A mesterséges intelligencia és a versenyképesség volt a célkeresztben a XIV. Infótér konferencián
A XIV. Infótér konferencia 2024 június 6-án délelőtt az Országház Felsőházi termében délután a Bálna rendezvény központban került megrendezésre Egy-egy ország, régió vagy kontinens versenyképességét gyakran említik egy lapon a digitalizációval semmi csoda nincs abban, hogy a kérdés hangsúlyos szerepet kapott a konferencia délelőtti plenáris előadásaiban is.
Az alaphangot már Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke megadta, amikor köszöntőjében felidézte azokat a kritikákat, amelyek szerint az Európai Unió sokszor nem megfelelő sebességgel reagálja le a globális kihívásokat, emiatt pedig gyakran elszenvedője, nem pedig formálója a világgazdasági és világpolitikai eseményeknek; a hiányosságok között pedig rendre előkerül, hogy Európa nem kellőképpen versenyképes. A digitalizáció jó esélyt kínál a felzárkózásra, a mesterséges intelligencia még inkább („ma még a versenyelőny megszerzését szolgálja az MI, holnap már a szükségszerű bukás elkerülését”, fogalmazott Soltész Attila), de a lehetőségek kihasználása komoly együttműködést kíván minden érintettől.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában adatokkal is alátámasztotta a versenyképesség fontosságát. Az általa kivetített térképeken jól látszott, hogy azok az európai régiók a legfejlettebbek, amelyek a versenyképességi rangsorban is előkelő helyen állnak – a két tényező kéz a kézben jár. Az is kirajzolódott a képből, hogy az átlagon felüli versenyképesség egy Skandináviától Észak-Olaszországig húzódó régió sajátossága – a perifériák, legyenek azok keletiek vagy déliek, ezen a téren jócskán lemaradtak. Mint ahogy meglehetősen lemaradtak a magyar régiók is az egy főre jutó GDP arányában is. Minden magyar régió növelte teljesítményét a 2004-es csatlakozás óta, de csak a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régió van az uniós átlag felett: 129 százalékról 158 százalékra növelte fejlettségi szintjét. Az örömteli képre azonban több árnyék is vetül. Az egyik ilyen, hogy a régiós fővárosok (Prága, Varsó, de még Bukarest is) ennél jobb teljesítménnyel büszkélkedhet. A másik, hogy az összes többi magyar régió messze elmarad az uniós átlagtól – a legjobban még Közép-Dunántúl teljesít (71 százalék), de Észak-Magyarország vagy Észak-Alföld csak 50 százaléknál jár .Közép- és Kelet-Európában mindenütt jól megfigyelhető, hogy a fővárosok messze megelőzik az ország többi részét, és egyedül húzzák fel a nemzeti statisztikákat. A fejlesztéspolitika egyik legfontosabb feladata az, hogy igyekezzen csökkenteni ezeket a különbségeket – hangsúlyozta Navracsics Tibor. „Ne kelljen kiköltözni a városokból, ha élhető környezetet szeretne valaki, és ne kelljen beköltözni a városokba, ha megfelelő szintű munkához és kösz szolgáltatásokhoz akar jutni”, fogalmazott a miniszter.
Minden vélemény szerint a mesterséges intelligencia lehet az egyik olyan technológia, amely nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság versenyképességének fokozásához, ezért is került a kormányzat fókuszába az MI – ezt már Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára mondta. A politikus hozzátette: extenzív növekedésből intenzív növekedésre kellene átállnia a gazdaságnak, ebben pedig kiemelt szerepe lehet az MI-nek.2020-ban már megszületett Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája, de ezt villámgyorsan átírta a technológia és a nemzetközi szabályozás, például a nemrég elfogadott európai AI Act. Voltak szép eredményei az MI Stratégiának (például 100 ezren végezték el az MI kihívást, azaz ennyien sajátították el az MI alapjait), de egyes területeken nem sikerült áttörést elérni. Így például az intézkedések inkább csak a kutatás-fejlesztést segítették, az MI vállalati adaptációjában nem értek el számottevő eredményt. Ennek fókuszba kell kerülnie az MI Koalíció együttműködésével készülő MI Stratégia 2.0-ban, emelte ki az államtitkár. Ugyancsak fontos feladat lesz az uniós AI Act implementálása a hazai jogrendbe. 2025 júliusáig fel kell állítani azt a hazai hatóságot, amely eldönti, hogy a cégeknél alkalmazott MI- rendszerek alacsony, közepes vagy magas kockázatúak-e – ennek a hatóságnak a működése versenyképességi kérdés is lesz, figyelmeztetett Fábián Gergely. 2026 júliusától pedig már alkalmazni is kell a törvényt, márpedig a két év nem túl hosszú idő erre a feladatra.
Lényeges, bár nem mindig szem előtt tartott összetevője egy ország versenyképességének a közszolgáltatások fejlettsége, az ügyintézés digitalizációjának szintje. A magyar államigazgatásban 17 százalék a sikertelen ügyintézés aránya – és csak azért ennyi, és nem magasabb, mert sokan meg sem találják az ügyintézési szolgáltatásokat, sokkolta az Infóparlament hallgatóságát Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgató-helyettese, aki egyúttal a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) végrehajtásáért is felel. Mindez azért is elszomorító, mert már eddig is sokat időt és erőt az állam az e-ügyintézési szoftverekre, de az eredmény sokszor nem látszik. Születtek jó kezdeményezések, vannak jó rendszerek (például az egységes név- és lakcímnyilvántartás, az EESZT, az e SZJA), de ez még kevés. „Bármit fejlesztünk, az akkor válik értékké, ha kattint a felhasználó és megtörténik, amit vár; minden más fejlesztés értéktelen”, mondta
Az eddigi fejlesztések is igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, mint az EU-s elvárások, a biztonság, a jogszabályok, a közbeszerzés vagy a minőségbiztosítás. Ha mégsem jött az elvárt eredmény, megkettőzött erőfeszítéssel csinálták végig ugyanazt a folyamatot, a tervezéstől a minőségbiztosításig – pedig a megoldás ezen kívül van .A megoldás pedig egy új elvárás beemelése a folyamat elejére – nevezetesen, hogy mit is akar a felhasználó, milyen problémája van? Ezt vizsgálták, mielőtt igazából nekiálltak a DÁP mobil applikáció fejlesztésének: 5 ezer (!) mélyinterjút folytattak le, hogy részletesen megismerjék a jövőbeni felhasználók elképzeléseit, igényeit, fájdalompontjait. A felismerés pedig nem is olyan meglepő: az elvárás nem a kényelmes ügyintézés, hanem hogy egyáltalán ne is kelljen ügyet intézni!Ennek érdekében számos újítást bevezet majd a DÁP. Az egyik legfontosabb újítás az lesz, hogy az ügyfélnek nem kell újra és újra megadnia az adatait, minden bekerül az űrlapra, ami az állami nyilvántartásokból kiderül. Ehhez biztonságos azonosítás és elektronikus aláírás is kapcsolódik majd, hogy mobilról, egy gombnyomásra be lehessen nyújtani az iratot.És hogyan fog mindez kinézni a gyakorlatban? Both András egyetlen példát hozott fel, a jogosítvány meghosszabbítását. Ha az állampolgár elment az orvoshoz, és ott megkapta az igazolását, semmilyen további teendője nem lesz – az összekapcsolt állami rendszereken végigfut az ügy, ő pedig csak azt veszi észre, hogy digitális irattárcájában megjelent az új jogosítvány. Both András szemléletesen érzékeltette, hogy sokan miért kedvelik még mindig jobban a személyes megjelenéssel történő ügyintézést az online ügyintézésnél. Egyszerűen csak felolvasta, miként hangzik egy hazai e-ügyintézési szolgáltatás (a jogosítvány meghosszabbításának) leírása – az idézet a magyarorszag.hu-ról származik:„A szolgáltatás igénybevételével elektronikus azonosítást követően, elektronikus úton tehet nyilatkozatot arról, hogy a vezetői engedélye meghosszabbítását automatikus hivatalbeli eljárás igénybevételével, vagy ezen lehetőség kizárásával, kérelemre kívánja intézni. Amennyiben az automatikus hivatalból eljárás lehetőségével él, a jelen nyilatkozat kitöltésével és hatóság részére történő elektronikus benyújtásával az ezen eljárás lefolytatásához szükséges nyilatkozattételi kötelezettségének is eleget tesz.”
