A 2023-as  Prima Primissimi díjasok

A díjátadó gálaesten

• magyar építészet kategóriában Ferencz Marcel építész, egyetemi tanár;
• magyar képző- és iparművészet kategóriában Lukácsi László üvegszobrászművész;
• magyar oktatás és köznevelés kategóriában Katz Sándor középiskolai matematika-fizika szakos tanár;
• magyar tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász;
• magyar irodalom kategóriában Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő vehette át az elismerést,
• magyar ismeretterjesztés és média kategóriában az M4 Sport televíziós sportcsatorna kapta a díjat,
• magyar sport kategóriában Faragó Tamás olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, mesteredző;
• magyar népművészet és közművelődés kategóriában Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője;
• magyar zeneművészet kategóriában Sapszon Ferenc karnagy;
• magyar színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró

vehette át az egyenként 15 millió forinttal járó elismerést.

Az ugyancsak 15 millió forinttal járó Közönségdíjat Hollerung Gábor karmester, karvezető kapta.

Több jelölés érkezett, mint valaha

A húsz éve alapított elismerés díjátadó ünnepségén Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke helyett idén Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntötte a meghívottakat a kuratórium nevében.

Ma este olyan embereket ünneplünk, akik a legmagasabb szinten jelenítik meg az elhivatottságot, a kreativitást és innovációt, az értékteremtő emberi elme csodálatos képességét

- hangsúlyozta Freund Tamás a gálaesten, Budapesten 2023 december 8-án Budapesten amelyen jelen volt Lévai Anikó, a kormányfő felesége, Pintér Sándor belügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Áder János és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, valamint Plácido Domingo operaénekes is.

Fidesz kongresszus

Ösztöndíj eső volt az MBH bankban

Idén az okleveleket dr. Kövér László házelnök, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület elnöke, továbbá Egerszegi Ádám, az MBH Bank általános vezérigazgató-helyettese, dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke és Erdélyi Barna, a Waberer’s International igazgatósági tagja adta át a fiataloknak Budapesten az NBH bankban 2023  november 24-én Az ösztöndíjprogram negyed évszázada jött létre rászoruló fiatalok tanulmányi támogatására. Az MBH Bank és a Gyermekmentő Szolgálat 1997-ben alapította közösen az egykori MKB-ösztöndíjat, idéntől pedig már MBH-ösztöndíj néven folytatódik tovább a program. A kezdeményezés célja a kiváló tanulmányi átlagot elérő, hátrányos szociális helyzetben lévő gyermekek támogatása. A programba mindazon tanulók jelentkezhetnek, akik az általános iskola első és második osztályát befejezték, tanulmányi átlaguk 4,5 fölött van, és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 48 ezer forintot. A jó tanulmányi eredmény megőrzése esetén a diákok egészen a mesterdiploma megszerzéséig kaphatják az ösztöndíjat.  Azok a diákok, akik nem tudják tartani a 4,5-ös átlagot, egy előzetes jelzést követően kiesnek a programból. Az MBH Bank CSR-stratégiájának megfelelően kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetűek megsegítését. A társadalmi felzárkóztatás jegyében életre hívott MBH-ösztöndíjprogram célja, hogy a Gyermekmentő Szolgálat munkáját támogatva segítsék és ösztönözzék a diákokat tanulmányaikban, akik így kedvezőbb kilátásokkal fordulhatnak a jövő felé. A bank ezen a területen kitűzött céljai elérése érdekében a helyi közösség bevonásával, szakmai partnerekkel működik együtt, akik segítenek a szakmai alapon célzott segítségnyújtásban. – A felelősségvállalás a hátrányos helyzetűek iránt, valamint az egyenlőtlenségek leküzdésében való részvétel társadalmi felelősség-vállalási stratégiánk meghatározó elemei. Különösképpen odafigyelünk arra, hogy a fiatalok számára egyenlő esélyeket biztosítsunk az életben való boldoguláshoz, partnereink pedig segítenek minket ezen törekvéseink megvalósításában – nyilatkozott Egerszegi Ádám, az MBH Bank általános vezérigazgató-helyettese. – Egy cég, amelyik a társadalom jövőjéről gondoskodik, az gondoskodik a saját jövőjéről is – emelte ki Edvi Péter, a Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke.Az MBH Bank kezdetben évente 20 fiatalt patronált, ez a szám évről évre bővült, mígnem elérte a jelenlegi évi 100 főt. Az eddig kiosztott MBH-ösztöndíjak összértéke meghaladja a félmilliárd forintot. A hitelintézet nagyvonalú kezdeményezéséhez azóta több cég, így a Waberer’s International és a Zsidai Csoport, illetve magánszemélyek is csatlakoztak, akik jelenleg további 46 gyereket és fiatalt támogatnak

– A Waberer’s International Nyrt. büszkén támogatja már 16 éve a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ösztöndíjprogramját, amely nem csupán anyagi támogatást jelent a gyermekek számára, hanem olyan lehetőséget is, melyen keresztül összefogásunkkal és támogatásunkkal elősegíthetjük a következő generáció fejlődését és sikerét– hangsúlyozta Erdélyi Barna, a Waberer’s International igazgatósági tagja.

Az MBH Bank az ösztöndíjprogram mellett támogatja a Gyermekmentő Szolgálat évente megszervezett Karácsonyi Gyermekgáláját, amelynek keretében a bank ezer hátrányos helyzetű vagy állami gondozásban élő gyermeket hív meg az ország különböző városaiból és a határon túlról a Magyar Állami Operaházba. Ezt idén december 17-én aranyvasárnap 11 órától rendezik meg.

Szarvas István                                                                              Forrás: Zetapress

Lomnici: A közjogi méltósági funkciót elsősorban kötelezettségnek érzem

Interjú a legfőbb közjogi méltóságokkal

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke 1954-ben született. 1974-79 között az ELTE JTK-n tanult. 1979-91 között Esztergomban, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróságon polgári-közigazgatási bíró, 1991: a Legfelsőbb Bíróság bírája, 1998: főtitkár, szóvivő, 1999: tanácselnök, 2001: Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, 2002: Legfelsőbb Bíróság elnöke, 2001: az év szóvivője, 1993: Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének ügyvezető elnöke. Öt szakmai folyóirat szerkesztője, 30 könyv, több száz szakcikk szerzője, társszerzője. A főbíróval Budapesten, Markó utcai irodájában beszélgettem.

Lomnici Zoltán és a szerző

– Elnök Úr! Milyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár, hogy Ön az öt közjogi méltóság egyike?

– Az alkotmány alapján a Legfelsőbb Bíróság elnöke azonos rangú a miniszterelnökkel. Úgy gondolom, hogy ez nem előnyöket, hanem felelősséget, kötelezettséget jelent elsősorban. A harmadik hatalmi ágban tízezer ember, bíró és nem bíró munkatárs dolgozik. Az én feladatom a nyugodt ítélkezési feltételek megteremtése, s nem utolsósorban az, hogy életkörülményeik is megfelelőek legyenek a bíráknak és a többi alkalmazottnak, vagyis megfelelő díjazást kapjanak. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként részt veszek a legfontosabb pénzügyi és személyzeti döntések meghozatalában, és én vagyok a fejezetgazda. Így a költségvetés vonatkozásában igen nagy a felelősségem. Bár mindenki tudja, hogy végső sorban a parlament dönt, de mégis érveket kell a parlament illetékes bizottságaiban felsorakoztatni. Összefoglalva azt mondhatom, hogy ezt a legfőbb közjogi méltósági funkciót elsősorban kötelezettségnek érzem. Ezzel függ össze az is, hogy nem költöztem be a Legfelsőbb Bíróság elnökének járó rezidenciába, hanem Budapest peremkerületében lévő saját tulajdonú családi házban lakom. Nem a kiváltságokra tartok igényt, hanem vállalom a kötelezettséget, ami ezzel jár.
– Ön, mint a Legfelsőbb Bíróság elnöke még egy kezdő bírónak sem adhat utasítást, ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség elnöke beleszólhat az ügyészek munkájába. Kérem, világosítsa meg olvasóink részére ezt a kérdést!

– Alapvető különbség van a bíróság és az ügyészség között. A bíróság egy önálló hatalmi ág. Az ügyészség hatalmi szerv, de a világ legtöbb országában az igazságügyminiszter felügyeli az ügyészség munkáját. A különbség az, hogy míg a bírák minden esetben önállóan döntenek, ez azt jelenti, hogy a bírói függetlenséget senki ebben az országban nem sértheti meg. Az ügyészség esetében pedig utasítási joga van a felettes ügyésznek. Röviden: a megyei főügyészek és a legfőbb ügyész utasítási joggal rendelkezik. A bírói függetlenség rendkívül fontos. A világ minden demokratikus országában így van, mert a bíró csak a jogszabályoknak, valamint saját lelkiismeretének van alárendelve. Ezt nagyon sokan nem tudják. Sokan úgy vélik, hogy a főbíró minden döntésbe beleszólhat, illetve beleszól. A valóság az, hogy nem szabad, ez hivatali bűncselekmény lenne. Az ítélkezés területén az a szép, hogy minden bíró a saját területén önállóan dönt, senki nem utasíthatja.

– Hazánkban ülnöki rendszer működik. Egyre kevesebb esetben vesznek részt a bíráskodásban. Erről Önnek mi a véleménye?

– Az a véleményem, hogy ezt a kérdést is érdemes lenne áttekinteni és figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat. Világszerte a nép részvételét biztosítják az ítélkezésben, ennek történelmi előzményei is vannak. Kezdetben a bíráskodás királyi felségjog volt. Később a felvilágosodáshoz tartozik a nép részvétele ebben. Egyes országokban van az esküdt, máshol az ülnök rendszer. Az Egyesült Államokban a fontosabb ügyekben a döntést az esküdtek hozzák meg. Akiket nagyon gondosan választanak ki. Nagyon érdekes dolog, napjainkban is vitatéma, hogy lehet-e bíróságokat befolyásolni sajtónyilatkozatokkal. Az USA-ban, ha kiderül valamelyik esküdtről, hogy olvasott arról az ügyről, amelyben ítélkezik, visszahívják. Magyarországon ülnöki rendszer működik. Hosszú éveken keresztül tárgyaltam olyan ügyeket, amelyekben az ülnökök is részt vettek. Személyes tapasztalatom és meggyőződésem, hogy vannak olyan területek, ahol az ülnökökre nagy szükség van. Példának elmondhatom, hogy egyes országokban szakértőket alkalmaznak például közlekedési ügyekben gyakorlott gépkocsivezetőket, pedagógusokat fiatalkorú elkövetőknél.

-Elnök Úr! A De Jure című lapban olvastam, hogy az Ön egyik munkatársa úgy nyilatkozik, hogy a bírósági ügyekről csak jogászok tájékoztassák a közvéleményt. Mi az Ön álláspontja?

– Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a bíróság kezében óriási hatalom van, önálló hatalmi ágról van szó. Ebből következik, hogy nem helyes a folyamatban lévő ügyeknél, ha kormányzati tényező vagy parlamenti képviselők állást foglalnak. A bíróságok legfőbb ellenőrzési módja a nyilvánosság. Ez azt jelenti, bárki elmondhatja a véleményét, kritizálhatja, egyet nem lehet: a bírói kart megbélyegezni. Az egy borzasztó nehéz kérdés, ki írhat a bírósági ügyekről. Az elmúlt hetekben sok cikket olvastam szociológusoktól, orvosoktól. Nekem az az álláspontom, hogy nem kell szakértőnek lenni. A társadalomban van egy tehetetlenségi érzés a bíróságokkal szemben. Nagyon fontos, hogy a bíróságok próbálják a jogot megismertetni a közönséggel. Ha én olyat olvasok egy ítélettel kapcsolatban – amit nem én hoztam -, hogy miért nem kérek bocsánatot, vagy miért nem utasítom az illetékes bírót, akkor világos, hogy nincsenek tisztában a lehetőségekkel. Nem tudják, milyen mozgástere van a főbírónak. Ami az Ön kérdését illeti, az a véleményem, hogy az újságírók szakosodása hasznos, de nem zárható ki, hogy egy bölcsész vagy természettudományi végzettségű újságíró is dolgozzon ezen a területen. Legfontosabb a nyitottság, hogy próbálják megérteni, nekik nem jogi munkát kell letenni az asztalra. Az hasznos, ha valakinek jogi végzettsége van, de ezt nem kívánhatjuk meg. Azt elvárjuk a bírósági tudósítóktól, hogy próbálják megérteni a bíróság döntését, mert ha csak önmagában azt írják, hogy nekik nem tetszik, akkor a vesztes az olvasó. Egy fontos szabály van Európában: a bíróságokat lehet bírálni, de a hangulatkeltés nem megengedett, hiszen az atrocitásokhoz vezethet. Az elmúlt években is előfordult, hogy egy-egy ügyben bírálat érte a döntéshozó bírót és rendőri védelmet kellett neki biztosítani. Az újságírónak higgadtan kell érvelni, rámutatni az ítélet hibáira, de a másik félnek is megengedni, hogy kifejtse ellenérveit (ez a másik fél a szóvivő), és kölcsönösen figyelni egymás álláspontjára. A bírót, aki ítélkezik, hagyni kell, hogy a jogszabályok és saját lelkiismerete alapján hozza meg ítéletét.

Megosztás

Tweet