A fekete garbós világhírű Paulo Coelho 77 éves

Oroszország volt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál dísz vendége  amely  2005 április 21-24 között került megrendezésre. Brazília nem vett részt rajta ,ők hívták meg Paulo Coelhot, aki  Rio de Janeiróban 1947-ben született író, az ABL (Brazil Irodalmi Akadémia) tagja volt  Budapesten, aki új könyvének, a Zahirnak hazai megjelenésével, szinte egy időben érkezett hazánkba. A végtelenül szimpatikus, szerény írót egyesek a szavak alkimistájának tartják. Korunk egyik legjelentősebb szerzője. Könyveit már több mint 150 országban ismerik, vallási hovatartozástól és kulturális elkötelezettségtől függetlenül. Eddig 56 nyelvre lefordított művei nemcsak a sikerlistákat hódították meg, de társadalmi és kulturális vitákat is kiváltottak. Könyveinek gondolatvilága, filozofikus jellege és témaválasztása már több millió olvasót segített új utak keresésében, világszemlélete formálásában.

Feleségével, Christina Oiticicával közösen intézetet alapított, ami hátrányos helyzetű brazilokon, főként gyermekeken és időseken kíván segíteni. Az akkor megjelent Zahir előtt 2001-ben „Az Alkimista” és „A Veronika meg akar halni”, 2002-ben „Az ördög és Prym kisasszony”, majd 2003-ban „A Piedra folyó partján ültem” jelent meg magyar nyelven.

A budapesti Gellért Szállóban megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2005 április 20 án a harminc meghívott újságíró között én is ott lehettem  mielőtt a kérdésemet és a válaszát ismertetném  néhány szó a sajtótájékoztatóról

  Paulo Coelho a látogatásának okáról és karrierjéről beszélt. Az eseményen jelen volt ügynöke, Monica Antunes is. Coelho visszaemlékezett 1982-es budapesti látogatására, és megosztott néhány személyes történetet. Elmondta, hogy "Zarándoklat" című könyvének sikere után a Szent Jakab-zarándokút látogatottsága jelentősen megnőtt, és ennek elismeréseként Santiago de Compostela egyik utcáját róla nevezték el. Az újságírók nagy érdeklődést mutattak, és a sajtótájékoztató baráti hangulatban zajlott, indiszkrét kérdések nélkül. Az esemény végén az újságírók megtapsolták az írót.

Mr Paulo Coelho

Pár évvel ezelőtt azt mondta nekem egy brazil költő, hogy hasonlóság van a brazil és a magyar nyelv között. Ön hogy látja? Eljut a magyar irodalom Brazíliába?

A két nyelv között én nem érzem a hasonlóságot. Nagyon komoly probléma a fordítás. Ez eléggé limitálja azt a lehetőséget, hogy Brazíliában megismerjék a magyar irodalmat és kultúrát. A mai irodalmat még nehezebb lefordítani. Sajnos az országhatárokon nem megy át

az irodalom. Tegnap hosszan beszélgettem egy magyar kollégámmal arról, hogy a magyar történelemből Attilát rossz fordítás miatt barbárként ismerte meg a világ, pedig ő teljesen más értékrenddel rendelkezett.

Megkértem  üdvözölje A Hetedhéthatár Magazin olvasóit A Hetedhéthatárra írva ezt meg is tette és kért egy Hetedhéthatárt.

A fekete garbós világhírű Paulo Coelho 77 éves

Oroszország volt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál dísz vendége  amely  2005 április 21-24 között került megrendezésre. Brazília nem vett részt rajta ,ők hívták meg Paulo Coelhot, aki  Rio de Janeiróban 1947-ben született író, az ABL (Brazil Irodalmi Akadémia) tagja volt  Budapesten, aki új könyvének, a Zahirnak hazai megjelenésével, szinte egy időben érkezett hazánkba. A végtelenül szimpatikus, szerény írót egyesek a szavak alkimistájának tartják. Korunk egyik legjelentősebb szerzője. Könyveit már több mint 150 országban ismerik, vallási hovatartozástól és kulturális elkötelezettségtől függetlenül. Eddig 56 nyelvre lefordított művei nemcsak a sikerlistákat hódították meg, de társadalmi és kulturális vitákat is kiváltottak. Könyveinek gondolatvilága, filozofikus jellege és témaválasztása már több millió olvasót segített új utak keresésében, világszemlélete formálásában.

Feleségével, Christina Oiticicával közösen intézetet alapított, ami hátrányos helyzetű brazilokon, főként gyermekeken és időseken kíván segíteni. Az akkor megjelent Zahir előtt 2001-ben „Az Alkimista” és „A Veronika meg akar halni”, 2002-ben „Az ördög és Prym kisasszony”, majd 2003-ban „A Piedra folyó partján ültem” jelent meg magyar nyelven.

A budapesti Gellért Szállóban megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2005 április 20 án a harminc meghívott újságíró között én is ott lehettem  mielőtt a kérdésemet és a válaszát ismertetném  néhány szó a sajtótájékoztatóról

  Paulo Coelho a látogatásának okáról és karrierjéről beszélt. Az eseményen jelen volt ügynöke, Monica Antunes is. Coelho visszaemlékezett 1982-es budapesti látogatására, és megosztott néhány személyes történetet. Elmondta, hogy "Zarándoklat" című könyvének sikere után a Szent Jakab-zarándokút látogatottsága jelentősen megnőtt, és ennek elismeréseként Santiago de Compostela egyik utcáját róla nevezték el. Az újságírók nagy érdeklődést mutattak, és a sajtótájékoztató baráti hangulatban zajlott, indiszkrét kérdések nélkül. Az esemény végén az újságírók megtapsolták az írót.

Mr Paulo Coelho

Pár évvel ezelőtt azt mondta nekem egy brazil költő, hogy hasonlóság van a brazil és a magyar nyelv között. Ön hogy látja? Eljut a magyar irodalom Brazíliába?

A két nyelv között én nem érzem a hasonlóságot. Nagyon komoly probléma a fordítás. Ez eléggé limitálja azt a lehetőséget, hogy Brazíliában megismerjék a magyar irodalmat és kultúrát. A mai irodalmat még nehezebb lefordítani. Sajnos az országhatárokon nem megy át

az irodalom. Tegnap hosszan beszélgettem egy magyar kollégámmal arról, hogy a magyar történelemből Attilát rossz fordítás miatt barbárként ismerte meg a világ, pedig ő teljesen más értékrenddel rendelkezett.

Megkértem  üdvözölje A Hetedhéthatár Magazin olvasóit A Hetedhéthatárra írva ezt meg is tette és kért egy Hetedhéthatárt.

Majd mindketten Obrigadót mondtunk egymásnak

Hajdú András:Egészséges összetétel az, ahol vannak dinamikus fiatalok és vannak tapasztaltabb idősebbek

A Magyar Business Leaders Fórum (MBLF) 7. éves közgyűlését tartotta a közelmúltban. 1990-ben alakult meg a The Prince of Wales Business Leaders Fórum Londonban, Károly walesi herceg kezdeményezésére. Ezt követően 1992 februárjában kezdte meg munkáját a MBFL. Azóta Prágában, Varsóban és Szófiában is működik. A MBFL a Magyarországon tevékenykedő legnagyobb vállalatoknak egyesülete. Célkitűzése, hogy kapcsolatot hozzon létre a kormányzati, a nonprofit és az üzleti szféra között, és ezen az úton segítse a jobb társadalmi közérzet kialakítását. Jelenleg 84 tagja van és ezzel a legnagyobb létszámú Közép-Európában. Harmadik éve folytatják a sikeres „mesterek kurzusa” és „Árnyék program ” projektjeiket. Ez évi új kezdeményezésük az „Ötven plusszlmínusz" projekt. A projekt vezetőjével

 Hajdú Andrással, aki a Novartis Hungária pénzügyi igazgatója és az MBFL elnökségi tagja, Budapesten  a Centrál Kávéházban beszélgettünk 1999  május 25-én

Igazgató úr!

 Milyen céllal hozták létre a munkacsoportot?

A munkacsoportnak kettős célja van. Az egyik az, hogy megszüntesse, vagy ne engedje kialakulni az ötven év körüli munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetést. A másik az, hogy segítsen ezeknek a munkanélkülieknek állást találni. Tekintettel arra, hogy az MBFL egy társadalmi szervezet és itt mindenki a hivatalos elfoglaltsága mellett társadalmi munkában tevékenykedik, egy olyan célt próbáltunk kitűzni, ami működtethető, relatíve szerény lehetőségeinkkel. Ezért céloztuk  meg az ötven év körüli és annál idősebb diplomás munkanélkülieket. A másik ok amiért ezt a réteget céloztuk meg az, hogy a magyar kormánynak megvannak a hivatalos szervezetei és szabályozott mechanizmusai a munkanélküliség kezelésére. Ez egy relatíve kis réteg bonyolult problémákkal, amit a nagy szervezetek nehezen tudnak kezelni. Az volt az érzésünk, hogy ezen terület tipikusan olyan, ahol a bonyolultsága és sokrétűsége miatt csak ennek a három szférának az összefogásával lehet eredményeket elérni. A projekt, melynek célja a harc az életkorral kapcsolatos megkülönböztetés ellen, egy konferencia szervezésével kezdődött. Ennek a célja a jelenlegi helyzet felmérése volt, egyben  partnerek keresése a projekthez. Az MBFL többi projektéhez hasonlóan szerepünket abban láttuk, hogy szervezőként veszünk részt, katalizátorként szolgálva a kormányzati szektort, az önkormányzatok, az üzleti és a civil szektor között. A konferencia után létrehoztunk egy munkacsoportot a projektre, amely tagvállalataink, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a civil szervezetek, valamint a tudományos élet képviselőiből áll.

Érdekelne  engem, mert  azt hiszem nincs megfelelő adat arra vonatkozólag, hány embert érint ez. Nagyon eltérő a vélemény, ha megnézzük a publikált anyagokat, akkor mintegy  ötezer egyetemet és tízezer főiskolás végzettségűt érint az 50 év felettieknél. Ezenkívül van egy jelentős réteg, aki nem diplomás.

 Becsléseink a diplomás munkanélküliekre, 50 év felettiekre vannak,.Pontos adatok nincsenek, mert sokan vannak, akik már nem regisztráltatják magukat. A hivatalos statisztika erre a korcsoportra, kimondottan diplomás munkanélküliekre 7-8 ezret tartalmaz és a szakemberek szerint ez kb. 50 százaléka lehet a tényleges munkanélkülieknek. Azt, hogy 50 éven felüli nem diplomás munkanélküli mennyi van, azt nem tudom megmondani. Mi kimondottan ezzel a korcsoporttal kívánunk foglalkozni, mert úgy gondoljuk, hogy még ez is olyan falat, ami bőven fog elfoglaltságot adni azoknak az embereknek, akik önkéntesen ebben a munkában részt vesznek.

Eddig milyen városokban voltak és milyen benyomásokat szereztek?

Találkozókat szerveztünk a problémás északkeleti régió városaiban, Miskolcon és Ózdon, valamint Dél-Dunántúlon Pécsett. Meghívtuk a kormányzati és civil szervezetek képviselőit, valamint munkanélkülieket a projekt célcsoportjából. Pécsett közel hatvan ötven körüli diplomás jelent meg a többi vendégen kívül. A részvevők őszinte érdeklődést mutattak projektünk és a megközelítési mód iránt, és kifejezték részvételi szándékukat. Ezek a találkozók nagyon fontosak, lehetőséget biztosítottak, hogy első kézből szerezzünk információkat a munkanélküliek problémáiról, és arról milyen jellegű segítségre van szükségük

. Ezek a diplomás munkanélküliek nem kőnyőrt szeretnének, hogy százból egy-két embert felvegyenek a cégek  reklámból, hanem én inkább azt a megoldást gondolnám és kíváncsi lennék az Ön véleményére, hogy a tudásukat olyan szintre kellene emelni, mint a fiatalokét. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor meg  indirekt módon kellene ösztönözni a munkaadókat, hogy megérje nekik egy ötven feletti diplomás alkalmazása.

 Ezeknek a nagy nemzetközi cégeknek a gondolkodását és a hozzáállását elég jól ismerem, mert én is egy ilyennél dolgozom. Én nem hinném, hogy azon az alapon nagyon messzire jutnánk ha szívességi alapon működne a dolog, meg egy-két diplomás embert csak reklám céljából alkalmaznának, hogy kipipálhassák ezt a kötelezettségüket. Nem is ezt gondoljuk. Az egyik része a dolognak a gondolkodásmódban, meg a hátrányos megkülönböztetésben van. Mindenki aki kinyitja az újságot, azt látja, hogy minden hirdetés arról szól, hogy lehetőleg 30-35 év között legyen a jelentkező, de a másik oldalon meg nagyon szeretnék, ha komoly tapasztalattal rendelkezne. Ez az egyensúly egy kicsit felbillent Magyarországon a ’94-es évek első felében, tehát egyrészt ezt szeretnénk helyrebillenteni, és ez nem újdonság ezeknek a cégeknek, mert nagy piacaikon régóta önként vállalták, hogy semmilyen megkülönböztetést nem alkalmaznak se korra, se nemre, se fajra tekintettel. Szeretnénk  itt  is, elsősorban tagvállalataink között ezt a gondolkodásmódot elterjeszteni. A másik az, hogy nyilvánvalóan minden életkornak megvannak a maga előnyei, az idősebbeknek az, hogy nagyon komoly élettapasztalat halmozódik fel. Remélem, hogy a középkorúak leértékelése csak rövid távú lesz Magyarországon. Erre a cégek is kezdenek rájönni, hogy az igazán egészséges összetétel az, ahol vannak dinamikus fiatalok és vannak tapasztaltabb idősebbek a munkahelyen. Alaposan fel kell térképezni az egyik oldalon, hogy ezeknek a munkanélkülieknek miben van tapasztalatuk, a szaktudásuk és utána azt, hogy a munkaadóknak hol van erre szükségük.

Forrás: Hetedhéthatár1999. június 11.

Erdő Péter: Őszentségétől megtanultuk, hogy kell együttműködni nagy célok érdekében.

Erdő Péter bíborossal az Eucharisztikus után 2021 október 14-én Budapesten a K50 Rendezvény és Hotel Központban beszélgettünk.

Erdő Péter(J) és a szerző

Eminenciás uram!

Mikor Fülöp-szigeteken ott volt, és kihirdette őszentsége, hogy Magyarországon lesz a 52. Eucharisztikus Kongresszust. Mit gondolt, hogy őszentsége ide fog jönni?

 Ez akkor még egyáltalán nem látszott biztosnak. Tehát nyilván ilyenkor hozzátartozik a szervezés protokolljához, hogy meghívjuk a Szentatyát, de az, hogy személyesen eleget is tesz, ezt azért se gondoltuk biztosra, mert a Fülöp-szigeteken gyakorlatilag egy fél évvel korábban, mint ahogy a kongresszus volt, a pápa tett egy apostoli látogatást. Tehát Manilában volt, a  cebui kongresszusra ment el. Ebből kifolyólag mi azt gondoltuk, hogy ez egy bizonytalan kérdés, de azért reménykedtünk valahol, hogy hátha Budapest közelebb van, mégis csak  jön

-  Mikor volt az  időpont, amikor úgy érezte eminenciás uram, hogy 50 százaléknál nagyobb a valószínűség. Megmondom őszintén, hogy én akkor éreztem ezt, mikor Piero Marini érsek a Hilton Szállodában olyan pozitívan szólt, hogy ő mindent el fog követni, hogy idejöjjön a Szentatya.

- Biztos, hogy ennek is szerepe van. Én személyesen úgy gondolom, hogy 2020. január-februárban járt Áder  János államelnök úr a pápánál, majd pár héttel később jómagam is bekéredzkedtem hozzá, és erősítettem azt, hogy milyen nagy szeretettel várjuk és milyen nagy öröm lenne nekünk meg megerősítés ha személyesen eljönne, azt is jeleztem, hogy nem vagyunk messze Rómától. Na most utána már tavasszal elküldte az első, mint előkészítőt. Elkezdődött egy szervezés, de még nem volt bejelentve a döntés. Ekkor jött a  Covid járvány híre, minden megállt, sőt el kellett halasztani magát a kongresszust is. Ezért aztán amikor az idén tavasszal az oltások következtében kezdett stabilizálódni a helyzet, akkor indultunk meg az újratervezéssel, a kérés megismétlésével, és bizony nekünk is az volt igazán a döntő hír, amikor Irakból visszafelé a repülőn azt  mondta, hogy jön Budapestre.

  Óriási szerepe volt August Blum nuncius úrnak is!

 Hát neki mindig szerepe van ilyenkor, ő közvetített a szentszék és a magyar egyház között. Azt hiszem, hogy az ő esetében ez személyesen érzelmi kérdés is, hiszen magyar gyökerei vannak, szeret szimpátiával viseltetni irántunk, ugyanakkor neki ez  Budapest volt utolsó állomáshelye. Ő már áprilisban betöltötte a 75 éves korhatárt, de megkérték őt, hogy tartson ki, mert a pápalátogatásnál mégiscsak neki kell itt lenni, aki Afrikában már több pápalátogatást szervezett. Így ebben az értelemben is számítottak rá.

- Utolsó gondolat, amiről szeretnék kérdezni. Nagyon fontos volt, számunkra a szentatya itt léte , Veres András püspök atya is mondta, hogy tíz évre való muníciót kapott a katolikus egyház. Mit tart a legfontosabbnak bíboros atya, hogy föl tudja használni a katolikus egyházn, őszentségének itt eltöltött idejét. Azért rengeteg minden volt.

Elhangzott tanítás a Szentatyától, de a teológiai munka kongresszusát is említhetném. Ennek az ökumenikus vonatkozásai is. fontosak Aztán a tapasztalat, a művészet, a zene, az alkotások, amik ebből az alkalomból születtek,  amelyek bekerülnek majd a használatba. Aztán megtanultuk, hogy  kell együttműködni nagy célok érdekében, vagy  a családi nap, tehát sok olyan rendezvény, sok olyan találkozó a szentségimádásunk gyakorlata, amit azt hiszem, hogy érdemes lesz a következő években is folytatni. A plébániai megújulásnak a folyamata.  Ezek, azt hiszem, hogy most már a pasztorális tervezésünknek a része.

- Nagyon szépen köszönöm !

 Pásztory Dóra:Legszebb álmom vált valóra

A nyáron a görög fővárosban, Athénban sikeresen szereplő magyar sportolókat, valamint a felkészítésükben segédkező orvosokat, sportági és klubvezetőket és egy újságírót tüntetett ki a parlament kupolatermében Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin házelnök társaságában. 2004 október 15-én.Köszöntőjében az államelnök többek között a következőket mondta: „A kihívás a verseny maga, és különösen így van ez az olimpia és a paraolimpia esetében. A viadal nemcsak a küzdelemről, a centiméterekről, a gólokról, a pontokról és a kilókról szól. A siker nemcsak a társ legyőzését jelenti, hanem a komoly munkát, amelyhez nélkülözhetetlen a sportoló tehetsége és a felkészítésében segédkezők munkája.” Összesen 149-en részesültek kitüntetésben vagy elismerésben. A jogszabály szerint, akik már kaptak kitüntetést, azok ugyanazt vagy annál alacsonyabb rangú díjat nem kaphatnak még egyszer. A legmagasabb kitüntetést Kemény Dénes a sydneyi aranyérmét megvédő férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya vehette át a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. Tizennégy sportoló a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét kapta ők a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokon elért kiemelkedő bajnoki címet megőrző eredményükért. Ezt a kitüntetést kapta még három sportvezető. A Magyar Köztársasági Érdemrend  Tiszti keresztje kitüntetést 12 sportoló kapta, köztük a pécsi Pásztory Dóra, aki úszásban első lett a szeptemberi paraolimpián. Ezenkívül három sportvezető, köztük Anatolij Petrov, a pécsi Általános Nevelési Központ úszóedzője. Meglepően sokan nem vették át személyesen a kitüntetést, legtöbben édesanyjukat vagy sporttársukat bízták meg ezzel a feladattal, néhányan későbbi időpontban kérték az átadást. Páraolimpikonjaink viszont példát mutattak személyes jelenlétükkel. Nem volt könnyű hozzáférni Pécs büszkeségéhez, az egyetlen paraolimpikon bajnokhoz, Pásztory Dórához, akinek és a jelenlévő édesanyjának nagyon sokan gratuláltak. Az igen csinos, mosolygó Dóra örömmel válaszolt lapunk kérdéseire.

 Szívből gratulálunk lapunk olvasói nevében. Ön lett az egyedüli első és ez, mint a köztársasági elnök elmondta, ugyanolyan értékű, mint a másik olimpián szerzett aranyérem. Mit szól ehhez?

 Nagyon boldog vagyok. Elmondhatom, hogy duplán. Első lettem, és valóban egyenértékű teljesítménynek tekintik minden vonatkozásban a másik olimpiával. Legszebb álmom vált valóra és elmondhatom csapattársaim nevében, hogy nekik is ez csodálatos elismerés. Szinte hihetetlen, ezt meg kell szokni.

 Milyen kötődése van Pécshez?

Kilenc éve élek itt. Szeretek itt lenni. Itt készültem a versenyekre sok segítséget kaptam a felkészüléshez.

Mik a tervei?

Szeretnék a jövőben is jól szerepelni.

 * * * A közelmúltban döntött a kormány arról, hogy a paraolimpián eredményesen szerepelt sportolók ugyanolyan mértékű pénzjutalomban részesülnek, mint olimpikon társaik. Ez tízszeres emelést jelent.)

Forrás:Hetedhéthatár 2004.  10.22

dr Nyilas Istvánné: Szerte a világban az angol a használt nyelv

Debrecenben az Aranybika éttermében dr Nyilas Istvánnéval a Debreceni Egyetem nyelvtanárával aki 25 éve oktat angol nyelvet beszélgettünk 2008 július 15-én egy kávé mellett

. Tanárnő, Ön szerint az angol nyelv miben tér el az egyéb nyelvektől?

Az angol nyelv esetében, főleg, ha a magyarral hasonlítom össze, mivel mi azt beszéljük, célszerű megnézni, hogy milyen nyelvcsaládból származnak. A magyar az indo-uráliból, az angol pedig az indo-európaiból.  Alapvetően a nyelv szerkezete különbözik. Ezért nekünk, magyar nyelvet tudóknak nagyon nehéz elsajátítani az angol nyelvet, mert nemcsak a szavak, hanem a mondatok felépítése is, a viszonyszók használata is egészen más a két nyelvben. Nyilvánvaló, hogy ha fiatal korban kezdik, például egy óvodás ránevelhető inkább és könnyen. Amit egy felnőtt nyelvet tanuló nehezen tud elsajátítani: az intonáció és a kiejtés. Visszatérve a két nyelv közötti különbségre: a szóhangsúly, hangok kiejtése tér el. A gyerek könnyebben elsajátítja ezeket, mert még rugalmasabb az artikulációs fázisa, amely a felnőttnek már rögzül. Ezért van, hogy a felnőtt korban nyelvet tanult emberek nem tudnak annyira szép angolsággal beszélni.

Van még hegemóniája az egyéb nyelvekkel szemben?

A mindennapi életben tapasztaljuk, hogy bár itt Közép-Európában minket inkább a német nyelvterület vesz körül, mégis szerte a világban az angol a használt nyelv. Ez megkönnyíti a kereskedelmet, az üzleti életet és a kultúra terjesztését is, mert hogyha a világon mindenütt ezt használják, a kommunikáció gyorsabban árad vagy folyik, és ezt nem lehet erőltetni. Hiába próbálták az eszperantót kitalálni. Még Németországban és Ausztriában is azt tapasztaljuk, hogyha kimennek hallgatóink a debreceni egyetemről ösztöndíjjal, ott is a közös nyelv az angol.

Tudna nekem adatot mondani, menynyien beszélik a világon?

A világon hatszázmillió ember beszél angolul, 460 millióan anyanyelvként. Legtöbb ember a kínait beszéli: 1,2 milliárd. Ne feledjük el, hogy a spanyol nyelvterület is óriási. Korábbi beszélgetéseink során említette, hogy másként tanulják a nyelveket a két nem képviselői.

Megosztaná tapasztalatait olvasóinkkal?

 Erről nem olvastam tudományos értekezéseket, így csak sok éves tanári tapasztalatomat tudom megosztani Önnel. Azt mondom, hogy ez egy érdekesség, ahogyan megfigyelhetjük, hogy más a férfi és nő fájdalomérzete, vagy például másképpen vezetnek autót a nők és férfiak. Különleges és talán vicces a másik félnek, hogyan tanulja a nyelvet egy nő és egy férfi. Egy fiúnak egy szituációban megnyilvánulni nehezebb, mert túlságosan racionális a megközelítése a dolgokhoz. A lányok sokkal verbálisabbak, közlékenyebbek, még olyan dolgokat is elmondanak, ami egyértelmű, ez egy fiúnak nehezére esik.

Jobbak az osztályzatai a lányoknak, vagy csak szorgalmasabbak az egyetemen?

Igen, szorgalmasabbak a hölgyek. Ha azt nézzük, ki készít pontosabb szótármunkát, akkor a lányok pontosan szótároznak. Ha a nyelvtant vizsgálom, hogy közelítik meg, lehet, hogy ott a fiúk győznek. Ők táblázatokat készítenek és kíváncsiak a mondat és nyelv szerkezetére. Ha önálló gondolatokat kell kifejteni, a fiúk spontán, érdekesebb dolgokat tudnak előadni, mint a lányok. Az a véleményem, hogy egy nyelvóra sikerét növeli, hogy kétfélék vagyunk.

Forrás. Hetedhéthatár2008 július

Hofmeister Tóth  Ágnes: A mi képzésünk prémium termék

MBA képzés a Corvinus Egyetemen

Hofmeister  Tóth Ánes professzorral Az MBA képzés vezetőjével beszélgettem a budapesti Gellért Hotel Gobelin termében  2008 július 1-én a diplomaosztás utáni fogadáson.

Ebeszélgető partnerem a Gazdálkodástudományi Kar dékánja, professzor Hofmeister Tóth Ágnes. Dékán Asszony, a mai diplomaátadás hányadik a Corvinus életében, honnan érkeztek a hallgatók?

 A most kiosztott diplomák az első menedzser diplomák. Ezt a képzést 2005-ben hoztuk létre. Korábban volt a közgazdasági egyetemnek felsőfokú vezető képzése MBA néven, többnyire magyar nyelvű képzések voltak. 2005-ben döntöttek az egyetemünk vezetői, hogy szükség van egy angol nyelvű „prémium” termékre, ahol a multinacionális vállalatok középvezetőit képezhetjük tovább gazdasági területen.

Ha összehasonlítanánk ezt a diplomát egy közgazdasági doktorival, hasonlítana, mint a körte az almával?

Körülbelül igen, mert a közgazdaságtudományi doktor mondjuk gazdálkodástudományi területen, akinek PhD-je van, az inkább tudományos tevékenységet végez. Kutat és elmélyül bizonyos tudományos modellekben, elméletekben. Ebből védi meg a disszertációját. Az MBA az gyakorlatorientált, mélyebben megy bele a vállalati problémákba, azokba a közvetlen gyakorlati kérdésekbe, amelyekkel a középvezetőknek és felsővezetőknek munkájuk során szembesülni szükséges. A mi képzésünknél nagyon sok az esettanulmány, ami a tudományos képzésnél inkább háttérbe szorul.

 Milyen elképzeléssel menjenek Önökhöz a diplomások?

A közgazdasági doktor képzésre elsősorban azok menjenek, akik életüket a tudományos kutatásnak kívánják szentelni. Szeretnének esetleg egyetemi karriert befutni, később adjunktusok, docensek, esetleg professzorok kívánnak lenni. Terveik között szerepel neves külföldi és belföldi folyóiratokban való publikálás, esetleg akadémiai nagydoktori cím megszerzése. Akiket mi várunk MBA-ra (Master of Business Administration) szakra, olyanok legyenek, akik vállalati karriert szeretnének befutni, vagy ezen a területen szeretnének előrejutni. Mondok egy példát. Ha valaki egy multinacionális vagy egy magyar nagyvállalatnál dolgozik, és úgy gondolja, hogy szeretne a ranglétrán előbbre jutni, számára elengedhetetlen, hogy egy olyan végrehajtással is foglalkozó képzésen vegyen részt, ahol nagyon sok esettanulmánnyal találkozik. Döntési szituációkkal. Ez segíti őt a későbbiekben saját vállalati problémáinak megoldásában, hiszen szemlélete megváltozik.

Professzor Asszony, gondolom, egyetért velem abban, hogy más magyar egyetemek is foglalkoznak ezzel a képzéssel. Hogy rangsorolják a „Corvinust” a világban, illetve Európában?

A Corvinus Egyetem a belső rangsorokban mindenütt az elsők között van. Az MBA képzés a gazdálkodástudományi karhoz tartozik. Egyetemünknek hét kara van, a mi karunk a legnépesebb ötezer-ötszáz hallgatóval, az üzleti képzés nálunk van. Valóban, Magyarországon más egyetemeknél is van angol nyelvű képzés az MBA szakon. Ki merem jelenteni Önnek, hogy a mi képzésünk egy prémium termék. A világrangsorokat tekintve igaz, hogyha az egész egyetemet rangsorolják, akkor bizonyos mutatók tekintetében, például pénzügyi mutatók, tudományos kutatásra és oktatásra költött összegek, nem tudunk versenyezni. Ez a többi szomszédos országban is így van a közép-európai országokban. Viszont, ha az MBA képzést nézzük a Financial Times által készített 2006-os, 200-as listába 35 európai MBA került be, ebben mi az előkelő 25. helyet szereztük meg. * * *

Forrás:

Hetedhéthatár :2008 július