Skala Károlj: A tudomány pillanatnyilag nagyon nagy szerepet játszik a társadalomban
Skala Karolj professzor(J) és a szerző
Beszélgetőpartnerem, Skala Károlj, a Horvát Műszaki Akadémiának és a Magyar Tudományos
Akadémiának külső tagja, akivel a World Science Forum második napján, 2024 november 21-én a
Budapesten a Vigadó negyedik emeleti sajtószobájában beszélgettünk.
Professzor úr, legyen szíves, először is mutatkozzon be olvasóinknak!
• Karolj Skala vagyok Zágrábból, a Horvát Boskovics tudományos Intézet tanácsosa ,( Project manager at the Centre for Informatics and Computing)
• Mi a szakterülete?
• Számítástechnikával foglalkozom már 25 éve. Disztribútorokkal elosztott számítástechnikának az
infrastruktúráját, applikációkat, algoritmusokat fejlesztünk, és komplex problémák megoldásán
dolgozunk.
Milyen benyomásokat szerzett eddig a 2024-es World Science Fórumról?
Meglepően magas színvonalú konferencia, mind a jelenlévők, mind az előadások, valamint a
szervezés tekintetében is. Sok konferencián jártam már, de ilyen nívós szervezést még nem
tapasztaltam. Úgy látom, hogy az egész bolygó le van fedve, minden irányból jöttek kollégák és
kolléganők. Az elhangzottak nagyon széleskörűen dolgozzák fel a tudományt és a többi befolyásoló
tényezőt, különösen a jogi alapú dolgokat, a tudomány vezetési politikáját, azt, hogy hogyan lehetne
jobban támogatni a tudományt. A tudomány pillanatnyilag nagyon nagy szerepet játszik a
társadalomban, különösen az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia. Ez minden
ágban egyre hangsúlyosabb, és ezáltal új társadalmi viszonyokat fog kialakítani, hosszú távon nagy
változásokat hozva. Ezeknek a kezelése és a különböző problémák tudományos feldolgozása ma egy
nagyon fontos téma.
Az ebéd során beszélgettünk és elmondta nekem, hogy a tudományos publikációk megjelentetésénél problémát lát. Legyen olyan kedves, avassa be az olvasóinkat!
Szerintem a tudománykommunikáció a legfontosabb téma. Ez a konferencia sokat foglalkozott
azzal, hogyan lehet szélesebb körű közegnek tudományos információkat eljuttatni. Való igaz, hogy a
tudományos munkatársak és az átlagemberek közötti kommunikáció nem kielégítő. Köztudott, hogy
az új technológiák és a tudományos sikerek gyorsan terjednek ezért fontos, hogy minél szélesebb
rétegek legyenek informálva, hogy minél előbb hasznosíthassák a tudományos új felfedezéseket és
innovációkat. Sajnos a tudomány gyorsabban fejlődik, mint ahogy ezt követni lehetne a mostani
tudományos rendszerrel. Egy teljesen új hozzáállást kell beindítani, használva az új technológiákat.
Amilyen gyorsan a multimédiás kommunikáció elterjedt a széles rétegek között, úgy kellene a
tudományos információknak is elterjedniük. Sajnos azonban ezek lassabban terjednek, ami egy
megoldásra váró probléma. Az exponenciálistudományos fejlődés miatt sok cikk születik. Ezek megjelentetése egy inverziós folyamat által történik, ami azt jelenti, hogy a tudományos munkás, aki tudományos terméket ad le, fizetnie kell ahhoz hogy a cikk megjelenhessen. Ugyanakkor a cikk elbírálását a tudományos kutatók ingyen végzik.
Ami azt jelenti, hogy a kiadóházak nagy profitra tesznek szert. Véleményem szerint ennek a rendszernek véget kell vetni, és új technológiákat kell használni, mint amilyen a blockchain és a mesterséges intelligencia ahhoz, hogy emberi beavatkozás nélkül jelentethessük meg a cikkeket. A mostani helyzetben hat hónap minimum az, hogy egy cikk megjelenjen, ami túl sok idő, mert a tudomány nagyon gyorsan fejlődik. Az elbírálás sem mindig reális, sok tudományos selejtmunka jelenik meg. Vannak „predátor” kiadóházak, akik olcsón jelentetnek meg cikkeket, amíg egy nívósabb kiadó vállalat 1000 vagy 2000 eurót is elkér. Ezt az inverz állapotot meg kell fordítani, a cikkszerző és az elbíráló is kapjon anyagi támogatást a cikkért!
Kíváncsian várom, hogy megossza velem megoldási javaslatát!
A megoldás a blockchain alapú tokenes virtuális fizetőrendszer lenne, ami által a megjelentetési
folyamat teljesen automatizálható lenne! Ha ön most megír egy cikket, az mindjárt megjelentethető,
és láthatóvá válik mindenki számára, de még nincs elbírálva. A tudományos kutatók érdekből írják
a recenziókat, és a mesterséges intelligencia szűri és kiválasztja a végleges recenziót. Abban a
pillanatban, amikor megvan a végleges recenzió, a cikk el lesz fogadva, és „recenzírozott” cikk lesz. Az
elbírálók tokenen keresztül kapnák a finanszírozást. Ez egy gyorsabb, egészségesebb, folyamatosabb,
produktívabb rendszer lenne, mint a mostani klasszikus, elavult rendszer. A Covid megjelenésekor
több ezer cikk halmozódott fel naponta, amit nem lehetett „recenzíroztatni”. Az én rendszerem
naponta több ezer cikket tudna megjelentetni és recenziós folyamattá átfordítani. Szerintem az a
legfontosabb dolog, hogy globális szinten megváltoztassuk a tudományos cikkek megjelentetésének
rendszerét és kiszűrjük a rossz tudomány felé mutató tendenciákat. Ez egy szükségszerű változás,
amit angolul „game changing”-nek hívunk. Meg kell változtatni a kommunikációs megjelentetési
rendszert és gyors, biztos, demokratikus viszonyok között kell folytatni a tudományos
kommunikációt. Az a helyzet, hogy nagyon sok áltudományos munkás és elfogadhatatlan folyamat
van ebben az egész rendszerben. Az üzletalapú hozzáállás nem mindig az igazságot nézi és az
egészséges folyamatokat helyezi előtérbe, hanem a profitot. A profit dominál, nem pedig a
tudományos sikerfolyamat.
• Professzor úr, nagyon szépen köszönöm, hogy megosztotta velünk a gondolatait, és a konferencia
hátralévő napjaira sok érdekes előadást kívánok Önnek!
Köszönöm szépen!
Összefoglaló:
Karolj Skala professzor, a Horvát Műszaki Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja,
a 2024-es World Science Fórumon beszélt a tudománykommunikáció fontosságáról és a tudományos
cikkek megjelentetésének jelenlegi problémáiról. Kiemelte, hogy a tudomány gyorsabban fejlődik,
mint ahogy azt a jelenlegi rendszerek követni tudnák, ezért szükség van új technológiák, úgy mint a
blockchain és a mesterséges intelligencia alkalmazására a cikkek gyorsabb és hatékonyabb
megjelentetése érdekében. Javasolta, hogy a tudományos munkások és elbírálók anyagi támogatást
kapjanak, valamint a cikkek megjelentetése legyen automatizált. Skala szerint ez a változtatás
szükséges ahhoz, hogy a tudományos kommunikáció gyorsabb, biztosabb és demokratikusabb
legyen, és hogy a tudományos közösség jobban tudja kezelni az exponenciális tudományos fejlődést
