A Nemzeti Filharmonikus zenekar sokszínű zenei utazást kínál a hallgatóinak

Budapesten a MÜPÁ-ban ismertette  Herboly Domonkos a Nemzeti Filharmonikusok Zenekar főigazgatója az évad programjait2024 április 26-án

Herboly Domonkos programot ismertet

A Nemzeti Filharmonikusok 2024/2025-ös évada lenyűgözően gazdag és sokszínű zenei utazást kínál a hallgatóknak. A koncertek repertoárja széles skálát ölel fel, átölelve a nagy oratorikus műveket, a szimfonikus zenei remekműveket, az operák grandiózus előadásait, a kórusművek felemelő hangversenyeit és a kamarazene intimebb élményeit is.

A bérletek tervezése során a zenekar és a kórus figyelemmel fordul mindenféle zenei ízlésre és érdeklődési körre, tematikus bérleteik pedig segítenek az érdeklődőknek azonosítani és kiválasztani az adott koncertsorozatokat a számukra legérdekesebb tartalom alapján.

Az opera különleges helyet foglal el az évadban, ahol a ritkaságok és a közönség kedvencei egyaránt bemutatásra kerülnek, nemzetközi sztárokkal kiegészítve, akik hozzátesznek az előadások hangulatához és színvonalához.

A magyar zeneszerzők művei szintén kiemelt figyelmet kapnak az évadban, lehetővé téve a hallgatók számára, hogy mélyebben belemerüljenek a hazai zenei kincsekbe, és megismerjék a legújabb kompozíciókat és zeneszerzői tehetségeket.

A Nemzeti Filharmonikusok külföldi vendégszereplései és koncertjei hozzájárulnak a magyar zene és zenészek nemzetközi elismertségéhez, és lehetőséget teremtenek arra, hogy a világ különböző részein élő közönség is megismerje és élvezze a magyar zenei kultúrát.

Az évad célja a zene szépségének és sokszínűségének bemutatása, valamint a hallgatók széleskörű kulturális élményeinek gazdagítása. A különleges és változatos koncertek által a közönség egy különleges utazásra indulhat a zene világában, ahol felfedezheti és élvezheti a kifinomult művészet szépségeit és gazdagságát.

Markovich Béla:: Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és

kínálat egyensúlya.

Budapesten sajtótájékoztatón mutatta be 2024 március 20-án a

milániói székhelyű Mapei Corporate Area a cégcsoport nemzetközi

stratégiáját és magyar cége a Mapei Kft szakemberhiánnyal

kapcsolatos kutatását .

  Luca Damia (j) Markovich Béla 8 Fotó Magyar Építők)

A rendszeresen programokat, oktatási lehetőségeket és közösségalkotó

rendezvényeket szervező, illetve díjakat is átadó  épitőipari

alapanyaggyártó Mapei Kft.a termékeinek felhasználásával elkészült

MOL Campusban, 134 méter magasan rendezte meg a sajtótájékoztatót.

Elsőként Luca Damia, a Mapei Corporate Area Managere mutatta be a

cégcsoport nemzetközi stratégiáját, majd pedig Markovich Béla a Mapei

Kft. ügyvezetője ismertette részletesen a hazai szakemberekre

vonatkozó kutatási eredményeket.

Elmondta, hogy 2024. februárjában 52 nap volt a szakemberhiány

Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre,

ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés

a múlt évi adatokhoz képest , majd hozzátette

„Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és kínálat

egyensúlya. Az 52 napos átlagos várakozási idő, már mind a

szakemberek, mind pedig a megrendelők számára tolerálható. Sajnos

azonban a várakozási idő csökkenése a mérséklődő kereslet

következménye. Bár januárban már jelei voltak a fellendülésnek, a piac

még kivár. A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány

hozzájárul majd a piaci élénküléshez”

Csillagok égbeli betűk

2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz

tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a

Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a

királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a

Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert

csillagszemű juhászra gondolunk.

Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A „XV. Budapest

Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten

című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és

megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban.

A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos

koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és

világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie,

Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy

koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó-

és fénytechnikával!

A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól,

és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk,

emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról!

Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen,

és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a

Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem.

Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a

Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem cselekedtünk!

De még van egy percünk, most még van visszaút, és megtanulhatjuk hogyan óvjuk

meg, hogyan becsüljük meg azt az életteret és minden benne élőt, amely számunkra

a világot jelenti.

A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól,

és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a gondoskodó

Földanyár.Mentsük meg a földet – olyan egyszerű eszközökkel, amit a

cirkuszművészektől tanulhatunk el!”

Megszokhattuk, hogy Fekete Péter cirkuszi rendezései mindig valami fontos üzenetet

állítanak a középpontba. „A megújuló klasszikus cirkuszművészet legfontosabb

sajátossága, hogy túllép a puszta szórakoztatáson, reflektál a világ aktuális dolgaira,

érzelmeket, katarzist képes kiváltani, emberi viszonyokról és a fontos társadalmi-

emberi dolgokról szól.”

A Fővárosi Nagycirkusz nézői és a világ minden részéből cirkuszi műsorainkra

érkező szakemberek számára már nem újdonság, hogy itt, nálunk nemcsak

világszámokat láthatnak a manézsban, de minden műsorunkban van valami plusz

gondolat, az artistaszámoknak keretet adó, a lelkeket megcsavaró, az előadás után

is ható, beszélgetéseket elindító ÜZENET is.

Herczog László: Kommunikáció és a valóság

Dr. Herczog László közgazdász, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere,

Kommunikáció és valóság – mozaikok az Orbán-kormány társadalompolitikájáról címmel

tartott előadást 2024 március 20-án a Vörösmarty utcai sajtóház I. emeleti Táncsics-Rát-

termében. A mintegy harminc újságíró előtt megrendezett előadást, Svédországból és

Nagy-Britanniából is követték az interneten keresztül. A házigazda Szarvas István a

MÚOSZ Társadalompolitikai Szakosztályának tiszteletbeli elnöke volt.

Dr Herczog László 1949. október 24-én született és 1974-ben szerzett diplomát a Marx

Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Pályája során mindig a közigazgatásban

dolgozott, szakemberként mindegyik kormányhoz lojális volt sosem politizált. 1990 után

tisztségviselő volt az Antall/Boross-, a Horn- és az első Orbán-kormánynál, az utóbbiaknál

államtitkár helyettesi, illetve államtitkári beosztásban, majd 2010-ben, 61 évesen vonult

nyugdíjba a Bajnai Gordon miniszterelnök által vezetett kormány szociális és munkaügyi

minisztereként.

Herczog László előadásában kemény kritikát fogalmazott meg a jelenleg regnáló kormányról

és intézkedéseiről. Szót ejtett az adó- és bérpolitikáról, a nyugdíj- és bérnövekedésről is.

Véleménye szerint ez nem emelés, csak inflációkövetés volt. A 13. havi nyugdíjjal

kapcsolatban kiemelte, hogy téves az a narratíva miszerint a baloldali kormány elvette, a

Fidesz meg visszaadta azt. Eredetileg – mondta Herczog László –, a Medgyessy kormány

vezette be 2002-ben és igaz, hogy 2008-ban a világgazdasági válság miatt a Gyurcsány

kormány alatt elvették de az Orbán kormány mégis csak 2020 után, a 2022-es országgyűlési

választások előtt tett ígéretet a 13. havi nyugdíj visszavezetésére annak ellenére, hogy 2010-re

már helyreállt a gazdaság.

A pedagógusok béremelése mellett a szakszervezetek és a kamarák, az Alkotmánybíróság, az

Ügyészség, a kormánymédia, a bíróságok helyzete is szóba került. Vendégünk arról is beszélt,

hogy az Orbán-kormány igyekszik leépíteni, súlytalanná tenni azokat a szervezeteket,

melyeket nem tud uralma alá vonni, ami által totális diktatúrára törekszik.

Zmeskall Tamás a Zetapress főszerkesztője a végén még megkérdezte Herczog doktort, hogy

a 2024. június 09-i főpolgármester-választáson kire érdemes szavazni, a Fidesz-KDNP

jelöltjére, aki minden támogatást megkap majd a kormányzattól, vagy az ellenzéki jelöltre, aki

ezután se fog kapni semmit? S vajon Vitézy Dávid, aki 19-én jelentette be indulását, múltja

miatt a tűrt vagy támogatott kategóriába fog-e tartozni?

– Kell a júdáspénz? – kérdezett vissza a szakember. – Ha csak annyi számít, hogy megkapjuk

a pénzeket, szavazzunk a kormánypárti jelöltre, ha viszont az ellenállást választjuk, ha meg

akarjuk mutatni, hogy a kormány sem tehet meg mindent, válasszuk a baloldali jelöltet és

legyen a főváros a szabadság szigete! S hogy Vitézy-vel mi a helyzet? Sem őt, sem a

programját nem ismerem, sosem beszéltünk, nem tudok erre a kérdésre válaszolni! – köszönt

el dr Herczog László.

Forrás: Zetapress

Most vagy soha

A "Most vagy soha!" egy 2024 március 14-én-ben bemutatott magyar történelmi kalandfilm, amely az 1848-as márciusi forradalom eseményeit dolgozza fel Petőfi Sándor és a márciusi ifjak történetén. A film rendezője Lóth Balázs, a forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írta. A produkció a magyar filmgyártás történetének eddigi legköltségesebb alkotása, melyet a Nemzeti Filmintézet állami támogatással és adókedvezménnyel.
A cselekmény a valós eseményeket fikcióval vegyíti, de úgy, hogy az nem befolyásolja az eredeti történelmi események menetét. A film stílusát a Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes-filmek és a "Birmingham bandája" című sorozat. A  film egyes eseményei eltérnek a valós történelmi eseményektől
A forgatás helyszínei között szerepelt a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum környéke, az Andrássy út, a Budai Vár, valamint több vidéki város, mint Sopron, Esztergom és Komárom. A filmgyártás során felépített díszletvárosban megjelenik a Pilvax kávéház, Landerer nyomdája és a korabeli Budapest más jellegzetes helyszínei
A film célja, hogy a nézők testközelből élhessék át az 1848. március 15-i eseményeket, és a márciusi ifjak 24 óráját mutatja be. -. A "Most vagy soha!" így nem csupán egy történelmi film, hanem egy látványos és érzelmekkel teli alkotás, amely a magyar forradalom hőseit és az akkori hangulatot kívánja megidézni.

A "Most vagy soha!" főszereplői között találjuk Berettyán Nándort Petőfi Sándorként, Mosolygó Sárát Szendrey Júliaként, és Koltai-Nagy Balázst Jókai Mórként. A film további szereplői között szerepel Fehér Tibor Vasvári Pálként és Ertl Zsombor Irinyi József

Összefoglalva a Most vagy soha közepes film aki szerezi a kalandfilmeket nézze meg aki Petőfit ikonként kedveli csalódni fog.

Szarvas István

Tűréshatár

A "Tűréshatár" egy kitűnő iráni film, amely Amir, a magányos drogdíler életét mutatja be  a nyolc milliós lakosú Teheránban. A  99 perces film Ali Ahmadzadeh rendezésében készült, és a 2023-as  Locarnói Filmfesztiválon debütált, ahol fődíjat. az Arany Leopárdot nyerte el. A történet Amir mindennapjait követi, aki éjszakánként drogot terjeszt, miközben modern prófétaként segít bajba jutott ügyfeleinek. Amir a város sötét utcáit járja, és a kábítószerrel való kereskedés mellett blantokat teker, hogy elmeneküljön a valóság elöl.

A film különlegessége mikor üzlettársával egy csinos stewarsdesszel egy mezőn kocsijában  kemény drogos cigarettát szívnak és láthatjuk Amir drogos álmát.

A film különlegessége, hogy az iráni hatóságok engedélye nélkül, gerillamódszerekkel, rejtett kamerákkal forgatták, ami hozzájárul a történet hitelességéhez A "Tűréshatár" kemény képet fest Teheránról, eltérve a hagyományos elbeszélésmódtól, és a város kábítószerrel fertőzött alvilágába merülh: A film Amir szemszögéből nyújt nyers és kíméletlen bepillantást az iráni társadalom egy ritkán feltárt aspektusába

Amir nem szokványos drogdíler; az embereknek segít a hétköznapok paradox jellegét elviselni. A film egyik legerősebb jelenete egy idősek otthonában játszódik, ahol Amir space cakekel eteti az ott lakókat, ami egy alapvető intézménykritikát is megjelenít A film központi motívuma tehetetlen mozdulatlanság, amelyet az iszlamista rezsim mindennapjai jelentenek.

A "Tűréshatár" nem csak egy film a drogokról, hanem egy lázadás és a szabadság kiáltványa, amely bemutatja az iráni társadalom sötétebb és kevéssé ismert. Amir karaktere hús-vér emberként jelenik meg, aki nem megoldást, hanem alternatívát kínál az elcseszett rendszerben

Ernyei Béla hölgyválaszai

Ernyei Béla második könyve a Hölgyválaszaim címet viseli (az első könyve, az Álmok veszélyes dolgok közel százötvenezer példányban kelt el). A három és fél évig ment Hölgyválasz műsor interjúi alapján írta a szerző a könyvet. A budapesti Articsóka étteremben tartott sajtóbemutató után  2003 április 15-én a híres színész, Casanova, a nők bálványa készséggel beszélgetett velem.

 Mi a titkod, hogy úgy tudsz kérdezni egy nőtől, hogy meghatódjon?

Nem hiszem, hogy úgy kérdezek, hogy meghatódjanak. Itt egyszerűen arról van szó, hogy csak őszintének kell lenni, és megkérdezni azt, ami az én saját gondolatom. Nincs másfajta gondolat a tévéműsorban és a fejemben. Azokat kérdezem meg tőlük, amik engem érdekelnének róluk, személy szerint.

Egy szép nőtől ugyanazt kérdezed, mint egy kevésbé szép nőtől?

Természetesen, mert ez a tévéműsor nem arról szólt, hogy ki hogy néz ki. Láthattad, itt volt szép és nem szép nő is a könyvbemutatón, és a könyvben még inkább van, egyszerűen a Nő maga nem a szépségen múlik. Nem azért kérdez meg az ember valakit, mert szép vagy csúnya, hanem mert olyan érdekes személyiségnek tartom, hogy fölkérem, jöjjön el és beszélgessen egy témáról velem.

 Mit tanácsolsz, ha az ember már a hatodik X felé jár, akkor kell-e változtatnia az eddigi stílusán, vagy pedig mi az, amit máshogyan kell csinálnia, hogy eljusson a női szívekhez?

Nem, az nagyon nagy baj lenne, ha változtatni kéne magunkon. Hogyha minket, úgy ahogy vagyunk, nem fogadnak el, akkor semmilyenfajta mesterséges változtatás nem hiszem, hogy hozhat valamilyen sikert.

Azt mondtad, úgy érzed, hogy kultúra és egyéb tekintetben Ausztria sokkal előrébb van, mint Magyarország. Mások például az osztrák, a német férfiak. Udvariasabbak, kedvesebbek a hölgyekkel, mint a magyarok. Ezen véleményed szerint változtatni kell-e neked, nekünk, férfiaknak?

Itt egyszerűen arról van szó, hogy nem az a kérdés, hogy ki a hevesebb szerető, hanem arról van szó, hogy a mai magyar élet nem arról híres, hogy sok időnk van elgondolkozni a férfinő kapcsolaton. Rettentő keményen kell küzdeni azokért az alapjavakért, ami egy osztráknak, egy németnek, egy franciának, egy hollandnak, egy amerikainak, tehát az egész nyugati világnak megvan. Ez alfája és ómegája a nő és férfi kapcsolatnak is. Ha már meglenne az a fajta polgári Magyarország, amit most annyira elcsépeltek, ha a polgárság létezne, akkor tudna egy férfi foglalkozni azzal, hogy hogyan tud egy nőt boldoggá tenni. És nem azon kéne törnie a fejét, hogy hogyan tudja lecserélni a kocsiját, vagy hogyan tud új lakást venni. Akkor sokkal könnyebb lenne mindenkinek az élete: férfiaknak, nőknek egyaránt.

Hetedhéthatár 2003. április 18.