Hankó Balázs: Látogassuk minél többször a múzeumokat!

2025. június 21-én, a Szépművészeti Múzeumban tartott sajtótájékoztató után beszélgettünk Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel a Múzeumok Éjszakájáról.

Hankó Balázs(j) és a szerző

– Miniszter úr, hogyan látja a Múzeumok Éjszakájának szerepét a magyar kulturális életben, különösen a fiatalabb generációk megszólítása szempontjából?

– Kulcskérdésnek tartom. Azért is, mert ezen az éjszakán rendre mintegy 330 ezren látogatnak el a múzeumokba. Ilyenkor jellemzően megjelennek a fiatalok, a családok, több generáció együtt, mert van benne valami különleges. Az, hogy este, sőt késő éjszaka is lehet múzeumba menni, önmagában is vonzóvá teszi az eseményt. Ez jó, ez működik.

– Milyen újdonságokkal készülnek az idei Múzeumok Éjszakájára? Vannak-e olyan intézmények vagy programok, amelyekre különösen büszke?

– Minden évben van egy kiemelt tematika – idén ez Jókai Mór, születésének 200. évfordulója kapcsán. Jókai, akit a legmagyarabb írónknak is tartanak, sok múzeumban megjelenik különféle formákban. Emellett mindig bemutatnak valami újdonságot, játékos, innovatív módon. Idén Miskolc a kiemelt helyszín, ahol 57 program várja az érdeklődőket.

– A kulturális intézmények gyakran küzdenek a látogatószámok növelésével. Mennyiben segíti a Múzeumok Éjszakája az állandó kiállítások népszerűsítését a rendezvény után is?

– Tavaly 330 ezren vettek részt az eseményen, idén még ennél is többet várunk. Évente mintegy hétmillió múzeumlátogató van Magyarországon, ami nem rossz arány. A cél azonban az, hogy a Múzeumok Éjszakája után is térjenek vissza a látogatók – máskor, más kiállításokra is.

– A fenntarthatóság és a digitalizáció korában hogyan tudnak a múzeumok lépést tartani az elvárásokkal, és ebben milyen támogatást nyújt a minisztérium?

– Kiemelten fontos, hogy műtárgy- és irodalmi örökségünk minél nagyobb arányban digitalizálódjon. Emellett a múzeumok egyre inkább élménypedagógiai szempontból is vonzóvá válnak, amihez a digitális technikák sokat hozzátesznek. A digitalizáció révén megelevenednek történelmi hőseink, így sokkal élvezetesebb és interaktívabb kiállítások születnek.

– Várható-e, hogy a jövőben a vidéki kismúzeumok is nagyobb támogatást kapnak, hogy bekapcsolódhassanak a rendezvénybe?

– A magyar állam a kulturális kiadásokra kétszer annyit fordít, mint az Európai Unió támogatásai. Ez fontos, mert ez a támogatás határokon is átível. A Múzeumok Éjszakája már most is szerteágazó: 470 helyszínen közel 3000 programot tartanak. Magyarországon azonban több mint 3000 település van – vagyis van még hová fejlődni. Bízunk benne, hogy jövőre még több kistelepülés kapcsolódik be.

– Végezetül: ön személy szerint melyik programot nem hagyná ki az idei Múzeumok Éjszakáján, és miért?

– Egyszerű a válasz: a Gödöllői Királyi Kastélyban este magam is tárlatot fogok vezetni – ott kell lennem.

– Van esetleg olyan gondolat, amit nem kérdeztem meg, de szívesen elmondana?

– Igen: látogassuk minél többször a múzeumokat!

– Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

– Én is köszönöm.

Jane Austen tette tönkre az életemet - Premier előtt

Jane Austen a gâché ma vie
francia-angol romantikus film, 98 perc, 2025
angol és francia nyelven, magyar felirattal

Időpontok:

• 2025. 07. 20. Vasárnap 19:00 - Díszterem Jegyvásárlás

Rendező: Laura Piani

Szereplők: Camille Rutherford, Pablo Pauly, Charlie Anson, Annabelle Lengronne

Agathe (Camille Rutherford) a legendás párizsi Shakespeare & Co. könyvesboltban dolgozik, polgári állása mellett pedig írói álmokat dédelget, igaz, már jó ideje alkotói válságban szenved. Az irodalom iránti rajongás mellett türelmetlenül vár a nagy, Jane Austen-i típusú, lángoló szerelemre, és mivel épp szingli, így élvezettel merül el az írónő romantikus életművében.

Amikor legjobb barátja (Pablo Pauly) elintézi, hogy meghívást kapjon az angliai Jane Austen Írótáborba, Agathe esélyt kap arra, hogy végre megélje a saját Jane Austen-pillanatát… ám ehelyett egy váratlan szerelmi háromszög közepén találja magát. Ahhoz, hogy beteljesítse szerelmi és szakmai álmait, Agathénak szembe kell néznie a saját bizonytalanságaival, és el kell döntenie, mit is akar valójában.

Laura Piani filmje könnyed és szórakoztató tálalásban mesél a szerelem szépségeiről és nehézségeiről, az alkotó munka kihívásairól és a harmincas nemzedék egzisztenciális válságáról.

Forgalmazó: bubbling_under

Interview with István Szarvas – Editorial Director of Hetedhét Határ Magazine

  by Gábor Oláh, Director of the Hungchester Blog

Gábor Oláh: Please introduce yourself to our readers: where did you study, and what profession did you choose?

István Szarvas: I graduated as a certified engineer from the University of Szeged. At the beginning of my career, I worked as an engineer, mainly in maintenance, industrial economics, and organizational fields. I gave several presentations at professional conferences both in Hungary and abroad under the title “Maintenance – the neglected child of industrial economics.” Later, I held positions as department head, and later as a specialist in organization and internal control. It was during this period that I began writing articles and engaging in journalism.

Gábor Oláh: How did you enter the world of journalism, and which media outlets are most associated with your name?

István Szarvas: Between 1994 and 1998, I served as the deputy editor-in-chief of Gépipar, a technical journal. In 1997, I became a regular contributor to the cultural magazine Hetedhét Határ, where I later became the editorial leader. I am also the founder of Hungchester, an English–Hungarian bilingual blog.

Gábor Oláh: Publication history is essential in biographical Wikipedia entries. What books have you published?

István Szarvas: To date, 13 volumes of my interview collection series “I Asked – They Answered” have been published. In addition, I wrote two professional books in the 1980s:
– The Methodology of Internal Control (1988)
– The Practice of Internal Control (1988)
Both were published by Staff Publishing House. I regularly participate in author-reader meetings and have presented my books at the Library of the Hungarian Academy of Sciences, the Somogyi Library in Szeged, as well as in diaspora communities abroad.

Gábor Oláh: Who have been some of your most notable interviewees?

István Szarvas: Among others, I have interviewed:
– Elizabeth Blackburn, Nobel Prize-winning biologist
– Adam Riess, Nobel Prize-winning astrophysicist of Danish-American descent
– Cardinal Péter Erdő
– Olympic champion modern pentathlete Michel Gulyás
– Sándor Kerekes, former president of the Quebec Olympic Committee
– Otto von Habsburg, György Faludy, Ernő Pungor, Szilveszter E. Vizi – just to mention a few.

Gábor Oláh: Are you a member of any professional organizations?

István Szarvas: Yes, I am a member of the Hungarian National Writers' Association, founded in 2020, as well as the Hungarian Association of Financial and Economic Auditors, where I previously served on the executive board.

Gábor Oláh: What awards or recognitions have you received during your career?

István Szarvas: I have received several professional and literary honors. Some of the most significant include:
– Second Class Society Medal from the Scientific Society for Organization and Management (1980)
– Society Medal from the Hungarian Association of Financial and Economic Auditors (2004), presented by Árpád Kovács, then-president of the State Audit Office
– Recognition from the Scientific Society of Mechanical Engineering (exact year to be confirmed)
– Golden Diploma (2024) from the University of Szeged, marking the 50th anniversary of my engineering degree.

Gábor Oláh: How do you define the role and significance of the interview genre?

István Szarvas: For me, an interview is not just a sequence of questions and answers. I believe a good interview sparks ideas, reveals connections, and inspires the reader. That’s why I find it important to speak with people from various fields — scientists, artists, athletes, and public figures alike.

Gábor Oláh: Thank you for the conversation — we hope this material will encourage many to learn more about your life and work.

István Szarvas: Thank you for the opportunity.

Fogadalmat tett az Egyetemi Világjátékokra induló magyar csapat.

A világ legnagyobb egyetemi multisport-eseményére készülő magyar delegáció tagjai 2025 július 7-én 13 órakor ünnepélyes keretek között tettek fogadalmat  Budapesten a Zrínyi utcai Ötkert Clubban.

A július 16-án szerdától 27-én vasárnapig a németországi Rajna-Ruhr régióban sorra kerülő Egyetemi Világjátékokon minden eddiginél nagyobb, összesen 248 fős magyar csapat vesz részt – ebből 178 sportoló, akik 47 különböző felsőoktatási intézményből érkeznek, közülük 31 magyarországi. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség által szervezett fogadalomtételen a fiatal sportolók nevében Mátó Sára, a 2023-as játékokon bronzérmes gátfutónő mondta el a fogadalom szövegét.

– A megújult magyar felsőoktatás hallgatóbarát és sportbarát lett – ennek is köszönhető, hogy minden eddiginél több versenyző képviseli hazánkat a Világjátékokon – mondta köszöntőjében Pósánné Rácz Annamária hozzátéve: a kimagasló sportteljesítményt már a felvételin is elismeri a rendszer, tavaly 71-en jutottak be ilyen alapon a felsőoktatásba. A sportolói életpályát választó hallgatóknak kétszeres teherrel kell megküzdeniük, ezért kulcsfontosságú, hogy olyan támogató közeg vegye őket körül, amely mind a sportban, mind az oktatásban segíti a kiteljesedést! – hangsúlyozta a KIM felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárnője.

– Az Egyetemi Világjátékokon való részvétel nemcsak sportteljesítmény, hanem összetett életforma vállalása is – jelentette ki Märcz Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó. – A játékokra kiutazó sportolók példát mutatnak a saját generációjuknak: bizonyítják, hogy kitartással, fegyelemmel és áldozatvállalással egyszerre lehet helytállni a sportpályán és az egyetemi előadótermekben is. Ez a kettős teher hosszú távon óriási erőforrássá válik, legyen szó sportkarrierről vagy civil hivatásról. Az Egyetemi Világjátékokon nemcsak önmagukat, hanem egyetemeiket, edzőiket, családjaikat és Magyarországot képviselik. Ez az esemény fontos mérföldkő lehet a sportolói pályán, de legalább ennyire értékes a közösségi élmények, a nemzetközi kapcsolatok és az inspiráló találkozások szempontjából is – fogalmazott a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet nagykövete, aki korábban szövetségi kapitányként vezette a férfi vízilabdázókat az Egyetemi Világjátékokon.

Prof. dr. h. c. Mocsai Lajos ünnepi beszédében hangsúlyozta: az Egyetemi Világjátékok nem pusztán sportesemény, hanem a tudás, a közösség és az elkötelezettség ünnepe. A magyar csapat minden idők legnagyobb küldöttségeként képviseli hazánkat, ami önmagában is történelmi siker. Bízom benne, hogy versenyzőink nemcsak kiváló eredményeket érnek el, hanem példát is mutatnak kitartásból, fair playből és közösségi szellemből. A magyar felsőoktatás és sport jövője többek között a most kiutazó csapat kezében van. Kívánom, hogy legjobbjaink vigyék jó hírét az országnak, és térjenek haza felejthetetlen élményekkel! – fogalmazott a MEFS elnöke.

A magyar sportolók a következő sportágakban indulnak: 3×3 kosárlabda, asztalitenisz, atlétika, evezés, íjászat, dzsúdó, kosárlabda, műugrás, ritmikus gimnasztika, strandröplabda, tollaslabda, taekwondo, torna, úszás, vívás és vízilabda. Két évvel ezelőtt Csengtuban minden rekordot megdöntött a magyar egyetemi csapat a 17 szerzett éremmel.

A magyar delegáció legnagyobb reménységei közé tartozik idén például Horváth Gergő két Egyetemi Világjátékok-érmet szerző vívó; Pigniczki Fanni aranyérmes ritmikus gimnasztikázó, valamint a 2023-ban ezüstérmes férfi vízilabdázók. Népes különítménnyel utaznak Németországba az atléták. Több éremesélyes versenyzőnk van ebben a sportágban is: többek között Mátó Sára gátfutónőn kívül Enyingi Patrik (400 m) és a férfi 4×400-as váltó is dobogóra állhat.

– Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy én olvashattam fel a fogadalmat. A Rajna-Ruhr-i játékok remek lehetőséget jelentenek arra, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk és sportszerűen képviseljük Magyarországot! – mondta a fogadalmat előolvasó Mátó Sára.

!

A Margitszigeti Színház idei szezonjában is kínál különlegességeket a musical szerelmeseinek. A Rudolf musical bemutatója júliusban három alkalommal, két szereposztásban lesz látható.

Amerika két prominens szerzője, Frank Wildhorn és Jack Murphy műve Rudolf koronaherceg tragikus sorsú történetét dolgozza fel.

A történelmi ihletésű musical Bakos-Kiss Gábor rendezésben kerül bemutatásra. A produkció a margitszigeti szabadtéri bemutatót követően a Győri Nemzeti Színház repertoárját gazdagítja majd. A Margitszigeti Színház és a Győri Nemzeti Színház közös bemutatójában közreműködik a színház társulata, díszlet és jelmeztervező Árva Nóra. Főbb szerepekben július 3-án és 5-én Sándor Péter és Jenes Kitti, július 4-én pedig Kocsis Dénes és Nagy Alma Virág lesz látható.

A darab Rudolf trónörökös és Vetsera Mária szenvedélyes, romantikus és tragikus véget érő kapcsolatát meséli el, drámai muzsikával és hatalmas slágerekkel. A fiatal Rudolf abban a pillanatban ismerkedik meg a tizenhét éves bárónővel, amikor minden összeomlani látszik körülötte. Apjával, Ferenc József császárral egyre nyilvánvalóbb kibékíthetetlen politikai és emberi ellentéte, mindenütt besúgók veszik körül, feleségével boldogtalan a kapcsolata, s a magyarok ráadásul tőle várják a Monarchia válságának megoldását. Rudolf csapdában érzi magát, képtelen túllépni saját korlátain és megváltásként érkezik életébe a mindent elsöprő érzelem. A titkos viszony persze nem kerüli el a nagy manipulátor, Taaffe miniszterelnök figyelmét sem, aki ettől a perctől kezdve esküdt ellenségként igyekszik megakadályozni Rudolf politikai és magánéleti boldogulását. További bonyodalmat szolgáltatnak az Osztrák–Magyar Monarchia irányítására készülő Rudolfot érő nehézségek, ideológiai szembenállása apjával, Ferenc József császárral, a magyar főurak szervezkedése, kényszerű házassága Stefánia belga hercegnővel.

A Győri Nemzeti Színház és a Margitszigeti Színház közös produkciója.
Műsoridő: 150 perc (1 szünettel)

Fordította: Zöldi Gergely

Szereposztás:
Rudolf (trónörökös): SÁNDOR PÉTER m.v. (júl. 3., júl. 5.) / KOCSIS DÉNES m.v. (júl. 4.)
Vetsera Mária: JENES KITTI m.v. (júl. 3., júl. 5.) / NAGY ALMA VIRÁG e.h. (júl. 4.)
Taaffee gróf (miniszterelnök): NAGY BALÁZS
Larisch grófnő (Mária barátnője): MÓZES ANITA
Ferencz József (császár): MOLNÁR ERIK
Stefánia (Rudolf felesége): MOLNÁR ÁGNES
Pfeiffer (bábjátékos): BRÓDY NORBERT
Szeps (újságíró): VINCZE GÁBOR PÉTER
Bratfisch (Rudolf kocsisa): JÁGER ANDRÁS
Wiligut (Taaffee ügynöke): VISI ÁGOSTON
Károlyi István (magyar nemes): HAJDU TIBOR
Andrássy Gyula (magyar nemes): GYIMESI ÁDÁM e.h.
Lónyai Elemér (magyar nemes): MACZKY-KŐ BÁLINT e.h.
Edward (walesi herceg): PÖRNECZI ATTILA

Megosztás

Tweet

Holl:András Az MTA Könyvtár főigazgató helyettese köszöntője Szarvas István
könyvbemutatóján2025 március 21-én

Tisztel Hallgatóság!
Joggal tehetjük fel a kérdést: mit keresünk mi itt? Mit keres itt ez a könyvbemutató?
Egyrészt egy könyvtárban vagyunk, ami önmagában is értékes helyszín, másrészt sokan
bizonyára már jártak itt korábban is – a szerzőnek ugyanis nem ez az első könyve, amelynek
bemutatója ezen a helyen zajlik. Magam is másodszor állok itt Önök előtt. Ha pedig
belelapozunk a legújabb interjúkötetbe, rögtön szembetűnik a kapcsolódás a tudományokhoz,
az Akadémiához: az első interjúalany például egy Nobel-díjas csillagász-fizikus., Adam
Riess aki 2011-ben kapta meg.
Ahogy olvasgattam a kötetet, rögtön kérdések merültek fel bennem, és – be kell vallanom –
megszállt a kisördög. Elhatároztam, hogy egy kicsit megtréfálom a tisztelt közönséget és az
ünnepelt szerzőt: innen, e publikum előtt készítek vele egy rövid interjút, ha nem bánja.
Mindössze három kérdés, utána természetesen átadom a terepet a főműsornak.
Holl András Miért ezt a műfajt választottad? Az újságírásnak sok érdekes és izgalmas
területe van – miért pont az interjú? Miért ezen a pályán mozogsz?
Szarvas István:
Erre nagyon egyszerű a válaszom. 1990-ben volt a rendszerváltás, és én akkor belső
ellenőrzési vezetőként dolgoztam. Az állásom megszűnt, és ekkor felvett egy Trendváltó nevű
lap. Ennél a lapnál marketinggel kellett foglalkoznom, így készítettem néhány
marketingcikket is. Mai napig büszke vagyok rá, mert a kilencvenes évek elején az első
hónapban 250 ezer forint értékű marketingcikket sikerült összeállítanom úgy, hogy különböző
portugál érdekeltségű vállalatok első számú vezetőivel készítettem interjút. Azóta sem sikerült
ezt a produkciót túlszárnyalni.
Ekkor készítettem tehát az első interjúimat – és megtetszett ez a műfaj.
A másik ok, hogy bár tudnék újságcikkeket írni, újságírás témában könyvet nem igazán.
Viszont az interjúkészítés lehetőséget ad könyv formában is bemutatkozni – így maradtam
ennél a műfajnál.
Holl András Hogyan választod ki az interjúalanyaidat?
Szarvas István:
Nekem nagyon fontos, hogy az interjúalany szimpatikus legyen. Aki eleve utál engem, azzal
nagyon nehéz jó interjút készíteni. Szóval az első szempont a szimpátia.
Másodszor: hozzá tudjak jutni a vele kapcsolatos információkhoz. Ebbe természetesen
beletartozik a foglalkozása is, amivel aktuálisan foglalkozik, de egy jó interjúkészítőnek
nemcsak a hivatásra, hanem az interjúalany hobbijaira is figyelnie kell.
Holl András Mi a jó interjú titka?
Szarvas István:

A jó interjú titka, hogy mindkét fél számára érdekes legyen, és mindketten profitáljanak
belőle.
Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy bár erre a kérdésre nem tartozik közvetlenül, de
interjú témában 29 híres embert kérdeztem meg, hogy mit gondolnak róla – ezek közül, ha
lesz rá idő, ötöt ismertetni is fogok ma. Egyébként a válaszadók között ott van például John
Fitzgerald Kennedy a 35. amerikai elnök is.
Holl András
Nagyon szépen köszönöm!
A hallgatóságnak tartalmas, jó szórakozást kívánok! Nem tudom, megvásárolható-e a könyv
itt a helyszínen, de ha nem, akkor bizonyára a könyvesboltokban hozzá lehet jutni.
Kíváncsian nézek a mai este elébe. Köszönöm a figyelmet – és most átadom a szót.

Komlós Attila köszöntője – Szarvas István Kérdeztem-Válaszoltak VIII. kötetének
bemutatóján
Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit, aki jelenlétével megtisztelte István barátunkat
a mai 2025 március 21-i könyvbemutatón a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában
Engedjék meg, hogy néhány gondolattal hozzájáruljak a programhoz – bár személyesen
sajnos nem tudok jelen lenni. Munkahelyi és családi elfoglaltságok miatt Pécsről küldöm
üdvözletemet, és szeretném tolmácsolni L. Csépányi Katalin, a Hetedhéthatár Magazin
alapító szerkesztőjének üdvözletét is.
Induljunk el egy kis szellemi utazásra. Hazafelé tartva azon gondolkodtam, hogy
gyermekként, fiatalként, pályakezdőként sokszor vágytam arra, hogy híres emberekkel
találkozhassak – tudósokkal, olimpikonokkal vagy olyan példaképekkel, akikre felnézek.
Talán ezzel nem vagyok egyedül. Sokan érzünk így, de nem mindenkinek adatik meg, hogy
kérdezzen, beszélgessen ezekkel a kivételes emberekkel.
És itt jön a képbe Szarvas István barátunk. Ő az, aki helyettünk teszi fel a kérdéseket. Ő az,
aki közel hozza hozzánk ezeket a különleges és értékes személyiségeket – úgy, mintha mi
magunk beszélgetnénk velük. Nagyra becsülöm István riporterstílusát. Érződik az interjúin,
hogy őszintén érdeklődik beszélgetőpartnere iránt – nemcsak a foglalkozása, hanem a
személye iránt is. Ez a hozzáállás minden szempontból példaértékű.
Hobbiként magam is fotózom, több kiállításom is volt már, és van egy honlapom, ahol
megtekinthetők a képeim. Engedjék meg, hogy egy rövid kitérőt tegyek a fotózás világába, de
ígérem, gyorsan visszatérek az interjúkhoz. Tám László barátunk, a Héthatár fotórovatának
vezetője szokta mondani: „Az objektív szubjektív.” Elsőre ez talán csak egy jópofa szójáték,
de valójában mély igazság rejlik benne. A fényképezőgép objektívje valóban a valóságot
örökíti meg – mindenféle manipuláció nélkül. Ám az, hogy mit örökítünk meg, mit emelünk
ki, mit tartunk fontosnak, már a mi döntésünk.
És itt vissza is térek Szarvas István munkásságához. Ő is egyfajta képzeletbeli
fényképezőgéppel dolgozik – a mikrofonja és számítógépe révén –, és ezzel a „látásmóddal”
ragadja meg az interjúalanyok leglényegesebb, legizgalmasabb gondolatait, történeteit, titkait.
Így hoz el nekünk sporteredményeket, tudományos felfedezéseket, emberi sorsokat – és
sorolhatnánk tovább, hiszen ez az új interjúkötet is számtalan területet érint.
Ezúton is szeretnék gratulálni Istvánnak, és sokunk – az olvasók – nevében megköszönni azt a
gazdagságot, amit munkájával elénk tár.
Zárásként hadd említsek még egy gondolatot, amelyet szinte minden könyvbemutatón
fontosnak tartok kiemelni: óriási érték az, hogy ezek az interjúk nemcsak az interneten
jelennek meg, hanem kézbe vehető, könyvespolcra helyezhető, időtálló formában –
nyomtatásban. Az internet gyors, színes, interaktív, de nincs garancia arra, hogy hosszú távon
megmarad. Két példát is említenék: a Kaláka című internetes folyóiratot és az Artportál nevű
kortárs művészeti portált – mindkettő értékes tartalmakat közölt, ám egyik napról a másikra
eltűntek, technikai vagy anyagi okokból.
Ezzel szemben a könyv, a papír bizonyított az évszázadok alatt. Ezért is örülök különösen
annak, hogy ezek az interjúk kötetsorozatban, maradandó módon jelennek meg.

Röviden ennyit szerettem volna elmondani. Még egyszer szívből gratulálok Istvánnak, és
köszönöm a fáradhatatlan, lelkiismeretes munkát, amelyet mindannyiunk örömére végez.

Oriana Fallaci: az interjú mestere – módszer, alanyok, összehasonlítás

1. Bevezetés

Oriana Fallaci (1929–2006) a 20. századi újságírás egyik legismertebb és legmegosztóbb alakja volt. Olasz íróként, haditudósítóként és interjúkészítőként újradefiniálta az interjú műfaját, és azt intellektuális és érzelmi küzdelemmé emelte. Számára az interjú nem csupán információszerzés, hanem akaratok összecsapása, igazságkeresés és sokszor személyes számvetés volt.

„Az interjú olyan, mint a háború. Vagy te győzöl, vagy téged győznek le.” – Oriana Fallaci

Egyedi módszere generációk újságíróira hatott – egyszerre vált ki rajongást és éles kritikát.

2. Fallaci interjútechnikája: provokáció és jelenlét

Fallaci elutasította a klasszikus értelemben vett tárgyilagosságot. Helyette a szubjektív őszinteséget vallotta: érzelmi, erkölcsi és gondolati szinten is jelen volt interjúiban. Módszerének főbb jellemzői:

·         Provokatív kérdések: gyakran nyíltak, sőt durvák. Szembesítette alanyait a hazugságokkal és ellentmondásokkal.

·         Elbeszélői szerkezet: interjúiba beleszőtte saját megfigyeléseit, érzéseit és gondolatait.

·         Etikai elkötelezettség: témái mögött mindig erkölcsi kérdések húzódtak: háború, diktatúra, szabadság, emberi szenvedés.

·         Érzelmi feszültség: interjúi gyakran váltak pszichológiai párbajjá – sírással, dühkitöréssel vagy ellenséges csönddel.

Az ő interjúi nem párbeszédek voltak – hanem drámai jelenetek, ahol a tét az igazság volt.

3. Leghíresebb interjúalanyai

Fallaci interjúalanyai a 20. század legmeghatározóbb politikai és közéleti szereplői közül kerültek ki. Íme néhány legismertebb alanya:

Fallaci nemcsak vezetőkkel, hanem katonákkal, menekültekkel, filozófusokkal, űrhajósokkal is készített interjúkat – mindig éles kérdésekkel, saját nézőpontját sem rejtve el.

4. Vélemények Fallaci munkásságáról

Elismerés:

• Bátorság: haditudósítóként, nőként és kérdezőként is kiemelkedett. Nem félt hatalmasoktól.
• Irodalmi stílus: interjúi sokszor regényszerűek – leírásokkal, narrációval, szenvedéllyel.
• Lélektani mélység: nemcsak tényeket, hanem a személyiség rejtett rétegeit is feltárta.

Kritika:

• Önközpontúság: sokan úgy vélték, hogy túlságosan saját magát helyezte a középpontba.
• Manipulatív szerkesztés: egyesek – például Kissinger – szerint idézeteit szelektíven kezelte.
• Későbbi publicisztikái: az iszlám világ elleni erős kritikái (pl. A harag és a büszkeség, 2001) komoly megosztottságot okoztak.

5. Összehasonlítás a magyar interjúkészítőkkel

Most vessük össze Fallaci interjúművészetét három ismert magyar kérdezőével: Szegő András, Veiszer Alinda és Szarvas István munkásságával: