Gorbacsov nem egészen tíz év alatt lett a hetvenes években megyei első titkárból a politikai bizottság tagja, öt év múlva (1985) az SZKP vezetője, újabb öt év múlva (1990) Nobel-békedíjas. És egy esztendő múltán már semmi hatalom sincs a kezében.

Dalos György, a Németországban élő író, a magyarországi Napvilág kiadó által kiadott könyve olyan ember drámáját tárja elénk aki 1987-ben a népszerűségi listákon Lenin és Nagy Péter mögött a harmadik. 1991. augusztus 19-én az általa hivatalba emelt belügyminiszter, védelmi miniszter, KGB-főnök, miniszterelnök egy otromba puccsal kísérletet tesz eltávolítására. Gorbacsov a peresztrojkával, a glasznoszttyal és az új gondolkodással hozzájárult a szuperhatalmak közötti feszültség enyhítéséhez, a középtávú rakéták kivonásához Európából. Közvetve a keleti tömb diktatúrájának megszűnéséhez. A könyv nemcsak Gorbacsovot mutatja be, hanem közvetlen munkatársainak cselekedeteit és felesége ellentmondásos jelemét is górcső alá veszi. Betekintést kapunk arról, hogy míg külföldön egyre inkább ikonná vált, hazájában fokozatosan veszített tekintélyéből. Ő természetesen nem akarta a Szovjetunió ilyen formájú széthullását, de Jelcin és a FÁK vezetői mást akartak, és ők győztek.

Az Epilógus fejezetből megtudjuk, hogy 1992-ben azzal a céllal hozta létre a Gorbacsov Alapítványt, hogy társadalomtudományi és politikai kutatásokat végezzen a peresztrojka tárgyköréban. „Végül is nem államférfi immár, hanem egy orosz nyugdíjas, aki azóta, hogy szeretett felesége 1999-ben elhunyt egy németországi rákklinikán, egyedül él. Örömet keres és talál unokáiban Kszenyijában és Anasztáziában, valamint dédunokájában, Alexanderben.

A Szovjet Kommunista Párt (SZKP) utolsó főtitkára 2007-ben a Világpolitikai Fórum elnökeként tartott előadást az Európai álom – Ígéretek és valóság címmel rendezett nemzetközi szemináriumon, a Magyar Tudományos Akadémián. A szünetben sajtótájékoztatót tartott, ahol módom volt kérdezni tőle.

Mihail Szergejevics! Milyennek látja Európa helyzetét?

Nézze, tévednek azok, akik alulértékelik a kontinenst! Amikor globális lehetőségeiről beszélek, akkor nem az EU-ra gondolok. Európa Vlagyivosztokig, esetleg az Urálig tart. Továbbá Ukrajna és Fehéroroszország is épül, és keleten is demokratikus folyamatok mennek végbe.

Mi a véleménye Putyin elnökről?

Bízni kell Oroszországban és Putyin elnökben! Egyre tapasztaltabb és bölcsebb elnök lesz.

Elnök Úr! Olvastam, hogy új párt alapításán gondolkodik. Mikorra gondolja létrehozni?

Valóban. Nem kell elsietnem, nem vagyok olyan öreg. Ha úgy látom, hogy eljön az ideje, akkor fogok – felelte mosolyogva.

Megosztás

Tweet

Az eseményt 2023. november 10-12 között – mától vasárnapig –, a budapesti Semmelweis Egyetemen rendezik meg, kiváló lehetőséget kínálva a szakmai közösségnek hálózatépítésre, és részvételre az életmódorvoslás jövőjét meghatározó innovációkban – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

Az életmóddal összefüggő betegségekre a hosszú idő alatti kialakulás, és a lassú lefolyás a jellemző. Ezen betegségek 4 fő csoportja: a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a krónikus légzőszervi megbetegedések és a cukorbetegség.

Az életmódorvoslás (lifestyle medicine) legfontosabb céljai az életmód szokások befolyásolása révén az elsődleges prevenció, valamint az életmóddal összefüggő betegségek közös kóroki és kórélettani eltéréseinek kezelése. Maga az életmód orvoslás interdiszciplináris tudomány, ami átöleli az orvostudományt, a pszichoszociológiát, a népegészségtant és a biológiát.

Az életmódorvoslás egyben egy tudományos megközelítés a krónikus betegségek megelőzésére és kezelésére, ami nyolc alappillérre támaszkodik: helyes táplálkozás, testmozgás, stresszkezelés, alvás, társas kapcsolatok, drogok és alkohol elkerülése, dohányzás abbahagyása, valamint környezeti tényezők figyelembevétele.

Mindez a bizonyítékokon alapuló orvoslás keretein belül működik, és az egyéni életmódbeli változásokat ösztönzi az egészségesebb élet és a krónikus betegségek megelőzése érdekében. Cél, hogy az emberek számára megfelelő eszközöket és információt biztosítson a saját egészségük javításához, és hozzájáruljon a betegségek terjedésének csökkentéséhez.

Az European Lifestyle Medicine Organization ELMO egy svájci székhelyű tudományos és orvositársaság, ami a krónikus betegségek és az helytelen életmódból eredő betegségek kutatására, megelőzésére és kezelésére szakosodott. Az ELMO több mint 500 tagot számlál 50 országból világszerte, és az evidencia alapú orvoslás népszerűsítését tűzte ki célul.

A szervezet számos nemzetközi együttműködésben részt vesz, és országos képviselők segítik az életmódorvoslás ügyét 21 európai országban. Az ELMO elkötelezett az életkilátás és az életminőség javítása, valamint a krónikus betegségek terjedésének csökkentése mellett Európában.

2023-ra már Magyarországon is számos elhivatott szakember és szervezet tevékenykedik az életmódorvoslás területén. A Magyar Életmód Orvostani Társaság e szakembereket fogja össze. Az életmód orvoslásban érintett minden szakember tagja lehet a ÉMOT-nak, köztünk általános orvosok, gyógytornászok, dietetikusok, védőnők, ápolók, edzők, természetgyógyászok.

Az ÉMOT fontos szerepet kíván betölteni az életmódorvoslás iránti hazai érdeklődés ösztönzésében, ezért is csábította Budapestre ezt az európai orvoskongresszust. Az 5. Európai Életmód Orvosi Konferenciának a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje ad otthont, és az esemény számos izgalmas programmal és előadással várja a résztvevőket. A konferencia során kiemelt szerepet kap az evidencia alapú orvoslás, a krónikus betegségek megelőzése és kezelése, valamint az egészséges életmód előmozdítása.

A programban szerepelnek tudományos prezentációk, műhelymunkák és a legújabb kutatási eredmények bemutatása mellett lehetőség nyílik a tapasztalatok és gyakorlatok megosztására, valamint a nemzetközi életmódorvos közösséggel történő kapcsolatteremtésre. A szervezők reményei szerint a konferencia segít az életmódorvoslás terjedésében és az egészséges életmód népszerűsítésében, és inspirációt nyújt a résztvevőknek az interdiszciplináris egészségügyi gyakorlatok terén. Az eseményre várják az életmódorvoslattal foglalkozó szakembereket és érdeklődőket egyaránt várják.

A European Lifestyle Medicine Organization

Az ELMO egy svájci székhelyű tudományos és orvosi szervezet, amely a krónikus betegségek és életmódból eredő betegségek kutatására, megelőzésére és kezelésére specializálódott. Az ELMO tagokat számlál 50 országból és törekszik az evidencia alapú orvoslás népszerűsítésére, valamint a krónikus betegségek terhének csökkentésére Európában. Az életmódorvoslás olyan orvosi terület, amely az optimális egészség fenntartását és a krónikus betegségek megelőzését, kezelését és visszafordítását célozza meg minden életszakaszban. Az ELMO támogatja az életmódorvoslás terjedését és az életmódorvoslás kutatásait a klinikai alkalmazás terén. Hivatalos tagja az egészségjavító fizikai aktivitás előmozdításának európai hálózatának (HEPA Europe Network), amely együttműködik a WHO Regionális Irodájával.

A Magyar Életmód Orvostani Társaság

Az ÉMOT Magyarországon tevékenykedő életmódorvoslattal foglalkozó szakmai szervezet. Célja az életmódorvoslás népszerűsítése, az egészségügyi szakemberek oktatása és a kutatás támogatása a megelőzés és az egészséges életmód terén. Az ÉMOT aktívan részt vesz a hazai és nemzetközi életmódorvoslattal foglalkozó közösségekben, és hozzájárul az egészségesebb életmód elterjesztéséhez Magyarországon.

(Forrás: Zetapress)

Megosztás

Tweet

A World Science Forum (WSF) nemzetközi konferencia sorozatot a globális tudománypolitikáról 2003 óta kétévenként Budapesten rendezték meg. A WSF az első tudományos világkonferenciára vezethető vissza, amelyet az UNESCO és ICSU szervezett és 1999-ben Budapesten tartották.

Werner Arber 2009-ben Budapesten a World Science Forumon kulcsfontosságú beszédet tartott a „A tudomány etikája” témakörben. Az előadásban hangsúlyozta az etikai szempontok fontosságát a tudományos kutatásban, különösen a biotechnológia és genetika mérnöki területén.

Werner Arber kiemelte a kutatók számára a munkájuk lehetséges társadalmi hatásának figyelembevételének fontosságát és az etikai vitákra való nyitottságát a szélesebb nyilvánossággal. Emellett hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés és kommunikáció fontosságát az etikai kihívások kezelésében a tudományban.

Werner Arber (b) és a szerző

2009 november 7-én a Nobel-díjas professzor az előadása után a Magyar Tudományos Akadémia ebédlőjében készséggel válaszolt lapunk kérdéseire.

Szarvas István: Professzor úr! Először is szeretnék gratulálni, hogy 2007 óta az MTA tiszteletbeli tagja lett! Mi a véleménye a World Science Forumokról?

Werner Arber: Köszönöm a gratulációt, megtiszteltetésnek veszem, hogy az Akadémia tagja lehettem!
Nagyon örülök, hogy tíz évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia megszervezte az első konferenciát! Az UNESCO és az ICSU nem tudták hol legyen, Budapest jelentkezett és elmondhatjuk: ez jó döntésnek bizonyult. Fontos az is, hogy kétévente megrendezésre kerüljön.

Ön többször kijelentette, hogy a mostani évszázad a biológia évszázada. Mivel támasztaná alá ezt az állítását?

A biológia az egyik legfontosabb tudományterület, amely számos kérdésre ad választ az élet különböző aspektusaival kapcsolatban. Különösen fontosak a molekuláris biológiai kutatások, amelyek lehetővé teszik az élet legfontosabb folyamatainak megértését. A molekuláris biológia kutatása révén az emberiség képes megérteni az életmódok, a betegségek és öröklődés mechanizmusait és ennek eredményeként jobb megoldásokat találni az egészségügyi problémákra. A biológiai kutatások további fejlődése lehetővé teszi majd a tudomány számára, hogy még többet tudjon meg az élet alapvető mechanizmusairól, hogy az új technológiák például a génszerkesztés és a mesterséges intelligencia használata további további előrelépéseket hozhat a biológiai kutatások területén.

Ön kiemelkedő szaktekintély a genetika területén, érdekelne a véleménye a génmódosításról.

A génmódosítás egy fontos lehetőség a mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripar és a gyógyászat területén, azonban óvatosan kell eljárni és alaposan mérlegelni kell az előnyöket és a kockázatokat. A génmódosítással olyan növényeket lehet létrehozni, amelyek ellenállóbbak a kártevőkkel és a környezeti stressz tényezőivel szemben és így hozzájárulhatnak az élelmiszer ellátás biztonságához. Ugyanakkor a génmódosítás potenciális kockázatokat is hordozhat, például átterjedés más növényekre vagy a természetes ökoszisztémára. A génmódosítást szigorú szabályozásnak kell alávetni és a kutatásnak, valamint a társadalmi párbeszédnek együtt kell haladniuk, hogy a génmódosítással kapcsolatos döntések a lehető legjobb módon szolgálják az emberek és a környezet érdekeit.

Professzor Úr! Mi a véleménye a hit és tudomány viszonyáról?

Vallásos ember vagyok. Szemléletem szerint a hit és a tudomány összeegyeztethető egymással, mivel mindkettőt a valóság feltárása és megértése motiválja. Azonban szerintem a tudomány és vallás két különböző valóságot tárgyal: a tudomány az anyagi világot vizsgálja, míg a vallás a szellemi, lelki dimenziókat tartja fontosnak. Véleményem szerint a tudósok személyes meggyőződéseit tiszteletben kell tartani, azonban a tudományos kutatásnak objektívnek kell maradnia, és nem szabad, hogy vallási vagy ideológiai meggyőződéseket vegyen figyelembe. Ennek ellenére a vallásos meggyőződés és a tudományos munka együttesen segíthetnek az emberek értékrendjének erkölcsi és etikai normáinak kialakításában és megértésében.

Ön szerint hogyan tudják az idős emberek megőrizni szellemi frissességüket és testük jó fizikai állapotát?

Néhány neurobiologus azt állítja, hogy ha az ember nyugdíjba vonulás után is használja az agyát, például tanul és valóban aktívan keresi az újdonságokat (új dolgokat tanul) azok frissen tartják, és ez a fizikai állapotukra is kihatással lesz. De az olyan egyszerű testmozgás is hasznos lehet, mint például a séta. Ha mondjuk átmennek egy hídon a másik oldalra majd visszajönnek kb. egy órán keresztül. Kérdezhetek én is öntől?

Természetesen.

Hogy hívják ezt a hidat a Dunán itt az Akadémiához közel?

Lánchíd, Gróf Széchenyi István építette aki a Tudományos Akadémiát is 1830-ban egy éves jövedelmét ajánlotta a felépítésre.

Sok helyen jártam, de ez a híd legszebbek közé tartozik amiket láttam.

*

Werner Arber svájci biológus és mikrobiológus, aki a genetikai változatosság és az enzimkutatás terén elért kutatási eredményeiért 1978-ban megkapta a Nobel-díjat. Werner Arber 1929. június 3-án született Grub, Appenzell kantonban, Svájcban. Az egyetemi tanulmányait a Zürichi Egyetemen kezdte, ahol biológiát, fizikát és kémiai tudományokat tanult. 1953-ban szerzett doktori címet a biokémia terén. Arber a Zürichi Egyetemen maradt, és 1958-ban vezető kutatóvá vált a mikrobiológiai intézetben. Itt folytatta kutatásait a baktériumok genetikai változatosságával és a baktériumok által termelt enzimekkel kapcsolatban. Az 1960-as években Arber és munkatársai fontos felfedezést tettek a bakteriofágok enzimeivel kapcsolatban, amelyek azonosították az ún. restrikciós endonukleázokat, amelyek lehetővé teszik a DNS manipulálását. Ez a felfedezés lehetővé tette az első genetikai módosításokat, amelyek ma az orvostudományban és a biotechnológiában is fontosak. Az 1970-es években Arber az ENSZ kémiai és biológiai fegyverekről szóló egyezményében is aktív szerepet játszott. Arber több díjat és elismerést is kapott az élete során, többek között a Balzan-díjat, a Wolf-díjat, valamint az Amerikai Tudományos Akadémia tagjává is választották. 1978-ban megkapta a Nobel-díjat a fiziológia vagy orvostudomány terén elért eredményeiért, amelyekkel hozzájárult a genetika és a molekuláris biológia fejlődéséhez. 2007-ban a Magyar Tudodományos Akadémia tagjává választották. Arber még mindig aktív kutató, és jelenleg Emeritus professzor a Baseli Egyetemen.

Megosztás

Tweet