Konrad Wetzker: Mi viszonylag szegények vagyunk

Az MBA képzés vezetőjével beszélgettem a budapesti Gellért Hotel Gobelin termében a diploma osztás utáni fogadáson 2008 július 1-én Konrad Wetzker professzorral a Corvinus School of Management elnökével

Elnök Úr! Milyen benyomásokat szerzett az első MBA hallgatókkal kapcsolatban?

Meg kell mondanom Önnek, hogy a tanárok sokat tanultak. Nagyon nehéz volt „összehozni” az első csoportot. Viszonylag rövid idő alatt, egy fél év volt rá, amikor két évvel ezelőtt elkezdtük az oktatást. Az első évfolyam 17 hallgatóból állt. Elképzelésünk 10 és 20 fő volt. Nagyon vegyes volt az összetétel. Különböző országokból jöttek: Amerikából, Norvégiából, Szlovákiából. A korösszetétel 30 és 50 év között volt. Az elején féltünk, hogy ez nagyon vegyes társaság. Folytatva ezt a témát: voltak nagyon tapasztalt vezetők, például az egyikük egy nagy energiacégnek a felső vezetője volt, ahol 300 fő dolgozik. A másik véglet egy kis cég 5 fős osztályvezetője. Ez az inhomogenitás az egész kurzusnak nagy előnyére vált, mert ennyi különböző ember egy helyen ahhoz vezetett, hogy sokat tudtak egymástól tanulni. Számukra nagyon fontos volt a kommunikáció. A mi képzésünk célja 50%-ban, hogy jó legyen a kommunikáció a hallgatók között és ez nagyszerűen sikerült félelmeink ellenére. Ma is itt, a fogadáson, a vacsora alatt Ön is látja, hogy milyen jól jönnek ki egymással. Tanulság: egy vegyes csapat is jó lehet. Ebben az évben először túljelentkezés van, 25 főnél bezártuk a kaput. A korösszetétel 29-től 50 évig terjed. Mi úgy gondoljuk, ha különböző a kor- és beosztás-összetétel, jobb, mintha homogén lenne. Van egy problémánk: a fele a jelentkezőknek rendelkezik közgazdasági diplomával. A tantárgyaink között található a közgazdasági alapismeretek, ez a pénzügyi tárgyak között szerepel. Természetesen, akiknek már van közgazdasági diplomájuk, azoknak sokkal könnyebb az elsajátítása. Úgy döntöttünk a tapasztalatok alapján, hogy azoknak, akik nem rendelkeznek közgazdasági ismeretekkel, a kurzus előtt indítunk egy előkészítő tanfolyamot, amely pénzügyi ismeretekkel foglalkozik Egy mérleget kell érteni egy MBA hallgatónak, akár orvos, mérnök vagy jogász, így lesz a kurzus homogén.

Miben különbözik a magyar MBA a világ többi hasonló képzésétől?

Az egyik különbség az, hogy mi viszonylag szegények vagyunk. A professzionális MBA oktatással foglalkozó intézmények, gondolok például a Harvardra, a világ legjobb oktatóival rendelkeznek. Nálunk sok tanár van a régióból, van egy-két amerikai, sok nagy cégvezető tanít nálunk, mint vendég tanár. Mi a pénzügyi hátrányt nagyon sok munkával tudjuk kiegyenlíteni. Mi nem versenyezhetünk a Harvard hírnevével, mi azt csináljuk, amit a lehetőségeink biztosítanak. Missziónknak tekintjük azt, hogy valamikor a régiónak és Európának az egyik legismertebb MBA képzési helyévé váljunk.

Forrás: Hetedhéthatár 2008. július

Bencze Ilona: Énnekem a gyökereim a legfontosabbak

Bencze Ilonával, a Madách Színház színész-rendező művésznőjével a teátrum társalgójában beszélgetünk Arány és erény című könyvének sajtóbemutatója után, 2011. február 12-én.

Bencze Ilona és a szerző

Szarvas István (Sz. I.): Művésznő, én is csináltam már interjúkötetet, és azt hittem, hogy mindent tudok az interjú műfajáról. Örülök, hogy ön által egy újfajta interjúmódszert ismertem meg. Nemrég voltam egy könyvbemutatón, ott kimaradtak a kérdések, csak a válaszok  jelentek meg a könyvben. Most pedig  itt  az Ön öninterjú könyve. Árulja el a titkot, hogy egy ilyen híres színész miért öninterjút készített. Biztos nagyon sokan szívesen csináltak volna interjút. Mint ahogy én is szívesen csinálom.

Bencze Ilona (B. I.:) Biztos szívesen csináltak volna velem, és én nem azért csináltam öninterjú kötetet, mert nem bízom a kollégákban, hanem azért, mert olyan kérdéseket szerettem volna magamnak feltenni, amit senki nem tud nekem feltenni, mert ezeket a kérdéseket csak én tudom, és azokat a válaszokat, amiket szeretnék megválaszolni ennek kapcsán, csak én ismerem.

Sz. I.: Megdöbbentő információ ezen a könyvbemutatón az volt, mikor mondta, hogy ön 40 éve ebben a színházban dolgozik. Én azt hittem, hogy „csak” 25. Az egy óriási idő, de elmondhatom, hogy nem változott az elmúlt 20 évben.

B. I.: Köszönöm szépen a bókot.

Sz. I.: Ez az igazság. Mi késztette arra, hogy könyvet írjon interjú formában? Amikor az ember csinál egy interjút, akkor van valami elképzelése, hogy most elkezdi az első könyvét. Azt tudom önnek mondani, hogy ha az első könyvét megírta, akkor biztos fogja követni a második.

B. I.: Megbízást kaptam erre a könyvre. Lehet, magamtól nem jutott volna eszembe, hogy megírjam ezt a könyvet. De amikor letettem végül is nem a tollat, hanem a számítógépet, amikor az utolsó mondatokat leírtam és leadtam a könyvet, akkor éreztem egy nagy ürességet. Valószínű, hogy érzek majd késztetést arra, hogy még írjak. És hogy miért írja meg az ember a gondolatait? Nagyon nehéz beszélni a könyvről. Azt hiszem, hogy ennél nincs nehezebb dolog. Egy szerepről is könnyebb beszélni, hogy én ezt miért játszottam el, hogy játszottam el, mi volt számomra ebben fontos, mi volt érdekes, de amit már leírt az ember egy könyvben, iszonyú nehéz utána arról beszélni. Ennél nehezebb helyzetben, mint hogy én a saját könyvemről beszéljek, azt hiszem, hogy soha életemben nem voltam, mert kiírtam magamból mindent, amit szerettem volna.

Sz. I.: Azt értem, de még mindig szeretnék visszatérni arra, hogy nagyon sokan írnak. Mert ez egy életrajzi könyv. És ezt megírhatta volna anélkül, hogy nem tesz fel kérdéseket magának. Bevallom hogy ez nagyon imponál nekem!

B. I.: Igen, de úgy engem nem érdekelt volna, hogy úgy írjak életrajzi könyvet, hogy születtem ekkor és csináltam ezt, azt… ez fel sem merült bennem, hogy én így írjak. Ezt a formát találtam érdekesnek és ezt gondoltam jónak és valamennyire újszerűnek is. Nem én találtam ki ezt a műfajt, de nem sokan írtak így könyvet. Úgyhogy én ebben aztán örömömet leltem. Amikor ezzel elindultam, akkor én már nem akartam, eszembe se jutott volna másképp.

Sz. I.: Végső soron kinek ajánlja ezt a könyvet?

B. I.: Úgy gondolom, hogy mindenkinek ajánlom ezt a könyvet. Mindenkinek, aki értékek és érzelmek mentén gondolkodik az életében, és aki úgy gondolja, hogy mindaz, ami az életében történik vele, az érzelemből és a harmónia iránti vágyból táplálkozik. Nagyon nehéz erről beszélni. Énnekem a gyökereim az életemben a legfontosabbak: a család, a gyermekem, a barátaim, a színházaim, a szakmám. Tehát mindenből gyökerek. Ha nincsenek az embernek gyökerei, akkor elvész. Minden növény, aminek nincs gyökere, az elpusztul. Az ember akkor pusztul el, ha nincsenek gyökerei, és én büszke vagyok rá, hogy nekem vannak gyökereim, és én szeretem ezeket a gyökereket és nagyon ápolom, ugyanúgy, ahogy a virágaimnak a gyökereit is.

Sz. I.: Nagyon szépen köszönöm!

Megosztás

Tweet

Horváth Viktória: Nekünk minden vendég egyformán kedves

Kehidakustány nagyközség Zala megye szívében. A Zala folyó völgyében fekszik, területe 20 négyzetkilométer, lakosainak száma 1100 fő. A Zalai Dombság festői, nyugodt környezete, kellemes klímája, a Balatonhoz, a Hévízi-tóhoz és a horvát, a szlovén, illetve az osztrák határátkelőkhöz való közelsége és elsősorban a föld mélyéről érkező 43 C fokos termálvize olyan adottság, amely kiaknázásával az Európai Unió kedvelt üdülőparadicsoma lehet néhány éven belül. Örömmel tettünk eleget a Kehida Termál Gyógy- Élmény fürdő igazgatójának  Horvát Viktória meghívásának, hogy a szállodát, az élményfürdőt és az éttermet látogassuk meg. A második nap  2003 február 18-án a Deák étteremben „munkaebéd” alatt Horváth Viktóriával, meghívónkkal beszélgettünk.

Horváth Viktória

Igazgatónő!

Sz.I Tegnap délben és este végiglátogattuk az összes medencét, délelőtt nagy volt a tömeg, főleg családosok voltak, de estefelé már csökkent a zsúfoltság és minden medence üzemelt. Nagyon kellemes volt. Jól látom, hogy a délelőtt a családosoké, a délután pedig azoké, akik a kényelmet szeretik?

Nekünk minden vendég egyformán kedves, akár családos, akár egyedül jön, mindegy, hogy külföldi vagy belföldi. Szeretnénk, ha jól érezné magát és újra visszajönne. Két évvel ezelőtt jártunk itt, akkor még csak egy kis fürdő volt, és csak beszéltek a beruházásról.

Mikor kezdődött az építkezés?

HV. 2000 decemberében kezdődött el a fejlesztés. A teljes beruházás az alábbiakat foglalja magában: élményfürdő, éttermek, természetgyógyászat, apartman házak, szálloda (kisbabás apartmanokkal), konferenciaterem, kávézó, borospince, játszóház, szaunák, szépségápolás, fizikoterápia, reumatológus szakorvos, illetve masszőr várja majd az idelátogatókat.

Sz.I. Beavatna, hogy milyen ütemben zajlik a fejlesztés?  

H.V .Örömmel. Elsőként 2001 augusztusában egy étterem - ahol most ebédelünk -, kávézó és egy 32 ágyas légkondicionált szálloda került átadásra. Remélem, megfelelő volt a szobájuk. 2002. október végén már fedett élményfürdő, szauna-komplexum és gyógyászati szolgáltatások várták a vendégeinket.

Sz.I Ezeket kipróbáltuk a gyógyászati szolgáltatások kivételével. Kérem, mutassa be olvasóinknak! H.V.Fürdőkomplexumunkban 2400 négyzetméter vízfelület, fedett és szabadtéri élményfürdővel, hullámfürdővel, gyermekpancsolókkal, pezsgőszigettel, szauna oázissal csábítja a fürdőzés szerelmeseit. Három emeleten átriumos mediterrán belső ad otthont az országban egyedülálló, közel száz méter hosszú csőcsúszdának, mely hang- és fényeffektusokkal ejt bámulatba. Van fürdőnkben finn szauna, aroma- és zeneterápiás kabin, gőzfürdő, fodrászat, kozmetika, pedikűr és manikűr. Néhány szót a gyógyászati szolgáltatásainkról. A Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő gyógyászata a kalcium-magnézium, hidrogén-karbonátos víz hatásán alapszik. A radont nem tartalmazó minősített kénes gyógyvíz kiválóan alkalmas a mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati problémák kezelésére. A fürdő 2003 tavaszától súlyfürdővel és gyógyászati részleggel áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Következzen a gasztronómia! Az étterem, ahol most ebédelünk, a település nagy egyénisége, az első független magyar kormány igazságügy minisztere, Deák Ferenc nevét viseli. A haza bölcse nagy ínyenc volt és számos ételrecept ötletadó gazdája. Megjegyzem, a Deák-kuglóf ma is kedvelt sütemény a tejes kávé mellé. Szállodánk komplett médiatechnikával és cateringgel támogatott 120 fős konferenciatermében lehetőség van szemináriumok, rendezvények, kiállítások lebonyolítására

Sz.IKérem szóljon a fejlesztés ütemérő!

H.V.Nem kívánom megkerülni a kérdést. A következő ütemben 100 darab 50-70 négyzetméteres alapterületű apartmanból álló biófalu   építését tervezzük a termálfürdő körüli kéthektáros területen. Az utolsó ütemben a termálfürdőhöz kapcsolódó 250 ágyas ötcsillagos gyógyszálló építése valósul meg másfél hektár területen. A gyógy szálloda közvetlen összeköttetésben

Sz.I.A konferenciák lebonyolításánál gondoltak arra, hogy a vonattal vagy busszal érkezőknek várakozni kell a csatlakozásnál?

Természetesen. Vagy egy  kis mikró busszal megyünk értük ahogy Önökért mentünk, vagy ha többen jönnek egy nagy busszal.

Forrás: Hetedhéthatár 2003 február 23

Első hét eredményei Párizsban  az olimpián magyar szemüveggel

Arany érem:

Kós Hubert ( úszás. 200m hát)

Férfi párbajtőrcsapat ( Siklósi Gergely, Koch Máté, Andrásfi Tibor, Nagy Dávid)

Milák Kristóf ( úszás, 100 m pillangó

Ezüst érem:

Milák Kristóf ( úszás, 200 m pillangó

Férfikardcsapat ( Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Rabb Krisztián)

Halász Bence (kalapácsvetés)

Bronz érem

Muhari Eszter (párbajtőr egyéni)

Major Veronika ( sportpisztoly)

4 hely 5

5 hely 3

6 hely 2

Nemzetek közötti sorrend 12

Arany érmeseink:

Első hét eredményei Párizsban  az olimpián magyar szemüveggel

Arany érem:

Kós Hubert ( úszás. 200m hát)

Férfi párbajtőrcsapat ( Siklósi Gergely, Koch Máté, Andrásfi Tibor, Nagy Dávid)

Milák Kristóf ( úszás, 100 m pillangó

Ezüst érem:

Milák Kristóf ( úszás, 200 m pillangó

Férfikardcsapat ( Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Rabb Krisztián)

Halász Bence (kalapácsvetés)

Bronz érem

Muhari Eszter (párbajtőr egyéni)

Major Veronika ( sportpisztoly)

4 hely 5

5 hely 3

6 hely 2

Nemzetek közötti sorrend 12

Arany érmeseink:

Spányi Antal:A keresztény ember számára, a hitéről való tanúságtétel megkerülhetetlenül fontos

Spányi Antallal a Székesfehérvári  egyház megye megyéspüspökével 2011 május 19-én a Katolikus Rádió Székházának kertjében beszélgettünk a Rádió létrejöttének hetedik évfordulójára rendezett ünnepségen  miután megkóstoltuk a rádió vezér igazgatóhelyettesének Juhász Judit által felvágott torta  megkóstolása után

Spányi Antal püspök és a szerző

Püspök Atya!

 Tavaly a családok éve volt, idén pedig a hit éve van. Melyek a legfontosabb gondolatok, amik püspöknek ezekről  az eszébe jut.

- A hit évet, , az év harmadik negyedévében fogja majd az egyház megnyitni, a Szentatya rendelkezése alapján. A hitről világos, hogy beszélni kell, mert a hit vallásból ered, és ezért a keresztény ember számára, a hitéről való tanúságtétel, az megkerülhetetlenül fontos. Ez a tanúságtétel, ez kettőt jelent. Egyfelől, egy szóban való tanúságtételt, a hitnek a megvallását, amelyet nem lehet elkerülni, aki megtagad engem azt én is megtagadom majd . talán még a szóban való tanúságtételnél is fontosabb az életpéldával való tanúságtétel, hogy az ember törekedjen arra, hogy minél igazabban tudja megélni a maga hitét. Akkor is törekedjen erre, hogyha ebbe abszolút tökéletességre, csak az Isten különös kegyelmével jutunk el, hiszen úton vagyunk itt a földi életben, állandóan próbatételeket kell leküzdenünk, helyt állnunk. Hogyha őszintén megmutatjuk ezt az úton levésünket, és a jóra törekvésben hűségesen, következetesen próbálunk megmaradni, akkor úgy gondolom, hogy az életünk, még ha olykor nem is annyira ragyogóan szép, mint ahogy kellene, azért ez a tanúságtétel hatékony lehet a világ előtt. Valami szépet tudunk a világgal megsejtetni, valami szépet tudunk a világnak mutatni.

-  XVI Benedek pápának a Szentatyának, a most magyarul is megjelent könyve, A világ világossága  van egy mondat, amit nagyon hálás lennék, ha sikerülne nekem megmagyarázni. Az van benne, hogy annak ellenére, hogy 1,2 milliárd katolikus él a Földön. "Az egyház hajója, ha csak az embereken hullott volna, akkor elsüllyedt volna."

Tessék nézni, nyilván a Szentatya tudja legjobban a maga mondatait és gondolatait magyarázni, de az ember látja azt, hogy mindannyiinkban ott van valamiféle rosszra hajlam. Ez, mint áteredő bűnt, mint ennek a bűnnek a sebét hordozza minden ember a lelkében. Ennek valóságát, nincs is értelme vitatkozni, mindannyian tapasztaljuk, hogy a gyereknek is az egyik első szava az, hogy nem, és ellene van, és dacos, szinte akaratának első megnyilvánulásával, és azóta is hányszor tapasztaljuk meg mindannyian, kicsik és nagyok, felnőttek, idősebbek, hogy jót akarnánk, és mégis rosszat teszünk. Aztán mikor egy másik tapasztalat, hogy már összeveszünk, azt a végén engedek, csak már senkinek nincsen öröme benne. Én azt hiszem, hogy ez az  ok, ami miatt az ember, ha rajtam múlna, mindaz a szép, mindaz a jó, amelyik Isten elgondolása szerint, az ember számára ajándékként ott van, ezt valahogyan  sikerül elvesztenünk. Kell az Isten kegyelme, hogy ezek az isteni ajándékok bennünk egyre teljesebbé legyenek,  de az Isten kegyelme működik az emberben. Mert nem igaz az, hogy a világban a rossz uralkodik, a hitetlenség diadalmaskodik, csak inkább azt hiszem, az van, hogy erről beszéljünk. Amikor egymással találkozunk, szinte mentegetőzünk, hogyha azt mondjuk, hogy jól vagyok. Inkább mit mondanak az emberek? Jaj, itt annyi bajom van, úgy aggódok, itt fáj, ott fáj,. Benne van ez a világban. A keresztény embernek feladata az is, hogy a jóról beszéljen, arról a szépről, arról a jóról, arról az igazról, amelynek forrása az örök Isten, és amelyet elhozott számunkra Jézus Krisztusban.

- Nagyon szépen köszönöm.

- Köszönöm, és jó munkát kívánok.

János Pál pápa 2003. április 4-én székesfehérvári püspökké nevezte ki. Beiktatására május 24-én került sor.

^] Közigazgatási és pasztorális téren megújította az egyházmegyét. Egyházmegyei lapot indított. Öt espereskerületet és 30 lelkipásztori körzetet hozott létre. Hangsúlyt helyezett az állandó diakónusok és lelkipásztori kisegítők képzésére. Rendszeresen papi találkozókat és zarándoklatokat szervez, pünkösdhétfőn pedig egyházmegyei napot. Az egyes éveket tematikus lelkipásztori programmal látta el.

A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia megbízásából a 2004 pünkösdjén meginduló Katolikus Rádió vezérigazgatója.^[3] Jelenleg a Magyar Katolikus Karitász elnöke is.

Jelmondata: „Laudetur Jesus Christus” (lat.), vagyis „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”.^[3]

Kítűntetései

• Budapest VII. kerülete díszpolgára (1999)^[3]
• Henszlmann-díj (2009): a Mindszenty-emlékérem (2010)^[3]

Vashegyi György: A művészeti nevelés befektetés a nemzet jövőjébe.

Vashegyi Györggyel a Művészeti Akadémia Liszt Ferenc díjas karmesterre a Művészeti Akadémia Bajza utcai székházában beszélgettünk  

Vashegyi György és a szerző

Szarvas István (Sz. I.):  Elnök Úr!Freund Tamás, az  Magyar Tudományos Akadémia elnöke, amikor beiktatták, külön kiemelte, hogy nagyon jó barátja   a Vashegyi György, és szeretne együttműködni a Művészeti Akadémiával. Ön is így gondolja, hogy jó barátja? Van-e már elképzelés az együttműködésről?

Vashegyi György (V. Gy.): Természetesen. A két akadémia között már Lovász elnök úr alatt is volt együttműködés. Freund elnök úr szavai nagy megtiszteltetés számomra, és én is barátomnak tekintem őt. Ő egy fantasztikus ember, aki világhírű agykutató, de eredetileg hivatásos zenésznek készült. Nem sokon múlott, hogy nem klarinétművész lett belőle, és máig aktív zenész. Kutatási területe az emberi agy fejlődésének és a művészeti élmény kapcsolatának elemzése. Fontos számomra, hogy tudományosan is beigazolódott, hogy a görögök által vallott nevelési elvek, amelyek a sportra és a művészeti nevelésre helyezték a hangsúlyt, rendkívül fontosak. A tudomány mai álláspontja szerint az emberi agyi struktúrák kialakulásához optimális, ha 18 éves korig a sport és a művészeti nevelés dominál. Ez teljesen más, mint a mai iskolarendszer. Kodály Zoltán is valami ilyesmit szeretett volna elérni a magyar nemzet számára. A művészeti nevelés befektetés a nemzet jövőjébe. Freund Tamással és a két akadémiával szorosan együttműködve szeretnénk előrelépni ezen a téren.

Sz. I.: Tavaly vagy tavalyelőtt volt egy pécsi koncert, amit ön vezényelt.

Melyik koncert?

Sz. I.: A Határonontuli zenekarral

V. Gy.: Nagyon sok projektünk van..  Ha a Határon túli zenekarra gondol. Sokszor lépek fel Pécsett. Most is ott voltam, és tartottunk egy sajtótájékoztatót tegnap.

Sz. I.: És az miről szólt?

V. Gy.: Arról, hogy a jövő szezonban, a 2021-2022-es  szezonban öt alkalommal is lesz hangversenyem a Kodály Központban, öt projektet is viszek oda.

 Ahol ön volt: A székesegyházban a Határon túli Magyar Szimfonikus Zenészek koncertje volt. Ezt a projektet én kezdeményeztem 2016-ban, és 2017-ben sikerült először megvalósítanunk. Akkor még nem voltam elnök, csak akadémikus. Azóta minden évben van, tavaly sajnos elmaradt a Covid miatt. De idén megint lesz, és Erdei Péter tanár úr fogja vezényelni a sorozatot.

Sz. I.: De lesz Pécsett?

V. Gy.: Ezt nem tudom. Ez most szervezés alatt áll. Szabadkán biztosan lesz, ha jól tudom. Vácott is. Ez augusztus végén lesz. Szabadkán, Vácott, talán Kecskeméten is.

Sz. I.: Én is szoktam Szabadkán könyvbemutatókat tartani. Gyönyörű hely.

V. Gy.: Sajnos idén nem én fogom vezényelni, mert Erdei Péter tanár urat hívtam meg. Haydn Krisztus hét szava a keresztről oratórium lesz, amely tavaly ment volna ugyanebben a projektben. De idén ismeglesz.

Sz. I.: És elképzelhető, hogy jövőre?

V. Gy.: Meglátjuk. Mindenképpen szeretném folytatni. Ennek a költségvetési fedezete az MMA költségvetésében biztosítva van. Remélem, hogy az utánam következő elnök is támogatni fogja ezt 2023-tól kezdve.

Sz. I.: Miért, csak kétszer lehet valaki elnök?

V. Gy.: Igen. Most vagyok a második ciklusom egyharmadánál. 2023. november 5-ig vagyok elnök, és utánam új elnöke lesz a Magyar Művészeti Akadémiának. Mindenki két ciklust tölthet be.

Sz. I.: Érdekes, hogy a pszichiátriai elnökök csak két évig lehetnek elnökök. Sokkal jobb, ha valaki legalább négy évig van.

V. Gy.: Én három évig vagyok, kétszer három évig. Az első három évem arra ment rá, hogy megismerjem a terepet.

Sz. I.: Akit nagyon tisztelek, a névrokonom, Szarvas Jóska, most professzor lett a Színművészeti Egyetemen. Hogyan viszonyul ehhez, hogy a Művészeti Akadémia tagjai is professzori kinevezést kapnak?

V. Gy.: A Művészeti Akadémián kilenc tagozatunk van, amelyek művészeti ágak szerint vannak felosztva. Van egy színházművészeti tagozatunk is.

Sz. I.: Többen tanítanak?

V. Gy.: Szerintem eddig is tanítottak, és ezután is fognak tanítani.

Sz. I.: Csak most még többen, nem?

V. Gy.: Nem csináltam statisztikát. Tudom, hogy Rátóti Zoltán és Vidnyánszky Attila akadémikusaink, és részt vesznek az új egyetemi szenátusban. Volt olyan akadémikusunk is, aki az egyetemi átalakítás ellen szólalt fel. A vélemények megoszlanak, és ez természetes.

Sz. I.: De Szarvas Jóska most lett akadémikus egy-két éve.

V. Gy.: Elképzelhető. Szerintem 2019-ben lehetett. Kiváló művészről van szó. Az egyetemi átalakítások lényegét abban látom, hogy az államilag finanszírozott művészeti felsőoktatás jelenlegi helyzete tarthatatlan. Fejkvóta alapon nem lehet művészeti felsőoktatást finanszírozni. A tehetségek nyomon követése lenne a fontos, és egy komoly modellváltás szükséges. Japánban például az állam évekkel előre megmondja, mennyi pénzt tud adni a zenei felsőoktatásra, és az egyetem dönti el, miből, hányat képez. A politika csak azt várja el, hogy az eredmény világszínvonalú legyen. Mi ezzel szemben a tömeg felsőoktatás keretében próbáljuk megoldani a művészeti képzést, ami nem működik. Ha nem reagálunk a jelenlegi helyzetre, kudarcot vallunk. A tehetséges növendékeink külföldre mennek tanulni, és ez veszélyes. Egy fantasztikus intézményrendszert tartunk fenn, ami rengeteg pénzbe kerül az adófizetőknek. Ha nem változtatunk, kudarcot vallunk. Személy szerint aggodalommal figyelem ezeket az eseményeket, és támogatom a váltást a művészeti felsőoktatásban. Minden fórumon elmondom a véleményemet.

Szurmay Piroska:Mi sakkozók minél több játszmát látunk annál jobban érezzük magunkat

Szurmay Piroska

 Az Uránia moziba 2023. november 7-én, a Mesterjátszma film sajtóbemutatója után. Beszélgetek Szurmay Piroskával, aki sakkozási tanácsadója volt akivel tegeződni fogunk, mert 10 éve a Sakkszövetségnek kommunikációs igazgatója volt, és ez alatt nagyon sokszor találkoztunk.

Szarvas István. Piroska, nagy élvezettel néztem a filmet, mert nem csak a film volt érdekes, hanem az ottani sakktörténet. Az első kérdésem az  hogy amikor  a pap elkezdett sakkozni, hogy tudott  ilyen csodálatos bábukat lehet csinálni?

Szurmay Piroska-  Ez  kenyérmorzsákból lett elkészítve, a rendezőnek a felesége, Lisztes Linda készítette otthon ezeket a figurákat, és lehet, hogy bármivel lehet sakkozni, tehát ő  készítette  a kihúzott cérnaszálakból a sakktáblát,amely alkalmas arra, hogy lejátszunk egy sakkmérkőzést vele. Nyilván kell hozzá egy kis képzelőerő is, de  tud működni abszolút.

Sz.I.-  Emlékszel a történelemben, vagy bármikor olyan eseményre, hogy valaki saját magával játszott, vagy egyik  sakk tudás színről átment a magasabbra?

Sz.P.- Olyanra nem, de amikor a sakkozók készülnek versenyre, akkor nagyon fontos, főleg a megnyitási szakaszban, hogy kitalálják azt, hogy az ellenfél mit fog lépni. Maga a készülés folyamán azért találkoztunk ezzel, hogy olyan, mintha önmagunk ellen játszanánk, de tulajdonképpen azt nézzük, a másik fejével próbálunk gondolkodni, hogy milyen lépésvariációkat fog lépni, és akkor arra felkészülünk, és abból nézzük meg, hogy hogyan tudjuk a számunkra a legjobb állást, hogy mi az a megnyitási variáció, ahol szeretnénk esetleg előnybe kerülni a másikhoz képest.

Sz.I.- Én olyannal már találkoztam például Polgár Juditnál, hogy ő fejből játszott öt emberrel, és akkor mind az öt tábla az ő fejében volt, de az is engem teljesen megdöbbentett, hogy van egy sakk-könyv, amiben most nem emlékszem, hogy hány játszma van, hogy az valóban, mondjuk egy nagymester, ha van valahol száz darab játszma, azt a fejébe tudja rögzíteni?

Sz.P.- Száz játszmát, igen. Száz játszma nem olyan sok, hogy ne lehessen megjegyezni. Itt a könyvben, a filmben a könyv, amit a kezében tartott a  pap szereplő ez  egy híres sakkozó 300 játszmája. Fizikálisan is az volt, tehát a rendes magyar változat az lett kicsinyítve, és az került bele a kabát zsebébe. Az volt az érdekes, hogy nem így utalnak a filmre rá, mert mégiscsak filmről beszélünk, és akkor ott minden egy kicsit nagyobb, ki kell kerekíteni, hanem világbajnoki mérkőzésenként utal arra a könyvre, de ez tulajdonképpen olyan, mint 300 játszmájának a könyve.

Sz.I.- Most a végső soron a főhősnő, aki még életben maradt, segítsél, hogy mi volt a neve?

Sz.P.- Márta.

Sz.I.- Márta. Ugye  két partit játszott?

Sz.P.- Igen.

.Sz.I.- A partit, az ÁVO-s ezredessel az első partit, azt elvesztette.

Sz.P.- Igen.

Sz:I.- Na most én ott a nézőként, te most itt a sajtótájékoztatón mondtad, hogy ezek konkrét játszmák voltak. Én azt a nézőtérről nem tudtam követni, csak úgy mondták. Na most az viszont hiányzott nekem, hogy legalább mutatták volna a táblát, mert az egy kicsit jobb lett volna?

Sz.P.- Igen, nekünk sakkozóknak minél több sakkjátszmát látunk, annál jobban érezzük magunkat, de azért a nézők többsége nem sakkozó. Nagyon finoman lett felvéve, vagy megrendezve a sakkos részek, hiszen nem kell a nézőknek tudnia sakkozni, hogy értse, mi zajlik a táblán: ahogy halad a parti előre, úgy a közönség, akik körülvették a táblát, pontosan elmondják azt, hogy milyen lépések, mit jelentenek? Ki áll jobban? Min gondolkodik a Márta? ( Varga-Járó Sára) Min gondolkodik az ellenfél, mikor B ( Hajdiu Károly) közbeszól, akkor hogyan. Úgy dönt el, ahogy a B, tehát sok olyan finomság van benne, hogy nem is kellene egyébként a tábla hozzá. Ez egy döntés volt a részünkre, hogy ennek ellenére a sakktáblán valós szituációk és valós állások legyenek.- Bevallom őszintén, hogy ezt az állást nem volt könnyű összehozni, hiszen nagyon sok kritériumnak kellett megfelelni, ami izgalmas, viszont ha az ember elmondja ezeket a kritériumokat, akkor elmondja gyakorlatilag magát a történetet is, de az egy kihívás volt, hogy azt leképezzem egy sakk állásra, ami a történetben megjelenik és a történetben szerepel.

Sz.I.- Utolsó előtti kérdésem, hogy nekem is most módom volt a főszereplővel, Váradi Gergővel sakkozni. elég jól sakkozik, de nekem az a érzésem, hogy úgy a Márta  mint az ávós ezredest, tud sakkozni Külön élmény volt, ahogy a Mácsai Pál sakkozott. Válaszoljál nekem, hogy ugye mind a hárman tudnak sakkozni.

Sz.P.- Mind a hárman ismerik a lépéseket. Mind a három filmben szereplő. Mindenki más  szinten játszik.

Sz.I..- Te foglalkoztál a filmmel?

Sz.P- Foglalkoztam velük.

Sz.I.- Igen, mert ez látszott

Sz.P.- Ennek örülök.

Sz..I.- Csak egy érdekes sztorit hadd mondjak ezzel kapcsolatban, az Iglódi Pityuval,( Színház igazgató színész)aki osztálytársam volt, egy ocsmány börtönőrt játszott az egyik filmjében, és mondom neki, te István, hogy tudtál te ebbe az ocsmány börtönőr szerepébe beilleszkedni, és azt mondja, hogy figyelj, amikor már megöregszik az ember, akkor már mindent elő tud adni.

Az utolsó kérdésem pedig az, hogy sajnálattal veszem észre, hogy  amióta szülési szabadságon vagy, azóta nélkülöz téged a Sakkszövetség, készülsz-e majd visszamenni oda, , vagy más területen fogsz dolgozni?

Sz.P- Én egyelőre nem készülök vissza a sok szövetségbe, tehát nekem a nagyon-nagyon szép időszak volt ez a 10-12 év, a legnagyobb eredmények, az elmúlt időszak legnagyobb eredményei, azok ekkor történtek.

- Nekem fantasztikus volt együtt dolgozni Rékó Péterrel, Polgár Judittal, Almási Zoltánnal, Rapport Richárddal, úgyhogy egyelőre nem. Jövőre sakk olimpia van Magyarországon. Azt még nem tudom, hogy nézőként fogom-e, vagy esetleg dolgozok is benne, ez , sok-sok mindentől függ ez a szerep. Úgyhogy én lezártam ezt a sok szövetséget, én úgy érzem.

Sz.I.- Köszönöm szépen, sok sikert a további életednek!

Sz.P.- Én  is nagyon szépen köszönöm!

-

Ragály Elemér: A Titanic keresztmetszetét adja ami jó történik a filmművészetben

Ragály Elemérrel az Emmy és Kossuth díjas operatőr, filmrendezővel 2015 április 15-én az Uránia Filmszínházban beszélgettünk heten jelentkeztünk interjúra 15 percet biztosítottak számomra

Ragály Elemér(J) és aszerző

Szarvas István. Az első kérdésem, a grúz Kukoricasziget filmmel kapcsolatos, a következő Miben különbözött a grúz helyszín  a többi filmed helyszínétől, és te hogy látod a grúz filmes világnak a helyzetét?

Ragály Elemér- A grúz helyszín attól különbözött, hogy Grúziában van, és nem a Sziklás-hegységben, tehát nagyon ahhoz az országhoz tartozó helyet választottak ehhez a filmhez. A  grúz filmes világba én  nem látok bele, mert szerencsére egy konkrét feladatot kellett elvégeznem. Nem kellett végignéznem azt a harcot, ami arról szólt, hogy egy grúz rendező hogyan tud pénzt szerezni a filmjéhez. Én akkor kapcsolódtam be, amikor már megvoltak a feltételek ahhoz, hogy a filmet el lehessen kezdeni készíteni.

Sz.I-  Ragyogó példája annak ez hogy kevés szereplővel is lehet jó filmet csinálni. Minimális volt ezen a filmen. a szereplők száma. Ha jól számoltam, kilenc volt, tehát nem csak azon múlik egy film, hogy sok pénz legyen, hanem azon is múlik, hogy milyen a rendezés, milyen az operatőr.

Ragály Elemér- Igen, hát engem is az ragadott meg a történetben, hogy minden minimalizálva volt benne. Egy helyszínen játszódik,az hogy alig van a filmnek dialógia, és így tulajdonképpen két szereplős filmet kap a néző.. Össze lehet számolni kilenc ember jelenik meg a vásznon, de hát végül is ketten viszik a hátukon az egész filmnek a terhét. Nem ez volt az első ilyen feladat az életemben, de nagyon izgatnak az ilyenfajta feladatok.

A legminimálisabb szereplővel rendelkező ilyen film az A szerelemtől sújtva ez egy magyar film volt, aminek egy helyszíne és egy szereplője volt. Az viszont meg volt terhelve azzal, hogy elég sok dialóg, elég sok monológ volt benne, tekintettel arra, hogy egy szereplő van, elég sok telefonbeszélgetés volt, aminek mindig csak az egyik oldalát látjuk, de annak meg az volt a nehézsége, hogy az meg belsőben, egy enteriőrben játszódott az egész film, de nagyon vonzanak engem az ilyen  végletes történetek.

Itt is az izgatott legjobban, hogy ennek a kis szigetnek hogyan lehet a sok arcát megmutatni, hogyan lehet különböző hangulatokat csinálni, olyan hangulatokat, amik variábilissá teszik a néző számára a látványt, de mégsem ez a döntő szempont. A döntő szempont, hogy az aktuális jelenethez és a film egészéhez ez hogyan segíti a történetnek az elmondását, a filmnek a dramaturgiáját, az éppen aktuális feszültséget. Hogyan lehet ezzel fokozni, vagy hogyan lehet éppen egy adott pillanatban feloldani ezt a feszültséget, hogy aztán újból továbbfeszítse az ember a történetet.

 Azért volt kedves számomra az egész, mert hosszú-hosszú évek után ez volt az első olyan lehetőség, amikor ilyen tökéletesen kontemplatív állapotban tudtam dolgozni. Attól, hogy igaz, hogy ez egy szimbolikus és magunk teremtette sziget volt, és mégis lokalizált engem. Tehát leválasztott a világról, leválasztott engem fizikálisan, de pszichésen is.  Magam mögött voltam, magam mögött voltam képes hagyni mindazt, amit odacipeltem magammal. Saját problémáimat, a nehézségeimet, a gondjaimat, az országommal szembeni ellenérzéseimet, az összes politikai utálatosságot, ami körülvett, és amiről meg akartam feledkezni. Ezt mind ugye hátam mögé tudtam tenni, és arra tudtam figyelni végig, hogy most hogyan ragadjam meg ezt a szép délutáni napfényt és illesszem hozzá jól a történethez.

Sz.I. Kíváncsi lennék, aztán más filmről, meg egyéb dologról kérdeznélek, hogy óriási piac a volt Szovjetunió, meg Oroszország is. Mit gondolsz, hogy a volt szovjet köztársaságokban be fogják mutatni ezt a filmet?

Ragály Elemér  Azt tudom, hogy a kazahok  koprodukciós partnerek voltak,  ott biztosan.  Azt tudom, hogy  Ukrajnában Kijevben volt fesztiválon a film, hogy aztán megvásárolták-e, nem tudom.

Sz.I. Szerintem az oroszok is be fogják mutatni..  Sokat gondolkoztam tegnap óta ezen a filmen, azért csodálatos dolog, hogy itt van ez a két ellenséges ország, és azért a katonák idézőjelben, úriemberek, mert ugye ott van a sziget, magántulajdonban, Nyugodtan kirabolhatták volna ezt a szigetet, mindkét országnak a katonái megerőszakolhatták volna a kislányt, és normálisan beszéltek. Azért ezeknek az országoknak a kultúrájáról adott egy ilyen áttekintést. Magyarországon nem biztos, hogy ilye helyzetben biztonságban lenne valaki.

Ragály Elemér Érdekes aspektus, nem tudom, hogy történelmileg mennyire igaz, ahogy ez a film ezt a helyzetet ábrázolja, de valóban egy nagyon érdekes, érdekes aspektus amit felvetettél. Na, kérdezzél!

 Sz.IA másik dolog, ami engem nagyon érdekel és megszoktam mindig kérdezni operatőröktől, hogy milyen a kapcsolat egy filmrendező, meg egy operatőr között, mert nagyon sok operatőrből előbb-utóbb filmrendező lesz. Na most, ami még különösebben érdekel, mert ugye jó pár éve lassan itt néztem az életrajzod már fél évszázada, hogy végeztél, Színművészeti Főiskolán hogy érződik-e különbség, amikor nem egy végzett filmrendező, aki színház és filmművészetit végzett, hanem egy, egy Kossuth-díjas, vagy egy Oscar-díjas színész, aki soha életében nem tanult rendezést , rendez egy filmet. Hogy érződik- neked az együttműködés?

Ragály Elemér Nem igazán. Az egyik ebben szorul segítségre, a másik valami másban , de nem tudok olyan példát, amikor úgy fölvetődött bennem a kérdés, amikor éppen jól vagy rosszul dolgoztam egy rendezővel, hogy na ennek vajon van-e képesítése arra, hogy filmet rendezzen, vagy nem. Nincs jelentősége azt hiszem, és minél közelebb vagyunk a mához, annál kisebb a jelentősége..

-Sz.I Értem. És milyen a kapcsolata a rendezőnek, meg az operatőrnek? Hogy tudnád ezt valahogyan elemezni?

Ragály Elemér Ez filmről filmre változik, nincsenek.

-Sz.I Azt lehet mondani másik ember a szebb.

Ragály Elemér Attól függ, hogy melyik országban?

- Persze. Ha Magyarországon csinálsz filmet, akkor ha jó a reputáció, de akkor te vagy a második ember, de hát mostanában már itt is kezd a producer olyan mindenek fölött álló istenséggé válni, aki magát az első helyre helyezi. Ha Amerikában csinálsz filmet, akkor az sokadik, vagy nagyon sokadik, hogy akkor egy technikus vagy, aki tisztességes fizetést kap, heti bért kap, de tulajdonképpen nagyon sok mindenbe nem szólhat bele, és ezt nekem nagyon nehéz volt tudomásul vennem akkor, amikor nem magyar filmeket csináltam, hiszen azzal az európai filmcsinálói hevülettel mentem el az amerikai filmiparba, ami arról szólt, hogy úgynevezett dramaturg típusú operatőrök voltunk, akik a történetbe is beleszólnak, akik részt vesznek a helyszínek kiválasztásában. Korai állapotban olvassák a forgatókönyvet, ahhoz megjegyzéseket fűznek, megkérdik őket a színészválasztással kapcsolatosan. A ruhapróbán részt vesznek, mindenben részt vesznek. Elmentem Amerikába filmet csinálni, mentem két héttel vagy maximum három héttel a forgatás megkezdése előtt már minden készen volt, minden el volt döntve, és nekem le kellett fotóznom.

Sz.I. Érdekelne például, amikor volt "A remény útja." című film 1991-ben aminek rendezője Xavier Koller volt és Oscar díjat kapott?

Ragály Elemér Igen, az Oscar-díjas filmekben. Például ott sikerült. - Ez egy abszolút európai.

Sz.I  Ott beleolvastál egy picit?

Ragály Elemér  Igen.

- Az olyan volt, mint itthon dolgozni, hisz az tökéletes volt, tökéletes volt. Barátok voltunk, alkotótársak voltunk. Nagyon sok olyan jelenete van a filmnek, amit egyedül csináltam, amikor a svájci hegyekben van egy olyan része a történetnek, amikor a nőket külön úton viszik és a férfiak is külön úton mennek, hogy kisebb legyen a lebukás, beszélje meg a gyerekeket a férfiaknak elvinni. Ott például kétfelé vált a stáb, és amit én fotografáltam, azt a részt én is rendeztem.

-Sz.I. Tehát szeretettel gondolsz nagyon erre a filmre.

Ragály Elemér  Nagyon nagy szeretettel.

Sz.I. 2009-ben voltál -e negyvenedik filmszemlén, hogy emlékszel vissza erre a filmszemlére?-

Ragály Elemér. Igen voltam,mint néző

-Sz.I. Ha most összehasonlítanád mondjuk a Titanic-kal?

Ragály Elemér. Nem lehet összehasonlítani, mert nem egy nemzetközi, az egy magyar filmszemle volt, és én azért érzem rendkívül fontosnak, hogy létezik ez a Titanic, mert két dolog miatt, mert ellep minket a film szemét, tehát olyan mennyiségű vacak, ócska, minősíthetetlen színvonalú film árasztja el a mozikat, hogy nem is tudják már az emberek, hogy létezik egy másik rétege a filmgyártásnak. Évről évre sok-sok értékes mű születik.

-Sz.I Ezek művészi filmek, ugye?

- Nincs ilyen kategória. Én számomra nincs. És pontosan azért jó ez a Titanic fesztivál, mert betekintést enged abba, keresztmetszetét adja annak, ami jó történik a filmművészetben napjainkban.

-Sz.I. Köszönöm szépen.

Ragály Elemér Nagyon szívesen. Sajnálom, hogy ilyen rövid idő állt rendelkezésünkre