Interjú Elizabeth Blackburn orvosi Nobel díjassal

A világhírű tudóssal Budapesten a KOGART művészeti központban tartott előadása után beszélgettünk 2011 októberében.

Professzor asszony, mi kutatásának fő területe?

Szarvas István és Elizabeth Blackburn

A sejtbiológia és annak vizsgálata, hogy génjeink hogyan befolyásolják a biológiai öregedés folyamatait.

Hogyan foglalná össze kutatása eredményeit?

Sikerült kimutatnunk az összefüggést a kromoszóma végét védő telomérek rövidülése és a betegségek kialakulása között. Amennyiben megértjük a kiváltó okokat, könnyebb beavatkozni a betegség korai szakaszában és hatékonyabb a kezelés.

Mennyire nehéz az együttműködés a különböző területek – onkológia,  fiziológia és pszichológia – között?

Nagyon izgalmas a különböző típusú képzettségeket összehozni. A kutatás minősége attól függ hogy mennyire tudnak együtt dolgozni az onkológusok, fiziológusok, a pszichológusok, és így tovább.  Úgy gondolom, ha összejön sok jó kutató, az nagyon termelékeny lehet. Azt hiszem, a legfontosabb a jó minőséghez, hogy hajlandó legyen valaki, és alkalmas arra, hogy együttműködjön. Én nagyon sokat tanultam egyébként a klinikai kollégáimtól is. Őket meglepte az én tudatlanságom a klinikai dolgok vonatkozásában, engem pedig meglepett az ő tudatlanságuk a kutatás területén. Arra kényszerültünk, hogy szemtől szemben tárgyaljunk, és ez a legtermelékenyebb módszer a tudomásom szerint. Persze ez jelenthette a telefonbeszélgetéseket is.

– Véleménye szerint egy tudományág már kevés a Nobel-díjhoz, így több tudományágnak kell összefogni?

– Nem szükségszerűen. A Nobel-díjat nem a klinikai gyakorlatért adják, hanem alapkutatásért. De biztos, hogy befolyásolja a kettő egymást. A díj odaítélésénél nem az emberi betegségek terén végzett kutatás, hanem az alapkutatás játszotta a főszerepet. Tehát ennek járt a díj tulajdonképpen.

– Az Ön szülei orvosként dolgoztak. Ez családi hagyománynak tekinthető?

– A szüleim gyakorló családorvosok voltak, mindenképpen van egy ugrás a tudomány felé. Én tudósként dolgozom, van egy erős változás azzal, hogy a tudomány területére betévedtem

– A Melbournei Egyetem, ahol előadásokat hallgatott, mit jelentett az egész életpályájához viszonyítva?

– Nagyon jó oktatást kaptam. Megtanultam, hogyan gondolkozzam a biokémiáról. Nagyon magas gondolkodási szintre tanított meg, és nagyon értékes volt. Itt kezdtem a kutatást, a PhD fokozatot Angliában, Cambridge-ben szereztem meg. Azt mondhatnám, a gondolkodásmódnak a lényegét Ausztráliában kaptam meg, és ezt fejlesztettem tovább Cambridge-ben.

– Utolsó kérdésem lenne, mint Nobel-díjas orvos, mi az a téma, amit a legfontosabbnak tart az orvostudományban jelenleg, amit meg kellene oldani?

– Az  emberi élettartam maximálissá tétele. Ez nem különleges álmodozás, ezt el lehet érni.

– Ha ön lenne az orvosi Nobel-díjat odaítélő bizottság egyik tagja, akkor ezért adna Nobel-díjat?

– Talán, talán.

– Köszönöm.

Elizabeth Blackburn egy egysejtű csillós szervezet, a Tetrahymena kromoszómáinak tanulmányozásakor fölfedezett egy sokszor ismétlődő DNS-szekvenciát (CCCCAA) a kromoszómák végén. Ennek a szakasznak a szerepe nem volt világos. Ezzel egy időben Jack Szostak figyelt meg egy lineáris (egyenes) DNS-molekulát, úgynevezett minikromoszómát, amely gyorsan degradálódott, amikor élesztősejtekbe juttatta. Blackburn 1980-ban publikálta eredményeit egy konferencián. Szostaknak fölkeltette az érdeklődését, és „rászerelte” ezt a CCCCAA „sapkát” a minikromoszómák végére. A sapka megvédte az élesztősejtbe visszajuttatott kromoszómákat a lebomlástól. Ezt a sapkát nevezték el később telomerának. A telomerák kialakulásának problémáját a sejtben a Blackburn laboratóriumában dolgozó Carol Greider oldotta meg. Fölfedezett egy addig ismeretlen, proteinből és RNS-ből álló enzimet – a telomerázt – , amelyről kiderült, hogy ez szintetizálja a kromoszómákat fedő sapkákat.

Elizabeth H. Blackburn amerikai és ausztrál állampolgár. 1948-ban Ausztráliában, Hobartben született. A Melbourne-i Egyetemen végzett tanulmányait követően 1975-ben doktorált az angliai Darwin College University Cambridge Egyetemen, majd az amerikai Yale-en folytatta kutatásait. A Kaliforniai Egyetem Berkeley-i, majd 1990-től a University of California, San Francisco Egyetem (UCSF)  biológia és fiziológia professzora. Az Amerikai Rákszövetség elnöke. Korábban 1988-ban az Amerikai Sejtbizottság elnöke volt. Az Amerikai Akadémiai tagsága mellett számos nagy nemzetközi szervezet elnökségi tagja. Tagja volt Obama elnök bioetikai bizottságának. A TIME magazin 2007-ben a világ 100 legbefolyásosabb személye közé sorolta.

2009-ben kapta az orvostudományi-fiziológia Nobel díját megosztva Carol W. Greiderrel és Jack W. Szostakkal 2011 október 24-én. Az MTA dísztermében előadást tartott a Quintess Tudásközpont megnyitóján. Férje John W. Sedal, a biokémia és biofizika professzora.

Megosztás

Tweet

Moritz László: A kolozsvári Báthory István középiskola egész életemre pozitív befolyással volt

Moritz László több alkalommal beszélgetett velem könyvbemutatóimon. Arra az elhatározásra jutottam, hogy én csinálok interjút vele. A beszélgetés 2021. november 9-én a Magyar Tudományos Akadémia kávézójában zajlott.

Moritz László (b) és a szerző

Szarvas István: Kolozsváron miért választottad a Báthory István Erdélyi Fejedelem és Lengyel Király által alapította gimnáziumot?

Moritz László: Az elemi I- IV osztályát a kolozsvári Brassai Sámuel gimnáziumban végeztem. Bejutottam az V. Osztályba, de 44-en voltunk ami meghaladta a törvény által engedélyezett maximumot. A kommunista román tanfelügyelőség nem engedélyezte még egy magyar osztály indítását, hanem 10 tanulót, utcák szerint a külvárosi iskolákba szórt szét. Szerencsémre az akkor 3-as (ma Báthory István, mint alapító) pedagógiai középiskola zenei osztályában kaptam egy helyet, ami egész életemre befolyással volt.

Melyek voltak a kedvenc tantárgyaid? Itt már versenyszerűen tornásztál?

Kedvenc tantárgyaim voltak a magyar irodalom, történelem-földrajz, testnevelés. VII. osztálytól már versenyszerűleg szertornáztam. Miután 1959 augusztusában bronzérmet nyertünk Bukarestben az országos ifjúsági tornászbajnokságon, azt hittem ez lesz a karrierem, de hamarosan csalódnom kellett. Egészségi okok miatt a szertornázást abban kellett hagynom, pedig I. kategóriában tornáztam. Amatőr színészként sikereim voltak a „Légy jó mindhalálig” Böszörményi, a „Pál utcai fiúk” Wendauer és más szerepekkel.

Miért választottad az Agrármérnöki Egyetemet?

Mivel az akkori években a magyar szakot végzett egyetemisták 90%-át Moldovába, az orosz határ közelébe, Havasalföld Duna menti falvaiba, vagy a Duna-deltába helyezték rajz, torna, vagy éppenséggel énektanárnak. Nehéz szívvel, de lemondtam a magyar tanári pályáról és beugrottam az Agrármérnöki Egyetemre (Főiskola), ahol egy évet elvégeztem (vizsgákkal), majd katonai szolgálat után felvételiztem a Közgazdasági Egyetemre (látogatás nélküli), de ez sem volt az igazi, így akkor a Kereskedelmi Technikai Intézetben végeztem. Svédországi minősítése Handelshögskolan, ami Kereskedelmi Főiskolának felel meg, a svéd egyetemi kategóriákban.

A Kereskedelmi Technikai Intézet elvégzése után hogyan kerültél kapcsolatba az egyházzal, a színházakkal?

Az egyházzal születésem, azaz megkeresztelésem óta vagyok kapcsolatban, az operával pedig 4 éves koromtól, amikor szüleim először vittek operába. Bizet Carmenjét néztük meg, azóta mondhatni hetente jártunk vagy színházba, vagy operába. Ez így ment az erdélyi 42 éves ottlétem alatt.

Milyen cégnél dolgoztál megbecsültek munkahelyeden?

A munkahelyemen gyorsan emelkedtem a „szamárlétrán”, először mint egyszerű szakreferens, majd irodafőnök, és 18 évig, Romániából való végleges távozásomig, kereskedelmi osztályvezetőként dolgoztam Kolozsvár egyik nagyon népszerű ipari egységében.

Miért kényszerültél emigrálni? Megbántad az akkori rendszerellenes kijelentésed?

Semmit nem bántam meg rendszerellenes kijelentéseimből. A Securitate azzal vádolt engem és két osztálytársamat, hogy át akartuk játszani Erdélyt Magyarországnak. Abszurd volt, de a kihallgatószobák hideg sötétségében véglegesen eldöntöttem magamban, ha kikerülök innen, akkor végleg elhagyom Romániát, bármi áron.

Miért pont Svédországba mentél?

Svédország volt abban az időben a legbefogadóbb ország Európában. Osztálytársaim közül akkor már öten európai országokban, illetve az Egyesült Államokban és Ausztráliában éltek, de Svédország csak közelebb volt szülőföldemhez.

Könnyen beilleszkedtél új hazádban?

Könnyen barátkozó, és játékszabályokat betartó típus lévén, a svéd nyelv elsajátításával mind jobban „betaláltam” magam a svéd társadalomba. Nem ismerve még a svéd nyelvet, csak kétkezi munkára voltam vonzó, amitől nem riadtam vissza, és két nap után már dolgoztam a Svéd Lovagok Palotájában és a Posti Panki finn bankban.

Miként kerültél kapcsolatba az irodalommal és Tar Károllyal, hogy lettél állásod mellett lapkiadó?

1995-ben Tar Károly író-szerkesztő felkérésére részt vettem az Ághegy skandináviai magyar nyelvű irodalmi és kulturális lapfolyam megszervezésében, elindításában és népszerűsítésében, mint ügyvezető igazgató, majd megalapítottuk az Ághegy Baráti Társaságát, aminek 18 évig voltam az alelnöke. 58 magyar nyelvű könyvet és egy 13 kötetből, 7800 oldalban álló antológiát adtunk ki.

Párhuzamosan Veress Zoltán íróval elindítottuk az Erdélyi Könyv Egyletet, célunk volt valamelyik határon túli fiatal író, költő műveinek könyv formájában való megjelenítése. Húsz év alatt 20 író-költő művét jelentettük meg.

Mikor ismerted meg Makkay Lilla nagykövet asszonyt, akitől később magas kormánykitüntetésed átvetted?

Számos könyvbemutatót, ünnepi összejövetelt , kulturális eseményt rendeztünk Magyarország Stockholmi Nagykövetségén, a magyar nagykövetek hathatós támogatásával, a rendszerváltás után. A jól működő, közös munka hozott össze Makkay Lilla nagykövetasszonnyal.

Hogyan kerültél kapcsolatba Karinthy Márton íróval?

Karinthy Mártont könyvének (Ördöggörcs) bemutatására hívtuk meg Stockholmba a nagykövetséggel egyetemben. Akkor fogalmazódott meg bennünk, Veres Zolival a gondolat, hogy ki kellene alakítani egy magyar zarándokhelyet Stockholmban, Karinthy Frigyes emlékére. Két évi szakadatlan munka után 2009-ben megvalósult a kétnyelvű emléktábla annak a kórháznak a falán, ahol nagy írónkat, Karinthy Frigyest 1936-ban Herbert Olevekronna megműtötte.

Mikor lettél a Magyar Kultúra Lovagrendje lovagja?

2014-ben lettem a Magyar Kultúra Lovagrendje lovagja.

Ha jól tudom, itt az elnökség tagja vagy?

A Magyar Kultúra Lovagrendjében az Adományozó Testületének vagyok tagja.

Miként kerültél kapcsolatba a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasággal?

A MNYKNT elnöke, Pomogáts Béla professzor meghívására és támogatásával lettem tagja a társaságnak az ezredfordulón. 2005-től választmányi tag,majd 2014-től alelnöke voltam a társaságnak. Mint alelnök, az elszakított területen és a szórványban tevékenykedő irodalmárokkal és társaságokkal ápoltam, építettem a kapcsolatot.

Makkay Lilla nagykövet kitünteti Moritz Lászlót

Miért nevezetes nap számodra 2013. október 13.?

2013 október 13-án, a magyar nyelv és kultúra külhoni terjesztése, népszerűsítése és megőrzése érdekében kifejtett tevékenységemért Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke kitüntetett a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, amit Stockholmban a nagykövetségen ünnepélyes keretek között Makkay Lilla nagykövet asszony adott át.

Mikor döntötted el, hogy Magyarországra költözöl?

Hetvenedik évem betöltésekor nyugdíjba mentem, és alkalmasnak találtam az időt, hogy a családjaink közelében töltsem hátralevő időmet, magyar nyelvkörnyezetben, Magyarországon.

Hasonlítsd össze kolozsvári, stockholmi és budapesti élményeidet! Mik a jók és mik a rosszak?

A kérdés nem egyszerű választ igényel, de a rossz emlékem, ami ma is bennem él, az hogy szemem előtt alakult át az erdélyi magyarság fővárosa, Kolozsvár román várossá. Ma jó ha a lakosságának 10-11 %-a vallja magát magyarnak, de ebben én is, és valamennyien, akik elhagyni kényszerültünk szülőföldünket, hibásak vagyunk. Igaz, a „nagyok” által hajtott történelem kerekét visszafordítani akkor sem tudtuk volna.

Örömmel gondolok arra a tényre, hogy valamennyi osztálytársam, közeli magyar barátaim, mind megtartották és erősítették magyar identitástudatukat, azok közül, akik elhagyni kényszerültek szülőföldjüket, valamennyien fényesen megállták helyüket befogadó országaikban. Az otthonról hozott „útravaló” a magyar kultúra, minden nehézségen átsegített valamennyiünket.

Van olyan, amit nem kérdeztem, de szívesen megosztanál olvasóinkkal?

Óriási megtiszteltetés ért 2014-ben, amikor a Magyarország Barátai Alapítvány, melynek elnöke Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, tagjai közé választott. Az alapító tagok közt van Dr. Vizi E. Szilveszter, Dr. Oláh György Nobel-díjas vegyész, Marton Éva világhírű operaénekes, báró Gelsey Vilmos bankár, Dr. sir Radda György professzor és mások, akik a legmagasabb szinten munkálkodnak Magyarország pozitív nemzetközi megítélésében.

Megosztás

Tweet

Gorbacsov: Ember és hatalom

Gorbacsov nem egészen tíz év alatt lett a hetvenes években megyei első titkárból a politikai bizottság tagja, öt év múlva (1985) az SZKP vezetője, újabb öt év múlva (1990) Nobel-békedíjas. És egy esztendő múltán már semmi hatalom sincs a kezében.

Dalos György, a Németországban élő író, a magyarországi Napvilág kiadó által kiadott könyve olyan ember drámáját tárja elénk aki 1987-ben a népszerűségi listákon Lenin és Nagy Péter mögött a harmadik. 1991. augusztus 19-én az általa hivatalba emelt belügyminiszter, védelmi miniszter, KGB-főnök, miniszterelnök egy otromba puccsal kísérletet tesz eltávolítására. Gorbacsov a peresztrojkával, a glasznoszttyal és az új gondolkodással hozzájárult a szuperhatalmak közötti feszültség enyhítéséhez, a középtávú rakéták kivonásához Európából. Közvetve a keleti tömb diktatúrájának megszűnéséhez. A könyv nemcsak Gorbacsovot mutatja be, hanem közvetlen munkatársainak cselekedeteit és felesége ellentmondásos jelemét is górcső alá veszi. Betekintést kapunk arról, hogy míg külföldön egyre inkább ikonná vált, hazájában fokozatosan veszített tekintélyéből. Ő természetesen nem akarta a Szovjetunió ilyen formájú széthullását, de Jelcin és a FÁK vezetői mást akartak, és ők győztek.

Az Epilógus fejezetből megtudjuk, hogy 1992-ben azzal a céllal hozta létre a Gorbacsov Alapítványt, hogy társadalomtudományi és politikai kutatásokat végezzen a peresztrojka tárgyköréban. „Végül is nem államférfi immár, hanem egy orosz nyugdíjas, aki azóta, hogy szeretett felesége 1999-ben elhunyt egy németországi rákklinikán, egyedül él. Örömet keres és talál unokáiban Kszenyijában és Anasztáziában, valamint dédunokájában, Alexanderben.

A Szovjet Kommunista Párt (SZKP) utolsó főtitkára 2007-ben a Világpolitikai Fórum elnökeként tartott előadást az Európai álom – Ígéretek és valóság címmel rendezett nemzetközi szemináriumon, a Magyar Tudományos Akadémián. A szünetben sajtótájékoztatót tartott, ahol módom volt kérdezni tőle.

Mihail Szergejevics! Milyennek látja Európa helyzetét?

Nézze, tévednek azok, akik alulértékelik a kontinenst! Amikor globális lehetőségeiről beszélek, akkor nem az EU-ra gondolok. Európa Vlagyivosztokig, esetleg az Urálig tart. Továbbá Ukrajna és Fehéroroszország is épül, és keleten is demokratikus folyamatok mennek végbe.

Mi a véleménye Putyin elnökről?

Bízni kell Oroszországban és Putyin elnökben! Egyre tapasztaltabb és bölcsebb elnök lesz.

Elnök Úr! Olvastam, hogy új párt alapításán gondolkodik. Mikorra gondolja létrehozni?

Valóban. Nem kell elsietnem, nem vagyok olyan öreg. Ha úgy látom, hogy eljön az ideje, akkor fogok – felelte mosolyogva.

Megosztás

Tweet

Ma kezdődik Budapesten az 5. Európai Életmód Orvosi Konferencia

 https://hungchester.blog.hu/2023/11/11/ma_kezdodik_budapesten_az_5_europai_eletmod_orvosi_konferenciaA világ minden tájáról érkeznek szakemberek és kutatók az az 5. European Lifestyle Medicine Congress-re, hogy megvitassák és bemutassák az egészséges életmód és a prevenció legújabb fejleményeit.

Az eseményt 2023. november 10-12 között – mától vasárnapig –, a budapesti Semmelweis Egyetemen rendezik meg, kiváló lehetőséget kínálva a szakmai közösségnek hálózatépítésre, és részvételre az életmódorvoslás jövőjét meghatározó innovációkban – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

Az életmóddal összefüggő betegségekre a hosszú idő alatti kialakulás, és a lassú lefolyás a jellemző. Ezen betegségek 4 fő csoportja: a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a krónikus légzőszervi megbetegedések és a cukorbetegség.

Az életmódorvoslás (lifestyle medicine) legfontosabb céljai az életmód szokások befolyásolása révén az elsődleges prevenció, valamint az életmóddal összefüggő betegségek közös kóroki és kórélettani eltéréseinek kezelése. Maga az életmód orvoslás interdiszciplináris tudomány, ami átöleli az orvostudományt, a pszichoszociológiát, a népegészségtant és a biológiát.

Az életmódorvoslás egyben egy tudományos megközelítés a krónikus betegségek megelőzésére és kezelésére, ami nyolc alappillérre támaszkodik: helyes táplálkozás, testmozgás, stresszkezelés, alvás, társas kapcsolatok, drogok és alkohol elkerülése, dohányzás abbahagyása, valamint környezeti tényezők figyelembevétele.

Mindez a bizonyítékokon alapuló orvoslás keretein belül működik, és az egyéni életmódbeli változásokat ösztönzi az egészségesebb élet és a krónikus betegségek megelőzése érdekében. Cél, hogy az emberek számára megfelelő eszközöket és információt biztosítson a saját egészségük javításához, és hozzájáruljon a betegségek terjedésének csökkentéséhez.

Az European Lifestyle Medicine Organization ELMO egy svájci székhelyű tudományos és orvositársaság, ami a krónikus betegségek és az helytelen életmódból eredő betegségek kutatására, megelőzésére és kezelésére szakosodott. Az ELMO több mint 500 tagot számlál 50 országból világszerte, és az evidencia alapú orvoslás népszerűsítését tűzte ki célul.

A szervezet számos nemzetközi együttműködésben részt vesz, és országos képviselők segítik az életmódorvoslás ügyét 21 európai országban. Az ELMO elkötelezett az életkilátás és az életminőség javítása, valamint a krónikus betegségek terjedésének csökkentése mellett Európában.

2023-ra már Magyarországon is számos elhivatott szakember és szervezet tevékenykedik az életmódorvoslás területén. A Magyar Életmód Orvostani Társaság e szakembereket fogja össze. Az életmód orvoslásban érintett minden szakember tagja lehet a ÉMOT-nak, köztünk általános orvosok, gyógytornászok, dietetikusok, védőnők, ápolók, edzők, természetgyógyászok.

Az ÉMOT fontos szerepet kíván betölteni az életmódorvoslás iránti hazai érdeklődés ösztönzésében, ezért is csábította Budapestre ezt az európai orvoskongresszust. Az 5. Európai Életmód Orvosi Konferenciának a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje ad otthont, és az esemény számos izgalmas programmal és előadással várja a résztvevőket. A konferencia során kiemelt szerepet kap az evidencia alapú orvoslás, a krónikus betegségek megelőzése és kezelése, valamint az egészséges életmód előmozdítása.

A programban szerepelnek tudományos prezentációk, műhelymunkák és a legújabb kutatási eredmények bemutatása mellett lehetőség nyílik a tapasztalatok és gyakorlatok megosztására, valamint a nemzetközi életmódorvos közösséggel történő kapcsolatteremtésre. A szervezők reményei szerint a konferencia segít az életmódorvoslás terjedésében és az egészséges életmód népszerűsítésében, és inspirációt nyújt a résztvevőknek az interdiszciplináris egészségügyi gyakorlatok terén. Az eseményre várják az életmódorvoslattal foglalkozó szakembereket és érdeklődőket egyaránt várják.

A European Lifestyle Medicine Organization

Az ELMO egy svájci székhelyű tudományos és orvosi szervezet, amely a krónikus betegségek és életmódból eredő betegségek kutatására, megelőzésére és kezelésére specializálódott. Az ELMO tagokat számlál 50 országból és törekszik az evidencia alapú orvoslás népszerűsítésére, valamint a krónikus betegségek terhének csökkentésére Európában. Az életmódorvoslás olyan orvosi terület, amely az optimális egészség fenntartását és a krónikus betegségek megelőzését, kezelését és visszafordítását célozza meg minden életszakaszban. Az ELMO támogatja az életmódorvoslás terjedését és az életmódorvoslás kutatásait a klinikai alkalmazás terén. Hivatalos tagja az egészségjavító fizikai aktivitás előmozdításának európai hálózatának (HEPA Europe Network), amely együttműködik a WHO Regionális Irodájával.

A Magyar Életmód Orvostani Társaság

Az ÉMOT Magyarországon tevékenykedő életmódorvoslattal foglalkozó szakmai szervezet. Célja az életmódorvoslás népszerűsítése, az egészségügyi szakemberek oktatása és a kutatás támogatása a megelőzés és az egészséges életmód terén. Az ÉMOT aktívan részt vesz a hazai és nemzetközi életmódorvoslattal foglalkozó közösségekben, és hozzájárul az egészségesebb életmód elterjesztéséhez Magyarországon.

(Forrás: Zetapress)

Megosztás

Tweet

https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=78140

A Magyar Tudományos Akadémián zsúfolásig megtelt dísztermében a Nobel-díjas csillagász, Adam Riess tartott nagysikerű előadást 2023 április 19-én. Előadásában elmondta, hogy kutatócsoportja hogyan fedezte fel az univerzum tágulásának gyorsulását, és hogy a sötét energia természetének megértése miért jelenti az asztrofizika és kozmológia egyik legnagyobb megoldatlan rejtélyét. A Nobel-díjas csillagász előadásában arra is kitért, hogy a legfrissebb kutatások szerint az univerzum továbbra is ellenáll minden arra irányuló vizsgálatunknak, hogy minél pontosabban megértsük a működését.

Az előadás után három médium lehetőséget kapott, hogy interjút készíthessen vele, köztük lapunk is.

Adam Riess (j) és a szerző (b)

Professzor Riees! Hogyan befolyásolta az életét a Nobel-díj odaítélése, hogyan változott meg a karrierje?

Azt mondanám, hogy ugyanúgy folytatom a kutatásaimat, mint korábban, csak sok meghívást kapok érdekes eseményekre, amelyeket meg kell, hogy mondjam, nagyon élvezek. De lényegében a szakmai karrierem a régi mederben folyik.

Milyen új eredmények vannak a tanulmányában, amelyet a világegyetem tágulásáról írt, és amiért megkapta a Nobel-díjat?

Nos, ez a „Hubble-féle feszültség” kérdése érdekelt engem. Az, lényeg, hogy az univerzum nem ugyanazzal a sebességgel tágul, mint amit jósoltak/kiszámoltak nem sokkal az Ősrobbanás utánra. És ez egy nagy rejtély.

Milyen tanulságokat vonhatunk le az univerzum tágulásának felfedezéséből az asztrofizika mellett?

Azt mondanám, hogy a kísérlet mindig jobb, mint az elmélet, hogy mindig tovább kell keresnünk, és ezt csináltuk, és folytatnunk kell.

Kikkel működik együtt, például tudósokkal és kutatócsoportokkal, elméletének és kutatási terveinek fejlesztése érdekében?

Igen, mint ahogyan most itt vagyok ezen a találkozón, együttműködöm a tudosokkal a világ minden tájáról. Az itt élők nagyon okosak, különböző nézőpontjuk van, érdekes adatokat figyelnek meg, és így ez egy nagyszerű tudásmegosztás.

Milyen hatással lehet az Ön kutatási területe a jövőbeli technológiai fejlesztésekre és a világűrre?

A magyarázat a következő. A technológia általában sokkal később követi az ilyen munkákat. Ez igazából alapkutatás. Amikor pédául Einstein kifejlesztette az általános relativitáselméletet, nem tudta, hogy a GPS-rendszerben és a telefonunkban fogjuk majd ezt az elvet helymeghatározásra használni. Ezek a fejlesztések sokkal-sokkal később jelentkeznek csak a gyakorlatban.

Mit gondol, hogyan tudja az egész társadalom hasznosítani a tudományos eredményeket?

Nos, úgy értem, közzétesszük őket, és mindenki láthatja ezeket. Igen. Tehát igazából nyíltnak kell lenni. Mindenkinek látnia kell. Semmi sem titkos, semmi sincs elrejtve. Ez az egész társadalomnak szól.

Mit gondol az űrkutatás jövőjéről, és milyen lehetőségeket lát a Magyarországgal és a kutatókkal való együttműködésre itthon és világszerte.

Azt hiszem, a világűr sok ember számára érdekes, és igen sokan dolgozunk rajta együtt. A világűr senkinek sem a tulajdona, ezért úgy gondolom, hogy ez egy természetes terület az együttműködésre.

*

Adam Riess 1992-ben végzett a Massachusetts Institute of Technologyn és 1996-ban a Harvard Egyetemen szerezte doktori fokozatát. Riess előbb a Kaliforniai Egyetem munkatársa volt Berkeley-ben, majd 1999-ben a Space Telescope Science Institute munkatársa lett. 2005-től a Johns Hopkins Egyetem professzora.

1998-ban Brian P. Schmidt amerikai-ausztrál csillagásszal közösen vezette a High-z Supernova Search Team kutatási projektet, amelynek során Ia típusú szupernóvákat figyeltek meg. A szupernóvák fényessége és vöröseltolódása alapján azt találták, hogy a szupernóvák „messzebb vannak”, mint ahol az érvényes kozmológiai modellek alapján lenniük kellene és ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az univerzum gyorsulva tágul. A kutatócsoport 1998-ban tette közzé eredményeit. A felfedezést az év tudományos áttörésének választotta a Science Magazine, illetve elismerésként Schmidt, Reiss és Perlmutter 2006-ban közösen megkapták a csillagászati Shaw-díjat, illetve 2011-ben a fizikai Nobel-díjat. Riess jelenleg a Higher-Z SN Search kutatási programot vezeti, amelyben a Hubble űrtávcső segítségével igyekeznek felfedezni a legtávolabbi látható szupernóvákat.

https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=75989

2023. január 30-án 17.00 órakor kezdődik barátunk és szerzőtársunk, Szarvas István születésnapi köszöntése és könyvbemutatója Budapesten a Fészek Művészklubban.

Szarvas Istvánnal beszélget új Kérdeztem – válaszoltak VII. és régi könyveiről Temesi László író, újságíró.

Köszöntőt mondanak:

Komlós Attila, a Hetedhéthatár Magazin főszerkesztője (videó)

Dr. Békássy Nándor Albert, az új könyv riportalanya (Svédország) online

Oláh Gábor, az új könyv riportalanya (Anglia) online

Fellépő művészek:

Jónás Gabriella színművész

Czeróczki Judit karnagy

Horváth Gábor Miklós újságíró, előadóművész

Miklenovics Aranka versmondó (Szerbia) online