Delírium és polifarmácia

Idős betegek sürgősségi ellátása

Magyarország elöregedő társadalom, amelyben a 65 év felettiek aránya folyamatosan nő. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai szerint a 65 év feletti népesség száma nagyjából 2 millió fő, ami a teljes népesség 20%-át teszi ki, ez az arány a következő években várhatóan továbbra is növekedni fog. Az esendő idős betegek, akik gyakran sokrétű fizikai, szociális és mentális társbetegségekkel élnek, komplex ellátást igényelnek, ami sürgősen megoldandó nemzeti és nemzetközi közegészségügyi problémát jelent (1).

Polifarmácia

A kor előrehaladtával a krónikus betegségek előfordulása egyre gyakoribb, ezzel párhuzamosan a kezelt páciensnél alkalmazott gyógyszerek száma is nő. A többfajta gyógyszer egyidejű szedését polifarmáciának nevezzük. Megoszlanak a vélemények arról, hogy hány gyógyszer együttes szedése számít polifarmáciának, azonban az Egészségügyi Innovációs Szemle szerint a legtöbb tanulmányban öt vagy több gyógyszer egyidejű alkalmazását tekintik annak.

A gyógyszerek halmozódása és az időseknél gyakrabban előforduló gyógyszer-gyógyszer és gyógyszer-betegség interakciók magyarázatot adnak arra, hogy miért emelkedik a kedvezőtlen kimenetelek száma polifarmácia következtében. Ez gyakran vezet nemkívánatos kimenetelhez, például megnöveli a kórházi felvételek számát és a mortalitást (2). 

A SHELTER (Services and Health for Elderly in Long TERm care) vizsgálat alapján a polifarmácia legfőbb hajtóerejét a tartós gyógyszerelést igénylő krónikus betegségek jelentik. További állapotok is szorosan kapcsolódhatnak hozzá, például fájdalom, nehézlégzés és gasztrointesztinális tünetek megjelenése, NSAID-használat következtében kialakuló fekély, vérzés, vesekárosodás, amely további kezelést, kórházi megjelenést von maga után. Az idős betegek ellátása során a tünetek enyhítése kerül előtérbe, mindezek alapján a kezelés célja nem a túlélés, hanem az életminőség javítása (2). A gyógyszerfelírást a beteg becsült várható élettartamának figyelembevételével és a gyógyszeres kezelés előnyeinek eléréséhez szükséges idő mérlegelésével kell meghatároznunk, így a legidősebbeknél, akiknél a várható élettartam korlátozott, sok gyógyszer alkalmazása elkerülhető (2). A potenciálisan nem megfelelő gyógyszerek (PIM) mellőzése szintén fontos a polifarmácia minimalizálása érdekében; például az idős betegek körében a benzodiazepinek szedése gyakran összefügg a kognitív hanyatlással, eséses balesetekkel, csípőtörésekkel, így ezek használata kerülendő (2).

Rendelkezésünkre állnak a gyógyszerválasztásban segítő, döntést támogató score-rendszerek, mint a Medication Appropriateness Index és a STOPP-START kritériumok. További kognitív hanyatláshoz vezető és mortalitást növelő tényező a gyógyszerek antikolinerg hatása és a hatások kumulálódása, melyek ellenőrzésére ACB- (Anticholinergic Burden) kalkulátort használhatunk. Az ACB-pontszám jól korrelál a mortalitással, így segítségével lehetőségünk nyílik a nem kívánt hatású gyógyszerek cseréjére, leállítására, ami által csökkenthető a halálozás (3).

Amint az //1. táblázatban// látható, a leggyakrabban alkalmazott, antikolinerg hatású gyógyszer a furosemid és a nifedipin, mérsékelt hatással a karbamazepin rendelkezik, míg az amitriptilin a leggyakrabban alkalmazott, súlyos antikolinerg hatású gyógyszer. Egy 6912 fős vizsgálatban a 65 év feletti betegeknél nagyobb arányban fordult elő kognitív hanyatlás és demencia, melyek aránya az antikolinerg hatású gyógyszerek leállításával csökkenthető volt (3).

1. táblázat. Kórházi megjelenéshez vezető leggyakoribb gyógyszerek és magas antikolinerg hatású gyógyszerek

A *-gal jelölt gyógyszerek együttesen a nemkívánatos gyógyszerhatások 50-60%-át teszik ki.

Delírium

A sürgősségi osztályokat felkereső 65 év felettiek pontos száma változó és régiónként eltérő, de általánosságban elmondható, hogy az idős korosztály jelentős arányt képvisel, akár 25% is lehet. Ennek oka, hogy gyakrabban szorulnak ellátásra az akut és krónikus betegségek, a polifarmácia, a gyakoribb elesések, illetve a csökkent ellenálló képességük miatt. Az időseknél, főleg az ápolási otthonban élőknél fokozott a delírium kialakulásának kockázata, ami gyorsan bekövetkező (akár órák vagy napok alatt) kognitív változást okoz, figyelmetlenséggel, rendezetlen gondolkodással, tudatszintváltozással (szomnolencia, agitáció) és észlelési zavarokkal jár (4, 5).

A hiperaktív delírium könnyen felismerhető, de a kevert vagy hipoaktív formák, amelyek a sürgősségi osztályokon gyakrabban előfordulnak, az enyhe klinikai megjelenés miatt gyakran elkerülik az orvosok figyelmét, és más betegségre, például depresszióra vagy fáradtságra vezethetők vissza (5). A delírium jeleit fontos keresni a fizikális vizsgálat során, mivel a mortalitást akár háromszorosára is növelheti, és a sürgősségi ellátás során gyakran aluldiagnosztizált – akár az esetek 50%-ában nem ismerik fel (4). A fel nem ismert delíriumban szenvedő betegnél elmaradhatnak diagnosztikai vizsgálatok, így előfordulhat egy háttérben meghúzódó életveszélyes kórkép diagnosztizálásának elmulasztása, ráadásul olyan gyógyszereket is kaphat, amelyek súlyosbítják a delíriumot, például a korábban említett antikolinerg tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerek vagy a benzodiazepinek (4).

Legfontosabb, hogy gondoljunk rá, keressük a rizikófaktorokat, amelyeket a DELIRIUM (Dehydration, Eyes and ears, Limited mobility, Infection, Reduce pain, Impaired cognition, Up at night, Medication) betűszó foglal össze, illetve derítsük ki a kiváltó okokat, amelyekhez a PINCH ME (Pain, INfection, Constipation, Hydration, Medication, Enviromental) angol mozaikszó nyújt gyors segítséget. Leggyakoribb etiológiai tényezők a húgyúti fertőzés és tüdőgyulladás, kiszáradás, elektrolitzavarok, központi idegrendszeri károsodások és gyógyszerhatások (4). A delírium hátterében meghúzódó kórképek életveszélyesek is lehetnek, mint például a Wernicke-szindróma, hipoxia, hipoglikémia, hipertenzív enkefalopátia, hipertermia vagy hipotermia, intracerebrális vérzés, meningitisz, enkefalitisz, mérgezés és status epilepticus (5). Figyelembe véve, hogy a delírium súlyos hatással van az idős betegek jólléti állapotára, javasolt rutinszerű vizsgálata a sürgősségi osztályokon (5).

A beteg állapotától és a rendelkezésre álló időtől függően alkalmazható a CAM (Confusion Assessment Method), mely egy sürgősségi ellátók számára validált vizsgálat, kritikus állapotú beteg esetén ennek a rövidített változata a CAM-ICU is használható (5). A halálozás mellett a delírium a felgyorsult funkcionális és kognitív hanyatlással, elhúzódó kórházi kezeléssel, idősotthonban való elhelyezéssel és a kórházban kezelt betegek megnövekedett egészségügyi költségével is összefüggésbe hozható (4). Az idősebb felnőttek esetében a gondozók bevonása a hazabocsátás tervezésébe több mint 20%-kal csökkentette az ismételt kórházi megjelenéseket, ezáltal az egészségügyi költségek is csökkentek (6).

Fotó: MT

Összefoglalás

Az idős betegek sürgősségi ellátása olyan átfogó és holisztikus megközelítést igényel, amelyben minden részletre kiterjedő geriátriai értékelésre van szükség. Ezt a szemléletet a geriátria öt alapelve – a „5Ms of geriatrics” – foglalja össze, amelyek meghatározzák a gondozás fő irányvonalait. Az elme állapota (Mind) az első pillér, amely a kognitív funkciók védelmét célozza, ideértve a demencia, delírium és depresszió kezelését. A mobilitás (Mobility) a második pillér, amely az egyén fizikai állapotának megőrzését, valamint az esések megelőzését hangsúlyozza. A harmadik a gyógyszerelés (Medication), a szükségtelen gyógyszerek elhagyására és a polifarmácia minimalizálására összpontosít. A sokrétű szükségletek (Multi-complexity) figyelembevétele a negyedik alappillér, amely az idősebb betegek gyakran összetett igényeit igyekszik kielégíteni. Végül az ötödik pillér, amely a leginkább számít (Matters most), biztosítja, hogy az ellátási tervben tükröződjenek a személy egyéni céljai, életkilátásai és ápolási preferenciái (7, 8).

 Az idős betegek ellátása során nem tudunk pusztán egy protokoll mentén haladni, hiszen rengeteg egyéni tényezőt kell figyelembe vennünk. Éberen figyelnünk kell a delírium lehetőségére minden esetben, mivel ennek korai felismerése és kezelése jelentősen csökkentheti a mortalitást. Továbbá körültekintőnek kell lennünk a gyógyszerelés terén, odafigyelve a gyógyszer-interakciókra, a fokozott antikolinerg hatásokra. Végső soron pedig ellátásunk legfőbb célja az legyen, hogy a beteg jóllétét biztosítsuk.

IRODALOM

1. Preston L, Conroy SP, Ablard S, Buckley Woods H, Mason SM. Improving outcomes for older people in the emergency department: a review of reviews. Emerg Med J 2021 Dec 1;38(12):882–888. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33106287/.

2. Onder G, Liperoti R, Fialova D, Topinkova E, Tosato M, Danese P, et al. Polypharmacy in nursing home in Europe: results from the SHELTER study. J Gerontol A Biol Sci Med Sci 2012 Jun;67(6):698–704. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22219520/.

3. Fox C, Richardson K, Maidment ID, Savva GM, Matthews FE, Smithard D, et al. Anticholinergic medication use and cognitive impairment in the older population: the medical research council cognitive function and ageing study. J Am Geriatr Soc 2011 Aug;59(8):1477–1483. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21707557/.

4. Han JH, Shintani A, Eden S, Morandi A, Solberg LM, Schnelle J, et al. Delirium in the emergency department: an independent predictor of death within 6 months. Ann Emerg Med 2010;56(3). Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20363527/.

5. Han JH, Wilson A, Ely EW. Delirium in the older emergency department patient: a quiet epidemic. Emerg Med Clin North Am 2010;28(3):611–631. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20709246/.

6. Rodakowski J, Rocco PB, Ortiz M, Folb B, Schulz R, Morton SC, et al. Caregiver Integration During Discharge Planning for Older Adults to Reduce Resource Use: A Metaanalysis. J Am Geriatr Soc 2017 Aug 1;65(8):1748–1755. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28369687/.

7. Gardner M, Shepperd S, Godfrey M, Mäkelä P, Tsiachristas A, Singh-Mehta A, et al. Comprehensive Geriatric Assessment in hospital and hospital-at-home settings: a mixed-methods study. Health Services and Delivery Research 2019 Mar;7(10):1–206. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30844153/.

8. Tinetti M, Huang A, Molnar F. The Geriatrics 5M’s: A New Way of Communicating What We Do. J Am Geriatr Soc 2017 Sep 1;65(9):2115. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28586122/.

Skala Károlj: A tudomány pillanatnyilag nagyon nagy szerepet játszik a társadalomban

Skala Karolj professzor(J) és a szerző

Beszélgetőpartnerem, Skala Károlj, a Horvát Műszaki Akadémiának és a Magyar Tudományos

Akadémiának külső tagja, akivel a World Science Forum második napján, 2024 november 21-én a

Budapesten  a Vigadó negyedik emeleti sajtószobájában beszélgettünk.

 Professzor úr, legyen szíves, először is mutatkozzon be olvasóinknak!

• Karolj Skala vagyok Zágrábból, a Horvát Boskovics tudományos Intézet tanácsosa ,( Project manager at the Centre for Informatics and Computing)

• Mi a szakterülete?

• Számítástechnikával foglalkozom már 25 éve. Disztribútorokkal elosztott számítástechnikának az

infrastruktúráját, applikációkat, algoritmusokat fejlesztünk, és komplex problémák megoldásán

dolgozunk.

 Milyen benyomásokat szerzett eddig a 2024-es World Science Fórumról?

 Meglepően magas színvonalú konferencia, mind a jelenlévők, mind az előadások, valamint a

szervezés tekintetében is. Sok konferencián jártam már, de ilyen nívós szervezést még nem

tapasztaltam. Úgy látom, hogy az egész bolygó le van fedve, minden irányból jöttek kollégák és

kolléganők. Az elhangzottak nagyon széleskörűen dolgozzák fel a tudományt és a többi befolyásoló

tényezőt, különösen a jogi alapú dolgokat, a tudomány vezetési politikáját, azt, hogy hogyan lehetne

jobban támogatni a tudományt. A tudomány pillanatnyilag nagyon nagy szerepet játszik a

társadalomban, különösen az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia. Ez minden

ágban egyre hangsúlyosabb, és ezáltal új társadalmi viszonyokat fog kialakítani, hosszú távon nagy

változásokat hozva. Ezeknek a kezelése és a különböző problémák tudományos feldolgozása ma egy

nagyon fontos téma.

 Az ebéd során beszélgettünk és elmondta nekem, hogy  a tudományos publikációk megjelentetésénél  problémát lát. Legyen olyan kedves, avassa be az olvasóinkat!

 Szerintem a tudománykommunikáció a legfontosabb téma. Ez a konferencia sokat foglalkozott

azzal, hogyan lehet szélesebb körű közegnek tudományos információkat eljuttatni. Való igaz, hogy a

tudományos munkatársak és az átlagemberek közötti kommunikáció nem kielégítő. Köztudott, hogy

az új technológiák és a tudományos sikerek gyorsan terjednek ezért fontos, hogy minél szélesebb

rétegek legyenek informálva, hogy minél előbb hasznosíthassák a tudományos új felfedezéseket és

innovációkat. Sajnos a tudomány gyorsabban fejlődik, mint ahogy ezt követni lehetne a mostani

tudományos rendszerrel. Egy teljesen új hozzáállást kell beindítani, használva az új technológiákat.

Amilyen gyorsan a multimédiás kommunikáció elterjedt a széles rétegek között, úgy kellene a

tudományos információknak is elterjedniük. Sajnos azonban ezek lassabban terjednek, ami egy

megoldásra váró probléma. Az exponenciálistudományos fejlődés miatt sok cikk születik. Ezek megjelentetése egy inverziós folyamat által történik, ami azt jelenti, hogy a tudományos munkás, aki tudományos terméket ad le, fizetnie kell  ahhoz hogy a cikk megjelenhessen. Ugyanakkor a cikk elbírálását a tudományos  kutatók  ingyen végzik.

Ami azt jelenti, hogy a kiadóházak nagy profitra tesznek szert. Véleményem szerint ennek a rendszernek véget kell vetni, és új technológiákat kell használni, mint amilyen a blockchain és a mesterséges intelligencia ahhoz, hogy emberi beavatkozás nélkül jelentethessük meg a cikkeket. A mostani helyzetben hat hónap minimum az, hogy egy cikk megjelenjen, ami túl sok idő, mert a tudomány nagyon gyorsan fejlődik. Az elbírálás sem mindig reális, sok tudományos selejtmunka jelenik meg. Vannak „predátor” kiadóházak, akik olcsón jelentetnek meg cikkeket, amíg egy nívósabb kiadó vállalat 1000 vagy 2000 eurót is elkér. Ezt az inverz állapotot meg kell fordítani, a cikkszerző és az elbíráló is kapjon anyagi támogatást a cikkért!

Kíváncsian várom, hogy megossza velem megoldási javaslatát!

A megoldás a blockchain alapú tokenes virtuális fizetőrendszer lenne, ami által a megjelentetési

folyamat teljesen automatizálható lenne! Ha ön most megír egy cikket, az mindjárt megjelentethető,

és láthatóvá válik mindenki számára, de még nincs elbírálva. A tudományos  kutatók  érdekből írják

a recenziókat, és a mesterséges intelligencia szűri és kiválasztja a végleges recenziót. Abban a

pillanatban, amikor megvan a végleges recenzió, a cikk el lesz fogadva, és „recenzírozott” cikk lesz. Az

elbírálók tokenen keresztül kapnák a finanszírozást. Ez egy gyorsabb, egészségesebb, folyamatosabb,

produktívabb rendszer lenne, mint a mostani klasszikus, elavult rendszer. A Covid megjelenésekor

több ezer cikk halmozódott fel naponta, amit nem lehetett „recenzíroztatni”. Az én rendszerem

naponta több ezer cikket tudna megjelentetni és recenziós folyamattá átfordítani. Szerintem az a

legfontosabb dolog, hogy globális szinten megváltoztassuk a tudományos cikkek megjelentetésének

rendszerét és kiszűrjük a rossz tudomány felé mutató tendenciákat. Ez egy szükségszerű változás,

amit angolul „game changing”-nek hívunk. Meg kell változtatni a kommunikációs megjelentetési

rendszert és gyors, biztos, demokratikus viszonyok között kell folytatni a tudományos

kommunikációt. Az a helyzet, hogy nagyon sok áltudományos munkás és elfogadhatatlan folyamat

van ebben az egész rendszerben. Az üzletalapú hozzáállás nem mindig az igazságot nézi és az

egészséges folyamatokat helyezi előtérbe, hanem a profitot. A profit dominál, nem pedig a

tudományos sikerfolyamat.

• Professzor úr, nagyon szépen köszönöm, hogy megosztotta velünk a gondolatait, és a konferencia

hátralévő napjaira sok érdekes előadást kívánok Önnek!

 Köszönöm szépen!

Összefoglaló:

Karolj Skala professzor, a Horvát Műszaki Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja,

a 2024-es World Science Fórumon beszélt a tudománykommunikáció fontosságáról és a tudományos

cikkek megjelentetésének jelenlegi problémáiról. Kiemelte, hogy a tudomány gyorsabban fejlődik,

mint ahogy azt a jelenlegi rendszerek követni tudnák, ezért szükség van új technológiák, úgy mint a

blockchain és a mesterséges intelligencia alkalmazására a cikkek gyorsabb és hatékonyabb

megjelentetése érdekében. Javasolta, hogy a tudományos munkások és elbírálók anyagi támogatást

kapjanak, valamint a cikkek megjelentetése legyen automatizált. Skala szerint ez a változtatás

szükséges ahhoz, hogy a tudományos kommunikáció gyorsabb, biztosabb és demokratikusabb

legyen, és hogy a tudományos közösség jobban tudja kezelni az exponenciális tudományos fejlődést

Dettre  Gábor:Csendes  éj

Dettre Gábor "Csendes éj" című filmje egy megható és elgondolkodtató alkotás, amely két főszereplő történetét meséli el. A film középpontjában egy  fiatal férfi  (Vilmányi Benett) és egy  idős nő áll, (Molnár Piroska) akik) véletlenül találkoznak karácsony éjjel. Titkokkal teli életük sötét felhői mögül, számukra is váratlanul előtör a Nap: a fiúnak anyát, az asszonynak gyermeket hoz a kilátástalannak induló szenteste.

A film erőssége a minimalista megközelítésében rejlik. A két főszereplő, akiket kiválóan alakítanak a színészek, mély érzelmeket és belső konfliktusokat tárnak fel a nézők előtt. A csendes, visszafogott jelenetek és a finom rendezői munka lehetővé teszi, hogy a nézők mélyen átérezzék a karakterek küzdelmeit és örömeit.

A "Csendes éj" nem csupán egy karácsonyi film, hanem egy univerzális történet az emberi kapcsolatok erejéről és a reményről. Herendi Gábor rendezése érzékenyen és hitelesen mutatja be, hogyan találhatunk fényt a legsötétebb időkben is. A film vizuális stílusa és hangulata tökéletesen illeszkedik a történethez, és a zenei aláfestés is hozzájárul a meghitt atmoszférához.

Összességében a "Csendes éj" egy emlékezetes és szívhez szóló film, amely két ember találkozásán keresztül mutatja be a szeretet és az emberi kapcsolatok fontosságát. Ajánlom mindenkinek, aki egy mély és érzelmes filmélményre vágyik.

Kárpáti Sándor

Az idős ember tízparancsolata

Szakonyi Károly az Arany Medál-életműdíjas

Az idén kilencvenhárom éves Szakonyi Károly, Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg

kapja az Arany Medál-életműdíjat. Vecsei H. Miklós, Mészöly Anna, Waskovics Andrea

színművészek, Szimler Bálint rendező és Biró Zsombor Aurél író is díjat vesz át a 16.

Arany Medál-díjkiosztón

2024. december 4-én, jövő szerdán 15 órakor tartjuk az Arany Medál-díjak 16.

átadási ünnepségét a fővárosi Bethlen Téri Színházban (Budapest, Bethlen Gábor

tér 3.) A Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, szerkesztő által alapított kitüntetést

az alábbi kategóriákban adjuk át: 

· Az év írója: Biró Zsombor Aurél, író, a Visszatérő álmom, hogy apám

vállán ébredek című regény szerzője

· Az év színésznője: Mészöly Anna, Junior Prima díjas színművész, a

Miskolci Nemzeti Színház tagja

· Az év színésze: Vecsei H. Miklós, Junior Prima díjas színművész, a

budapesti Nemzeti Színház tagja

· Az év filmrendezője: Szimler Bálint, filmrendező, a locarnói

filmfesztiválon három díjjal kitüntetett Fekete pont rendezője

· Az év legígéretesebb fiatal tehetsége: Waskovics Andrea, Junior Prima

díjas színművész, a Vígszínház tagja

· Életműdíj: Szakonyi Károly, Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg

Érdekességek:

·  Idén – hosszú idő óta újra – kizárólag az Arany Medál-díj hivatalos honlapján

elhelyezett szavazófülnél lehetett voksot leadni, illetve a szavazatot az

aranymedaldij@gmail.com címre küldve. Korábbi években hat különböző

kulturális intézményben – a fővárosban a Bethlen Téri Színházban, a 6szín

teátrumban, az Eötvös10 kulturális térben, a Játékszínben, a debreceni Apolló

moziban és a miskolci MÜHA Művészetek Házában (Uránia és Béke mozik) –

lehetett voksot leadni.

· A szavazóbázis az Arany Medál-díj 2008-as megálmodása óta stabil: minden

évben több ezren terjesztik fel kedvenc művészeiket. Ez idén sem volt máshogy.

·   Az 1931. október 26-án született Szakonyi Károly, Kossuth-díjas író a valaha

volt legidősebb Arany Medál-díjas. A kilencvenhárom éves alkotó az 1928. október 30-án

született Csernus Mariann, Kossuth-díjas színművész rekordját dönti meg, aki

kilencvenévesen kapta meg az Arany Medál-életműdíjat.

·   Az idei életműdíjas Szakonyi Károly az első nem színész kitüntetettje az Arany

Medál-életműdíjnak, amelyet korábban Esztergályos Cecília, Pogány Judit, Tordai Teri,

Hámori Ildikó, Lukáts Andor, Csernus Mariann, Piros Ildikó, Márton András, Bánsági

Ildikó, Bálint András, Molnár Piroska, Bodrogi Gyula és Törőcsik Mari színművészek

vehettek át.

·  Idén Mészáros Blanka, Junior Prima díjas színművész, korábbi díjazott a 16.

Arany Medál-díj nagykövete. (Előző évben a nemzet színészévé választott

Udvaros Dorottya, Kossuth-díjas színművész, szintén korábbi díjazott volt a 15. Arany

Medál-díj „kampányarca”.) A Radnóti Miklós Színház társulati tagja videóüzenettel és

interjúval segítette a díj sikerét, amelyek itt érhetőek el:

https://www.youtube.com/watch?v=c6K53oP_ygw

https://szinhaz.online/rancos-komikus-akartam-lenni-interju-meszaros-blankaval/

A 16. Arany Medál-díjátadót megnyitja Szücs Balázs, Budapest VII. Kerület

Erzsébetváros alpolgármestere. Beszédet mond dr. Váczi László, a Bethlen Téri Színház

igazgatója, gróf Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke és

Navarrai Mészáros Márton, díjalapító.

Előző évi kitüntetettek, alkotó/pályatársak adnak át díjat és köszöntik a 2024-as

elismerteket, köztük Esztergályos Cecília és Trill Zsolt Kossuth-díjas színművészek,

Jordán Adél, Sodró Eliza színművészek, Darvasi László író, Herendi Gábor

filmrendező.

A színpadi díjátadáson az idén huszonnyolc éves The BLUESBERRY Band három-

négyfős formációja, a BLUESBERRY Minimal szolgáltatja az élő zenét. Az esemény

állandó háziasszonya, Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser. A díjátadóra szóló

meghívást számos művész, köztük több korábbi Arany Medál-díjas is elfogadta.

A vendégek és díjazottak a színpadi díjátadás előtt és után a Julius Meinl Hungary

kávéjával frissülhetnek fel, a Kemenes Cukrászat kínálatából falatozhatnak. A 16. Arany

Medál-díj főtámogatója: Budapest VII. Kerület, Erzsébetváros. További támogatók: Kovács

Nimród Borászat, Gróf Széchenyi Család Alapítvány, Julius Meinl Hungary.

Kérjük, részvételi szándékát legkésőbb december 3-án, szerda reggelig

a meszarosmarton95@gmail.com és az albutiureka13@gmail.com e-mail címeken jelezze!

A díjátadást követően lehetőség van rövid interjúk, fotók elkészítésére a művészekkel, a

háziasszonnyal és a díj alapítóval. Hálásak lennénk, ha december 2-től,

keddtől rádióban, tévében, nyomtatásban, elektronikusan, a közösségi médiában hírt

adnának a díjazottakról, valamint elfogadnák meghívásunkat a sajtóeseményre, ahol

örömmel látjuk vendégül önöket!

Boldogan fogadnánk, ha újságírójuk, fotósuk vagy forgatócsoportjuk jelenlétével

biztosítanák a díj – évek óta töretlennek számító – sajtónyilvánosságát.

Arany Medál-díj története

Az Arany Medál-díj egyedülálló kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton

kulturális újságíró, szerkesztő kamaszként alapított 2008-ban. A kitüntetésre minden

évben egy-másfél hónapig lehet szavazni. Évente ezrek voksolnak, az Arany Medál-díjnak

kéttucat médiapartnere van.

A Bethlen Téri Színház 2013 óta állandó díjátadási helyszínként szolgál. Eddig hetvennél

több művész vette át az Arany Medál-díjat. A korábbi elismertek között találni Törőcsik

Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó, Bálint András, Martinovics Dorina,

Hámori Gabriella, Gálffi László, Básti Juli színművészek, Fekete Ibolya, Szász János, Till

Attila, Enyedi Ildikó filmrendezők, Nádas Péter, Háy János, Dragomán György, Végel

László szépírók nevét.

Az Arany Medál-díj az adott évi színházi/filmes/irodalmi teljesítményt ismeri el a közönség

szavazatai alapján.

Köszönettel a szerdai viszontlátásig:

Albutiu Réka, sajtófőnök

albutiureka13@gmail.com

+ 36 30 646 77 55

Navarrai Mészáros Márton, díjalapító

meszarosmarton95@gmail.com

+ 36 20 44 77 852

PRESS RELEASE

World Science Forum 2024 Declaration Calls for Strengthening

Trust in Science Globally

Discussions on future role of science continue in Indonesia in 2026

Budapest, 23 November, 2024 – The 11th World Science Forum, held in

Budapest, Hungary, on 20-23 November, ended with a declaration accepted

unanimously by the founding and partner organizations and participants of

WSF2024. The next Forum will be held in Jakarta, Indonesia, in 2026 and be

titled “Science for Global Resilience and Equity”.

The WSF2024 declaration calls for efficient, trusted and creative science and policy

interfaces, responding to disruptive global transformations.

“Our world is under rapid transformation and facing an uncertain future. Extraordinary

scientific and technological advances are at odds with inadequate progress on

addressing the challenges of climate change and most of the Sustainable

Development Goals, a growing number of conflicts, rising inequalities and the

emergence of rapidly evolving and disruptive technologies,” the declaration states.

“We urgently need to broaden scientific understanding and to promote evidence-

based, science-informed and long-term-thinking decision-making.”

The World Science Forum was created by three founding organisations, the

Hungarian Academy of Sciences – hosting of the 2024 event – the United Nations

Educational, Scientific and Cultural Organization (UNESCO), the International

Science Council (ISC), and partner organisations the American Association for the

Advancement of Science (AAAS), The World Academy of Sciences (TWAS), the

InterAcademy Partnership (IAP), and the European Academies’ Science Advisory

Council (EASAC).

“Science as a universal language is the evidence-based tool for understanding our

world and its future. It should guide society, policymakers, and the economy on risks,

opportunities, and choices. […] We recognise the evolving role of science diplomacy

in bringing together science and policy to address these challenges and promote

science for peace,” the declaration highlights.

Titled “A Science and Policy Interface and Dialogue at the Time of Global

Transformations”, WSF2024 attracted 1,200 delegates from 122 countries, who

joined sessions and roundtable discussions with 100 lectures in 19 plenary and

thematic sessions over four days on 20-23 November, with the aim to overcome the

present limits of the wide-scale implementation of science-based policy measures on

a global level.

The full text of the declaration can be found here on the World Science Forum

A  11. VILÁGTUDOMÁNYI FÓRUM NYILATKOZATA

A tudomány és a politika kapcsolata a globális átalakulások idején

Elfogadva 2024. november 23-án, Budapesten

PREAMBULUM

A Világtudományi Fórum (WSF) három alapító szervezetének – az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – kezdeményezése és elkötelezettsége által vezérelve, valamint a WSF partner szervezeteivel – az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség (AAAS), a Világtudományi Akadémia (TWAS), az Inter  Academy  Partnership (IAP) és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) – együttműködve, mi, a 2024. november 20-23. között Budapesten megrendezett 11. Világtudományi Fórum résztvevői, elfogadjuk a jelen nyilatkozatot.

A tudomány és a politika kapcsolata a globális átalakulások idején

Világunk gyors átalakuláson megy keresztül, és bizonytalan jövő elé néz. Rendkívüli tudományos és technológiai előrelépések állnak szemben az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődési célok többségének kezelésében elért elégtelen haladással, a növekvő számú fegyveres konfliktusokkal, növekvő egyenlőtlenségekkel és a gyorsan fejlődő és zavaró technológiák megjelenésével. Sürgősen szükség van a tudományos megértés bővítésére és a tudományos alapú, adaptív és hosszú távú gondolkodás és döntéshozatal előmozdítására.

Hatékony, megbízható és kreatív tudományos és politikai kapcsolatok mindig kritikusak, de soha nem voltak fontosabbak, mint a globális átalakulások idején.

A tudomány, mint egyetemes nyelv, az a bizonyítékokon alapuló eszköz, amely segít megérteni világunkat és annak jövőjét. Irányítania kell a társadalmat, a döntéshozókat és a gazdaságot a kockázatok, lehetőségek és választások tekintetében. Ahhoz, hogy hatékony maradjon, a tudománynak nyitottnak kell lennie, fejlődnie kell és együtt kell működnie más emberi tevékenységekkel, hogy támogassa a fenntartható fejlődést anélkül, hogy aláásná a bizonyítékokon alapuló megoldásokat. Fel kell tartanunk a tudományhoz való jogot, miközben felismerjük és kezeljük a tudomány korlátait és annak lehetőségét, hogy kárt okozhat, ha a tudományos ismereteket visszaélésre használják. Ezt különösen a fegyveres konfliktusok tekintetében jegyezzük meg. Felismerjük a tudománydiplomácia fejlődő szerepét, amely összekapcsolja a tudományt és a politikát ezeknek a kihívásoknak a kezelésére és a tudomány békéért való előmozdítására.

Miközben felismerjük a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal kihívásait, megjegyezzük a félretájékoztatás és más olyan cselekedetek növekvő kockázatait, amelyek aláássák a tudományba vetett létfontosságú bizalmat.

Sajnálattal jegyezzük meg, hogy a tudomány iránti bizalmatlanság és annak teljes tagadása bekerült néhány politikai és társadalmi napirendbe. Szembesülnünk kell ezeknek a jelenségeknek a veszélyével, és törekednünk kell arra, hogy ellensúlyozzuk azokat az akadályokat, amelyek gátolják a globális közjavak kihívásainak kezelésére való képességünket. Megerősítjük a tudomány egyetemességét, miközben felismerjük, hogy hatása korlátozott lesz, hacsak a fejlődésének és alkalmazásainak előnyeit nem osztják meg igazságosan.

Támogatjuk az integrált módszertanok bevezetését, amelyek minden országra alkalmazhatók, a fenntarthatósági átmenetek mérésére, ahogyan azt a WSF2024-en bemutatták. Bátorítjuk a nemzetközi tudományos közösséget, hogy járuljon hozzá ezeknek a módszertanoknak a megszilárdításához, hogy segítsen elérni a fenntartható fejlődési célokat és támogassa a fenntartható átalakulást és jólétet társadalmainkban.

Ebben az összefüggésben a globális tudományos és tudománypolitikai közösségek vezetői és képviselői 2024. november 20-23. között Budapesten találkoztak a 11. Világtudományi Fórumon. A Fórum témája „A tudomány és a politika kapcsolata a globális átalakulások idején” volt, válaszul a 2024-es ENSZ Jövő Paktumára és a 2030-as Fenntartható Fejlődési Menetrendre.

A Fórum résztvevői a következőket fogadták el:

Elismerjük a tudomány, a technológia és az innováció kulcsfontosságú szerepét a sürgető globális válságok kezelésében a tudomány és a döntéshozók közötti kapcsolaton keresztül, hogy megoldási lehetőségeket nyújtsanak a helyi, közösségi, nemzeti és regionális kihívásokra;Megjegyezzük, hogy a tudományt túl gyakran alábecsülik vagy figyelmen kívül hagyják a döntéshozók, üzleti vezetők és a civil társadalom, amikor társadalmaink és bolygónk jövőjéről van szó.

Figyelmeztetünk a tudományba vetett bizalom szándékos aláásásának veszélyeire.

Megjegyezzük, hogy a tudománynak meg kell érdemelnie a bizalmat integritásával, valamint hatékony és kontextusnak megfelelő kommunikációval;

Megjegyezzük, hogy a globális tudományos közösségnek teljes mértékben el kell köteleznie magát a közös értékek és elvek mellett, beleértve az akadémiai és tudományos szabadságot, a tudományos kiválóságot, a nyitottságot és átláthatóságot, a kölcsönösséget és elszámoltathatóságot, az etikai megfelelést és integritást, valamint a sokféleség, az egyenlőség, a befogadás és az elérhetőség biztosítását a tudás előállításában és közzétételében;

Megjegyezzük, hogy a tudományos oktatás kritikus fontosságú a társadalmak felhatalmazásában és tájékoztatásában;

Megjegyezzük, hogy a tudománynak kritikus szerepe van a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalban az ágazatok között a kormányzati és társadalmi megközelítések egészében;

A Fórum tagjai ezért:

Felhívják a figyelmet a kormányzati és ügynökségen belüli tudományos tanácsadási mechanizmusok megerősítésére, beleértve a pénzügyminisztériumokat és külügyminisztériumokat, amelyek sok országban és a multilaterális rendszer egyes részeiben fejletlenek vagy hiányoznak;

Felhívják a különböző fejlettségi szintű országok kormányait, hogy biztosítsák a tudás előállításának és átültetésének támogatását, mint a nemzeti fejlődés és jólét létfontosságú összetevőjét; az akadémiai és tudományos szabadságot lehetővé kell tenni, tiszteletben kell tartani és fenn kell tartani, a tudományt a lehető legnyitottabbnak és befogadóbbnak kell tartani, és a tudományos kutatókat védeni kell;

Reporting on the Second Day of the World Science Forum

On the second day of the World Science Forum, Thursday, the focus was on the collaboration between the scientific community and policymakers. The day began with a plenary session addressing global scientific challenges and sustainability issues. Tamás Freund, President of the Hungarian Academy of Sciences, emphasized the importance of scientific advice in political decision-making, particularly in the areas of climate change and technological development.

Morning sessions included debates on the relationship between artificial intelligence and ethics, as well as new models for funding scientific research. Xing Qu, Deputy Director-General of UNESCO, highlighted the necessity of international cooperation in the widespread application of scientific results.

In the afternoon, participants attended various thematic sessions focusing on scientific communication and shaping public opinion, as well as the future of scientific education. Sir Peter Gluckman, President of the International Science Council, spoke about the importance of maintaining scientific integrity.