Benedek András:Egész életen át tartó tanulásra kell berendezkednünk
A távmunka fogalma, a munkavégzés ezen új formája az információs társadalom kialakulásához köthető. Megvannak azonban a történelmi előzményei. Egy hírügynökségi tudósító vagy akár egy nagykövet különleges távmunkásnak tekinthető, de távmunkával dolgozhat például egy adatrögzítő, tervezőmérnök, könyvelő és még folytathatnánk a sort. A távmunka olyan, döntően szellemi tevékenység, amelyben az otthon vagy éppenséggel egy teleházban dolgozó munkavállaló önállóan oldja meg a feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából, akinek munkája eredményét távközlési csatornán továbbítja. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára 1998 január 6-án sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a távmunka hatékony szerepet játszhat a korszerű munkahelyek kialakításában, a strukturált munkanélküliség csökkentésében, a munkanélkülivé válás megelőzésében, a mozgáskorlátozottak, a hátrányos helyzetű térségek és a vidék támogatásában. Hazánkban megérett a helyzet a távmunka elterjedésére, mert fokozatosan teret nyert az informatikai kultúra, a távközlési infrastruktúra fejlett. A vállalatok és intézmények informatizálódtak és a piaci hatások miatt egyre inkább költségérzékenyek. 1997 decemberében megalakult a FUTURIS Magyar Modernizációs Rt., amely arra szerveződött, hogy szakértői, szervezői háttérmunkával szakmai és pénzügyi segítséget nyújtson az információs társadalom létrejöttéhez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez. Az Rt. a Munkaügyi Minisztériummal most januárban beindítja a távmunka projektet. A projekt elsődleges célja, hogy az állami forrásokat is bevonva ösztönözze a távmunka megismerését és elterjedését Magyarországon. A munkaerő-piaci alapból 100 millió forintot terveztek erre a célra 1998-ban, de a munkaügyi tárca reméli, hogy az érdeklődő cégek hozzájárulásával milliárdos nagyságrendű lesz a fejlesztés mértéke. 1998 végére a távmunkások és a távmunkaadók számának el kell érnie a "kritikus tömeget", innen kezdve a folyamat öngerjesztővé és önfenntartóvá, önfinanszírozóvá válik. A "kritikus tömeg" legalább 2000 távmunkást és 15-20 távmunkaadót jelent. A projektet menedzselő szervezetnek lehetősége lesz a távmunka önköltségének leszorítására is. A MATÁV Rt. vonaltarifa kedvezményt ajánlott fel, a Microsoft 50 százalékos kedvezménnyel adja szoftvereit. Természetesen nagyobb tételben beszerezve a szükséges hardver (számítógép, nyomtató, modem) is olcsóbb. A rendszergazda, mint átadó és franchise partnere, mint átvevő egy meghatározott időre szerződést köt a rendszergazda nevének, üzletviteli tapasztalatainak és támogatásának használatára, azaz kölcsönveszi egy "márkás" vállalkozás know-how-ját. A rendszer keretében kész csomagban megkapja mindazt, amire a munkavégzéshez szüksége lesz. Ez számára egy előfinanszírozott beruházás, amit a bevételeiből kell majd törlesztenie. Formailag az a megoldás kínálkozik, hogy a projekt szervezet marad a tulajdonos és havi bérleti díjat (mondjuk a nagyobb csomag esetén 5000 forintot) fizet, a végén pedig maradványértéken megkapja a tulajdont. A pályázó munkavállalók háromféle csomag közül választhatnak. Az első minden szükséges hardvert és szoftvert tartalmaz, a második csoportnak a már meglévő hardverét a szükséges mértékben felfejlesztik, a harmadiknak már van megfelelő hardvere, ezért csak a regisztrációt és a szükséges különleges szoftvert kapja. A helyettes államtitkár elmondta, hogy az USA-ban, ahol több mint tízmillió a távmunkás, háromszázra teszik az ilyen módon gyakorolt szakmák számát. Nagy-Britanniában például már négymillióra tehető az ily módon foglalkoztatottak száma. Minden nyolcadik brit cég foglalkoztat távmunkásokat. Benedek úr szerint a dunántúli székhelyű cég számára nem jelenthet különös nehézséget, hogy a rosszabb foglalkoztatási helyzetű Kelet-Magyarországon interaktív központot hozzon létre, és akiknek nincs otthon számítógépük, azok ezekben dolgozhatnak. Az Európai Unióba való bekerülésünkkor például egy magyar cég párizsi megrendelőnek végezhet munkát virtuális vállalatként Magyarországról. Befejezésképpen Benedek András az előnyökről és a hátrányokról beszélt. A munkaadók számára a döntő előnyt a távmunka alacsonyabb költségei jelentik. Kisebb a központ helyigénye, kevesebbet kell fordítani az ingatlan létesítésére és fenntartására. Egy munkahely kialakítása a harmadába, legfeljebb a felébe kerül a hagyományos megoldásnak. (500-700 ezer forint szemben az átlagos 1,5 millióval.) A központoktól távolabb általában bőséges és olcsóbb a munkaerő. A távmunkások teljesítménye is jobb, egyes felmérések szerint 30 százalékosnál is nagyobb a termelékenységi növekedés. A távmunka hátrányaként szokták emlegetni, hogy a munkavállaló egyedül van, kiszakítva a közösségből. Ezzel szemben tény, hogy a munkanélküliség bármilyen munkánál jobban rombolja az emberi kapcsolatokat, ennél a távmunka csak jobb lehet - húzta alá a helyettes államtitkár.
Lapunk több kérdést tett fel a helyettes államtitkárnak
Szarvas István: Melyik korosztályról beszél, és miért igényelnek ők külön megközelítést a digitális felzárkóztatásban?
Benedek András: Azokról, akik nem a „SULINET”-en nőttek fel. Számukra kifejezetten kemény, célzott oktatási programot alakítunk ki, mert más tapasztalati alapokkal indulnak, és intenzívebb támogatással lehet gyorsan pótolni a hiányzó digitális alapismereteket.
Szarvas István: Miért tartja fontosnak, hogy e korosztály még állásban ismerkedjen meg a számítógéppel?
Benedek András: Mert így előzhető meg a munkanélküliség. Amíg valaki állásban van, van gyakorlási terepe és motivációja, a munkaköri feladatokhoz tud kapcsolódni a tanulás, és nem krízishelyzetben kell alapoktól kezdeni a digitális átképzést.
Szarvas István: Mit mulasztottunk el az elmúlt évtizedben a távmunka és a távoktatás terén?
Benedek András: Magyarországon legalább tíz évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni a felkészülést a távmunkára és a távoktatásra. Ha ezt időben megtesszük, ma jóval kevesebb lenne a lemorzsolódás és rugalmasabban reagálnánk a munkaerő piaci változásokra.
Szarvas István: Milyen nemzetközi adatok támasztják alá az álláspontját, és mit üzennek ezek a magyar munkavállalóknak?
Benedek András: Egy brit felmérés szerint a távmunkások átlagéletkora 48 év, és mintegy 20 százalékuk leépítés miatt került ebbe a formába. Egy OECD-felmérés pedig azt jelzi, hogy a következő négy évtizedben egy munkavállaló átlag 6–7 alkalommal vált szakmát. Az üzenet egyértelmű: egész életen át tartó tanulásra és rugalmas átképzésre kell berendezkednünk.



