíjat, a Batthyány-Strattmann László díjat és a Magyar Arany Érdemkeresztet.

facebookMegosztás
TwitterTweet

Elhunyt a világ legidősebb olimpiai bajnoka 2025. január 2-án

Elhunyt a világ legidősebb olimpiai bajnoka 2025. január 2-án

Keleti Ágnes és a szerző

Fűrész Attila Forradalmi győzelem című könyvének 2017. január 5-i bemutatóján találkoztam Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásszal. A bemutatott kötettel a szerző a tornásznők melbourne-i diadalának állított emléket.

A tornásznő ikonnal a könyvbemutató után módom volt néhány szót váltani.

Keleti Ágnessel aláírattam közös fotónkat.

Mikor készült? – kérdezte. 2015-ben a Prima Primissima díjátadáson. Milyen jól nézünk ki! – mondta mosolyogva. Tud még spárgát csinálni? – kérdeztem. Persze, megmutassam? – kérdezte. Elhiszem – válaszoltam. Jövőre újra megkérdezem.

Ha átölel az a másik

Ha átölel az a másik

Kedvcsinálónak néhány idézet a remekműből. „Ez a könyv a férfiakról, a férfiak szerelméről szól: az általuk és irántuk érzett szerelemről, ők lesznek tehát e könyv alanyai és tárgyai. Egy nő életében előforduló valamennyi férfiről, a legelső férfiszemélytől az utolsóig – apáról, nagyapáról, fiúról, fivérről, barátról, férjről, szeretőről, főnökről, kollégáról, ahogy az életben is megjelennek váltakozó sorrendben, át-át tűnve a jelenlét és a felejtés titokzatos szövedékén.

Nem vagyok azonos a könyvben szereplő nővel. Ez itt egy regény, a nő pedig egy szereplő, akinek sziluettjét éppen a lapokon fölbukkanó férfiak rajzolják meg. Alakja apránként válik kivehetővé, mintha egy diapozitívet emelnénk a fény felé. Ezúttal a férfiak adják a megvilágítást, tőlük válik a nő alakja láthatóvá, sőt talán életre is ők maguk hívták.”

Majd később így folytatja: „Én is benne vagyok persze ebben a nőben, nyilván, hiszen én írom meg őt, az én kezem alól futnak ki ezek a sorok, melyek rólunk szólnak. Nehezen tudnám hát kivonni magam az egészből. Ám a hitelesség kérdése ilyenformán föl sem vetődik. Nem szerepel ugyanis a szövegben sem az apám, sem a férjem, sem senki másom: ezt fontos tisztázni. Itt valójában kettős kitalációról van szó: azt írom meg, amit belőlük érzékelek, önök pedig azt látják belőlem, amilyenné ők alakították azt a nőt. Aki őket rajzolván formálódik ki önök előtt. Ez egy kiállítás az életem férfiképeiből.”

Bár a könyvet elsősorban hölgy olvasóknak ajánlom férfitársaimnak sem árt, ha lapozgatják. Nekik ajánlom a minden sikerlistára felkerült gyöngyszem következő sorait. „Önöknek írok, magának. Tudom, hogy általában a nők olvasnak, de képtelen lennék írni, ha nem gondolnék arra, még hacsak homályosan is, egy képzeletbeli, szinte testetlen alakot célozva meg, hogy ön, az olvasó, mégiscsak férfi. Önhöz szólok tehát, önről szól, önről és rólam, amit írok. Nem tudom ugyan, hogy ki ön, de el tudom képzelni: kiötlöm, leírom, elmondom, megalkotom önt. Megírom.”

 

Delírium és polifarmácia

hirdetés

Delírium és polifarmácia

Idős betegek sürgősségi ellátása

Magyarország elöregedő társadalom, és az idős populáció növekedésével megnő a sürgősségi ellátást felkereső idősek aránya, ami jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A magas életkorhoz gyakran társuló, halmozott krónikus betegségek, a polifarmácia és a delírium előfordulása miatt az idősek ellátása komoly kihívást jelent. Az idős betegek sürgősségi osztályon történő vizsgálatakor különösen fontos a gyors és alapos állapotfelmérés és a score-rendszerek alkalmazása a kockázatok felmérésére. Ez multidiszciplináris megközelítést igényel, ahol az életminőség javítása és a betegcentrikus döntéshozatal élvez prioritást.

Magyarország elöregedő társadalom, amelyben a 65 év felettiek aránya folyamatosan nő. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai szerint a 65 év feletti népesség száma nagyjából 2 millió fő, ami a teljes népesség 20%-át teszi ki, ez az arány a következő években várhatóan továbbra is növekedni fog. Az esendő idős betegek, akik gyakran sokrétű fizikai, szociális és mentális társbetegségekkel élnek, komplex ellátást igényelnek, ami sürgősen megoldandó nemzeti és nemzetközi közegészségügyi problémát jelent (1).

Polifarmácia

A kor előrehaladtával a krónikus betegségek előfordulása egyre gyakoribb, ezzel párhuzamosan a kezelt páciensnél alkalmazott gyógyszerek száma is nő. A többfajta gyógyszer egyidejű szedését polifarmáciának nevezzük. Megoszlanak a vélemények arról, hogy hány gyógyszer együttes szedése számít polifarmáciának, azonban az Egészségügyi Innovációs Szemle szerint a legtöbb tanulmányban öt vagy több gyógyszer egyidejű alkalmazását tekintik annak.

A gyógyszerek halmozódása és az időseknél gyakrabban előforduló gyógyszer-gyógyszer és gyógyszer-betegség interakciók magyarázatot adnak arra, hogy miért emelkedik a kedvezőtlen kimenetelek száma polifarmácia következtében. Ez gyakran vezet nemkívánatos kimenetelhez, például megnöveli a kórházi felvételek számát és a mortalitást (2). 

A SHELTER (Services and Health for Elderly in Long TERm care) vizsgálat alapján a polifarmácia legfőbb hajtóerejét a tartós gyógyszerelést igénylő krónikus betegségek jelentik. További állapotok is szorosan kapcsolódhatnak hozzá, például fájdalom, nehézlégzés és gasztrointesztinális tünetek megjelenése, NSAID-használat következtében kialakuló fekély, vérzés, vesekárosodás, amely további kezelést, kórházi megjelenést von maga után. Az idős betegek ellátása során a tünetek enyhítése kerül előtérbe, mindezek alapján a kezelés célja nem a túlélés, hanem az életminőség javítása (2). A gyógyszerfelírást a beteg becsült várható élettartamának figyelembevételével és a gyógyszeres kezelés előnyeinek eléréséhez szükséges idő mérlegelésével kell meghatároznunk, így a legidősebbeknél, akiknél a várható élettartam korlátozott, sok gyógyszer alkalmazása elkerülhető (2). A potenciálisan nem megfelelő gyógyszerek (PIM) mellőzése szintén fontos a polifarmácia minimalizálása érdekében; például az idős betegek körében a benzodiazepinek szedése gyakran összefügg a kognitív hanyatlással, eséses balesetekkel, csípőtörésekkel, így ezek használata kerülendő (2).

Rendelkezésünkre állnak a gyógyszerválasztásban segítő, döntést támogató score-rendszerek, mint a Medication Appropriateness Index és a STOPP-START kritériumok. További kognitív hanyatláshoz vezető és mortalitást növelő tényező a gyógyszerek antikolinerg hatása és a hatások kumulálódása, melyek ellenőrzésére ACB- (Anticholinergic Burden) kalkulátort használhatunk. Az ACB-pontszám jól korrelál a mortalitással, így segítségével lehetőségünk nyílik a nem kívánt hatású gyógyszerek cseréjére, leállítására, ami által csökkenthető a halálozás (3).

Amint az //1. táblázatban// látható, a leggyakrabban alkalmazott, antikolinerg hatású gyógyszer a furosemid és a nifedipin, mérsékelt hatással a karbamazepin rendelkezik, míg az amitriptilin a leggyakrabban alkalmazott, súlyos antikolinerg hatású gyógyszer. Egy 6912 fős vizsgálatban a 65 év feletti betegeknél nagyobb arányban fordult elő kognitív hanyatlás és demencia, melyek aránya az antikolinerg hatású gyógyszerek leállításával csökkenthető volt (3).

 

  1. táblázat. Kórházi megjelenéshez vezető leggyakoribb gyógyszerek és magas antikolinerg hatású gyógyszerek

Leggyakrabban kórházi megjelenéshez vezető gyógyszercsoportok

Magas antikolinerg hatással rendelkező, gyakran alkalmazott gyógyszerek

Diuretikumok*

furoszemid, hidroklorotiazid

Nemszteroid gyulladáscsökkentők*

diklofenák, naproxen

Trombocitaaggregáció-gátlók*

aszpirin, klopidogrél

Antikoagulánsok*

varfarin, heparin, dabigatran, rivaroxaban, apixaban

Antidiabetikumok*

metformin, glibenklamid, gliklazid

Pszichotróp szerek

alprazolam, szertralin, haloperidol, amitriptilin, riszperidon

Daganatellenes szerek

doxorubicin, cyiklofosfamid, 5-fluorouracil

Immunszuppresszánsok

ciklosporin, takrolimusz, metotrexát, azatioprin, mikofenolát-mofetil 

Antihisztaminok 

dimenhidrinát, difenhidramin, hydroxyzine, prometazin, szkopolamin

Paraszimpatolítikumok 

biperiden, trihexifenidil

Spazmolítikumok 

butilszkopolamin,

oxibutinin, tolterodin, fezoterodin, darifenacin, szolifenacin

Hörgőtágítók

ipratropium, tiotropium, aklidinium-bromid

Pupillatágítók

atropin, szkopolamin, tropicamid

Triciklikus antidepresszánsok 

amitriptilin, klomipramin, doxepin, imipramin, nortriptilin

Egyebek 

karbamazepin, oxkarbamazepin

A *-gal jelölt gyógyszerek együttesen a nemkívánatos gyógyszerhatások 50-60%-át teszik ki.

 

Delírium

A sürgősségi osztályokat felkereső 65 év felettiek pontos száma változó és régiónként eltérő, de általánosságban elmondható, hogy az idős korosztály jelentős arányt képvisel, akár 25% is lehet. Ennek oka, hogy gyakrabban szorulnak ellátásra az akut és krónikus betegségek, a polifarmácia, a gyakoribb elesések, illetve a csökkent ellenálló képességük miatt. Az időseknél, főleg az ápolási otthonban élőknél fokozott a delírium kialakulásának kockázata, ami gyorsan bekövetkező (akár órák vagy napok alatt) kognitív változást okoz, figyelmetlenséggel, rendezetlen gondolkodással, tudatszintváltozással (szomnolencia, agitáció) és észlelési zavarokkal jár (4, 5).

A hiperaktív delírium könnyen felismerhető, de a kevert vagy hipoaktív formák, amelyek a sürgősségi osztályokon gyakrabban előfordulnak, az enyhe klinikai megjelenés miatt gyakran elkerülik az orvosok figyelmét, és más betegségre, például depresszióra vagy fáradtságra vezethetők vissza (5). A delírium jeleit fontos keresni a fizikális vizsgálat során, mivel a mortalitást akár háromszorosára is növelheti, és a sürgősségi ellátás során gyakran aluldiagnosztizált – akár az esetek 50%-ában nem ismerik fel (4). A fel nem ismert delíriumban szenvedő betegnél elmaradhatnak diagnosztikai vizsgálatok, így előfordulhat egy háttérben meghúzódó életveszélyes kórkép diagnosztizálásának elmulasztása, ráadásul olyan gyógyszereket is kaphat, amelyek súlyosbítják a delíriumot, például a korábban említett antikolinerg tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerek vagy a benzodiazepinek (4).

Legfontosabb, hogy gondoljunk rá, keressük a rizikófaktorokat, amelyeket a DELIRIUM (Dehydration, Eyes and ears, Limited mobility, Infection, Reduce pain, Impaired cognition, Up at night, Medication) betűszó foglal össze, illetve derítsük ki a kiváltó okokat, amelyekhez a PINCH ME (Pain, INfection, Constipation, Hydration, Medication, Enviromental) angol mozaikszó nyújt gyors segítséget. Leggyakoribb etiológiai tényezők a húgyúti fertőzés és tüdőgyulladás, kiszáradás, elektrolitzavarok, központi idegrendszeri károsodások és gyógyszerhatások (4). A delírium hátterében meghúzódó kórképek életveszélyesek is lehetnek, mint például a Wernicke-szindróma, hipoxia, hipoglikémia, hipertenzív enkefalopátia, hipertermia vagy hipotermia, intracerebrális vérzés, meningitisz, enkefalitisz, mérgezés és status epilepticus (5). Figyelembe véve, hogy a delírium súlyos hatással van az idős betegek jólléti állapotára, javasolt rutinszerű vizsgálata a sürgősségi osztályokon (5).

A beteg állapotától és a rendelkezésre álló időtől függően alkalmazható a CAM (Confusion Assessment Method), mely egy sürgősségi ellátók számára validált vizsgálat, kritikus állapotú beteg esetén ennek a rövidített változata a CAM-ICU is használható (5). A halálozás mellett a delírium a felgyorsult funkcionális és kognitív hanyatlással, elhúzódó kórházi kezeléssel, idősotthonban való elhelyezéssel és a kórházban kezelt betegek megnövekedett egészségügyi költségével is összefüggésbe hozható (4). Az idősebb felnőttek esetében a gondozók bevonása a hazabocsátás tervezésébe több mint 20%-kal csökkentette az ismételt kórházi megjelenéseket, ezáltal az egészségügyi költségek is csökkentek (6).

 

Fotó: MT
Fotó: MT

 

Összefoglalás

Az idős betegek sürgősségi ellátása olyan átfogó és holisztikus megközelítést igényel, amelyben minden részletre kiterjedő geriátriai értékelésre van szükség. Ezt a szemléletet a geriátria öt alapelve – a „5Ms of geriatrics” – foglalja össze, amelyek meghatározzák a gondozás fő irányvonalait. Az elme állapota (Mind) az első pillér, amely a kognitív funkciók védelmét célozza, ideértve a demencia, delírium és depresszió kezelését. A mobilitás (Mobility) a második pillér, amely az egyén fizikai állapotának megőrzését, valamint az esések megelőzését hangsúlyozza. A harmadik a gyógyszerelés (Medication), a szükségtelen gyógyszerek elhagyására és a polifarmácia minimalizálására összpontosít. A sokrétű szükségletek (Multi-complexity) figyelembevétele a negyedik alappillér, amely az idősebb betegek gyakran összetett igényeit igyekszik kielégíteni. Végül az ötödik pillér, amely a leginkább számít (Matters most), biztosítja, hogy az ellátási tervben tükröződjenek a személy egyéni céljai, életkilátásai és ápolási preferenciái (7, 8).

 Az idős betegek ellátása során nem tudunk pusztán egy protokoll mentén haladni, hiszen rengeteg egyéni tényezőt kell figyelembe vennünk. Éberen figyelnünk kell a delírium lehetőségére minden esetben, mivel ennek korai felismerése és kezelése jelentősen csökkentheti a mortalitást. Továbbá körültekintőnek kell lennünk a gyógyszerelés terén, odafigyelve a gyógyszer-interakciókra, a fokozott antikolinerg hatásokra. Végső soron pedig ellátásunk legfőbb célja az legyen, hogy a beteg jóllétét biztosítsuk.

 

IRODALOM

1. Preston L, Conroy SP, Ablard S, Buckley Woods H, Mason SM. Improving outcomes for older people in the emergency department: a review of reviews. Emerg Med J 2021 Dec 1;38(12):882–888. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33106287/.

2. Onder G, Liperoti R, Fialova D, Topinkova E, Tosato M, Danese P, et al. Polypharmacy in nursing home in Europe: results from the SHELTER study. J Gerontol A Biol Sci Med Sci 2012 Jun;67(6):698–704. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22219520/.

3. Fox C, Richardson K, Maidment ID, Savva GM, Matthews FE, Smithard D, et al. Anticholinergic medication use and cognitive impairment in the older population: the medical research council cognitive function and ageing study. J Am Geriatr Soc 2011 Aug;59(8):1477–1483. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21707557/.

4. Han JH, Shintani A, Eden S, Morandi A, Solberg LM, Schnelle J, et al. Delirium in the emergency department: an independent predictor of death within 6 months. Ann Emerg Med 2010;56(3). Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20363527/.

5. Han JH, Wilson A, Ely EW. Delirium in the older emergency department patient: a quiet epidemic. Emerg Med Clin North Am 2010;28(3):611–631. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20709246/.

6. Rodakowski J, Rocco PB, Ortiz M, Folb B, Schulz R, Morton SC, et al. Caregiver Integration During Discharge Planning for Older Adults to Reduce Resource Use: A Metaanalysis. J Am Geriatr Soc 2017 Aug 1;65(8):1748–1755. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28369687/.

7. Gardner M, Shepperd S, Godfrey M, Mäkelä P, Tsiachristas A, Singh-Mehta A, et al. Comprehensive Geriatric Assessment in hospital and hospital-at-home settings: a mixed-methods study. Health Services and Delivery Research 2019 Mar;7(10):1–206. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30844153/.

8. Tinetti M, Huang A, Molnar F. The Geriatrics 5M’s: A New Way of Communicating What We Do. J Am Geriatr Soc 2017 Sep 1;65(9):2115. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28586122/.

Fiorás: Medicalonline

 

Skala Károlj: A tudomány pillanatnyilag nagyon nagy szerepet játszik a társadalomban

Skala Károlj: A tudomány pillanatnyilag nagyon nagy szerepet játszik a társadalomban

 

 

Skala Karolj professzor(J) és a szerző

Beszélgetőpartnerem, Skala Károlj, a Horvát Műszaki Akadémiának és a Magyar Tudományos

Akadémiának külső tagja, akivel a World Science Forum második napján, 2024 november 21-én a

Budapesten  a Vigadó negyedik emeleti sajtószobájában beszélgettünk.

 Professzor úr, legyen szíves, először is mutatkozzon be olvasóinknak!

• Karolj Skala vagyok Zágrábból, a Horvát Boskovics tudományos Intézet tanácsosa ,( Project manager at the Centre for Informatics and Computing)

• Mi a szakterülete?

• Számítástechnikával foglalkozom már 25 éve. Disztribútorokkal elosztott számítástechnikának az

infrastruktúráját, applikációkat, algoritmusokat fejlesztünk, és komplex problémák megoldásán

dolgozunk.

 Milyen benyomásokat szerzett eddig a 2024-es World Science Fórumról?

 Meglepően magas színvonalú konferencia, mind a jelenlévők, mind az előadások, valamint a

szervezés tekintetében is. Sok konferencián jártam már, de ilyen nívós szervezést még nem

tapasztaltam. Úgy látom, hogy az egész bolygó le van fedve, minden irányból jöttek kollégák és

kolléganők. Az elhangzottak nagyon széleskörűen dolgozzák fel a tudományt és a többi befolyásoló

tényezőt, különösen a jogi alapú dolgokat, a tudomány vezetési politikáját, azt, hogy hogyan lehetne

jobban támogatni a tudományt. A tudomány pillanatnyilag nagyon nagy szerepet játszik a

társadalomban, különösen az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia. Ez minden

ágban egyre hangsúlyosabb, és ezáltal új társadalmi viszonyokat fog kialakítani, hosszú távon nagy

változásokat hozva. Ezeknek a kezelése és a különböző problémák tudományos feldolgozása ma egy

nagyon fontos téma.

 Az ebéd során beszélgettünk és elmondta nekem, hogy  a tudományos publikációk megjelentetésénél  problémát lát. Legyen olyan kedves, avassa be az olvasóinkat!

 Szerintem a tudománykommunikáció a legfontosabb téma. Ez a konferencia sokat foglalkozott

azzal, hogyan lehet szélesebb körű közegnek tudományos információkat eljuttatni. Való igaz, hogy a

tudományos munkatársak és az átlagemberek közötti kommunikáció nem kielégítő. Köztudott, hogy

az új technológiák és a tudományos sikerek gyorsan terjednek ezért fontos, hogy minél szélesebb

rétegek legyenek informálva, hogy minél előbb hasznosíthassák a tudományos új felfedezéseket és

innovációkat. Sajnos a tudomány gyorsabban fejlődik, mint ahogy ezt követni lehetne a mostani

tudományos rendszerrel. Egy teljesen új hozzáállást kell beindítani, használva az új technológiákat.

Amilyen gyorsan a multimédiás kommunikáció elterjedt a széles rétegek között, úgy kellene a

tudományos információknak is elterjedniük. Sajnos azonban ezek lassabban terjednek, ami egy

megoldásra váró probléma. Az exponenciálistudományos fejlődés miatt sok cikk születik. Ezek megjelentetése egy inverziós folyamat által történik, ami azt jelenti, hogy a tudományos munkás, aki tudományos terméket ad le, fizetnie kell  ahhoz hogy a cikk megjelenhessen. Ugyanakkor a cikk elbírálását a tudományos  kutatók  ingyen végzik.

Ami azt jelenti, hogy a kiadóházak nagy profitra tesznek szert. Véleményem szerint ennek a rendszernek véget kell vetni, és új technológiákat kell használni, mint amilyen a blockchain és a mesterséges intelligencia ahhoz, hogy emberi beavatkozás nélkül jelentethessük meg a cikkeket. A mostani helyzetben hat hónap minimum az, hogy egy cikk megjelenjen, ami túl sok idő, mert a tudomány nagyon gyorsan fejlődik. Az elbírálás sem mindig reális, sok tudományos selejtmunka jelenik meg. Vannak „predátor” kiadóházak, akik olcsón jelentetnek meg cikkeket, amíg egy nívósabb kiadó vállalat 1000 vagy 2000 eurót is elkér. Ezt az inverz állapotot meg kell fordítani, a cikkszerző és az elbíráló is kapjon anyagi támogatást a cikkért!

Kíváncsian várom, hogy megossza velem megoldási javaslatát!

A megoldás a blockchain alapú tokenes virtuális fizetőrendszer lenne, ami által a megjelentetési

folyamat teljesen automatizálható lenne! Ha ön most megír egy cikket, az mindjárt megjelentethető,

és láthatóvá válik mindenki számára, de még nincs elbírálva. A tudományos  kutatók  érdekből írják

a recenziókat, és a mesterséges intelligencia szűri és kiválasztja a végleges recenziót. Abban a

pillanatban, amikor megvan a végleges recenzió, a cikk el lesz fogadva, és „recenzírozott” cikk lesz. Az

elbírálók tokenen keresztül kapnák a finanszírozást. Ez egy gyorsabb, egészségesebb, folyamatosabb,

produktívabb rendszer lenne, mint a mostani klasszikus, elavult rendszer. A Covid megjelenésekor

több ezer cikk halmozódott fel naponta, amit nem lehetett „recenzíroztatni”. Az én rendszerem

naponta több ezer cikket tudna megjelentetni és recenziós folyamattá átfordítani. Szerintem az a

legfontosabb dolog, hogy globális szinten megváltoztassuk a tudományos cikkek megjelentetésének

rendszerét és kiszűrjük a rossz tudomány felé mutató tendenciákat. Ez egy szükségszerű változás,

amit angolul „game changing”-nek hívunk. Meg kell változtatni a kommunikációs megjelentetési

rendszert és gyors, biztos, demokratikus viszonyok között kell folytatni a tudományos

kommunikációt. Az a helyzet, hogy nagyon sok áltudományos munkás és elfogadhatatlan folyamat

van ebben az egész rendszerben. Az üzletalapú hozzáállás nem mindig az igazságot nézi és az

egészséges folyamatokat helyezi előtérbe, hanem a profitot. A profit dominál, nem pedig a

tudományos sikerfolyamat.

• Professzor úr, nagyon szépen köszönöm, hogy megosztotta velünk a gondolatait, és a konferencia

hátralévő napjaira sok érdekes előadást kívánok Önnek!

 Köszönöm szépen!

 

Összefoglaló:

 

Karolj Skala professzor, a Horvát Műszaki Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja,

a 2024-es World Science Fórumon beszélt a tudománykommunikáció fontosságáról és a tudományos

cikkek megjelentetésének jelenlegi problémáiról. Kiemelte, hogy a tudomány gyorsabban fejlődik,

mint ahogy azt a jelenlegi rendszerek követni tudnák, ezért szükség van új technológiák, úgy mint a

blockchain és a mesterséges intelligencia alkalmazására a cikkek gyorsabb és hatékonyabb

megjelentetése érdekében. Javasolta, hogy a tudományos munkások és elbírálók anyagi támogatást

kapjanak, valamint a cikkek megjelentetése legyen automatizált. Skala szerint ez a változtatás

szükséges ahhoz, hogy a tudományos kommunikáció gyorsabb, biztosabb és demokratikusabb

legyen, és hogy a tudományos közösség jobban tudja kezelni az exponenciális tudományos fejlődést

Dettre Gábor:Csendes éj

Dettre  Gábor:Csendes  éj

Dettre Gábor "Csendes éj" című filmje egy megható és elgondolkodtató alkotás, amely két főszereplő történetét meséli el. A film középpontjában egy  fiatal férfi  (Vilmányi Benett) és egy  idős nő áll, (Molnár Piroska) akik) véletlenül találkoznak karácsony éjjel. Titkokkal teli életük sötét felhői mögül, számukra is váratlanul előtör a Nap: a fiúnak anyát, az asszonynak gyermeket hoz a kilátástalannak induló szenteste.

A film erőssége a minimalista megközelítésében rejlik. A két főszereplő, akiket kiválóan alakítanak a színészek, mély érzelmeket és belső konfliktusokat tárnak fel a nézők előtt. A csendes, visszafogott jelenetek és a finom rendezői munka lehetővé teszi, hogy a nézők mélyen átérezzék a karakterek küzdelmeit és örömeit.

A "Csendes éj" nem csupán egy karácsonyi film, hanem egy univerzális történet az emberi kapcsolatok erejéről és a reményről. Herendi Gábor rendezése érzékenyen és hitelesen mutatja be, hogyan találhatunk fényt a legsötétebb időkben is. A film vizuális stílusa és hangulata tökéletesen illeszkedik a történethez, és a zenei aláfestés is hozzájárul a meghitt atmoszférához.

Összességében a "Csendes éj" egy emlékezetes és szívhez szóló film, amely két ember találkozásán keresztül mutatja be a szeretet és az emberi kapcsolatok fontosságát. Ajánlom mindenkinek, aki egy mély és érzelmes filmélményre vágyik.

Az idős ember tízparancsolata

Kárpáti Sándor

Az idős ember tízparancsolata

 

1. Ahogy a természetben a virradatot a nappalok, az esték, az éjszakák követik, úgy az emberi életben is a születés után a gyermekkor, az ifjú- és felnőttkor, az öregkor. Készülj rá!
2. Ne hidd el, hogy az öregedés, az öregség egyenlő a betegségekkel. Tudatosítsd magadban, hogy az idős kornak nemcsak hátrányai, hanem előnyei, szépségei és örömei is vannak.
3. A hosszú élet úgy jó, ha minél több benne az egészségben megélt esztendő. Nem az a fontos, hogy sokat egyél és igyál, hanem a jóízű, egészséges táplálkozás ajánlott.
4. Mindenben legyél mértéktartó, csak a szeretettel, tisztességgel és az emberséggel ne takarékoskodj. Mint két szemed világát, úgy őrizd emberi méltóságodat.
5. Ne hagyd magad, ne add fel megpróbáltatások esetén sem, ne engedd magad leírni, elszigetelni. Legyél tevékeny, vegyél részt a társadalmi, a kulturális munkában, a közösségi életben. Ha teheted, ne maradj egyedül, mindig legyenek társaid. Amíg élünk, semmi sem késő.
6. Soha ne feledkezz meg arról, hogy te is voltál fiatal, és emlékeztesd az ifjakat, hogy ők is lesznek öregek - ha megérik.
7. A nagymamák és nagypapák legszebb ajándékai az unokák.
8. A legnagyobb kincsed: saját életismereted és élettapasztalatod, amely attól válik értékessé, hogy felhasználod és szétosztod.
9. Az öregedés folyamata megállíthatatlan, de lassítható, miként az elmúlás is feltartóztathatatlan, ám valamelyest késleltethető.
10. Az idős ember a jelenben él, és a múltra emlékezik, de nem mindegy számára, milyen nyomot hagy maga után, milyen jövő elé néznek utódai. Ne feledd, nemcsak megérkezni, de elbúcsúzni is tudnunk kell.

Fodor Mária: A vendéglátás kemény munka, de aki szereti, annak megéri

Fodor Mária: A vendéglátás kemény munka, de aki szereti, annak megéri

 

Beszélgetőpartnerem Fodor Mária, az Ilona Stüberl tulajdonosa és kereskedelmi tanácsos. Ezt a kereskedelmi tanácsosi címet a korábbi osztrák kancellártól kapta. Bécs központjában, a Braunerstrasse 2. szám alatt, az Ilona Stüberlben 2023. augusztus 5-én beszélgettünk.

Fodor Mária és a szerző

Mária, mikor jött az a gondolat, hogy a vendéglátással kezdjen el foglalkozni?

Ez tulajdonképpen csak azért alakult ki bennem, mert az édesanyám második házasságban Bécsbe költözött. Budapesti vagyok, a szüleim otthon elváltak, és aztán megismerte a hetvenes évek elején az utána lévő nevelőapámat, Somlai Mihályt. Mi kijöttünk hozzá a házasság után, tehát ’78-ban, és aztán megismertem az ő üzemeit, akkor még kettő volt, és akkor szerettem bele a vendéglátóiparba.

Érdekes, hogy korábbi interjúit megismerve, olyan, mintha egy festő lenne, aki nem járt festőiskolába. Csodálattal tölt el, hogy a vendéglátást végső soron a nevelőapjától tanulta.

Tulajdonképpen nem is tanultam tőle, hanem csak az üzemért dolgoztam, és nekem megtetszett a vendéglátóipar. Így szerettem volna önálló lenni, és ahogy teltek az évek, úgy tanultam meg, hogy mi is az igazi vendéglátás. Nála csak segítgettem.

Ezt értem, de egy ilyen csodálatos kis vendéglőt vezetni nem csak a felszolgáláshoz kell érteni, hanem mindenhez: vezetéstudomány, számvitel. Ez különleges, hogy valaki így saját magától több szakmát is elsajátít.

Igen, tulajdonképpen igen. Az ilyen kisebb vendéglőknél a tulaj vagy a főnök általában a konyhában vagy az éteremben van. Amihez nem ért, ahhoz mindig megkeresi a megfelelő embereket. Én például nem tudok főzni, mindig meg kell találnom a megfelelő szakácsot és konyhai kisegítőket. A felszolgálást szeretem csinálni, értek hozzá, és átlátom a helyet. A könyvelés bizonyos részét az évek során meg kellett tanulnom. Az éves elszámolást egy könyvelő csinálja, de a havi dolgokat én intézem. Így tanultam bele egyre jobban.

Van egy gimnáziumi osztálytársam, aki a Continental Szálloda tulajdonosa, Tarnai Tibor. Ő is azt mondja, hogy a kisvállalkozások, a családi vállalkozások az igaziak, mert ha ott van a tulajdonos, akkor egészen más a helyzet.

Ezzel egyetértek, de a kisebb vendéglők egyre jobban kihalnak, és sok a láncolat, mint a McDonald’s. A belvárosban nagy kávéházak vannak, ahol már nem lehet megvalósítani, hogy mindig ott legyen a tulaj. Az ilyen kisebb helyeken viszont mindenképp ott kell lenni, mert ha nem vagyok itt, minden úgy van, ahogy én elképzelem. Most már több szabadidőt engedek meg magamnak, de hét napot már nem tudok és nem is akarok az étteremben lenni.

Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie az étterem vezetése során?

Az egyik legnagyobb kihívás a munkaerőhiány volt, különösen a Covid-járvány idején. Sok alkalmazottunk elhagyta az iparágat, és nehéz volt megfelelő szakembereket találni. Emellett a folyamatosan változó szabályozások és az alapanyagok árának emelkedése is komoly kihívást jelentett.

Hogyan sikerült átvészelni a Covid-járvány időszakát?

A járvány idején át kellett állnunk a házhoz szállításra és az elvitelre. Ez teljesen új volt számunkra, de gyorsan alkalmazkodtunk. Emellett igyekeztünk megtartani a törzsvendégeinket különböző akciókkal és kedvezményekkel. A közösségi média is nagy szerepet játszott abban, hogy kapcsolatban maradjunk a vendégeinkkel.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve az Ilona Stüberllel kapcsolatban?

Szeretném tovább fejleszteni az éttermet, és még több helyi alapanyagot használni. Emellett tervezzük az étlap bővítését is, hogy még változatosabb ételekkel várhassuk a vendégeinket. Fontosnak tartom, hogy megőrizzük a hagyományainkat, de nyitottak legyünk az újításokra is.

Mit tanácsolna azoknak, akik most szeretnének vendéglátóiparban vállalkozni?

Legyenek kitartóak és szenvedélyesek. A vendéglátás kemény munka, de ha valaki igazán szereti, amit csinál, akkor megéri. Fontos, hogy mindig figyeljenek a vendégek igényeire, és folyamatosan fejlesszék magukat és az üzletüket.

Ha most mondok egy pár dátumot, mik jutnak eszébe ezekről? 1957.

1956-ban volt a forradalom, és ’57-ben, egy évvel utána nyílt az Ilona Stüberl.

1987.

1987-ben vettem át én az éttermet.

Na most egy kicsit ugorjunk az időben. 2017.

Fodor Mária kereskedelmi tanácsosi címet kapott, amit az osztrák kancellár adott, és a kulturális miniszter adta át. 2017-ben kaptam még egy másik kitüntetést is, a Magyar Követségtől: a lovagrendet.

Most a lovagrend kapcsán nyilatkozott, hogy azért is szereti, mert sok kedves emberrel ismerkedett meg. Most én mondok két nevet: Deák Ernő és Zsuffa Tünde. Mi jut eszébe?

Mindkettőnek magyar vonzata van. Zsuffa Tünde a magyar követségen dolgozott, sajtótanácsos volt, és ő is protezsált engem a lovagrend kitüntetésre. Deák Ernő a Bécsi Napló főszerkesztője, ő is méltatta a munkámat.

Ez év januárjában is kapott egy osztrák kitüntetést.

Igen, ez Bécs kitüntetése, amit már évek óta át akartak adni, de közben jött a Covid. Olyanok kapják Bécsben, akik a kereskedelmi vagy turistavonalon évek óta sokat dolgoztak és elértek valamit.

Árulja el nekem, mi a kedvenc étele? Az étlap tíz nyelvű, és nem csak magyar ételek vannak.

A brassói pecsenye.

Van olyan, amit nem kérdeztem, de szívesen megosztana olvasóinkkal?

Nincsen, köszönöm a lehetőséget

Köszönöm az interjút!

Én is köszönöm, ha legközelebb Bécsbe jön, szívesen látom!

facebookMegosztás
TwitterTweet
süti beállítások módosítása