Hajdú András:Egészséges összetétel az, ahol vannak dinamikus fiatalok és vannak tapasztaltabb idősebbek
A Magyar Business Leaders Fórum (MBLF) 7. éves közgyűlését tartotta a közelmúltban. 1990-ben alakult meg a The Prince of Wales Business Leaders Fórum Londonban, Károly walesi herceg kezdeményezésére. Ezt követően 1992 februárjában kezdte meg munkáját a MBFL. Azóta Prágában, Varsóban és Szófiában is működik. A MBFL a Magyarországon tevékenykedő legnagyobb vállalatoknak egyesülete. Célkitűzése, hogy kapcsolatot hozzon létre a kormányzati, a nonprofit és az üzleti szféra között, és ezen az úton segítse a jobb társadalmi közérzet kialakítását. Jelenleg 84 tagja van és ezzel a legnagyobb létszámú Közép-Európában. Harmadik éve folytatják a sikeres „mesterek kurzusa” és „Árnyék program ” projektjeiket. Ez évi új kezdeményezésük az „Ötven plusszlmínusz" projekt. A projekt vezetőjével
Hajdú Andrással, aki a Novartis Hungária pénzügyi igazgatója és az MBFL elnökségi tagja, Budapesten a Centrál Kávéházban beszélgettünk 1999 május 25-én
Igazgató úr!
Milyen céllal hozták létre a munkacsoportot?
A munkacsoportnak kettős célja van. Az egyik az, hogy megszüntesse, vagy ne engedje kialakulni az ötven év körüli munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetést. A másik az, hogy segítsen ezeknek a munkanélkülieknek állást találni. Tekintettel arra, hogy az MBFL egy társadalmi szervezet és itt mindenki a hivatalos elfoglaltsága mellett társadalmi munkában tevékenykedik, egy olyan célt próbáltunk kitűzni, ami működtethető, relatíve szerény lehetőségeinkkel. Ezért céloztuk meg az ötven év körüli és annál idősebb diplomás munkanélkülieket. A másik ok amiért ezt a réteget céloztuk meg az, hogy a magyar kormánynak megvannak a hivatalos szervezetei és szabályozott mechanizmusai a munkanélküliség kezelésére. Ez egy relatíve kis réteg bonyolult problémákkal, amit a nagy szervezetek nehezen tudnak kezelni. Az volt az érzésünk, hogy ezen terület tipikusan olyan, ahol a bonyolultsága és sokrétűsége miatt csak ennek a három szférának az összefogásával lehet eredményeket elérni. A projekt, melynek célja a harc az életkorral kapcsolatos megkülönböztetés ellen, egy konferencia szervezésével kezdődött. Ennek a célja a jelenlegi helyzet felmérése volt, egyben partnerek keresése a projekthez. Az MBFL többi projektéhez hasonlóan szerepünket abban láttuk, hogy szervezőként veszünk részt, katalizátorként szolgálva a kormányzati szektort, az önkormányzatok, az üzleti és a civil szektor között. A konferencia után létrehoztunk egy munkacsoportot a projektre, amely tagvállalataink, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a civil szervezetek, valamint a tudományos élet képviselőiből áll.
Érdekelne engem, mert azt hiszem nincs megfelelő adat arra vonatkozólag, hány embert érint ez. Nagyon eltérő a vélemény, ha megnézzük a publikált anyagokat, akkor mintegy ötezer egyetemet és tízezer főiskolás végzettségűt érint az 50 év felettieknél. Ezenkívül van egy jelentős réteg, aki nem diplomás.
Becsléseink a diplomás munkanélküliekre, 50 év felettiekre vannak,.Pontos adatok nincsenek, mert sokan vannak, akik már nem regisztráltatják magukat. A hivatalos statisztika erre a korcsoportra, kimondottan diplomás munkanélküliekre 7-8 ezret tartalmaz és a szakemberek szerint ez kb. 50 százaléka lehet a tényleges munkanélkülieknek. Azt, hogy 50 éven felüli nem diplomás munkanélküli mennyi van, azt nem tudom megmondani. Mi kimondottan ezzel a korcsoporttal kívánunk foglalkozni, mert úgy gondoljuk, hogy még ez is olyan falat, ami bőven fog elfoglaltságot adni azoknak az embereknek, akik önkéntesen ebben a munkában részt vesznek.
Eddig milyen városokban voltak és milyen benyomásokat szereztek?
Találkozókat szerveztünk a problémás északkeleti régió városaiban, Miskolcon és Ózdon, valamint Dél-Dunántúlon Pécsett. Meghívtuk a kormányzati és civil szervezetek képviselőit, valamint munkanélkülieket a projekt célcsoportjából. Pécsett közel hatvan ötven körüli diplomás jelent meg a többi vendégen kívül. A részvevők őszinte érdeklődést mutattak projektünk és a megközelítési mód iránt, és kifejezték részvételi szándékukat. Ezek a találkozók nagyon fontosak, lehetőséget biztosítottak, hogy első kézből szerezzünk információkat a munkanélküliek problémáiról, és arról milyen jellegű segítségre van szükségük
. Ezek a diplomás munkanélküliek nem kőnyőrt szeretnének, hogy százból egy-két embert felvegyenek a cégek reklámból, hanem én inkább azt a megoldást gondolnám és kíváncsi lennék az Ön véleményére, hogy a tudásukat olyan szintre kellene emelni, mint a fiatalokét. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor meg indirekt módon kellene ösztönözni a munkaadókat, hogy megérje nekik egy ötven feletti diplomás alkalmazása.
Ezeknek a nagy nemzetközi cégeknek a gondolkodását és a hozzáállását elég jól ismerem, mert én is egy ilyennél dolgozom. Én nem hinném, hogy azon az alapon nagyon messzire jutnánk ha szívességi alapon működne a dolog, meg egy-két diplomás embert csak reklám céljából alkalmaznának, hogy kipipálhassák ezt a kötelezettségüket. Nem is ezt gondoljuk. Az egyik része a dolognak a gondolkodásmódban, meg a hátrányos megkülönböztetésben van. Mindenki aki kinyitja az újságot, azt látja, hogy minden hirdetés arról szól, hogy lehetőleg 30-35 év között legyen a jelentkező, de a másik oldalon meg nagyon szeretnék, ha komoly tapasztalattal rendelkezne. Ez az egyensúly egy kicsit felbillent Magyarországon a ’94-es évek első felében, tehát egyrészt ezt szeretnénk helyrebillenteni, és ez nem újdonság ezeknek a cégeknek, mert nagy piacaikon régóta önként vállalták, hogy semmilyen megkülönböztetést nem alkalmaznak se korra, se nemre, se fajra tekintettel. Szeretnénk itt is, elsősorban tagvállalataink között ezt a gondolkodásmódot elterjeszteni. A másik az, hogy nyilvánvalóan minden életkornak megvannak a maga előnyei, az idősebbeknek az, hogy nagyon komoly élettapasztalat halmozódik fel. Remélem, hogy a középkorúak leértékelése csak rövid távú lesz Magyarországon. Erre a cégek is kezdenek rájönni, hogy az igazán egészséges összetétel az, ahol vannak dinamikus fiatalok és vannak tapasztaltabb idősebbek a munkahelyen. Alaposan fel kell térképezni az egyik oldalon, hogy ezeknek a munkanélkülieknek miben van tapasztalatuk, a szaktudásuk és utána azt, hogy a munkaadóknak hol van erre szükségük.
Forrás: Hetedhéthatár1999. június 11.
