A mesterséges intelligenciát az ember teszi

jóvá, vagy rosszá

Hogyan maradhat a mesterséges intelligencia hosszú távon hasznos az emberiség számára?

Miért kulcsfontosságúak a jó minőségű adatok?Mit lehet tenni a deepfake ellen és mik azok a

mesterséges intelligencia sandboxok? Az ELTE ősszel újrainduló tudományos-

ismeretterjesztő videósorozatában ezúttal Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI

jogi szabályozásának szakértője osztja meg gondolatait.

Az MI gyors fejlődése napjaink egyik legnagyobb technológiai forradalmát jelenti. Badinszky

Áron, aki a mesterséges intelligencia jogi aspektusait kutatja, úgy látja, hogy a mesterséges

intelligencia életünk részéve vált, de csak akkor maradhat tartósan hasznos, ha az emberek

megtanulják hatékonyan, felelősen és fenntarthatóan alkalmazni. A technológia biztosan

velünk marad, de azt, hogy ami érdekünkben is dolgozzon, csak az etikus fejlesztés biztosítja.

Széleskörű oktatási programok és etikai kódexek

A mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok és kormányok egyre inkább felismerik annak

fontosságát, hogy a technológia előnyeit minden társadalmi réteg egyaránt, biztonságban

élvezhesse. Más célok mellett ennek előmozdítására jött létre az Európai Unióban az AI-

rendelet is, amely emberközpontú, azaz az európai értékeket, alapjogokat végletekig

tiszteleten tartó módon igyekszik keretek közé terelni az MI fejlesztésétét és felhasználását.

Eközben az Egyesült Államokban és más nagyhatalmakban is kialakultak azok az etikai

standardok, amelyek biztosítják, hogy az MI a társadalom érdekeit szolgálja. Napjainkban a

globális MI fejlesztés ilyen kiemelt értékei az átláthatóság, az emberi felügyelet és a

diszkriminációmentesség.

Az adatok fontossága

A mesterséges intelligencia működésének egyik alapja az adat, amelynek összetétele és

részletessége meghatározza az algoritmusok hatékonyságát és az általuk létrehozott

eredmények minőségét. Ahogyan Badinszky Áron fogalmaz "az adat az MI számára olyan,

mint az üzemanyag az autóknak". A minőségi – azaz a felhasználási terület sajátosságait

tükröző – adatkészletek biztosítják az algoritmusok megbízható működését. Azonban, ha az

MIhiányos, torzított adatokból dolgozik, az – pl. etnikai vagy nemi alapú – diszkriminációhoz

vezethet. Az adatkészletet ennek megfelelően következetesen kell kialakítani, figyelembe

véve különösen azt, hogy az MI által javasolt vagy meghozott döntések milyen mértékben

befolyásolják a döntéseben érintett személyek életét.

Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI jogi szabályozásának szakértője (Fotó:

ELTE)

A deepfake és a mesterséges intelligencia kihívásai

Az MI alkalmazásával kapcsolatos etikai kérdések egyre nagyobb figyelmet kapnak, ezek

súlyára különösen a deepfake technológia elterjedése hívja fel a figyelmet. Ez lehetővé teszi,

hogy emberek kinézetét MI segítségével valósághűen lemásolják és manipulálják. Az így

készített, hamisított felvételek a személyiségi jogokat sértő, vagy akár szexuális jellegű

bűncselekményeket megvalósító visszaélések mellett dezinformációs eszközzé is válhatnakés

akár választások kimenetelét is befolyásolhatják. Az ártó szándékú deepfake-ek ellen jelenleg

még nem alakult ki és terjedt el hatékony eszköz és az elkövetők rendre ismeretlenek

maradnak.

A generatív mesterséges intelligencia és szerzői jogok kérdése

A generatív MI modellek, például a DALL-E vagy a Stable Diffusion, szintén szerzői jogi

problémákat vetnek fel. Az algoritmusok működéséhez hatalmas mennyiségű adat szükséges,

de sok esetben ezek az adatok engedély nélkül felhasznált szerzői művekből (könyvekből,

filmekből, festményekből, stb.) származnak. A hollywoodi írók tavalyi sztrájksorozata és az

ennek nyomán indult szerzői jogi perek rámutatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia és a

szellemi tulajdon körüli kérdések még mindig tisztázásra várnak.

Az európai sandbox modell

Az innováció és a szabályozás közötti egyensúly megteremtése érdekében az Európai Unió

kötelezővé tette az ún. sandboxok (azaz szabályozási tesztkörnyezetek) létrehozását, amelyek

lehetőséget nyújtanak a vállalatoknak és innovatív szereplőknek arra, hogy biztonságos

keretek között teszteljék MI fejlesztéseiket. A sandbox nyújtotta dinamikus – azaz a

technológia fejlődésére gyorsan reagálni képes – szabályozási modell előmozdítja az

innovációt, miközben a jogalkotók bevonásával védi a fogyasztókat és felhasználókat a

potenciális kockázatoktól. A szabályozási tesztkörnyezetekben az MI-ről szerzett

tapasztalatok később kiváló alapot szolgáltatnak a jogalkotóknak, hogy technológia és a piac

sajátosságait valóban tükröző jogi kereteket alakítsanak ki. Az EU-ban2026-ra minden

országnak létre kell hoznia saját MI sandboxát, vagy csatlakoznia kell egy már működő

tesztkörnyezethez.

Az ELTE Tudománykommunikációs sorozatának korábbi részeiben Csabai István

akadémikus (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) a mesterséges intelligencia

felhasználhatóságának sokrétűségéről, Gulyás László, az (ELTE IK Mesterséges Intelligencia

Tanszék) a technológia fenntarthatóságáról és centralizálhatóságáról, míg Darázs Lénárd

általános rektorhelyettes az MI jogi szabályozásainak kérdéseiről beszélt.

Forrás Medical Online

A Látás világnapja

A Látás Világnapját 24. éve rendezik meg minden október 2. csütörtökén. A World Health Organization (WHO) az idei világnap kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekek nem korrigált látásromlása káros hatással lehet az oktatásukra és a társadalmi befogadásukra, miközben az olyan egyszerű megoldások, mint például a szemüveg, az érintettek számára megváltoztathatják a világot tudtuk meg  2024 október 10-én az SE Szemészeti Klinika földszinti Könyvtártermében. Házigazdáink: prof. dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Szemorvostársaság elnöke, a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért elnöke és dr. Tapasztó Beáta, az Európai Myopia Kontroll Társaság elnöke, a Magyar Kontaktológiai Társaság budapesti titkára voltak.

A rövidlátásról azért kell beszélni, mert világviszonylatban és hazánkban is gyermekkorban nagymértékben megnövekedett a rövidlátók száma, ezért a rövidlátás (myopia) a leggyakoribb vaksági okká válhat! Mindeközben ma már olyan hatékony eljárások állnak rendelkezésre, melyek alkalmazásával a rövidlátóság kialakulása elkerülhető vagy késleltethető, illetve a már kialakult rövidlátóság esetén, annak progressziója lassítható.

Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulása a fiatalok körében – 18-35 éves korcsoportban – elérte a közel 60%-ot (58,7%). Összehasonlításképpen 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7%-ot! Ma már Magyarországra is jellemző, hogy a rövidlátás előfordulási gyakoriságának csúcspontja a húszas, valamint a hetven-nyolcvanas éveikben járó személyeknél van, de a fiatalkori előfordulás immár közel duplája az időskorinak!

A rövidlátók és a túllátók aránya a lakosság különböző életkori csoportjaiban Magyarországon a 2014?2019 közötti időszakban a fenti ábránkon látható. Ma már biztosan tudjuk, hogy a myopia kialakulása és romlása a szem növekedését befolyásoló vizuális/környezeti körülmények és genetikai tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye, a rövidlátás a látási körülményekhez való alkalmazkodásként alakulhat ki!

Egy 16-17 évesek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy megduplázódott a rövidlátás kockázata azoknál, akik hetente kevesebb, mint 3 órát mozogtak, vagy naponta több mint 6 órát töltöttek a képernyő előtt. Így elmondható, hogy a fizikai aktivitás védőfaktor, a közeli képernyős munka pedig a rövidlátás kockázati tényezője serdülőkorban.

Miután a rövidlátás a legnagyobb progressziót a 6-12 éves korosztályban mutatja, bármilyen, a rövidlátás felismerését, és/vagy kialakulását pozitívan befolyásoló lépésre e korcsoportban van jó lehetőség, és a megelőzésben egyértelműen a szabadban eltöltött idő játssza a főszerepet!

Mit kell(ene) tenni a megelőzés érdekében? – A rövidlátás kialakulásának megelőzésére és a rövidlátás progressziójának csökkentésére a következő eljárások ismeretesek:

1. Életmódbeli változtatások – a környezeti hatások optimalizálása.

2. Optikai eszközök használata – beleértve a szemüveget, a speciális kialakítású lágy kontaktlencsét és az éjszaka viselésű orthokeratológiai gázáteresztő kemény kontaktlencsét.

3. Farmakológiai megközelítés – az atropin szemcsepp helyi alkalmazása.

Orvosi evidenciák bizonyítják, hogy valamennyi módszer lassítja a rövidlátás kialakulását vagy progresszióját, bár a különböző beavatkozások hatékonysága eltérő lehet.

Tanácsok szülőknek:

A gyerek töltsön minél több időt a szabadban – minimum 8-15 óra/hét szabadtéri tevékenység szükséges. A rövidlátás kialakulásának esélye körülbelül egyharmadával kisebb, ha a szabadban töltött idő heti 0-5 óra helyett heti 14, vagy több.

Képernyőhasználat korlátozása – a szakemberek a közeli képernyő használatának teljes mellőzését javasolja 2 éves korig; 5 éves korig maximum 1 óra/nap és maximum 2 óra/nap a 5-12 éves gyermekek számára a megengedhető képernyőhasználat mennyisége.

Közeli tevékenységek esetében fontos az ideális olvasási távolság: az ideális olvasási távolság legalább 30 cm; a folyamatos olvasási idő maximum 45 perc legyen, és ügyeljünk a helyes testtartásra. Az online tanuláshoz használt tablet, mobiltelefon vagy számítógép képernyője helyett inkább javasolt a tévéképernyő, vagy projektor használata.

Beltéri megvilágítás – maximalizáljuk a természetes megvilágítást, a nagyobb fényintenzitásnak a rövidlátással szemben védőhatása van (az ideális a kültéri környezethez hasonló fényintenzitás elérése beltérben, használjunk meleg fényeket).

Késői lefekvés/elalvás (Cirkadián ritmus) – Vizsgálatok bizonyították, hogy a késői lefekvés összefüggésbe hozható a rövidlátás gyorsabb ütemű romlásával. A késői (el)alvás a városi általános iskolás gyermekek körében a rövidlátás előfordulásának és romlásának kockázati tényezője. Különösen a serdülők esetében erősen ajánlott, hogy legalább 1 órával alvás előtt hagyják abba a telefonok és képernyők használatát, mivel megzavarhatja az alvási ciklust.

Természetesen a szakembereknek is van tennivalójuk. A rövidlátás elleni küzdelem egyik kulcsa felismerni azt, hogy mely – pl. 6 évnél fiatalabb – gyermeknél magasabb a kockázata a myopia későbbi kialakulásának (pl.: rövidlátó családtag, életmódi kockázatok), illetve kinél figyelhetők meg már e korban a későbbi rövidlátás klinikai jelei. Esetükben a szorosabb orvosi követés, és ösztönzés a szabadban eltöltött idő növelésére a fő tennivaló.

A már kialakult rövidlátás esetében a progresszió (a rövidlátás fokozódásának) lassítása a feladat.  A gyermekeket/fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy mindig viseljék a rövidlátásra felírt teljes erősségű korrekciójukat.

A már kialakult rövidlátás esetén fontos új lehetőséget jelentenek az elmúlt években megjelent myopiakontroll-szemüveglencsék, amik fő tulajdonsága, hogy lassítják a rövidlátás romlását.

Egyes típusuk hordása esetén kimutatták, hogy a szemüveglencsét viselő gyermekeknél 52%-kal kisebb volt a rövidlátás progressziója a normál szemüveget viselőkhöz képest, a kétéves vizsgálati időszak alatt pedig a viselők ötödénél (21,5%) egyáltalán nem romlott tovább a rövidlátás

A már kialakult rövidlátás esetében történő kezeléseknél fontos kezelési lehetőséget kínálnak az antimyopia kontaktlencsék, az éjszaka viselhető orthokeratológiai kontaktlencsék (ortho-K), valamint az alacsony dózisú atropin hatóanyagú szemcsepp kezelések.

Ráadásul ezek kombinált kezelésként is alkalmazhatóak, például az ortho-K kontaktlencsék és atropin szemcsepp nagyon jól erősítik egymás pozitív hatását, és így a hatékonyságot.

A Kopint Tárki sajtótájékoztatóról jelentem

Az OECD legfrissebb előrejelzése szerint a globális növekedés az idén 3,2% lesz, s jövőre is ezen a szinten marad, miközben az infláció lassulása folytatódik – tudtuk meg a Kopint-Tárki sajtó tájékozatóján 2024 október 9-én

Az OECD előrejelzése szerint a globális növekedés idén és jövőre 3,2% lesz, miközben az infláció lassul. A szolgáltató szektor kedvezőbb képet mutat, mint a termelő szektor. Geopolitikai feszültségek és klímaváltozás jelentős növekedési kockázatot jelentenek. A világkereskedelem növekedése megtorpant, a logisztikai problémák és geopolitikai feszültségek miatt. A Brent nyersolaj ára 70-75 dollár között mozog, az európai gázpiacon emelkedő trend jellemző. A monetáris lazítás több országban megindult, az euró erősödött a dollárhoz képest. Az USA-ban erőteljes növekedés várható, Japánban zsugorodik a gazdaság, Kínában 4,9%-os növekedés várható. Az euróövezet gazdasági kilátásai nem javulnak, a feldolgozóipari termelés csökken. A közép-kelet-európai régió gazdasága vegyes képet mutat. A  magyar GDP növekedési üteme 1,5%-ra gyorsult a második negyedévben. A költségvetés hiánya meghaladhatja a 4.000 milliárd forintot. Az infláció 2024-ben 3,8% lesz, a jegybank kamatcsökkentési politikát folytatott. A forint euró árfolyama átlépte a 400 forintot, ami a magyar gazdaság sérülékenységére mutat rá.

A mikro-RNS felfedezése nyerte az orvosi Nobel-díjat

Idén is a sejtek működésének biokémiája kapta a legrangosabb tudományos díjat. Az idén díjazott terület Karikó Katalin tavalyi díjához is kapcsolódik, mivel a mikro-RNS az mRNS szabályozásával fejti ki hatását.

A Svéd Királyi Akadémia hétfő délelőtt a Karolinska Egyetemen bejelentett döntése szerint 2024-ben Victor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat a mikro-RNS és szabályozó szerepének felfedezéséért.
Victor Ambros amerikai biológus a mikro-RNS felfedezője C. elegans fonálférgeket vizsgálva fedezte fel a fehérjék kódolása helyett belső szabályozási működésekben részt vevő rövid RNS-szakaszokat. Ambros kollégája, Gary Ruvkun amerikai biológus azonosította a mikro-RNS-ek pontos szerepét a sejt irányításában, amelyek az inzulinhoz hasonló jelvivőként szabályozzák az öregedést és anyagcserét.

A mikro-RNS-ek 1993-as felfedezésükkor különös hibának tűntek, de később nagy meglepetést okozott, hogy egy hálózatot képezve egy addig ismeretlen biológiai mechanizmusra bukkantak, amelynek fő szerepe a DNS-átírás utáni szabályozása a genetikai üzeneteket továbbító mRNS megfelelő kézbesítésének biztosításában. Ez a működés végső soron nemcsak a fonálférgek, de az emlősök sejtjeinek működésében is fontos. A mikro-RNS-nek tumorok fejlődését elindító és leállító tényezőként szerepe van az emberi egészségben is.

 

A díjazottak bejelentése a Karolinska Egyetemen (Fotó: Jonathan Nackstrand/AFP via Getty Images)

Megosztás

Tweet

Kiemelten fontos az egészséges munkahelyi étkezési rutin

Mivel a napunk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, egyáltalán nem mindegy, hogy munkavégzés közben milyen ételeket, mikor és hogyan fogyasztunk. Egy zsúfolt, megbeszélésekkel teli, stresszes munkanapon könnyű elcsábulni: gyorsan, az íróasztal mellett bekapni egy pár falatot, megbeszélések szünetében nassolgatni vagy épp ledönteni egy méregerős kávét. Ha azonban hosszú távon is egészségesek szeretnénk maradni és a munkánkat is hatékonyan-eredményesen szeretnénk végezni, fontos hogy egészséges munkahelyi táplálkozási rutint alakítsunk ki, amit – legalább a nyugodtabb napokon – következetesen be is tartunk.

Az aranyszabály szerint naponta legalább ötször érdemes étkezni az energiaszintünk folyamatos fenntartásához. Egy átlagos munkanapon ebből legalább három – egy fő- és két kisebb étkezés időpontja – a munkahelyen töltött időre esik. Az egészséges munkahelyi táplálkozás kulcsa a rendszeres étkezés, a megfelelő tápanyagok bevitele, és a folyadékpótlás triumvirátusa. Amire már csak azért is érdemes figyelmet fordítani, mert ha nap mint nap rendszertelenül és egészségtelenül étkezünk a munkahelyünkön, az akár húsz százalékkal is ronthatja a munkavégzésünk hatékonyságát.

Egy jó munkanap nyugodt reggelivel kezdődik

Ahhoz, hogy már reggel energiával telve láthassunk hozzá a munkahelyi feladatainkhoz, fontos a nyugodt körülmények között elfogyasztott, tápanyagokban gazdag, tartalmas reggeli. Szerencsés, ha a reggeli főétkezést otthon, felkelés után készítjük és fogyasztjuk el, nem munkába menet vagy az irodába beérve kapunk be néhány falatot. 

Forrás: Unsplash/Ali Inay

Egy rántottát, főtt tojást vagy tükörtojást pár perc alatt elkészíthetünk, teljes értékű gabonával, valamint zöldségekkel körítve máris egy tápláló reggelit fogyaszthatunk. De munkába indulás előtt jó választások lehetnek a hozzáadott cukor mentes, például datolyával édesített granolák, müzlik egy pohár natúr joghurttal és friss gyümölccsel. Természetesen a folyadékról sem szabad megfeledkezni reggel, mindig igyunk a reggelink mellé egy pohár vizet, 100 százalékos gyümölcslevet, gyümölcsteát vagy tejet. A koffein tartalmú italokat pedig időzítsük későbbre, ezt a kortizol szintünk igazán értékelni fogja.

Tízóraira és uzsonnára falatozzunk szezonális zöldséget, gyümölcsöt

Mivel érdemes nagyjából három óránként táplálékot venni magunkhoz, a munkahelyre érkezést és a fontos e-mailek megválaszolását követően nem sokkal már jöhet is egy finom tízórai, ebéd után három órával pedig egy ínycsiklandó uzsonna. A délelőtti és délutáni kisétkezés során ehetünk például egy-egy adag friss, (idény)zöldséget vagy gyümölcsöt, amit egy alapos mosást követően már nyomban majszolhatunk is. Emellett jó választás lehet a joghurt, a kefir, a sajt fogyasztása vagy a dió, mandula szemek, más olajos magvak elropogtatása is, vagy ha jobban szeretjük választhatunk kétszersültet, extrudált kenyereket zöldségkrémmel. A lényeg, hogy az üres kalóriák tartalmazó nassolás és a kávézás munkahelyi környezetben gyakran alkalmazott kombinációja helyett inkább egészséges és tápanyagokban gazdag ételeket fogyasszunk.

Forrás: Adobe Stock

Szánjunk időt a tartalmas ebédre, hogy aztán hatékonyan dolgozhassunk

Sajnos gyakran előfordul, hogy valamilyen sürgős, határidős feladat miatt az irodában dolgozók még az ebéd idejére sem tartanak szünetet a munkában, hanem az irodai asztaluknál ülve, a monitor mellett esznek kutyafuttában valamit. Ennek azonban számos negatív hatása van: ilyenkor előfordulhat, hogy elfeledkezünk az evés előtti kézmosásról, nem feltétlen rágjuk meg alaposan az ételt, és nem tudatosul bennünk, hogy mennyit is eszünk – aminek következtében pedig hajlamosak vagyunk többet enni a szükségesnél. Sokkal szerencsésebb, ha kitöltjük a fél órás ebédszünetet, és a teakonyhában, étkezőben, tányérra tálalva fogyasztjuk el az ebédünket, akár a kollégákkal közösen, és persze alapos kézmosást követően. Még jobb, ha ezt sikerül minden nap lehetőleg közel azonos időpontban megejtenünk. Ez a munkahelyi hatékonyságunkat, elégedettségünket és a munkatársakkal való kapcsolatunkat is javíthatja.

Munkahelyi büfé vagy otthonról hozott ételek?

Kényelmi és praktikussági szempontból gyakran a munkahelyi büfében vásárlunk magunknak ennivalót, vagy ételfutáron keresztül rendeljük meg a napi ebédünket, amit aztán az íróasztal mellett vagy a munkahelyi étkezőben, a kollégákkal beszélgetve falunk be szűk időkeretek között. Ha van rá lehetőségünk, akkor azonban inkább vigyünk otthonról előre elkészített és kiporciózott ennivalót magunkkal, így ugyanis egészségesebb ételekhez juthatunk és akár egy teljes heti menüt megtervezhetünk úgy, hogy minden nap más típusú egészséges tápanyagot tartalmazzon. 

Forrás: Pexels/fauxels

Az egészséges táplálkozás szempontjából az alapos és körültekintő tervezés egy nagyon fontos tényező: ha van módunk rá, már hétvégén tervezzük meg otthon saját magunk és családtagjaink számára az egész heti menüt a fő és kisebb étkezéseket is szem előtt tartva – így egy nagybevásárlás keretében már a hozzáválók többségét is előre beszerezhetjük, ezen sem az adott munkanapon kell izgulnunk.

Ne együnk csak a társaság kedvéért!

Munkahelyi környezetben is érvényes szabály, hogy csak akkor együnk, ha valóban éhesek vagyunk. Tartsuk szem előtt, hogy az irodai dolgozóknak jócskán kevesebb energiabevitelre van szüksége, mint a fizikai munkát végzőknek. Egy ülőmunkát végző felnőtt nő napi energiaszükséglete általánosságban 1200-1800 kcal, a férfiaké ennél egy kicsit több, 1500-2000 kcal. Mérsékelt fizikai munkát végző nőknél ez az energiaszükséglet 200-300 kcal, férfiaknál 300-400 kcal magasabb. Erős fizikai igénybevétellel járó munka esetén nőknél 400-1500 kcal, férfiaknál 500-1600 kcal nőhet ez az érték. Erre már csak azért is érdemes odafigyelni, mert sokan épp a következetlen és kevéssé egészséges munkahelyi étkezés következtében híznak meg és válnak túlsúlyossá, ami növeli többek között a magas vérnyomás betegség és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

ESG Üzleti Reggeli: az élelmiszeriparnak is reagálnia kell a klímaváltozás hatásaira

2024. szeptember 27-én, a Hotel Vision Budapestben volt a CSR Hungary következő ESG Üzleti Reggelije. Fókuszban volt: Az éghajlatváltozás hatása az élelmiszeripar és a hozzákapcsolódó iparágak számára. Az eseményen elhangzott legfőbb gondolatokat foglaltuk össze alább!

A fenntartható vízgazdálkodás és az innovatív technológiák, mint a precíziós mezőgazdaság, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar is sikeresen alkalmazkodjon a klímaváltozás okozta kihívásaihoz – jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért felelős államtitkára a CSR Hungary által szervezett ESG Üzleti Reggelin, pénteken, Budapesten.

A rendezvényen az államtitkár hangsúlyozta, a vállalatoknak nemcsak a környezeti terhelés csökkentésére kell törekedniük, hanem a fogyasztói igényekre is reagálniuk kell. Az egyik legfontosabb trend a fenntartható élelmiszerek iránti kereslet növekedése, amely jelentős hatással van az iparág működésére, hiszen a fogyasztók egyre inkább a kisebb környezeti lábnyommal előállított termékeket részesítik előnyben. Ezekhez a magyar élelmiszeriparnak is alkalmazkodnia kell, hogy lépést tartson az új fogyasztói igényekkel és megőrizze versenyképességét a nemzetközi piacokon.

Dr. Nobilis Márton beszédében kitért a szélsőséges időjárás okozta kihívásokra is. Kiemelte, a kormányzat szerepe kulcsfontosságú az ágazatok támogatásában. A Vidékfejlesztési Program keretében több mint 1200 öntözési projekt kapott támogatást, összesen 177 milliárd forint értékben, ami jelentős előrelépést jelent a régi rendszerek rekonstrukciójában. A fejlesztések 32 ezer hektáron valósultak meg vagy vannak folyamatban, és komoly segítséget nyújtanak a termelőknek és öntözési közösségeknek. Az ősszel megjelenő új felhívás pedig tovább ösztönzi a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését és az öntözőrendszerek hatékonyságának növelését.– fűzte hozzá.

Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős alelnöke:

„Az éghajlatváltozás következtében a mezőgazdaságban egyre súlyosabbá válnak a vízhiány, a talajerózió és a szén-dioxid-kibocsátás problémái. E kihívásokra válaszul elengedhetetlen a fenntartható víz- és talajgazdálkodás, amelynek egyik fontos eszköze a precíziós technológiák alkalmazása. Az alternatív üzemanyagok használata, valamint a magas biomassza tömegű növények termesztése új lehetőségeket nyújt a megújuló energiaforrások integrálására, hozzájárulva a fenntarthatósági célok eléréséhez. Az értékesítési láncok lerövidítése és a helyi piacok támogatása szintén alapvető jelentőségű a fenntarthatóbb élelmiszerellátás kialakításában.

Az ESG elvek követése nem csupán környezeti előnyöket kínál, hanem hosszú távon versenyelőnyt is biztosíthat a vállalatok számára. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG-k) keretet adnak a globális fenntarthatóság megvalósításához, irányelveket nyújtva a magyar élelmiszeripar számára is. A fenntartható élelmiszeripar és mezőgazdaság kialakítása integrált megközelítést igényel, amely figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt. Ezen törekvések nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem hozzájárulnak a közösségi jóléthez és a gazdasági fejlődéshez is. Az iparági szereplőknek együtt kell működniük a fenntarthatósági célok elérése érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhetőbb világot biztosítsanak.”

A CSR Hungary ezen ESG Üzleti Reggelijének partnere a Hell Energy volt. A HELL ENERGY Magyarország Kft. elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és számos jelentős intézkedést vezetett be, amelyek középpontjában a körforgásos gazdaság áll. A vállalat karbonlábnyom csökkentését célzó lépései közé tartozik az energiahatékony gyártási technológiák bevezetése, a megújuló energiaforrások használata, valamint az alumíniumdobozok újrahasznosítása.

A körforgásos gazdaság irányelveit követve a HELL ENERGY törekszik az anyag- és erőforrás-felhasználás optimalizálására, ezzel csökkentve a hulladéktermelést. Csomagolási stratégiájukban 100%-ban, minőségromlás nélkül végtelenszer újrahasznosítható alumínium dobozokat használnak. ESG (környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási) tevékenységükben nagy hangsúlyt fektetnek az innovatív technológiák alkalmazására, a fenntartható fejlődés és a jövő generációinak védelme érdekében. Ide tartoznak a megújuló energiaforrások integrálása és az energiahatékonysági beruházások is. A zöld finanszírozási projektek, mint például a HELL Ipari Park bővítése, szintén kulcsszerepet játszanak fenntarthatósági törekvéseikben

A 45. FIDE Sakkolimpiáról jelentem

A 45. FIDE Sakkolimpia 2024. szeptember 10. és 23. között került megrendezésre Budapesten, Magyarországon. Az eseményen rekordot döntő 193 csapat vett részt a nyílt kategóriában és 181 csapat a női kategóriába. Az olimpián a világ legjobb sakkozói mérték össze tudásukat, hogy eldöntsék, melyik nemzet a legjobb a sakktáblán.

Magyar Férfiak Szereplése

A magyar férfi csapat kiemelkedően szerepelt az olimpián, és végül a 11. helyen zárták a versenyt 15 ponttal. A csapat egyik legkiemelkedőbb játékosa, Rapport Richárd,  volt. A magyar csapat több szoros mérkőzést is megnyert, és végül az élmezőnyben végzett.

Magyar Nők Szereplése

A magyar női csapat is erős teljesítményt nyújtott, és a 14. helyen végeztek 14 ponttal Az egyik legnagyobb kihívást az üzbég csapat elleni mérkőzés jelentette, ahol a magyar csapat 2,5-1,5 arányban vereséget szenvedett -. Ennek ellenére a magyar nők is számos győzelmet arattak, és tiszteletre méltó helyezést értek el.

Az Első Három Férfi Csapat

1. India - 19

2. Egyesült Államok - 15 pont

3. Üzbegisztán - 15 pont

Az Első Három Női Csapat

1. India - 18 pont

2. Kazahsztán - 16 pont

3. Egyesült Államok - 15 pont

Összességében a 45. FIDE Sakkolimpia izgalmas és emlékezetes esemény volt, amelyen a magyar férfi és női csapatok is bizonyították tehetségüket és kitartásukat a nemzetközi mezőnyben.

Novemberben Budapestre figyel a tudós világ

A budapesti World Science Forum (WSF) fontos nemzetközi konferencia, amely a világ vezető tudósait, politikusait, a civil társadalom képviselőit és a médiát tömöríti. A 2003-ban indult WSF mára a tudományos terület globális kihívásainak megvitatásának, valamint a tudósok és a társadalom közötti együttműködésnek fontos platformjává vált. A fórumot a "tudomány Davosaként" határozzák meg, és célja, hogy a tudományra és a tudománypolitikára ugyanolyan globális stratégiai befolyást gyakoroljon, mint a Világgazdasági Fórum a globális gazdaságpolitika területén.

Történelme és háttere

A WSF-et a UNESCO és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) által támogatott, más partnerekkel együtt 1999-ben Budapesten megrendezett "A tudomány a XXI. századért: új elkötelezettség" című rangos világkonferencia sikere inspirálta. A Magyar Tudományos Akadémia – a UNESCO-val, a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) és az Amerikai Tudományfejlesztési Egyesülettel, az AAAS-szal együttműködve – a tudományos közösség és a társadalom közötti vitafórum megteremtésének vágyától vezérelve elindította az ezt követő, kétévente Budapesten megrendezésre kerülő World Science Forum (WSF) elnevezésű rendezvénysorozatot.

Az első WSF fórumot 2003-ban tartották, és a "Tudás és társadalom" témának szentelték, azzal a fő céllal, hogy világszerte felhívják a figyelmet a tudás növekvő, új szerepére és társadalmi hatására. A második, 2005-ös fórum a "Tudás, etika és felelősség" témakörben a tudás etikai dimenzióival, valamint a tudósok és a döntéshozók felelősségével foglalkozott a 21. század globális társadalmában. A 2007-es harmadik fórum a "Befektetés a tudásba: Befektetés a jövőbe" címmel, hangsúlyozta a tudásforrások fontosságát a világ gazdaságainak és társadalmainak jövője szempontjából. 2009-ben, a Tudomány Világfórum sorozat 10. évfordulóján a fórum stratégiai jövőképet adott a tudomány jövőjéről, ahogyan a címe is mutatja: "A tudás és a jövő", és azóta kétévente kerül megrendezésre.

A Tudományos Világfórum sikere azt mutatja, hogy a kezdeményezés mögött álló eredeti elképzelés és szándék lassan kezd megvalósulni. Tudósok, politikusok, döntéshozók és a civil társadalom képviselői termékeny párbeszédet folytattak a tudományos világot és a társadalmat egyszerre érintő kérdésekről, és összefoglalták az előttünk álló közös kihívásokat. A Tudomány Világfórum iránti növekvő nemzetközi érdeklődés azt mutatja, hogy általános az egyetértés: A Tudomány Világfórum napjainkban a globális tudománypolitika vezető eseményévé vált.

Budapest 2024-ben ismét vendégül látja a világ minden tájáról érkező tudósokat, és a globális tudományos központ szerepét tölti be.

Célok és témák

A WSF egyik fő célja, hogy felhívja a figyelmet a tudomány szerepére a modern társadalomban és annak az emberi fejlődésre gyakorolt hatására. A fórum igyekszik megvitatni és kideríteni, hogy a tudomány hogyan befolyásolhatja a modern világ politikai és gazdasági kérdéseinek megoldását. Ez nemcsak a legmodernebb tudományos kutatásokra terjed ki, hanem a tudósok munkájának etikai vonatkozásaira és a globális társadalom iránti felelősségükre is.

A WSF emellett olyan konkrét globális kihívások kezelésére is törekszik, mint az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a biológiai sokféleség és más kérdésekre. A fórum lehetőséget biztosít a tudósok, a politikusok és a civil társadalom képviselői számára, hogy megtárgyalják az ezekre a kihívásokra vonatkozó stratégiákat és megoldásokat. Az ötletek megvitatásával és közös stratégiák kidolgozásával a fórum résztvevői hozzájárulnak a globális problémák megoldására irányuló nemzetközi megközelítések kialakításához.

A WSF legutóbbi budapesti fórumai a témák széles skálájával foglalkoztak, az etikától és a tudomány felelősségétől kezdve a tudásba és a jövőbe való befektetésekig. Ezek tükrözik a tudományos kutatás és a társadalmi kihívások aktuális trendjeit. A fórumokon folytatott viták platformot biztosítanak az eszmecseréhez és a globális problémák közös megoldásainak kereséséhez. Ennek eredményeképpen a WSF katalizátorként működik új tudományos kezdeményezések és együttműködések számára, amelyek befolyásolhatják a globális tudomány és társadalom jövőbeli fejlődési irányát.

Hatás és kulcsfontosságú eredmények

A Tudományos Világfórum (WSF) sikerének jelentős része a globális tudományos közösségre gyakorolt hatása. Minden egyes fórum jelentősen hozzájárul a tudomány fejlődéséhez és segíti a nemzetközi együttműködés kiépítését. Az alábbiakban bemutatunk néhányat a korábbi fórumokon elért legfontosabb eredményekből, megállapodásokból és nyilatkozatokból:

• Fokozott együttműködés: a WSF lehetőséget biztosít a világ tudományos vezetői számára, hogy eszmét, tapasztalatot és erőforrásokat cserélhessenek. Ez hozzájárul a különböző országok tudományos intézményei és kutatói közötti együttműködés szintjének növeléséhez.
• Stratégiafejlesztés: a fórumok a modern tudomány kulcsfontosságú kérdéseivel foglalkoznak, és stratégiákat dolgoznak ki azok kezelésére. A tudományos közösség megvitathatja az ötleteket és közös megközelítéseket dolgozhat ki olyan összetett problémákra, mint az éghajlatváltozás vagy a biológiai sokféleség.
• Cselekvésre való felhívások: a WSF gyakran válik a konkrét intézkedések meghozatalának és a cselekvés szükségességéről szóló nyilatkozatok kiadásának platformjává. A fórumok a tudománypolitikák megváltoztatására, a kutatásba való befektetés fontosságára és az új technológiák fejlesztésére szólítanak fel.
• Nemzetközi kezdeményezések létrehozása: a WSF során folytatott megbeszélések és viták alapján új kezdeményezések és projektek születnek a globális kihívások kezelésére. Ezek a kezdeményezések magukban foglalhatnak közös kutatási programokat, adatmegosztást vagy közös technológiafejlesztési projekteket.
• A globális tudatosság növelése: a WSF segít felhívni a figyelmet a világot érintő fontos tudományos témákra és kérdésekre. Ez hozzájárul a tudományos eredmények és a társadalomra gyakorolt hatásuk globális elfogadottságának növeléséhez.

Ennek eredményeképpen a WSF fontos szerepet játszik a tudomány jövőjének kialakításában és a tudományos közösségek közötti együttműködés előmozdításában világszerte.

Híres felszólalók és résztvevők

A budapesti Tudományos Világfórumon olyan kiemelkedő tudósok, politikusok és Nobel-díjasok vettek részt, akik jelentősen hozzájárultak saját területükhöz, és határozott véleményük van a globális kihívásokról. Íme néhány név, akiket érdemes megemlíteni:

• Stephen Hawking – neves elméleti fizikus, kozmológus és asztrofizikus, író, aki 2009-ben és 2011-ben vett részt a fórumon. A kozmológia problémáiról és a tudománynak a modern világban betöltött szerepéről alkotott álláspontja mindig is mélységéről és tekintélyéről volt nevezetes.
• Angela Merkel – népszerű német politikus, aki 2017-ben felszólalt a fórumon. Ismert arról, hogy népszerűsíti az oktatást és a tudományt a fiatalok körében, és támogatja a nők jogait a tudomány területén.
• Malála Júszafzai – pakisztáni aktivista és Nobel-díjas, aki világszerte a nők oktatáshoz való hozzáférését szorgalmazta. 2017-ben szólalt fel a fórumon.
• Jane Goodall – híres primatológus és antropológus, aki 2013-ban tartott beszédet a fórumon. Környezetvédelmi kérdéseket és a természeti erőforrások megőrzésének szükségességét hangsúlyozza.

•  
• Edward Witten – neves húrelmélet kutató és Nobel-díjas fizikus. Fontos szerepet játszott a fizika és a kozmológia modern problémáinak megvitatásában.
• Jamanaka Sinja – a sejtek újraprogramozásával kapcsolatos kutatásaiért 2013-ban megkapta az fiziológiai és orvosi Nobel-díjat. Munkája jelentős hatással volt a regeneratív orvoslásra, és nagy érdeklődést váltott ki a fórum résztvevői körében.
• Mario Molina – Nobel-díjas kémikus, 2013-ban felszólalt a Fórumon. Aktívan hozzájárult az éghajlati problémákról a tudomány és a technológia szemszögéből folytatott vitákhoz.
• Andre Geim – Nobel-díjas fizikus, aki 2017-ben részt vett a fórumon. Egyedülálló betekintést nyújtott a kvantumfizikába és az ezen a területen elért modern eredményekbe.

Együttműködés és partnerség

A Tudomány Világfórumának (WSF) fontos eleme a nemzetközi együttműködés előmozdítása a tudomány területén, valamint a különböző globális szervezetekkel, egyetemekkel és kutatóintézetekkel való partnerség.

A Tudomány Világfórum fontos részét képezik az olyan globális szervezetekkel való partnerségek, mint az UNESCO, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC), az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete (EASAC) és az InterAcademy Partnership (IAP). Ezek a szervezetek nemcsak pénzügyi támogatást és szakértelmet nyújtanak, hanem aktívan részt vesznek a napirend meghatározásában, a problémamegoldásban és a stratégiai döntéshozatalban is.

Az egyetemek és a kutatóintézetek szintén fontos szerepet játszanak a WSF partnerségben. Különböző tudományterületeken biztosítanak szakértelmet, elősegítik az ülések és előadások megszervezését, és ösztönzik a fiatal tudósok részvételét a fórumon.

E partnerség révén a WSF egyedülálló lehetőségeket tud biztosítani a tudományos együttműködés és az innováció számára, hozzájárulva a tudomány és technológia globális fejlődéséhez.

WSF 2024

2024-ben a Tudományos Világfórum a tudományba vetett bizalom, a politikai döntéshozatal kockázatértékelése, valamint a tudományos együttműködés, koordináció és kormányzás fontos aspektusaira fog összpontosítani. Ezek a témák különösen fontosak a jelenlegi globális kihívások, például a világjárvány, az éghajlatváltozás, a hadügyi válságok, a tudomány iránti bizalom válsága, a kiberbiztonság és más összetett kérdések összefüggésében.

Kati Marton: Remélem, a Halál Jeruzsálemben könyvem száz év múlva is fogják olvasni!

Kati Martonnal, a világhírű magyar származású amerikai újságíró-írónővel 2012 novemberében a Sofitel Budapest Chain Bridge szállodában beszélgettünk a vízesés szomszédságában.

Kati Marton és a szerző

Kati, úgy gondolom, hogy Neked a béke nagyon fontos dolog. Két könyved is szól azokról, akik ezt igyekeztek elősegíteni: a 'Wallenberg' és a 'Halál Jeruzsálemben'. Jól látom ezt a kérdést?

Igen, abszolút jól látod, István. A békénél nincs fontosabb a világon.

Jichák Sámír miniszterelnök is benne volt a Stern-csoportban, igaz?

Igen, Sámír, aki Izrael miniszterelnöke lett, a Stern-gang vezetője volt.

1948 szeptemberében cionista gerillák meggyilkolták Folke Bernadotte svéd grófot, a svéd királyi család tagját, a II. világháború több embermentő akciójának szervezőjét, akit az ENSZ békeközvetítőnek küldött ki Palesztinába azzal a céllal, hogy békés megállapodást készítsen elő a harcban álló arab országok és a nemrég alakult Izrael állama között. A gyilkosságot végrehajtó Lehi (közismertebb nevén Stern) csoport tagjai és vezetője, Yitzhak Sámír, későbbi izraeli miniszterelnök, attól tartottak, hogy Bernadotte tervei erősen megcsonkítanák Izrael területét és nemzetközi várossá tennék Jeruzsálemet, miközben ők a Jordán folyó mindkét partját birtokló, bibliai méretű nagy állam létrehozásáról álmodtak, és a cionista ügy árulóinak tekintették új államuk olyan mérsékelt vezetőit is, mint David Ben-Gurion és Golda Meir.

A mai napig fennáll a terrorizmus veszélye?

Igen, a terrorizmus továbbra is probléma.

A Halál Jeruzsálemben könyvedet történelmi regénynek tekinted?

Nem, ez egy dokumentum, de úgy írtam, mint egy regényt.

Benne van a könyvben a Te álláspontod is, és a Te áttekintésed róla?

Hát, persze, igen. Egy könyv más dolog, mint az újságírás. Én voltam újságíró, és nem tudtam volna ilyesféle könyvet írni, mint fiatal újságíró. Remélem, hogy száz év múlva is fogják ezt a könyvet olvasni, mert ez egy dokumentum. De szerintem nem muszáj, hogy a dokumentumok szárazak és érdektelenek legyenek.

Dolgozol-e új könyvön?

Mindig dolgozom új könyvön. Most kezdek írni egy könyvet Párizsról. A címe 'Paris, a love story', és tulajdonképpen, majdnem minden jó az életemben Párizsban történt. Szóval ez egy love story lesz Párizsról, és így tulajdonképpen a saját életemnek a legszebb perceit fogom leírni, de Párizsban.

Sorbonne-on jártál egyetemre?

Igen-igen, és van egy lakásom ott. Ott ismerkedtem meg Richard Holbrooke-kal. Ott éltük a legszebb évünket. Ott tanultam meg az újságírást, és ott volt az első nagy sztorim is, amit Khomeini ajatollah Párizsban történt letelepedéséről készítettem az ABC News-nak.

A 'Titkos hatalom' című könyvedhez, amely az amerikai elnökök feleségeiről szól, hány interjút csináltál?

Hétszázötven interjút csináltam. Ez egy érdekes, abszolút történelmi dokumentum.

Van esetleg olyan, amit én nem kérdeztem, és szívesen megosztanád az olvasóinkkal?

Csak annyit akarok mondani, hogy a 'Halál Jeruzsálemben' nagyon releváns ma, és fontos a történelmet ismerni. A férjem béketeremtő volt a Balkánon ’94-től ’95-ig. Nála volt a könyv, amely egy prófécia, és annyira tisztázza, hogy milyen veszélyes béketeremtőnek lenni.

Marton Kati, külföldön Kati Marton néven ismert magyar származású amerikai írónő. Az ABC külföldi hírtudósítója és több könyv írója, a Nemzetközi Női Egészségügyi Koalíció elnöke, 2006-ban kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje kitüntetést és 2009-ben A magyar kultúra követe címet.

Megosztás

Tweet

Márton István: Az Ornish módszer lényege a pozitív életszemlélet.

Budán a Quintess Gyógy-Centrumban 2010 november 12-én került  bemutatásra Professzor Márton István 'Meddig akarsz élni?' című, több mint kétszáz oldalas könyve. A professzorral a könyvbemutató után beszélgettünk.

Márton professzor úr.

A közelmúltban találkoztam egy osztálytársammal, aki Svájcban főorvos. Most ment nyugdíjba, de nem mertem megszólítani, mert 10-15 évvel fiatalabbnak nézett ki, mint az én korcsoportom. Azt hiszem, hogy ez az Ornish orvosi módszer ezzel is kapcsolatos.

Nem a külső megjelenés az, ami számunkra fontos és ez nem az, ami az életünket meghatározza. A legtöbb a társasági, társadalmi beilleszkedésünkkel segíti a jó megjelenést. Azonban hogy mennyi idősnek érzi belül magát, és ezért mit tesz, hogyan él, az valóban meghatározza a biológiai életkorát és nemcsak azt, de a biológiai élet kilátásait is. Nevezetesen arról van szó, hogy nem elsődleges cél az életkor szám szerinti meghosszabbítása, hanem elsődleges cél a minőségi élet évszámának emelése. Én nem szeretnék 100 évig pelenkázva, elhülyülten tolókocsiban élni, de szeretnék 80-85 éves korig aktívan, önmagamat ellátva, önmagamat pozitívan értékelve és a társadalomnak hasznosabbjaként élni. Erről szól ez a program.

Az elmúlt beszélgetésünk során már szó volt arról, hogy elsősorban a 40 és a 60 éveseknek szól a program. De gondolom, hogy ennél korábbi időszakra és későbbire is alkalmazható, mert 40 év előtt is, nem megfelelő életmóddal elronthatjuk a kilátásainkat a jövőre nézve?

Én azt hiszem, nem azt kellene vizsgálni mit rontunk el, azt kellene vizsgálni és oda kellene igyekezni, hogy amit eddig esetlegesen elrontottunk, azt hogyan tudjuk korrigálni, kijavítani, helyretenni. Az a gyakorlati tapasztalat, hogy körülbelül egy 10 éves életmódváltás, egy 10 éves egészséges életvitelnek vannak olyan kimutatható, statisztikailag felmérhető, biokémiailag és genetikai epigenetikai módszerekkel kimutatható hatásai, melyek valóban egy életminőség javulást eredményeznek. Tehát ez nem olyan dolog, hogy most beveszek egy tablettát és holnap ettől jobban érzem magam. Nem olyan dolog, hogy plasztikáztatom az arcomat és egy hét múlva jobban nézek ki, hanem ez egy olyan dolog, hogy ha én 50 évesen vagy 30 évesen odafigyelek magamra, annak a hozama gyakorlatilag a későbbi életszakaszban megnyilvánul. Ez az egész program az iskolában kellene, hogy elkezdődjön, hogy a gyerekeink megtanulják, hogy felelősek a saját sorsukért, a saját életükért, a saját jövőjükért. De hát nyilvánvalóan 10-15-20 éves korban az ember nem is gondol arra, hogy egyszer majd ő is lesz 60 éves, 70 éves, és nem mindegy, hogy amikor valaki 60 vagy 70 éves, akkor valóban milyen életet él, milyen szellemi, szexuális, fizikai, biológiai adottságai, lehetőségei nyilvánulnak meg.

Ez az  Ornish program több részből áll. Röviden összefoglalná nekem? Úgy gondolom, hogy van egy olyan része, amelyik a stresszel foglalkozik, van egy olyan része, hogy mit együnk és van olyan, hogy mit csináljunk. Én ezt nem precízen mondtam el,  a könyvben négy rész van.

Az Ornis módszer lényege az, hogy az egész életmódunkat egy pozitív életszemlélet kell, hogy áthassa. A spektrum attól spektrum, hogy nem a szigorú megvonások aszkéta életmódját propagálja, hanem azt mondja, hogy a legkisebb lépés egy egészséges életmód felé, az is egy pozitív lépés. Nagyon sarkítva fogalmazva, aki eddig két doboz cigarettát szívott el és a spektrum hatására, ennek a szemléletnek eredményeképpen csak egy dobozt fog elszívni, az is tett már egy lépést. Vagy aki eddig minden áldott nap zsíros ételeket fogyasztott, most egy kicsit kevesebb zsíros ételt fog fogyasztani, már az is egy lépés.

Köszönöm szépen!