Kisajátított interjú

Bodor Ádám
(Kép forrása: Wikipédia)

Bodor Ádám Závadánál is tovább lép a vele készített interjú „kisajátításában”. Egy 1996-ban készült, hosszabb rádióbeszélgetés 2001-ben a Jelenkorban publikált, bővített változata adott ösztönzést számára, hogy Balla Zsófiával folyta­tott, feltételezhetően folyamatos, illetve folytatá­sos életrajzi beszélgetését maga öntse végső for­mába. Méghozzá úgy, hogy az ne pusztán pár­beszédként, hanem – egy kritikusa szerint – „két hangon megszólaló szövegként” jusson el az ol­vasóhoz.

Az interjú ismeretében feltételezhető, hogy a rangos pályatárs megfelelő partnere és katalizá­tora is volt Bodor vallomástételének, és éppen Balla Zsófia beavatottságának, a kérdező és a válaszoló közös emlékeinek köszönhető, hogy Bodor kötélnek állt. Nemcsak a tényszerű vá­laszt igénylő kérdésekre válaszolt, de részlete­sen kibontotta, elemezte, értékelte saját megtett útját, íróvá válásának rendhagyó történetét és mozgatórugóit. Az önálló kötetben publikált nagy interjúban nyoma sincs az élőbeszédre jel­lemző és magnószövegekben sokszor annyira zavaró pongyolaságnak vagy akár a fogalmazás esetlegességének. Az író múltját és művét egy­aránt jól ismerő riporter kurta – nyilván erősen meghúzott – kérdései főként a magas érzelmi hőfokon előadott vallomás mederben tartására, ritkábban előremozdítására szolgálnak.

(Forrás: Mit bír el az interjú, Földes Anna, Kritika 2003. október)

Rudyard Kipling (Bombay 1865-1936 London)

Rudyard Kipling véleménye az interjúkészítésről

Hogy miért nem vagyok hajlandó interjút adni? Hát csak mert erkölcstelen! Mert bűn, épp annyira bűn, mint amennyire személyem ellen irányuló támadás. Éppúgy büntetést érdemel, mint a tettlegesség! Gyáva és alávaló dolog. Tisztességes ember nem kér interjút és főleg nem ad.

(Rudyard Kipling 24 éves korában készített interjút Mark Twainnel).

A fenti idézet tőle 1905 után származik, ekkor kapott irodalmi Nobel díjat.

Simon Rex

Simon Rex: Interjúkészítésnél kérdezőnek jobb lenni

Tévés személyiségként az MTV-ben számos sztárt interjúvolt meg. Kérdezőnek, vagy kérdezettnek jobb lenni?

Kérdezőnek, egyértelmű. Ha téged interjúvolnak totálisan sebezhető vagy, legalábbis, ha nem szerepet játszol és önmagad vagy. Mindemellett mindenki az alanyra figyel. De ne aggódjon, van már gyakorlatom abban, hogy ne beszéljek túl sok hülyeséget.

(Csákvári Géza interjúkérdése Simon Rexhez, Népszava 2022. július 27,)

Pelczné Gáll Ildikó
(Kép: Wikipédia)

Pelczné Dr. Gáll Ildikóval PhD az interjúkészítés jövőjéről beszélgettünk.

Szarvas István: Ön azt mondta előadásában, hogy megváltozik az interjúkészítés technikája. Kifejtené, mire gondol?

Dr. Pelczné Gáll Ildikó PhD: az újságírás esetében – amit Ön említett – arra gondolok, hogy az adatbányászati technikával nagyon sok információ elérhető és beszerezhető. Egy interjú háttere nagyon könnyen, szinte egy gombnyomással előkészíthető, és csak azokat a kérdéseket teszi föl a kérdező, amelyek nyilván hozzáadott értékkel fognak bírni az előzőekhez képest, vagy más aspektusból fogják megközelíteni a kérdést. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az adatbányászati technika ebben a szakmában meg fog jelenni, és ez megítélésem szerint a közeljövő.

Megosztás