Török Ádám: Ha két évente Budapesten tartjuk a World Science Forumot monotonná válhat
Beszélgetőpartnerem a Nyíregyházi Közgazdász Vándorgyűlés második napján 2014 szeptember 5-énTörök Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
Főtitkár úr !
Egyszerre több minőségben van jelen: a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnökeként, egyetemi tanárként, sőt a konferencia legmagasabb tudományos fokozattal rendelkező résztvevőjeként. Hogyan értékeli, hogy a tegnapi előadásokban – különösen Varga Mihály miniszter úrnál – kedvező makro adatok hangzottak el, miközben a versenyképességünk továbbra sem az élmezőnyben van?
A World Economic Forum versenyképességi listáján a 60. helyen állunk, ami 10–15 év távlatában több mint húsz helynyi visszaesés. A legutóbbi egy-két év 2–3 helyes ingadozása ehhez képest nem jelentős: a világgazdaság felső középmezőnyéből a középső középmezőnybe csúsztunk. Ez nem azonos a Varga Mihály miniszter úr által említett makro adatokkal: azok a versenyképességi mutatók egyik – és rövid távú – szeletét ragadják meg. Az impozáns növekedési adat például egy negyedévre szól; korábban inkább éves alapon értékeltünk. Egyhavi adat még látványosabb lehetne, de a tartalma korlátozott. Mindezzel együtt a mostani teljesítmény ebben a szűk időszakban valóban figyelemre méltó. A foglalkoztatás javulása is tény, de benne vannak a külföldön dolgozó, itthon adózó állampolgárok; ez inkább a munkanélküliség csökkenését mutatja. A jó rövid távú számok akkor válnak igazán értékessé, ha közben a hosszú távú versenyképességi trend is megfordul, és több negyedéven, sőt éveken át javul.
A legutóbbi World Science Forum (WSF) Brazíliában volt, és korábban is hiányolták a közgazdasági tematikát. Főtitkárként várható, hogy a következő WSF-en hangsúlyosabban jelenjen meg a közgazdaságtan?
Igyekszem ezt támogatni, de ez kollektív döntés; az Akadémia elnöke a legfontosabb döntéshozó. Való igaz, a közgazdasági témák háttérben voltak, ugyanakkor a WSF globális ügyekkel foglalkozik, amelyek több tudományágat kötnek össze. Az energiaellátás jövője például kifejezetten közgazdasági vonatkozású is. Inkább az történt, hogy a közgazdasági tartalom nem önálló névvel futott, hanem a témák között „elrejtve” jelent meg. A helyszín tekintetében pedig új gyakorlat körvonalazódik: a 2015 utáni következő Jordániában lesz. A szervezők felismerték, hogy ha kétévente mindig Budapesten tartjuk, az monotonná válhat; így váltakoznak a helyszínek, Budapest pedig továbbra is kiemelt bázis marad.
A magyarországi WSF-eken mindig hiányoltam, hogy – hála Istennek – három élő Nobel-díjasunk van, mégsem vesznek részt a fórumon, sőt videó üzenet sem érkezik tőlük.
Úgy tudom, Oláh György egyszer részt vett. Herskó Ferencről – aki Magyarországon született és tud magyarul – az a benyomásom (fenntartással), hogy kevésbé ápolja a magyar kapcsolatait. A harmadik Nobel-díjas Kertész Imre, aki irodalmi Nobel-díjas. Elképzelhető lett volna egy irodalomtudományi fókuszú program, de a társadalom-, különösen az irodalomtudomány nyelvhez kötött; a WSF pedig angol nyelvű. Ezért kerülnek előtérbe a természettudományok és a kvantitatív társadalomtudományok, ahol a nyelvi akadály kisebb. Hogy Kertész Imre elfogadott volna-e ilyen felkérést, nem tudom.
A sajtóvisszhang kapcsán: azt láttam, hogy a miniszteri előadások nagy figyelmet kaptak, míg például Balázs Péter és az Ön plenárisai alig jelentek meg a hírekben. Mi a helyzet az MTA kommunikációjával – befolyásolhatja ezt a főtitkár?
Az elmúlt négy évről nem tudok nyilatkozni, az elmúlt három hónapról igen. Szívesen továbbítom a névjegyét a kommunikációs főosztálynak. Az Akadémián 2009/2010 óta olyan irányítási rendszer működik, amelyben az elnök irányít; ezen most némileg változtatunk: az intézethálózat és a költségvetés visszakerül a főtitkárhoz. A kommunikáció ugyanakkor az elnökhöz tartozik, így a kapcsolattartást tudom segíteni. Új kommunikációs vezető kolléga érkezett, most áll fel a koncepció. Napi sajtóanyagok mennek ki – én megkapom –, és értelemszerűen az elnöki szereplések túlsúlyosak. A vándorgyűlésen pedig tapasztalható, hogy a miniszteri előadások vonzzák az újságírókat; ez évről évre így van. Nem tartom problémának: a közönség érdeklődése természetszerűleg odahúz.
Hogyan lehet, hogy az Ön és Balázs Péter előadásai is biztosan eljussanak a szélesebb közönséghez?
Eljutottak – az interneten mindkettőről megjelent összefoglaló –, csak nem olyan hangsúllyal, mint a miniszteri tartalmak. Ez minden évben hasonló. Plenáris előadóként ehhez hozzászoktam; tudom, mi köti le a nagyközönséget.
Rövid életrajz Török Ádámról
- október 23-án született Budapesten.
- Közgazdász, egyetemi tanár; az MTA levelező tagja (2001), rendes tagja (2007).
- 1976-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.
- Pályáját az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében kezdte.
- 1991–1998: az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Kutatóintézetének igazgatója.
- 1993–1994: a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke.
- 1994-ben megszerezte a közgazdaság-tudomány doktora (DSc) címet.
- 2009–2010: a Költségvetési Tanács tagja.
- 2014a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
- Kutatási területei: versenypolitika, piacelmélet, nemzetközi gazdaságtan, gazdaságpolitika.
- Professzora a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának.
- Tagja az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának.
- Számos tudományos és szakpolitikai testület munkájában vett részt (MNB FB, KT stb.).
- Rendszeresen publikál a versenyképesség és technológiapolitika témáiban.
- Nyilvános megszólalásaiban következetesen hangsúlyozza az innováció és a versenyképesség stratégiai jelentőségét.