Olasz alkotókkal is találkozhatsz a 22. Olasz Filmfesztiválon
November 8-án Sorrentino új filmjével nyit a Mittel CinemaFest 2024
November 8-án 19 órakor Paolo Sorrentino az idei Cannes Filmfesztiválon nagy visszhanggal bemutatott Parthenope - Nápoly szépe című alkotása nyitja a 22. Olasz Filmfesztivált a budapesti Puskin moziban. A Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényén, a Mittel Cinema Festen 12 kortárs olasz filmet nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. Több alkotó is elkíséri filmjét, így a közönség találkozhat majd a 2022-es Sziget Fesztiválon fellépett MargheritaVicarioa Berlinalén debütált és számos díjat nyertGloria! című filmjének női főszereplőjével, Carlotta Gambával. Eljön a 2024-es év legnagyobb olasz kasszasikere, a Jurico, egy külön világ című iskolai film rendezője, Riccardo Milani, a Pohárnok Gergely fényképezte Az a nyár Irénenel rendezője, Carlo Sironi és a magyar koprodukcióban készült, a JUNO11 forgalmazásában hamarosan a mozikba kerülő PÁN – A belső sziget egyikrendezője, Gianfilippo Pedote.
November 8-án, pénteken 19 órakor az idei Cannes Filmfesztiválon nagy visszhanggal bemutatott Parthenope - Nápoly szépecímű alkotása nyitja a 22. Olasz Filmfesztivált a budapesti Puskin moziban. Az Oscar-díjas A nagy szépség, az Ifjúság és Az ifjú pápa rendezője, Paolo Sorrentino legújabb alkotása igazi szerelmeslevél szülővárosának, a megbabonázóan gyönyörű és sokszínű Nápolynak, miközben az élet nagy kérdései keresi a választ, ahogy azt tőle megszokhattuk. A fantasy drámában olyan hírességeket láthatunk, mint CelesteDalla Porta, Silvio Orlando (Április, A fiú szobája, Fényes jövő), Luisa Ranieri (Jó barátnők, LuisaSpagnoli – Csokoládé és elegancia, The Hand of God), Isabella Ferrari (K úr, Egy tökéletes nap, A nagy szépség), és Gary Oldman. A film forgalmazója a Mozinet.
November 10-én, vasárnap 17 órakor vetítik a Puskin mozibana 2022-es Sziget Fesztiválon fellépett Margherita Vicario énekes-dalszerző-színésznő első rendezése, a Berlinalén debütált Gloria! című filmjét.Az 1700-as évek Velencéjének egyik leányintézetében játszódó film az őstehetséggel megáldott Teresa történetét meséli el, aki az Ancien Régime beporosodott színpadán alkotja meg a lázadó, modern popzenét. A budapesti Svájci Nagykövetség együttműködésével bemutatott film a 2024-es olasz Globod’Oro díjon elnyerte a legjobb első film és a legjobb zene díját, valamint a Seattle International Film Festivalon a zsűri nagydíját. A vetítés után a közönség találkozhat a film női főszereplőjével, Carlotta Gambával. (A film november 16-án 19.30-kor a Tabán moziban is látható lesz.).
November 11-én, hétfőn 19.30-kor a Puskin moziban lesz megtekinthető a Jurico, egy külön világ című alkotás. A film Olaszországban négy hét alatt több mint 6 millió euró bevételt hozott, és így az idei év legnagyobb olasz kasszasikere lett hazájában. Michele Cortese tanító számára egy új világ nyílik meg, mikor a római nagyvárosi rengetegben eltöltött 40 év tanítás után sikerül elhelyezkednie az Abruzzói Nemzeti Park közepén található Juricoban. Épp, mire beilleszkedne, kiderül, lehet, hogy az iskolát be kell zárni. A vetítés után közönségtalálkozó Riccardo Milani rendezővel, akit a 2011-es Atelier Fontana – A divat nagyasszonyai és a 2014-s Bocs, hogy élek című filmek rendezőjeként ismerhet a magyar közönség).
November 12-én, kedden 19.30-kora Puskinban vetítik az Az a nyár Iréne-nel című, a Berlinalén debütált filmet, melynek operatőrePohárnok Gergely. A 17 éves Clara és Irène egy kórházi kiránduláson találkoznak. Mindketten megküzdöttek betegségükkel és együtt erősnek érzik magukat. Olyannyira, hogy elhatározzák, egy távoli szigetre szöknek, ahol végre átélhetik az első igazi nyarukat. A vetítés után beszélgetés lesz Carlo Sironi rendezővel, akinek Napsugárcímű filmjét már látthatták a magyar nézők.
Végül november 14-én, csütörtökön 19.30-kor a Puskinban lesz láthatóa JUNO11 forgalmazásában hamarosan a mozikba kerülőPÁN – A belső sziget.1918., a nagy háború utolsó éve. Az Osztrák–Magyar Monarchia fiatal katonája – melynek alakját az első világháborúban elhunyt temesvári Pán Péter ihlette – átszakítja az olasz front szögesdrót akadályát, és elmenekül a harcmezőről. A film képi világát Cosimo Miorelli hipnotikus, a természetet és a háborút megjelenítő festményanimációi gazdagítják. A vetítés után közönségtalálkozó a film egyikrendezőjével, Gianfilippo Pedote-val.
Bővebb információ: Tamás Dorka 06 30 474 5592 tamasdorka@tamasdorka.hu
Anunciade Fernandez de Cordove: Spanyolországban nagyon odafigyelnek a fim kritikusokra.
2018 október 10-én a budapesti Uránia filmszínházban, a spanyol filmhét sajtótájékoztatója után beszélgettünk őexcellenciájával, Spanyolország nagykövetével Anunciade Fernandez de Cordove asszonnyal.

Anunciade Fernandez de Cordove (j) és a szerző (b).
Nagy örömömre szolgál, hogy őexcellenciájával tudok néhány szót beszélni! Ebben az
évben egyik filmfesztivál jön a másik után. Úgy néz ki, hogy ez a hónap a magyar ábécé
szerinti S betűs országok filmfesztiváljaié. Múlt héten volt a Svájci Filmhét, és nagy
örömömre szolgált, hogy Svájc nagykövete szervezte azzal a rendezővel, akinek a filmjét
bemutatták. A sajtótájékoztatón láttam, hogy mennyire szívén viseli a spanyol filmeket,
őexcellenciája. Az egész világon háttérbe szorulnak a filmkritikusok. Vajon S panyolországban mennyire becsülik meg őket, mennyire adnak a véleményükre?
- Kérem, engedje meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem ezt a lehetőséget, hogy
beszélgethetek önnel! Amint említettem a sajtótájékoztatón, meg vagyok róla győződve, hogy
az újságírók vagy a filmkritikusok ebben az esetben nagyon fontos szerepet játszanak egy
esemény ismertetésében. Ők a szóvivői ennek a folyamatnak, legyen az pozitív vagy negatív.
Spanyolországban nagyon odafigyelnek a filmkritikusokra.- Vannak nagyon nagy költségvetésű filmek Spanyolországban, híres színészek szereplésével,ismert rendezők közreműködésével és ha egy film nem kap jó kritikát, vagy nem kelti fel eléggé a kritikusoknak a figyelmét, akkor bizonyára nem fog olyan sikert elérni, amelyet a producerek, a rendezők elvárnának a produkciótól.
A szívemből szólt nagykövet asszony! volt Miskolcon egy filmfesztivál ahol egy olyan filmre ültem be, amelynek félrevezető volt a filmajánlója. Ha előtte elolvasol egy kritikát, nem néztem volna meg. Tehát kiemelkedő fontosságúnak tartom,hogy ilyen ragyogó anyagok jelenjenek meg mint most a spanyol filmhéten. Hadd szóljak valamit a Cervantes Intézetről is! A Cervantes Intézet Budapesten egy nagyon elismert kulturális intézmény. Nem csak a spanyol nyelvnek a
megszerettetésében játszanak szerepet, hanem magyar-spanyol kulturális kapcsolatokat
is ápolják. A nyáron voltam egy könyvbemutatón, ahol egy a világhírű magyar futballista Puskás Ferenc életéről szóló könyvet mutattak be . Nem tudom, megenged-e még egy újságírással kapcsolatos kérdést, amelyik túlmutat a filmeken? A svájci nagykövetet is megkérdeztem a következőről. Az ön véleménye szerint tíz év múlva lesz-e írott sajtó és az online sajtót pénzért fogják-e árulni? Kíváncsi vagyok őexcellenciája véleményére!
- Először is, ha megengedi a könyvekről beszélnék. Az e-book megjelenésével a
hagyományos kiadók megszeppentek, megijedtek, attól tartottak, hogy ki fogja szorítani őket
a piacról. Viszont azt láthatjuk például a Frankfurti Könyvfesztiválon, vagy más ország
könyvfesztiválján, hogy a nyomtatott papírformában kiadott könyvek jelentősége egyre
nagyobb, egyre több könyv kerül publikálásra. Ami az írott sajtót illeti, azzal már vannak
kétségeim. A digitális sajtónak a fontossága egyre nagyobb. Nemrég olvastam, hogy a
Financial Timesnak a szerkesztői próbálnak némi ellenfizetést kérni bizonyos cikkek
megjelenéséért, tehát próbálnak valami bevételt szerezni az online újságok megjelentetéséért
is. Úgy gondolom, hogy főleg a fiatalok körében elterjedtebb a digitális sajtó. Ők már nem
nagyon vásárolnak nyomtatott újságokat.
- Tíz év múlva lesz írott sajtó?
- Nagyon nehéz így határidőt szabni valaminek. Én imádom olvasni a frissen megjelent
újságokat reggelente. Tíz év múlva talán még lesz, de előfordulhat, hogy később el fog tűnni.
Úgy gondolom, hogy ez egy igen komoly aggodalma a jelenlegi újságírásnak. Fejtörést okoz
az újságok kiadóinak, igazgatóinak, tulajdonosainak, ugyanis pénzbevétel kell ahhoz, hogy
támogatni tudják az újságírókat, a nyomozást, oknyomozást, stb. Ez egy nagyon komoly
probléma, amivel valóban szembe kell majd nézni.
- Svájc nagykövete azt mondta nekem, hogy nem lesz.
- Ő radikálisabb. Lehet, hogy ez csak az én vágyam, azért mert nagyon szeretem az
újságokat!
Köszönöm szépen!
A mesterséges intelligencia felhasználása számos területen megjelent az idei balatonfüredi INFOTÉR konferencián:
A 2024-es Balatonfüredi Infotér Konferencia október 15-17. között került megrendezésre, és a digitális forradalom legújabb fejleményeire fókuszált. A rendezvényen több mint 120 szakértő tartott előadást 17 különböző témában, beleértve a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a blockchain technológiát, valamint a körforgásos gazdaságot és a vízgazdálkodást
A köszöntő előadást Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke tartotta, aki kiemelte a konferencia jelentőségét a digitális transzformáció és az innováció terén. Beszédében hangsúlyozta, hogy a világ gyors változásai közepette az ilyen események kulcsfontosságúak a szakmai közösségek számára, hogy megértsék és formálják a jövőt
A mesterséges intelligencia felhasználása számos területen megjelent a konferencián:
1. Oktatás: Az MI szerepe a STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) oktatásban kiemelt figyelmet kapott. Bemutatták, hogyan segíthet az MI a tanulási folyamatok személyre szabásában és a diákok teljesítményének nyomon követésében
2. Kibervédelem: Az MI alkalmazása a kibervédelemben szintén fontos téma volt. Az előadások során bemutatták, hogyan használható az MI a kiberfenyegetések azonosítására és elhárítására, valamint a hálózati biztonság növelésére
3. Körforgásos gazdaság: Az MI szerepe a körforgásos gazdaságban is előtérbe került. Az előadók ismertették, hogyan segíthet az MI az erőforrások hatékonyabb felhasználásában és a hulladékgazdálkodás optimalizálásában 4. Védelmi szektor: A Space & Defence Konferencia keretében bemutatták az MI és az XR (kiterjesztett valóság) technológiák alkalmazását a modern hadviselésben és a védelmi szektorban
Az idei Infotér Konferencia célja az volt, hogy utat mutasson és segítséget nyújtson mindazoknak, akik sikerrel szeretnék teljesíteni a mesterséges intelligencia által támasztott kihívásokat és lehetőségeket
Csütörtökön kezdődnek a Szlovén Filmnapok
Október 17. és 19. között kortárs szlovén filmek a Toldiban, köztük Szlovénia Oscar-nevezettje
Október 17-én, csütörtökön 20 órakor Szlovénia 2025-ös Oscar-nevezettje, a nemzetközi kritika által Bong Joon-ho Élősködők című alkotásához hasonlított Megváltás kezdőknek nyitja a nyolcadik Szlovén Filmnapokat a budapesti Toldi moziban. A vetítés után a közönség találkozhat a film operatőrével, MitjaLičennelés a rendezőjével, akinek ez már a harmadik, Oscarra nevezett alkotása.SonjaProsencet 2016-ban a Cineuropaa nyolc legígéretesebb európai női filmrendező közé sorolta. Pénteken a háromVesna díjatnyert, társadalmi drámával kevert thriller, a megtörtént eseten alapulóMEGFIGYELÉS lesz műsoron. Szombatona Szarajevói Filmfesztiválon debütált, majd a legjobb dokumentumfilmért járó Vesna-díjjal elismert A TEST lesz megtekinthető. A rendezvényt a Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetségével együttműködve szervezik.
2024. október 17-én 20 órakor a budapesti Toldi moziban Szlovénia 2025-ös Oscar-nevezettje, a Megváltás kezdőknek (Odrešitevzazačetnike nyitja a nyolcadik Szlovén Filmnapokat. Afanyar humorral teli film világpremierje a Jane Rosenthal és Robert De Niro alapított Tribeca Filmfesztiválon volt New Yorkban, Szarajevóban pedig CICAE díjjal méltatták.
A látszólag tökéletes szlovén családhoz betoppan Julien, aki jelenlétével megbontja a család törékeny egyensúlyát, és a gondosan őrzött külsőségeken repedések keletkeznek…„A Megváltás kezdőknekcímű filmben felfedezhetjük akár Bong Joon-hoÉlősködők című alkotásának produkciós modelljét és családi dinamikáját, valamint Jórgosz Lánthimosz A homár című filmjének szatirikus hangvételét. A hab a tortán, hogy MitjaLičen operatőr hihetetlenül tiszta, fényes képet örökített meg minden jelenetben.” – írta Olivia Popp, a Cineuropa kritikusa.
„Még gyerekkoromban egy út során leégett az autónk. A mellettünk elhajtó járművek emlékéből született meg a film. Egy másik, vadonatúj autó tökéletesnek tűnő családdal e káosz és félelem közepette elhajt a leégett autónk mellett, és nem áll meg segíteni. Kik ezek az emberek, akik úgy döntenek, hogy nem állnak meg? A film róluk szól, de nemcsak a tetteiket kérdőjelezi meg, hanem a döntéseik mögött meghúzódó okokat is vizsgálja. Talán félnek szembenézni saját kiszolgáltatottságukkal, vagy ez egy tanult közöny, egy szélesebb társadalmi állapot tünete?” – idézi fel a rendezőnő, SonjaProsenc, aki filmjét MitjaLičen operatőrre elkíséri Budapestre.
Október 18-án 20 órakor vetítik Janez Burger társadalmi drámával kevert thrillerét, a megtörtént eseten alapuló Megfigyelés (Opazovanje)című alkotást, mely három Vesna díjat nyert a Szlovén Filmfesztiválon, a tallinni Black Nights Filmfesztiválon és a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon is nagy sikerrel vetítették. Egy fiatal mentősnő minél inkább próbálja kideríteni, hogy miért kap rejtélyes felvételeket egy brutális bűncselekményről, amelyet élőben látott a Facebookon, annál világosabbá válik számára, hogy ő maga is érintett volt benne.„A kérdés, amit ezúttal fel akar tenni, az, hogy vajon egy bűncselekmény puszta megtekintése anélkül, hogy bármit is tennénk (különösen a digitalizált világban), önmagában bűncselekmény-e, és mi legyen az igazságos büntetés érte.” – hívja fel a figyelmet a Cineuropa kritikusa, MarkoStojilković.
Végül október 19-én 20 órakora Szlovén Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilmért járó Vesna-díjjal kitüntetett A test(Telo) című alkotásban Petra Seliškar rendező két évtizeden át kísérte figyelemmel közeli barátnője, Urška küzdelmét egy ritka autoimmun betegséggel. Urška, aki modellként dolgozott valamikor, jelenleg pedig hivatásos zongorista, nem mindennapi kihívásokkal néz szembe, eközben azonban nem csorbul megtörhetetlen lelkiereje. A vizuálisan lenyűgöző és érzelmileg felkavaró film különlegessége, hogy tele van szeretettel és optimizmussal. Egyáltalán nem az összeomlásról szól, hanem arról, hogy mennyire fontos értelmet adni a saját életünknek.” – hangsúlyozza a Modern Times újságírója, Melita Zajc.
A 2024. október 17. és 19. között tartó Szlovén Filmnapokat a Szlovén Filmközpont, a Budapest Film Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetségével együttműködve szervezik a Toldi moziban.
Bővebb információ: Tamás Dorka – 30 474 55 92 – tamasdorka@tamasdorka.hu
A mesterséges intelligenciát az ember teszi
jóvá, vagy rosszá
Hogyan maradhat a mesterséges intelligencia hosszú távon hasznos az emberiség számára?
Miért kulcsfontosságúak a jó minőségű adatok?Mit lehet tenni a deepfake ellen és mik azok a
mesterséges intelligencia sandboxok? Az ELTE ősszel újrainduló tudományos-
ismeretterjesztő videósorozatában ezúttal Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI
jogi szabályozásának szakértője osztja meg gondolatait.
Az MI gyors fejlődése napjaink egyik legnagyobb technológiai forradalmát jelenti. Badinszky
Áron, aki a mesterséges intelligencia jogi aspektusait kutatja, úgy látja, hogy a mesterséges
intelligencia életünk részéve vált, de csak akkor maradhat tartósan hasznos, ha az emberek
megtanulják hatékonyan, felelősen és fenntarthatóan alkalmazni. A technológia biztosan
velünk marad, de azt, hogy ami érdekünkben is dolgozzon, csak az etikus fejlesztés biztosítja.
Széleskörű oktatási programok és etikai kódexek
A mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok és kormányok egyre inkább felismerik annak
fontosságát, hogy a technológia előnyeit minden társadalmi réteg egyaránt, biztonságban
élvezhesse. Más célok mellett ennek előmozdítására jött létre az Európai Unióban az AI-
rendelet is, amely emberközpontú, azaz az európai értékeket, alapjogokat végletekig
tiszteleten tartó módon igyekszik keretek közé terelni az MI fejlesztésétét és felhasználását.
Eközben az Egyesült Államokban és más nagyhatalmakban is kialakultak azok az etikai
standardok, amelyek biztosítják, hogy az MI a társadalom érdekeit szolgálja. Napjainkban a
globális MI fejlesztés ilyen kiemelt értékei az átláthatóság, az emberi felügyelet és a
diszkriminációmentesség.
Az adatok fontossága
A mesterséges intelligencia működésének egyik alapja az adat, amelynek összetétele és
részletessége meghatározza az algoritmusok hatékonyságát és az általuk létrehozott
eredmények minőségét. Ahogyan Badinszky Áron fogalmaz "az adat az MI számára olyan,
mint az üzemanyag az autóknak". A minőségi – azaz a felhasználási terület sajátosságait
tükröző – adatkészletek biztosítják az algoritmusok megbízható működését. Azonban, ha az
MIhiányos, torzított adatokból dolgozik, az – pl. etnikai vagy nemi alapú – diszkriminációhoz
vezethet. Az adatkészletet ennek megfelelően következetesen kell kialakítani, figyelembe
véve különösen azt, hogy az MI által javasolt vagy meghozott döntések milyen mértékben
befolyásolják a döntéseben érintett személyek életét.
Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI jogi szabályozásának szakértője (Fotó:
ELTE)
A deepfake és a mesterséges intelligencia kihívásai
Az MI alkalmazásával kapcsolatos etikai kérdések egyre nagyobb figyelmet kapnak, ezek
súlyára különösen a deepfake technológia elterjedése hívja fel a figyelmet. Ez lehetővé teszi,
hogy emberek kinézetét MI segítségével valósághűen lemásolják és manipulálják. Az így
készített, hamisított felvételek a személyiségi jogokat sértő, vagy akár szexuális jellegű
bűncselekményeket megvalósító visszaélések mellett dezinformációs eszközzé is válhatnakés
akár választások kimenetelét is befolyásolhatják. Az ártó szándékú deepfake-ek ellen jelenleg
még nem alakult ki és terjedt el hatékony eszköz és az elkövetők rendre ismeretlenek
maradnak.
A generatív mesterséges intelligencia és szerzői jogok kérdése
A generatív MI modellek, például a DALL-E vagy a Stable Diffusion, szintén szerzői jogi
problémákat vetnek fel. Az algoritmusok működéséhez hatalmas mennyiségű adat szükséges,
de sok esetben ezek az adatok engedély nélkül felhasznált szerzői művekből (könyvekből,
filmekből, festményekből, stb.) származnak. A hollywoodi írók tavalyi sztrájksorozata és az
ennek nyomán indult szerzői jogi perek rámutatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia és a
szellemi tulajdon körüli kérdések még mindig tisztázásra várnak.
Az európai sandbox modell
Az innováció és a szabályozás közötti egyensúly megteremtése érdekében az Európai Unió
kötelezővé tette az ún. sandboxok (azaz szabályozási tesztkörnyezetek) létrehozását, amelyek
lehetőséget nyújtanak a vállalatoknak és innovatív szereplőknek arra, hogy biztonságos
keretek között teszteljék MI fejlesztéseiket. A sandbox nyújtotta dinamikus – azaz a
technológia fejlődésére gyorsan reagálni képes – szabályozási modell előmozdítja az
innovációt, miközben a jogalkotók bevonásával védi a fogyasztókat és felhasználókat a
potenciális kockázatoktól. A szabályozási tesztkörnyezetekben az MI-ről szerzett
tapasztalatok később kiváló alapot szolgáltatnak a jogalkotóknak, hogy technológia és a piac
sajátosságait valóban tükröző jogi kereteket alakítsanak ki. Az EU-ban2026-ra minden
országnak létre kell hoznia saját MI sandboxát, vagy csatlakoznia kell egy már működő
tesztkörnyezethez.
Az ELTE Tudománykommunikációs sorozatának korábbi részeiben Csabai István
akadémikus (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) a mesterséges intelligencia
felhasználhatóságának sokrétűségéről, Gulyás László, az (ELTE IK Mesterséges Intelligencia
Tanszék) a technológia fenntarthatóságáról és centralizálhatóságáról, míg Darázs Lénárd
általános rektorhelyettes az MI jogi szabályozásainak kérdéseiről beszélt.
Forrás Medical Online
A Látás világnapja
A Látás Világnapját 24. éve rendezik meg minden október 2. csütörtökén. A World Health Organization (WHO) az idei világnap kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekek nem korrigált látásromlása káros hatással lehet az oktatásukra és a társadalmi befogadásukra, miközben az olyan egyszerű megoldások, mint például a szemüveg, az érintettek számára megváltoztathatják a világot tudtuk meg 2024 október 10-én az SE Szemészeti Klinika földszinti Könyvtártermében. Házigazdáink: prof. dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Szemorvostársaság elnöke, a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért elnöke és dr. Tapasztó Beáta, az Európai Myopia Kontroll Társaság elnöke, a Magyar Kontaktológiai Társaság budapesti titkára voltak.
A rövidlátásról azért kell beszélni, mert világviszonylatban és hazánkban is gyermekkorban nagymértékben megnövekedett a rövidlátók száma, ezért a rövidlátás (myopia) a leggyakoribb vaksági okká válhat! Mindeközben ma már olyan hatékony eljárások állnak rendelkezésre, melyek alkalmazásával a rövidlátóság kialakulása elkerülhető vagy késleltethető, illetve a már kialakult rövidlátóság esetén, annak progressziója lassítható.
Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulása a fiatalok körében – 18-35 éves korcsoportban – elérte a közel 60%-ot (58,7%). Összehasonlításképpen 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7%-ot! Ma már Magyarországra is jellemző, hogy a rövidlátás előfordulási gyakoriságának csúcspontja a húszas, valamint a hetven-nyolcvanas éveikben járó személyeknél van, de a fiatalkori előfordulás immár közel duplája az időskorinak!
A rövidlátók és a túllátók aránya a lakosság különböző életkori csoportjaiban Magyarországon a 2014?2019 közötti időszakban a fenti ábránkon látható. Ma már biztosan tudjuk, hogy a myopia kialakulása és romlása a szem növekedését befolyásoló vizuális/környezeti körülmények és genetikai tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye, a rövidlátás a látási körülményekhez való alkalmazkodásként alakulhat ki!
Egy 16-17 évesek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy megduplázódott a rövidlátás kockázata azoknál, akik hetente kevesebb, mint 3 órát mozogtak, vagy naponta több mint 6 órát töltöttek a képernyő előtt. Így elmondható, hogy a fizikai aktivitás védőfaktor, a közeli képernyős munka pedig a rövidlátás kockázati tényezője serdülőkorban.
Miután a rövidlátás a legnagyobb progressziót a 6-12 éves korosztályban mutatja, bármilyen, a rövidlátás felismerését, és/vagy kialakulását pozitívan befolyásoló lépésre e korcsoportban van jó lehetőség, és a megelőzésben egyértelműen a szabadban eltöltött idő játssza a főszerepet!
Mit kell(ene) tenni a megelőzés érdekében? – A rövidlátás kialakulásának megelőzésére és a rövidlátás progressziójának csökkentésére a következő eljárások ismeretesek:
1. Életmódbeli változtatások – a környezeti hatások optimalizálása.
2. Optikai eszközök használata – beleértve a szemüveget, a speciális kialakítású lágy kontaktlencsét és az éjszaka viselésű orthokeratológiai gázáteresztő kemény kontaktlencsét.
3. Farmakológiai megközelítés – az atropin szemcsepp helyi alkalmazása.
Orvosi evidenciák bizonyítják, hogy valamennyi módszer lassítja a rövidlátás kialakulását vagy progresszióját, bár a különböző beavatkozások hatékonysága eltérő lehet.
Tanácsok szülőknek:
A gyerek töltsön minél több időt a szabadban – minimum 8-15 óra/hét szabadtéri tevékenység szükséges. A rövidlátás kialakulásának esélye körülbelül egyharmadával kisebb, ha a szabadban töltött idő heti 0-5 óra helyett heti 14, vagy több.
Képernyőhasználat korlátozása – a szakemberek a közeli képernyő használatának teljes mellőzését javasolja 2 éves korig; 5 éves korig maximum 1 óra/nap és maximum 2 óra/nap a 5-12 éves gyermekek számára a megengedhető képernyőhasználat mennyisége.
Közeli tevékenységek esetében fontos az ideális olvasási távolság: az ideális olvasási távolság legalább 30 cm; a folyamatos olvasási idő maximum 45 perc legyen, és ügyeljünk a helyes testtartásra. Az online tanuláshoz használt tablet, mobiltelefon vagy számítógép képernyője helyett inkább javasolt a tévéképernyő, vagy projektor használata.
Beltéri megvilágítás – maximalizáljuk a természetes megvilágítást, a nagyobb fényintenzitásnak a rövidlátással szemben védőhatása van (az ideális a kültéri környezethez hasonló fényintenzitás elérése beltérben, használjunk meleg fényeket).
Késői lefekvés/elalvás (Cirkadián ritmus) – Vizsgálatok bizonyították, hogy a késői lefekvés összefüggésbe hozható a rövidlátás gyorsabb ütemű romlásával. A késői (el)alvás a városi általános iskolás gyermekek körében a rövidlátás előfordulásának és romlásának kockázati tényezője. Különösen a serdülők esetében erősen ajánlott, hogy legalább 1 órával alvás előtt hagyják abba a telefonok és képernyők használatát, mivel megzavarhatja az alvási ciklust.
Természetesen a szakembereknek is van tennivalójuk. A rövidlátás elleni küzdelem egyik kulcsa felismerni azt, hogy mely – pl. 6 évnél fiatalabb – gyermeknél magasabb a kockázata a myopia későbbi kialakulásának (pl.: rövidlátó családtag, életmódi kockázatok), illetve kinél figyelhetők meg már e korban a későbbi rövidlátás klinikai jelei. Esetükben a szorosabb orvosi követés, és ösztönzés a szabadban eltöltött idő növelésére a fő tennivaló.
A már kialakult rövidlátás esetében a progresszió (a rövidlátás fokozódásának) lassítása a feladat. A gyermekeket/fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy mindig viseljék a rövidlátásra felírt teljes erősségű korrekciójukat.
A már kialakult rövidlátás esetén fontos új lehetőséget jelentenek az elmúlt években megjelent myopiakontroll-szemüveglencsék, amik fő tulajdonsága, hogy lassítják a rövidlátás romlását.
Egyes típusuk hordása esetén kimutatták, hogy a szemüveglencsét viselő gyermekeknél 52%-kal kisebb volt a rövidlátás progressziója a normál szemüveget viselőkhöz képest, a kétéves vizsgálati időszak alatt pedig a viselők ötödénél (21,5%) egyáltalán nem romlott tovább a rövidlátás
A már kialakult rövidlátás esetében történő kezeléseknél fontos kezelési lehetőséget kínálnak az antimyopia kontaktlencsék, az éjszaka viselhető orthokeratológiai kontaktlencsék (ortho-K), valamint az alacsony dózisú atropin hatóanyagú szemcsepp kezelések.
Ráadásul ezek kombinált kezelésként is alkalmazhatóak, például az ortho-K kontaktlencsék és atropin szemcsepp nagyon jól erősítik egymás pozitív hatását, és így a hatékonyságot.
A Kopint Tárki sajtótájékoztatóról jelentem
Az OECD legfrissebb előrejelzése szerint a globális növekedés az idén 3,2% lesz, s jövőre is ezen a szinten marad, miközben az infláció lassulása folytatódik – tudtuk meg a Kopint-Tárki sajtó tájékozatóján 2024 október 9-én
Az OECD előrejelzése szerint a globális növekedés idén és jövőre 3,2% lesz, miközben az infláció lassul. A szolgáltató szektor kedvezőbb képet mutat, mint a termelő szektor. Geopolitikai feszültségek és klímaváltozás jelentős növekedési kockázatot jelentenek. A világkereskedelem növekedése megtorpant, a logisztikai problémák és geopolitikai feszültségek miatt. A Brent nyersolaj ára 70-75 dollár között mozog, az európai gázpiacon emelkedő trend jellemző. A monetáris lazítás több országban megindult, az euró erősödött a dollárhoz képest. Az USA-ban erőteljes növekedés várható, Japánban zsugorodik a gazdaság, Kínában 4,9%-os növekedés várható. Az euróövezet gazdasági kilátásai nem javulnak, a feldolgozóipari termelés csökken. A közép-kelet-európai régió gazdasága vegyes képet mutat. A magyar GDP növekedési üteme 1,5%-ra gyorsult a második negyedévben. A költségvetés hiánya meghaladhatja a 4.000 milliárd forintot. Az infláció 2024-ben 3,8% lesz, a jegybank kamatcsökkentési politikát folytatott. A forint euró árfolyama átlépte a 400 forintot, ami a magyar gazdaság sérülékenységére mutat rá.
Idén is a sejtek működésének biokémiája kapta a legrangosabb tudományos díjat. Az idén díjazott terület Karikó Katalin tavalyi díjához is kapcsolódik, mivel a mikro-RNS az mRNS szabályozásával fejti ki hatását.
A Svéd Királyi Akadémia hétfő délelőtt a Karolinska Egyetemen bejelentett döntése szerint 2024-ben Victor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat a mikro-RNS és szabályozó szerepének felfedezéséért.
Victor Ambros amerikai biológus a mikro-RNS felfedezője C. elegans fonálférgeket vizsgálva fedezte fel a fehérjék kódolása helyett belső szabályozási működésekben részt vevő rövid RNS-szakaszokat. Ambros kollégája, Gary Ruvkun amerikai biológus azonosította a mikro-RNS-ek pontos szerepét a sejt irányításában, amelyek az inzulinhoz hasonló jelvivőként szabályozzák az öregedést és anyagcserét.
A mikro-RNS-ek 1993-as felfedezésükkor különös hibának tűntek, de később nagy meglepetést okozott, hogy egy hálózatot képezve egy addig ismeretlen biológiai mechanizmusra bukkantak, amelynek fő szerepe a DNS-átírás utáni szabályozása a genetikai üzeneteket továbbító mRNS megfelelő kézbesítésének biztosításában. Ez a működés végső soron nemcsak a fonálférgek, de az emlősök sejtjeinek működésében is fontos. A mikro-RNS-nek tumorok fejlődését elindító és leállító tényezőként szerepe van az emberi egészségben is.
A díjazottak bejelentése a Karolinska Egyetemen (Fotó: Jonathan Nackstrand/AFP via Getty Images)
Kiemelten fontos az egészséges munkahelyi étkezési rutin
Mivel a napunk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, egyáltalán nem mindegy, hogy munkavégzés közben milyen ételeket, mikor és hogyan fogyasztunk. Egy zsúfolt, megbeszélésekkel teli, stresszes munkanapon könnyű elcsábulni: gyorsan, az íróasztal mellett bekapni egy pár falatot, megbeszélések szünetében nassolgatni vagy épp ledönteni egy méregerős kávét. Ha azonban hosszú távon is egészségesek szeretnénk maradni és a munkánkat is hatékonyan-eredményesen szeretnénk végezni, fontos hogy egészséges munkahelyi táplálkozási rutint alakítsunk ki, amit – legalább a nyugodtabb napokon – következetesen be is tartunk.
Az aranyszabály szerint naponta legalább ötször érdemes étkezni az energiaszintünk folyamatos fenntartásához. Egy átlagos munkanapon ebből legalább három – egy fő- és két kisebb étkezés időpontja – a munkahelyen töltött időre esik. Az egészséges munkahelyi táplálkozás kulcsa a rendszeres étkezés, a megfelelő tápanyagok bevitele, és a folyadékpótlás triumvirátusa. Amire már csak azért is érdemes figyelmet fordítani, mert ha nap mint nap rendszertelenül és egészségtelenül étkezünk a munkahelyünkön, az akár húsz százalékkal is ronthatja a munkavégzésünk hatékonyságát.
Egy jó munkanap nyugodt reggelivel kezdődik
Ahhoz, hogy már reggel energiával telve láthassunk hozzá a munkahelyi feladatainkhoz, fontos a nyugodt körülmények között elfogyasztott, tápanyagokban gazdag, tartalmas reggeli. Szerencsés, ha a reggeli főétkezést otthon, felkelés után készítjük és fogyasztjuk el, nem munkába menet vagy az irodába beérve kapunk be néhány falatot.
Forrás: Unsplash/Ali Inay
Egy rántottát, főtt tojást vagy tükörtojást pár perc alatt elkészíthetünk, teljes értékű gabonával, valamint zöldségekkel körítve máris egy tápláló reggelit fogyaszthatunk. De munkába indulás előtt jó választások lehetnek a hozzáadott cukor mentes, például datolyával édesített granolák, müzlik egy pohár natúr joghurttal és friss gyümölccsel. Természetesen a folyadékról sem szabad megfeledkezni reggel, mindig igyunk a reggelink mellé egy pohár vizet, 100 százalékos gyümölcslevet, gyümölcsteát vagy tejet. A koffein tartalmú italokat pedig időzítsük későbbre, ezt a kortizol szintünk igazán értékelni fogja.
Tízóraira és uzsonnára falatozzunk szezonális zöldséget, gyümölcsöt
Mivel érdemes nagyjából három óránként táplálékot venni magunkhoz, a munkahelyre érkezést és a fontos e-mailek megválaszolását követően nem sokkal már jöhet is egy finom tízórai, ebéd után három órával pedig egy ínycsiklandó uzsonna. A délelőtti és délutáni kisétkezés során ehetünk például egy-egy adag friss, (idény)zöldséget vagy gyümölcsöt, amit egy alapos mosást követően már nyomban majszolhatunk is. Emellett jó választás lehet a joghurt, a kefir, a sajt fogyasztása vagy a dió, mandula szemek, más olajos magvak elropogtatása is, vagy ha jobban szeretjük választhatunk kétszersültet, extrudált kenyereket zöldségkrémmel. A lényeg, hogy az üres kalóriák tartalmazó nassolás és a kávézás munkahelyi környezetben gyakran alkalmazott kombinációja helyett inkább egészséges és tápanyagokban gazdag ételeket fogyasszunk.
Forrás: Adobe Stock
Szánjunk időt a tartalmas ebédre, hogy aztán hatékonyan dolgozhassunk
Sajnos gyakran előfordul, hogy valamilyen sürgős, határidős feladat miatt az irodában dolgozók még az ebéd idejére sem tartanak szünetet a munkában, hanem az irodai asztaluknál ülve, a monitor mellett esznek kutyafuttában valamit. Ennek azonban számos negatív hatása van: ilyenkor előfordulhat, hogy elfeledkezünk az evés előtti kézmosásról, nem feltétlen rágjuk meg alaposan az ételt, és nem tudatosul bennünk, hogy mennyit is eszünk – aminek következtében pedig hajlamosak vagyunk többet enni a szükségesnél. Sokkal szerencsésebb, ha kitöltjük a fél órás ebédszünetet, és a teakonyhában, étkezőben, tányérra tálalva fogyasztjuk el az ebédünket, akár a kollégákkal közösen, és persze alapos kézmosást követően. Még jobb, ha ezt sikerül minden nap lehetőleg közel azonos időpontban megejtenünk. Ez a munkahelyi hatékonyságunkat, elégedettségünket és a munkatársakkal való kapcsolatunkat is javíthatja.
Munkahelyi büfé vagy otthonról hozott ételek?
Kényelmi és praktikussági szempontból gyakran a munkahelyi büfében vásárlunk magunknak ennivalót, vagy ételfutáron keresztül rendeljük meg a napi ebédünket, amit aztán az íróasztal mellett vagy a munkahelyi étkezőben, a kollégákkal beszélgetve falunk be szűk időkeretek között. Ha van rá lehetőségünk, akkor azonban inkább vigyünk otthonról előre elkészített és kiporciózott ennivalót magunkkal, így ugyanis egészségesebb ételekhez juthatunk és akár egy teljes heti menüt megtervezhetünk úgy, hogy minden nap más típusú egészséges tápanyagot tartalmazzon.
Forrás: Pexels/fauxels
Az egészséges táplálkozás szempontjából az alapos és körültekintő tervezés egy nagyon fontos tényező: ha van módunk rá, már hétvégén tervezzük meg otthon saját magunk és családtagjaink számára az egész heti menüt a fő és kisebb étkezéseket is szem előtt tartva – így egy nagybevásárlás keretében már a hozzáválók többségét is előre beszerezhetjük, ezen sem az adott munkanapon kell izgulnunk.
Ne együnk csak a társaság kedvéért!
Munkahelyi környezetben is érvényes szabály, hogy csak akkor együnk, ha valóban éhesek vagyunk. Tartsuk szem előtt, hogy az irodai dolgozóknak jócskán kevesebb energiabevitelre van szüksége, mint a fizikai munkát végzőknek. Egy ülőmunkát végző felnőtt nő napi energiaszükséglete általánosságban 1200-1800 kcal, a férfiaké ennél egy kicsit több, 1500-2000 kcal. Mérsékelt fizikai munkát végző nőknél ez az energiaszükséglet 200-300 kcal, férfiaknál 300-400 kcal magasabb. Erős fizikai igénybevétellel járó munka esetén nőknél 400-1500 kcal, férfiaknál 500-1600 kcal nőhet ez az érték. Erre már csak azért is érdemes odafigyelni, mert sokan épp a következetlen és kevéssé egészséges munkahelyi étkezés következtében híznak meg és válnak túlsúlyossá, ami növeli többek között a magas vérnyomás betegség és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Hozzászólások