Hungchester: hírek magyar és angol nyelven

Hungchester: hírek magyar és angol nyelven

Mundruczó Kornél. A Delta című filmem alapötlete egy régi magyar népmeséből származik

2024. július 16. - Hungchester

Mundruczó Kornél. A Delta című filmem alapötlete egy régi magyar népmeséből származik

 

Mundruczó  Kornéllal 2008 május 30-án a budapesti Uránia Filmszínház társalgójában beszélgettünk . A 33 éves  filmrendező ez évben a 61. Cannes-i filmfesztiválon május 25-én FIPRESCI díjat kapott a Delta című filmjéért.

 

 

Mundruczó Kornél

 

Sz.I.Kornél, mesélj nekünk a "Delta" című film inspirációjáról. Mi motivált téged ennek a történetnek a megalkotására?

 

Mundruczó Kornél: A "Delta" egy nagyon személyes projekt számomra. A film alapötlete egy régi magyar népmeséből származik, amelyet modern környezetbe helyeztem. A történet a Duna-delta vadregényes tájain játszódik, és a természet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Az inspirációt részben a gyerekkori emlékeim és a természet iránti szeretetem adta.

 

Sz.I: A film vizuális stílusa lenyűgöző. Hogyan dolgoztál együtt az operatőrrel, hogy elérjétek ezt a hatást?

 

Mundruczó Kornél: Az operatőr, Erdély Mátyás, fantasztikus munkát végzett. Nagyon fontos volt számunkra, hogy a természet szépségét és nyers erejét hitelesen ábrázoljuk. Sok időt töltöttünk a helyszínen, hogy megtaláljuk a legjobb beállításokat és fényviszonyokat. A célunk az volt, hogy a nézők úgy érezzék, mintha ők maguk is ott lennének a Duna-deltában.

 

Sz.I A film karakterei nagyon mélyek és összetettek. Hogyan választottad ki a színészeket, és hogyan dolgoztál velük a forgatás során?

 

Mundruczó Kornél: A szereplőválogatás során olyan színészeket kerestem, akik képesek voltak hitelesen megjeleníteni a karakterek belső világát. Lajkó Félix és Tóth Orsi fantasztikus munkát végeztek. A forgatás során sokat beszélgettünk a karakterek motivációiról és érzelmeiről, hogy minél mélyebb és hitelesebb alakítást nyújthassanak.

 

Sz.I Mit remélsz, hogy a nézők elvisznek magukkal a "Delta" megtekintése után?

 

Mundruczó Kornél: Remélem, hogy a nézők elgondolkodnak a természet és az ember kapcsolatáról, valamint a családi kötelékek és a személyes identitás fontosságáról. A "Delta" egy lassú, meditatív film, amely teret ad a nézőknek, hogy elmerüljenek a történetben és saját gondolataikban.

 

Sz.I Milyen további terveid vannak a jövőre nézve? Dolgozol valamilyen új projekten?

 

Mundruczó Kornél: Igen, mindig vannak új ötleteim és terveim. Jelenleg egy új nagyjátékfilmen dolgozom, amely szintén egy erős irodalmi alapanyagból indul ki. Emellett folytatom a színházi munkáimat is, és szeretnék több nemzetközi koprodukcióban részt venni. Fontos számomra, hogy mindig új kihívások elé állítsam magam, és olyan projekteken dolgozzak, amelyek inspirálnak és motiválnak.

 

Szarvas István

 

A hazai monetáris politika közelmúltja és a jövő jegybanki kihívásai

 

A hazai monetáris politika közelmúltja és a jövő jegybanki kihívásai

 

 Összefoglaló a "Hitelintézeti Szemle" 2024. 2. számában megjelent "A hazai monetáris politika közelmúltja és a jövő jegybanki kihívásai" című tanulmányról:

 

Bevezetés: A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai monetáris politika elmúlt évtizedeinek folyamatait és a jövő kihívásait. A szerzők, Balogh András, Kuti Zsolt és Sipos-Madarász Annamária, részletesen elemzik a jegybank szerepét a gazdasági folyamatok alakításában.

 

Főbb témák:

 

1. Geopolitikai átalakulás: A globális politikai változások jelentős hatással vannak a monetáris politikára. A tanulmány bemutatja, hogyan reagált a jegybank a nemzetközi gazdasági és politikai környezet változásaira.

2. Zöld átállás: A fenntarthatósági célok és a környezetvédelem egyre nagyobb szerepet kapnak a jegybanki döntéshozatalban. A szerzők elemzik, hogyan integrálhatók ezek a szempontok a monetáris politikába.

3. Demográfiai fordulat: Az elöregedő népesség és a munkaerő piaci változások komoly kihívást jelentenek a jegybank számára. A tanulmány részletezi, hogyan befolyásolják ezek a tényezők a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást.

4. Magas adósságszintek: Az államadósság kezelése és a pénzügyi stabilitás fenntartása kiemelt feladat a jegybank számára. A szerzők bemutatják azokat a stratégiákat, amelyekkel a jegybank igyekszik kezelni ezeket a kihívásokat.

5. Digitalizáció: Az új technológiák és a digitális pénzügyi szolgáltatások megjelenése új kihívásokat és lehetőségeket teremt a jegybank számára. A tanulmány elemzi, hogyan alkalmazkodik a jegybank a digitalizációhoz és milyen lépéseket tesz a digitális pénzügyi rendszerek biztonságának és hatékonyságának növelése érdekében.

 

Következtetések: A tanulmány hangsúlyozza, hogy a jegybankoknak továbbra is az árstabilitás biztosítására kell összpontosítaniuk, miközben alkalmazkodnak a változó gazdasági és társadalmi környezethez. A szerzők kiemelik, hogy a jegybankoknak rugalmasnak kell lenniük és képesnek kell lenniük gyorsan reagálni a globális és hazai kihívásokra

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-23-2.pdfhttps://hitelintezetiszemle.mnb.hu/.

 

 

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-23-2.pdf

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/

Kovács Mária: Amerikában sokat írnak az újságok a lelki problémákról

Kovács Mária: Amerikában  sokat írnak az újságok a lelki problémákról

Az Magyar Gyermek-neurológiai, Idegsebészeti, Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Társaság szervezésében megvalósuló ESCAP rendezvényre 58 országból érkezett a több mint ezer résztvevő .A nyitóelőadást  2009 augusztus 22-én a Budapesti Kongresszusi Központban a jelenleg élő egyik legnevesebb pszichiáter, Sir Michael Rutter tartotta, aki a gyermek és serdülőkori pszichiátriai ellátás jövőjét, lehetséges fejlődési irányait foglalta össze. Vele kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy szakmai teljesítménye elismerésért  mint ahogy az a nevéből is látható lovaggá ütötte őt az angol királynő, márpedig ez a pszichiátria történetében utoljára Sir Sigmund Freud-dal fordult elő. a Kongresszus befejező napján  augusztus 26-án a világhírű gyermek pszichiáter Kovács Mária professzor asszonnyal beszélgettünk

Kovács Mária és a szerző

 

Professzor Asszony! Miben különbözik a gyermekpszichiátria a felnőttől? ?

A különbség elsősorban abban van, hogy a betegségre más reakciókkal felelnek a paciensek, tehát más az elhárítás. Mivel a felnőttek jóval több tapasztalattal rendelkeznek, így a gyógyításuk is eltér.

A XX. századból kiket emelne ki, akik a gyermekpszichiátriával foglalkoztak?

Sigmund Freud lányát, Annát, akinek nevéhez fűződnek az elhárító mechanizmusok.

A gazdasági válság hatása érződik-e Amerikában a gyermekgyógyászat területén, igaz-e hogy ott is kevesebb pénzt fordítanak rá?

Válaszom határozottan nem. Tudom, hogy itt csökkentek a kórházi ágyak, kevesebb a gyermekpszichiáter, sőt sok magyar Svédországba ment és megy dolgozni.

Miben lát különbséget az amerikai és magyar pszichiátria között Ön, aki mindkettőt jól ismeri?

Amerikában nyitottabbak az emberek bátran beszélnek, és sokat írnak az újságok a lelki problémákról.

Milyennek tartja a budapesti konferencia szervezettségét?

Állandóan járom a világot, és bátran kijelenthetem, hogy a budapesti szervezés világszínvonalú.

Túri Anikó az ESG lehetőség

Túri Anikó az ESG lehetőség

 

ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és Beceptum Central Europe Kft. 2024. június 26-án  Budapesten  a Néprajzi Múzeum konferencia terméban az ESG – veszély vagy lehetőség?  Magyarország fenntartható gazdasági konferenciájacímmel rendezett nemzetközi rendezvényt, amelyen hazai döntéshozók és külföldi – többek között német, lengyel és amerikai – szakértők, továbbá releváns ágazatok, nagyvállalatok, üzleti szféra képviselőinek részvételével vizsgáltuk meg, hogyan formálják át ezek a szabályok a versenyképességi környezetet, és hogyan segíthetjük elő a fenntartható üzleti gyakorlatok integrálását.

Rendezvényünket Túri Anikó, az NGM közigazgatási államtitkárának előadása nyitotta meg.Ha azt kérdezik, hogy az ESG veszély vagy lehetőség, akkor én a lehetőség mellett érvelek! – szögezte le már nyitóbeszéde elején Túri Anikó. A Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára rámutatott, hogy a szabályozás azért is szükséges, mert mérhetővé teszi egy vállalat nem pénzügyi teljesítményét, ami a befektetőknek és fogyasztóknak egyaránt fontos. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós kötelezettségeinek megfelelően már 2023 decemberében elfogadta az ESG-törvényt. Hogy miért ilyen korán?

„Mert jó, ha a magyarországi vállalatok felkészültek. Ha előre tudják, mit kell tenniük. Ha a szabályozás egyszerű és átlátható, akkor az javítani fogja a versenyképességüket” magyarázta.

 – Koronavírus-járvány, ukrajnai háború, energetikai válság: sok minden történt azóta, hogy az Európai Unióban megszületett az ESG-szabályozás ötlete – mutatott rá az „ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája” című rendezvény köszöntőjében Törcsi Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte:ezért is érezték fontosnak, hogy külföldi szakértők – többek között német, amerikai és lengyel – osszák meg tapasztalataikat és nézőpontjukat a magyar szereplőkkel. 

– Egy új piac van kialakulóban, amely az ESG-re épül. Nem mindegy, hogy ebben Magyarország aktív, formáló szereplőként vesz-e részt, vagy csak követjük, netán elszenvedjük mások döntéseit – értékelte a gyors magyar reagálást Panyi Miklós is. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese rámutatott, a területen most az élen járunk, amely versenyképességi előnnyel járhat, jelentős új gazdasági lehetőségeket teremthet. – Ne legyünk kishitűek! A magyar megoldások akár nemzetközi, világszinten is alkalmazhatók lehetnek – fogalmazott. A politikus elismerte, hogy a lehetőségek mellett kétségtelenül vannak kockázatok is.

„Minden államnak joga, hogy saját szuverenitása alapján határozza meg nemzetgazdasági stratégiáját. A magyar kormány célja, hogy az uniós kötelezettségek teljesítése mellett a lehető legönállóbb ESG-keretrendszert dolgozzuk ki”szögezte le.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a családok elkötelezett támogatójaként a magyar kormány a vállalatok családbarát intézkedéseit is figyelembe venné az ESG-értékeléseknél.

 

 

 

 Csepeti Ádám, stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár kiemelte a kormányzat elkötelezettségét az ESG területén:„a magyar kormány abban érdekelt, hogy az ESG-re lehetőségként és ne többletteherként tekintsenek a gazdasági szereplők. Jelenleg a kezdeti szakaszban vagyunk, ezért a kormányzat dolga, hogy felkészítse az érintetteket a tényleges bevezetésre, és megkönnyítse az alkalmazkodásukat.”

 Az ESG lehetőségei mellett vannak hátrányok és veszélyek is. Nem szabad hagyni, hogy ideológiai motiváltsággal káros szabályokat kényszerítsenek a gazdasági szereplőkre. Fontos a megfontoltság és az alapos tervezés magyarázta.

Martonyi Zoltán, a Martonyi és Társa Ügyvédi Iroda és Beceptum Central Europe Kft senior partnere kiemelte: a kelet-európai régióban magasabb az ESG szabályozás adaptációs költsége, nehéz megítélni, hogy szükséges rosszként, vagy befektetési lehetőségként tekintsünk rá. Hozzátette, hogy a vállalati vezetés kiemelten fontos az ESG teljesítmény-mátrixban és a környezeti-társadalmi-kormányzati szempontrendszer mellett a pénzügyi fenntarthatóságot is figyelembe kell venni. Rámutatott: az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése óriási többletterhet jelent a kis és közepes vállalkozásoknak. Az ESG komparatív hátrányt okoz az uniós országoknak, mivel nem vonatkozik az unión kívüli vállalatokra és ezzel versenyelőnyt teremt számukra.

 – Nincs az ESG-ben semmi új, már láttuk ezt a „filmet” – figyelmeztetett kritikus felszólalásában Anthony Kim. Az amerikai Heritage Foundation vendégkutatója emlékeztetett, már a ’70-es években is téma volt, hogy a vállalatoknak nem csak a folyamatos gazdasági növekedésre, hanem a közös társadalmi felelősségre is figyelnie kellene. A vállalatokra erőltetett, aktivista ESG nem javít a versenyképességen, hanem teher!vélekedett.

Panelbeszélgetéseinken olyan meghatározó nagyvállalatok vezetői ütköztetik érveiket, mint a Budapesti Értéktőzsde, a Richter Gedeon, a MOL, az MVM vagy az MBH Bank.

Altsach Szabina, a Beceptum Central Europe Kft. Ügyvezető igazgatója a konferencia záróbeszédében rámutatott: A kis és közepes méretű vállalatokat is az ESG szempontrendszer betartására kell ösztönözni. Ezzel javítani lehet az átláthatóságot és fokozni az elszámoltathatóságot, ugyanakkor előrelátásra és a fenntartható működésre sarkallja a KKV-kat. Az ESG nem teher, hanem a túlélés és a sikeresség záloga.”

Konferenciánk tematikája és időzítése nem véletlen: néhány nappal az EU soros elnökségének megkezdése előtt érdemes hangsúlyozni, hogy a féléves terminus egyik fókuszpontja a versenyképesség. Az Európai Unióban az ESG szabályok azonban egyre szigorúbbá válnak, a túlszabályozás pedig versenyképességi kérdéseket és kihívásokat szülhet. Ezek a kihívások szabályozási, pénzügyi, működési és piaci szempontok szerint csoportosíthatók.

 

 

 

 

 

Az uniós vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az olyan szigorú ESG-szabályozásokhoz, mint az EU taxonómiai rendelete, a fenntartható pénzügyi közzétételi rendelet (SFDR) és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD). A szabályoknak való megfelelés gyakran jelentős beruházásokat igényel új jelentéstételi rendszerekbe, adatgyűjtési és ellenőrzési folyamatokba. A kis- és középvállalkozások számára ezek a költségek különösen megterhelőek lehetnek, ami a nagyobb erőforrásokkal rendelkező nagyobb cégekhez képest versenyképességüket is befolyásolja.

Az ESG-szabályok megvalósítása gyakran technológiai, infrastrukturális és képzési beruházásokkal jár: a megújuló energiaforrásokra való áttérés, az ellátási lánc fenntarthatóságának fokozása vagy a munkafeltételek javítása költséges lehet. A vállalatoknak fel kell mérniük és csökkenteniük kell a beszállítóik környezeti hatásával, munkaügyi gyakorlatával és etikus irányításával kapcsolatos kockázatokat. Ez kiterjedt auditálást, a beszállítók bevonását és potenciálisan az ellátási láncok átstrukturálását jelentheti, ami időigényes és költséges lehet.

Ezek a beruházások nem mindig térülnek meg azonnal, ami nehézséget okoz a vállalatoknak abban, hogy egyensúlyt találjanak a rövid távú pénzügyi eredmények és a hosszú távú fenntarthatósági célok között.

A pénzintézetek egyre inkább beépítik az ESG-kritériumokat a hitelezési és befektetési döntéseikbe, ami magasabb finanszírozási költségeket vagy korlátozott finanszírozási lehetőségeket eredményezhet a nem megfelelő vállalkozások számára. Az ESG-szabályok betartása folyamatos innovációt igényel a következő területeken: termékek és szolgáltatások kínálata, valamint üzleti modellek. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a fenntartható gyakorlatok beépítéséhez, ami megzavarhatja a már bevált üzletmenetet és új készségeket és képességeket igényel. Ez a hagyományos iparágakban versenyző vállalatok számára lehet igazán nagy kihívás.

A nyugati világ szabályrendszere ez, amely inkább teremt további kihívásokat, mintsem, hogy segítséget nyújtson.

Az EU-n belüli cégeknek nemcsak egymással, hanem a kevésbé szigorú ESG-szabályozással rendelkező régiókból származó vállalatokkal is versenyezniük kell.

Az egyenlőtlenség hátrányos helyzetbe hozhatja az uniós cégeket a költségszerkezet és az árképzés tekintetében.

A fenntartható termékek iránt egyre nagyobb a fogyasztói kereslet, a vállalatoknak így egyensúlyt kell teremteniük az ESG-megfelelés, a megfizethetőség és a minőség között. Ha a fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói elvárások nem teljesülnek, az árthat a márka hírnevének és piaci pozíciójának, míg az ESG-kezdeményezésekbe való túlzott befektetés megfelelő fogyasztói támogatás nélkül alááshatja a nyereségességet.

 

 

 

 

A kihívások enyhítésére a vállalkozások és a politikai döntéshozók több lépést is tehetnek. Létrejöhet az állami és a magánszektor együttműködése, a legjobb gyakorlatok megosztása és a támogató politikák kidolgozása érdekében. Pénzügyi ösztönzőkkel és támogatásokkal ellensúlyozhatóak az ESG-megfelelés költségei, leginkább a kkv-k esetében.

Fontos a szabályok harmonizálása (az EU kívül is), mert a globális harmonizáció kiegyenlíti a versenyfeltételeket és csökkenti az egyenlőtlenségeket. Emellett a szabványosított és átlátható jelentési rendszerek kidolgozása azért hasznos, mert egyértelműbbé és összehasonlíthatóvá teszi az ESG-teljesítményt. Ezen kívül lehetővé teszi, hogy harmadik fél ellenőrizze az ESG-nyilatkozatokat, ami növeli a bizalmat és hitelességet.

Miközben az ESG-szabályok elfogadása az EU-ban jelentős versenyképességi kihívásokat jelent, a vállalkozások számára lehetőséget is kínál az innovációra, a megkülönböztetésre és az ellenálló képesség kiépítésére. E kihívások proaktív kezelésével és a támogatási mechanizmusok kihasználásával a vállalatok nemcsak a szabályozási követelményeknek felelhetnek meg, hanem versenyelőnyre is szert tehetnek .

Szapáry György:Tizenhatezer pedagógus hiányzik

 Szapáry György:Tizenhatezer pedagógus hiányzik

 

A pedagógus hiány megoldásáról készített vitairatot Szapáry György vezetésével egy MNB-s szakértői csapat Asztalos Péter , Kis Donát Márk Marmoly Nándor és Szalai Ákos  a. közelmúltban. Ennek a vitája zajlott 2024 július 3án Budán A Nemzeti Bank Székházában A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén

 

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből. A tanulmány, melyet Szapáry György  az MNB elnöki főtanácsadója korábbi amerikai nagykövet vezetett, megoldási javaslatokat is tartalmaz. Kilenc iskolában készült interjúk alapján a pedagógusképzésbe felvett hallgatók száma negyedével csökkent, az ötven éven felüli pedagógusok aránya 23%-ról 47%-ra nőtt, míg a pályakezdőké 15%-ról 7%-ra csökkent az elmúlt húsz évben. Az utánpótlás nem biztosított, a nyugdíjba vonulók számától lényegesen kevesebb az újonnan belépők száma. A pedagógusbér-emelés ellenére a magyar pedagógusok bére az OECD országok között a harmadik legalacsonyabb. Az MNB javaslatai között szerepel a jelentős általános béremelés, a túlórák és helyettesítések kifizetése, jutalmazási és előmeneteli rendszer finomhangolása. Emellett a pedagógusok munkáját segítő szakemberek számának növelése, a legszegényebb településeken dolgozó pedagógusok elismerése, és a fizetett alkotói szabadság rendszerének kiterjesztése szükséges. A tankerületek és iskolák közötti kapcsolatokon, kommunikáción is javítani kell. Csath Magdolna  az MTA doktora egyetemi tanár és Csapodi Csaba PhD matematikus az Elte  Tanközpontjának igazgatója szerint a jó oktatáshoz hatékony pedagógusok és versenyképes fizetés szükséges. A versenyképes bérezés lehetővé tenné, hogy a jó képességű fiatalok is válasszák a tanári pályát.

Szeptemberben Nyíregyházára figyel a közgazdász szakma

Szeptemberben  Nyíregyházára  figyel a közgazdász szakma

 

Idén is izgalmas, érdekes programra készülhetnek a 62. Közgazdász-vándorgyűlés résztvevői: a konferencia nyitó plenáris ülésén biztosan számíthatunk Matolcsy György jegybankelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter részvételére! A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájára – amelynek 2024. szeptember 5–6-án a Nyíregyházi Egyetem ad otthont – mintegy 700 kárpát-medencei magyar közgazdászt vár a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT).

Öt év után tér vissza Nyíregyházára a közgazdász-vándorgyűlés – bár érdekesség, hogy az MKT első vidéki konferenciáját (tulajdonképpen a mai vándorgyűlések ősét) 89 éve éppen Nyíregyházán rendezte a társaság

Neves előadókban és gazdag szakmai programban idén sem lesz hiány: a helyszínen két plenáris és 16 szekcióülés mintegy száz előadója várja majd a résztvevőket Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelyén. A plenáris ülések és a helyszíni szekciók programját folyamatosan frissítjük, bővítjük a honlapon. Az idei konferencia központi témáját a versenyképesség kérdései adják majd. Idén is lesz Bankvezérek kerekasztala, makrogazdasági elemzői fórum, és a párizsi olimpia után biztosan számíthatunk egy-két friss olimpiai bajnokunk részvételére is. Új elemként megrendezzük az MKT-elnökök kerekasztalát, amelynek keretében a négy magyar közgazdász társaság elnökei beszélik át a négy nemzetrész – Erdély, a Felvidék és a Vajdaság és Magyarország – gazdaságpolitikai kihívásait.

A szekciók előadói között természetesen idén is ott lesznek a pénz- és tőkepiacon meghatározó vállalatok, bankok, pénzintézetek, a hazai üzleti élet első számú vezetői, neves gazdaságkutatók, elemzők, a Magyar Nemzeti Bank és a különböző minisztériumok felső vezetői egyaránt. A vándorgyűlés programját idén is mintegy tucatnyi előre rögzített szekció egészíti ki – ezek videófelvételét a konferencia kezdetekor teszi közzé a konferencia honlapján a Magyar Közgazdasági Társaság.

A konferenciára az MKT tagjai jelentős, az éves tagdíjukat meghaladó kedvezménnyel regisztrálhatnak. A regisztrációs díjakról ezen a linken található bővebb információ.

Fontos, hogy a szállásfoglalás idén már nem része a regisztrációnak – a szállását minden résztvevő magának foglalja. Ehhez néhány nyíregyházi szállodát javaslunk a honlapon.

A konferencia csütörtök esti gálavacsorájának programja itt található.

A Magyar Közgazdasági Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete a 62. Közgazdász-vándorgyűlés előestéjén, szeptember 4-én, szerdán 18 órától egy kötetlen közös, ráhangoló programra invitálja mindazokat, akik már szerdán megérkeznének Nyíregyházára. A pálinkakóstoló programja és regisztrációs linkje ide kattintva érhető el.

A 62. Közgazdász-vándorgyűlésre regisztrálni ezen a linken lehet.

 

Orbán Viktor interjúja a Le Point című francia hetilapnak

Orbán Viktor interjúja a Le Point című francia hetilapnak

  • 2024.05.30.
  • Forrás: Miniszterelnöki Kabinetiroda

Emmanuel Berretta és Charles Sapin.

Orbán Viktornak a szokása az, hogy péntekenként megpróbál a hatalomgyakorlás rutinjától elszakadni, találkozik más emberekkel, meghallgat más véleményeket, egyéb jellegű tapasztalatokat szerez. Most pénteken, május 24-én, a miniszterelnök székhelyén, a Karmelita kolostor előtt egy magas embert, Evander Holyfieldet, „volt amerikai bokszolót kíséri ki az autójához. Emlékeznek? Ő az, akinek Mike Tyson beleharapott a fülébe…” – mondta a korábbi nehézsúlyú világbajnokot utánozva. Két héttel az európai parlamenti választások előtt Orbán Viktor is készülődik, hogy felhúzza a bokszkesztyűt. Először is azért, hogy kiüsse Magyar Pétert, új keletű magyarországi ellenfelét, majd a földre vigye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki egy második mandátum megszerzésére pályázik, és végül, hogy hat hónapon keresztül biztosítsa az Európai Tanács soros elnökségét. Mindenekelőtt azt reméli, hogy létrejön a nacionalisták és szuverenisták politikai szupercsoportja, amely kellő súllyal rendelkezik majd az Európai Parlamentben.

Melyek lesznek Magyarország prioritásai július 1-jétől, amikortól betölti majd az Európai Unió soros elnöki tisztjét?

Kezdjük azzal, hogy megnyugtatjuk azokat Európában, akik rettegnek ettől a kilátástól. Miután töltöttük már be soros elnökséget, nem szabad ennek a szerepnek a fontosságát túlbecsülnünk. Tisztességes közvetítői, nem valódi irányítói szerepkörről van szó. A magyar elnökség prioritásainak mindannyiunk számára kell programot adnia. Ezekből ötöt emelnék ki. A legelső ezek közül is a migrációs kérdés. Nem értünk egyet a jelenlegi paktummal, mert a paktum által megengedettnél több migránst szeretnénk megállítani. Másodsorban szeretnénk racionális vitát folytatni az Ukrajna és Oroszország között folyó háborúban való érintettségünkről. Nem elég azt mondani, hogy „Vlagyimir Putyin nem nyerhet.” Szükségünk van egy becslésre arról, hogy mennyibe kerül nekünk ez az érintettség, és tisztázni kell a célkitűzéseinket. Harmadsorban az Európai Unió régóta biztosít minket arról, hogy a zöldátállás nincs ellentmondásban az európai versenyképességgel, hanem éppen ellenkezőleg: lehetővé teszi annak fokozását. Ugyanakkor világosan látszik, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz. Újra át kell gondolnunk a zöldátmenetet, mielőtt még tönkre tenné az iparunkat. A negyedik pont az, hogy fejlesztenünk kell Európa védelmi képességeit. Ha biztonságunkról legfőképp az amerikaiak gondoskodnak, sohasem lesz valódi stratégiai autonómiánk. Végül és utolsó pontként, az európai országoknak meg kell osztaniuk egymással a demográfiai válság kezelésében alkalmazott, a bevándorlástól eltérő jó gyakorlataikat. Emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy demográfiai problémáink fő oka a háború [de ez távolról sem az egyetlen, a szerkesztőség megjegyzése]. Ha nem lett volna a két világháború, és nem hal meg több millió európai és keresztény fiatal a háborúkban, most nem lenne demográfiai válság Európában.

A közvélemény-kutatások a nacionalista erők áttörését jelzik szerte az európai kontinensen. Az Ön véleménye szerint min fognak változtatni a mostani európai parlamenti választások?

Ezeknek a választásoknak történelmi a jelentősége. Tíz év múlva valószínűleg úgy tekintünk majd vissza, hogy ezek döntötték el, hogy Európában béke lesz, vagy háború. Sem az első, sem a második világháborút nem tekintették azonnal világméretűnek. Az 1914-1918-as háborút eleinte a harmadik balkáni háborúnak tekintették, az 1939-1945-ös háborút pedig eleinte német–lengyel háborúnak gondolták… Azon túlmenően, hogy ez vagy az a párt hány mandátumot szerez, véleményem szerint a legfontosabb az, hogy hány képviselő áll majd készen arra, hogy az ukrajnai háborúban messzebbre menjünk, és hányan állnak majd ki a háború befejezése mellett. A békepárti képviselők győzelmén túl azt is remélem, hogy a jelenleginél több szuverenista képviselő támogatja majd a nemzetek Európáját. Nem tudom, sikerül-e áttörést elérni, erről a népeknek kell dönteniük. Azt viszont tudom, hogy az európai szuverenista tábor jövője csakúgy, mint általában az egész jobboldalé, ma két nő kezében nyugszik. Minden a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni együttműködési képességén múlik. Ha megtalálják annak módját, hogy közösen dolgozzanak egyetlen frakción belül vagy egymással koalícióra lépve, európai erővé válnak majd. Együttműködésük vonzereje igen nagy lesz. Ez elég lehet az európai politikai jobboldal átformálásához, azaz akár az Európai Néppárt [azaz EPP-nek, amelyik ma a legerősebb Európai parlamenti pártfrakció, a szerkesztőség megjegyzése] háttérbe szorításához, amely felett a németek teljesen átvették az irányítást: gyakorlatilag egy német frakcióról van szó.

Pártjának, a Fidesznek a megválasztott képviselői csatlakoznak-e majd az ECR-hez, Giorgia Meloni pártcsoportjához, ahogy azt Ön a múlt év decemberében bejelentette a Le Point-ban?

Igen, ez továbbra is napirenden van. De az éppen íródó nagybetűs történelem mindent átrajzolhat. Az ECR-képviselőcsoport és Marine Le Pen Identitás és Demokrácia (ID) pártja közötti együttműködés eddigi fő akadályát az AfD német szélsőségesek jelenléte képezte. Mára ez az akadály elhárult, miután ez utóbbiakat kizárták a frakcióból. Remélem, hogy Giorgia Meloni és Marine Le Pen közvetlenül a választások után megtalálják annak módját, hogy egymással tárgyaljanak. Természetesen bevetjük majd a Fidesz választott képviselőinek erejét, energiáját és lendületét is a megfelelő együttműködés kialakítása érdekében. Szeretnénk a Fidesszel az ECR-hez csatlakozni, de azt is tudnunk kellene, milyen lesz a kapcsolata egyrészt a francia Nemzeti Tömörülés (Rassemblement national) pártjával, másrészt az EPP-vel. Arra van szükségünk, hogy a jobboldal tükrözze és gyűjtse össze a jobboldali szavazók véleményét, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, amelyben az EPP továbbra is maga köré gyűjti a jobboldali szavazókat, majd becsapja őket azzal, hogy együttműködik a baloldallal. Ezeket a kérdéseket tisztázni kell az európai választások után.

Mi a véleménye Giorgia Meloni Európai Unióval kapcsolatos fordulatáról? Inspiráló-e ez az Ön számára, vagy sajnálatosnak tartja?

Nagyon nehéz volt a feladata. Megválasztása után azonnal azzal vádolták meg, hogy szélsőséges, hogy nem tartja tiszteletben az európai uniós értékeket… Kicsit úgy, mint minket is itt vagy az előző lengyel kormányt. Politikai támadássorozatot indítottak ellene, amelynek a célja az volt, hogy megöljék. De ő túlélte, és tisztázta az olasz álláspontokat. Ma mindenki tiszteli jobboldali, a keresztény értékekre alapozó kormányát, amely a demokrácia híve, és küzd az európai értékekért. Ez nagy kihívás a baloldal számára. A hírnév, amelyet Olaszországban és az Európai Unióban szerzett magának az új jobboldal létrehozásával, nagy tisztelet ébreszt bennem iránta.

Ön szerint Vlagyimir Putyin testesíti-e meg az Európára leselkedő legnagyobb veszélyt, vagy Marine Le Penhez hasonlóan Ön is úgy gondolja, hogy a legnagyobb veszélyt a bizottság által irányított „európai szuperállam létrehozása” jelentené?

A NATO nagyon erős, Európa katonai szempontból nincs veszélyben. A legnagyobb veszélyt nézetem szerint továbbra is az Európai Unió ideológiai irányítása jelenti. Brüsszelben és sok más tagállamban elterjedt az a gondolat, hogy a nép szolgálatánál fontosabb bizonyos alapelvek vagy bizonyos politikai értékek szolgálata. Ez különös. Számomra az elsődleges feladat nemzeteink érdekeinek szolgálata, de ezt a többi Európai uniós vezető populizmusnak tekinti. Inkább a „nyitott társadalmat,” azt a felfogást védik, amely szerint elfogadhatatlan a nemzeti értékrend vagy identitás, a hagyományos családi értékek, a keresztény értékekről nem is beszélve… Ez Soros György ideológiája. Remélem, hogy ezek az európai választások lehetővé teszik számunkra, hogy kikerüljünk ebből a csapdából, különös tekintettel az olasz dominanciájú ECR-képviselőcsoport és a francia dominanciájú ID-frakció képviselői között létrejövő koalíciónak köszönhetően.

Mit emelne ki Emmanuel Macron legutóbbi, a Sorbonne-on elmondott beszédéből?

A francia elnök besorolhatatlan politikus. Próbálok kapcsolatot építeni vele mélyreható, különösen filozófiai kérdésekről folytatott vitákban. Ő Európa progresszív és liberális jövőjében hisz, ami rám nem igaz. Sőt, ellenkezőleg: én fenyegetésnek tartom ezt. Úgy vélem, Európa jövője szempontjából az egyetlen stabil alapot a keresztény értékekhez történő visszatérés jelenti. Ezért a véleményünk Macronnal homlokegyenest különbözik egymástól. Ugyanakkor nagy rálátása van a dolgok történelmi dimenzióira, amit viszont nagyon kevés európai vezető mondhat el magáról. Ez lehetővé teszi kettőnk számára, hogy nézeteltéréseinket megvitassuk, és beazonosítsunk néhány olyan kérdést, amelyben egyetértünk, mint például az atomenergia, Európa versenyképessége vagy a stratégiai autonómiánk kérdése… Csak ez kétszer annyi időbe telik, mint a többi európai vezetőnél. (nevetés)

Az EPP konzervatív képviselői integrált európai haderő létrehozását javasolják, amely a szárazföldön, a tengeren, a levegőben és a kibertérben működne. Jó elképzelésnek tartja ezt?

Persze, ez is a jó elképzelések körébe tartozik. Támogatom az európai védelmi képességeink fokozására irányuló elképzelést. Azonban realistának kell lennünk, és fokozatosan kell továbblépnünk. Ha túl ambiciózus célokat tűzünk ki, az veszélyezteti a jó elképzelés megvalósulását. Az első lépés a hadiipari együttműködés megteremtése. Ezután el kell döntenünk, akarunk-e külön európai pillért a NATO-n belül. E védelmi képességek finanszírozása szintén kulcsfontosságú, de a nemzeti költségvetéseket nagy nyomás alá helyezi az Európai Bizottság. Megfontolható a nemzeti hadseregek közötti jobb együttműködés az amerikaiak kihagyásával, de ehhez időre van szükség.

Támogatja-e a védelmi erőfeszítések finanszírozására szolgáló közös hitelfelvételt, amit Emmanuel Macron javasol?

Egyáltalán nem szeretjük a közös adósság ötletét. Magyarországon készek állunk arra, hogy a katonai beruházásainkat saját erőből finanszírozzuk meg. Az adósság veszélyes függőséget hoz létre. Az európai politikával az a probléma, hogy sok vezetőben függőség alakult ki a közös hitelfelvétellel kapcsolatban. Az eladósodás azt jelenti, hogy több pénzt költünk el, mint amennyit megkeresünk. Ez egy szocialista elképzelés. Sokan azt képzelik, hogy az európai adósság súlytalan, csak a távoli, következő generációknak kell majd törleszteniük… De a pénz nem a fán terem. Nem vagyok szocialista, nem vagyok kommunista: ha pénzről beszélek, akkor ténylegesen leteszem a pénzt az asztalra.

Ezzel Ön Scholz kancellárral, egy szocialista vezető álláspontjával ért egyet, és nem Emmanuel Macronéval…

Scholz kancellár pénzügyminiszter is volt, tudja, hogy pénzről van szó. Nem csal.

Franciaországban a jelenlegi európai kampányban Valérie Hayer, a Macron elnököt képviselő listavezető azt mondta: „Orbán Viktor Európa legnagyobb zsarolója.” Ez az Ön vétójog-érvényesítési gyakorlatának tudható-e be, különösen Ukrajnával kapcsolatban. Mi erre a válasza?

Remélem, több tehetségesebb politikus is van Franciaországban, akik képesek megérteni, hogy az európai politika nem zsarolás kérdése. Mindössze arról van szó, hogy minden egyes tagállamnak jogában áll megvédeni az érdekeit. Amikor Magyarország él ezzel a törvényes lehetőséggel, akkor olyan joggal él, amely az Európai Unió lényege. Ukrajnával kapcsolatban emlékeztetnem kell arra, hogy 2015-ben az ukrán vezetők eltörölték a kisebbségekre vonatkozó szabályokat. Ez a döntés nagyon negatív hatással volt azokra, akik ezer éve azon a területen élnek. Ők nem migránsok. Kétségtelen, hogy az ukrán hatóságok főként az orosz kisebbséget célozták meg az intézkedéseikkel, de minden kisebbség szenvedett ettől a döntéstől. Azt kértük, hogy Ukrajnában kezeljék másképpen az európai kisebbségeket, köztük a magyar kisebbséget is. Azt akarjuk, hogy teljes egészében állítsák helyre a 2015-ös állapotot, nem kérünk se többet, se kevesebbet. Az ukrán hatóságok elutasították kérésünket.

Jóváhagyja-e végül is az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését?

Az első kérdés az, hogy Ukrajna életképes államként működik-e majd a jövőben is, tekintettel a háború pusztításaira. Erkölcsi felelősségünk abban nyilvánul meg, hogy belesodortuk Ukrajnát ebbe a konfliktusba azzal, hogy támogatást ígértünk nekik pontos elképzelés nélkül. Ha így folytatjuk, Ukrajna a vesztébe fog rohanni. Ilyen feltételek mellett korai lenne még a csatlakozásról tárgyalni. Először azt kell tisztáznunk, hol húzódnak Ukrajna határai, és mekkora a lakossága.

Magyarország sokakkal ellentétben nem teherként, hanem lehetőségként tekint a balkáni bővítésre. Milyen reformok szükségesek a Nyugat-Balkán, ezen belül is Szerbia csatlakozásához?

Magyarország sokakkal ellentétben nem teherként, hanem lehetőségként tekint a balkáni bővítésre. A lehető leghamarabb be kell őket gazdaságilag integrálni, bevonni őket a nagy projektekbe és tárgyalni a schengeni térséghez való csatlakozásukról. Az intézményi nehézségeket a folyamat végén lehet megoldani, nem az elején. Jól ismerjük Szerbiát, a 7 millió szorgalmas ember országát, akik modernizálni akarják magukat, ahogyan tettük ezt mi is. Integrációjuk mindannyiunk érdeke.

Kiket látna szívesen az Európai Bizottság elnökségében?

Feltételezem, hogy neveket szeretne hallani tőlem, de sajnos túl korán van még a nevek említéséhez.

Az olasz Mario Draghit például, aki az Európai Központi Bank elnöke volt?

Ő tiszteletreméltó ember. Amit meg kell tennünk, az, hogy megszabadulunk a jelenlegi vezetéstől, amely a legrosszabb bizottság volt, amit valaha láttam. Egyetlen ígéretüket sem tartották be a versenyképességgel, a szankciókkal, a bevándorlással, a bővítéssel stb. kapcsolatban. Egy demokratikus rendszerben, ha az ígéreteinket nem váltjuk valóra, távozunk. Korai még neveket említeni, de a következő elnöknek olyannak kell lennie, aki több éven keresztül volt már miniszterelnök. Az így szerzett szilárd tapasztalata lehetővé teszi számára, hogy képes legyen olyan súlyos, nagy horderejű kérdések kezelésére, mint a háború, a versenyképesség és a bevándorlás.

Egyetért-e a holland Mark Rutte jelölésével a NATO-főtitkári posztjára?

Még folynak a tárgyalások a témában, de Mark Ruttének volt néhány számunkra problémás megnyilvánulása. Azt mondta egyrészt, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból, másrészt, hogy térdre kell minket kényszeríteni. Ez nem a legjobb módja annak, hogy a támogatásunkat megnyerje magának.

Kína nagyon nagy befektető Magyarországon, felzárkózik Németországhoz. Miért nem csatlakozik a BRICS-hez, ha Európa olyan sok problémát okoz Önnek?

Az EU-ban maradunk, mert exportunk 75 százaléka az egységes piacra irányul. Létfontosságú ez a 10 millió lakossal rendelkező nyitott gazdaságunk számára. A Nyugat részei vagyunk, még akkor is, ha keletről jövünk. Mindazonáltal eredeti stratégiánk van a keleti és nyugati csúcstechnológiák közötti együttműködés kialakítására, például az ugyanazon a telephelyen működő kínai akkumulátorgyár és egy BMW-gyár között. Magyarország egyedülálló adottságokkal bír ahhoz, hogy hidat képezzen Kelet és Nyugat között.

Új ellenfele van Magyar Péter személyében, aki a Fideszből, az Ön pártjából jött. Megtámadta Rogán Antalt, az Ön jobbkezét, akit azzal vádol, hogy a háttérben ő mozgatja a szálakat. A közvélemény-kutatások szerint a szavazók 24-26 százaléka áll készen arra, hogy Magyar Péterre adja le szavazatát, holott az év elején még senki sem ismerte őt. Tart-e ettől, a saját soraiból kikerült új ellenféltől?

A történet mindig ugyanaz. Amióta több mint harminc éve vagyok a politikában, sokakat láttam jönni-menni. Olyannyira, hogy nem is emlékszem már az ellenfelek nevére, akikkel szembe kellett néznem. Várjuk, hagyjuk, hogy a magyarok szavazzanak, és döntsenek a jövőről.

El tudta volna képzelni, hogy Varga Judit, a volt igazságügyi miniszterük és férje, Magyar Péter válása ekkora port kavar majd a magyar politikai életben?

Tudja, mindig kínos, ha egy közszereplő magánéletéről van szó. Ebben a konkrét esetben egy volt igazságügyi miniszterről van szó, aki az egyik legtehetségesebb női politikus, akit valaha ismertem. Nehéz elképzelni, hogy a magyarok megbíznak valakiben, aki a felesége tudta nélkül felvette a vele folytatott beszélgetést, majd a felvételt politikai célokra használta fel. Ezt nem tudom elképzelni, mert Magyarország komoly ország.

Sinkó Eszter: A magyar állam a GDP 4.4 %-át költi az egészségügyre

Sinkó Eszter: A magyar állam a GDP 4.4 %-át költi az egészségügyre

 

Az IME egészségügyi szaklap XVIII. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciára 2024 június  12-én került sor Budapesten  a Crowne Plaza Hotelben V. szekcióban amelyek az alábbiak voltak I. Szekció Egészségpolitika, II. Szekció Adósságmenedzsment új megközelítésben, III. szekció Adatvezérelt egészségügy. IV. Szekció Egészség gazdaságtan. V.  Köz és magán ellátás együttélése 17 résztvevővel kilencórás időtartamban egy órás ebéd , és kétszer húsz perces kávé szünettel.

Jelenleg a Járó beteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap  2024 június 12-ikonferenciáján, ahol még a Pénzügyminisztérium államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

A kijelentést Banai Péter Benő tette, aki államháztartásért felelős a pénzügyi tárcánál, és előadásában azt hangsúlyozta, a szakdolgozók és orvosok bérét a koronavírus-járvány okozta válság, az államháztartási hiány, a háború és a költségvetést terhelő más, kedvezőtlen körülmény ellenére is növelték, így az ágazati bérek nemcsak reálértéküket őrizték meg az elmúlt években. Mint fogalmazott, 2024 és 2028 között a „növekedés és helyreállítás évei jönnek”, 2025-ben mérséklődő infláció mellett már érdemi gazdasági növekedéssel számol a kormány, és az egészségügy is számíthat mintegy 100 milliárd forintos többletforrásra az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF), ha sikerül konszenzusra jutni az uniós szervekkel. Arra, a közönség soraiból érkező felvetésre, hogy a kormány hosszú távú tervei között sem szerepel, hogy GDP arányosan 4 százaléknál többet költsön az egészségügyre, az államtitkár azt mondta: lehetnének magasabbak a közkiadások, ám vannak olyan országok, ahol ennél is kevesebb jut az ágazatra, mégis eredményesebb a működés.

Az alapellátástól a kórházakig adott áttekintést az egészségpolitikai folyamatokról Bidló Judit, a Belügyminisztérium (BM) egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Egészségügyi Menedzsmenttársaság (MEMT) által szervezett konferencián.

A háziorvosi indikátorrendszer átalakítása során kiderült, hogy vannak olyan körzetek, amelyek nem reagáltak a változásokra, ez, valamint az alapellátási igények átrendeződése is indokolja a körzetek átszabását. A betöltetlen körzetek problémájának rendezésébe az önkormányzatokat is bevonják, megoldási javaslataikat augusztus 31-éig oszthatják meg a BM-mel.

 

 

 

 

 

 

 

 

Végül jó és hatékony megoldásnak bizonyult az alapellátási ügyeleti rendszer átszabása, hiszen a betegek, akik egyre jobbra értékelik az ügyeleti pontokon folyó munkát, definitív ellátáshoz jutnak a helyszínen. A szakpolitika most azon dolgozik, hogy a gyógyszertári ügyeleteket is összehangolja az új ügyeleti rendszerrel. A szakpolitika fókuszában a praxisközösségek továbbfejlesztése áll. A kiemelt kompetenciájú ápolók (APN) hatásköri listájának kidolgozása, az egészségfejlesztési irodák bevonása nyomán egy olyan holisztikus ellátási lánc jön létre, amely prevenciós szemlélettel egészen a rehabilitációig kíséri a beteget. A járóbeteg-ellátásban a szerepek újraallokálására és a tele medicinában rejlő lehetőségek jobb kihasználására koncentrálnak, a legfontosabb feladatok a megfelelő szakmakódok, a rövidebb beteg utak és előjegyzési idő. Nem cél a kórházak bezárása – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki elmondta azt is, olyan új szakma- és tevékenységkódok jelenhetnek meg a fekvőbeteg ellátásban, amelyek lehetőséget adnak a kapacitások átszervezésére is. A finanszírozásban meg kell jelennie az amortizációnak – tette hozzá Bidló Judit, aki elmondta, a szakállamtitkárság dolgozik a minimumfeltételek új rendszerén is.

Még mindig kórház centrikus a rendszer Választás után vagyunk, de egyelőre nincs jele, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hozna létre a kormány, az ágazat továbbra is csak államtitkári szinten kap képviseltetet. Az egészségügy még mindig nem prioritás, és nem nyilvános a Boston Consulting Group (BCG) átalakítási javaslatcsomagja sem, amelyet azért titkolnak, hogy „ne zaklassák fel a közvéleményt”.Ezzel az összefoglalóval vette sorra a kormányzati döntések kedvezőtlen hatásit Sinkó Eszter a Semmelweis Egészségügyi Menedzserképző Központ dékán helyettes a MEMT elnökhelyettese, a konferencia szervező bizottság elnöke, aki szerint a magyar ellátórendszerre a szocializmus óta jellemző kórház centrikusságot erősítették azzal, hogy az irányító kórházakhoz rendelték a megyei ellátás szervezési feladatokat, miközben a humánerőforrás-krízis és az eladósodás – az adósságnövekedés üteme megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben – tarthatatlan állapotokat eredményez az intézményekben. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) képtelen kezelni a kórházaktól érkező heti ötezer panaszbejelentést, így az üzemeltetés kiszervezése legfeljebb arra jó, hogy a kormány összességében láthatja, hogy milyen állapotban van a kubatúra; kérdés persze, hogy ez a tapasztalás milyen döntésre sarkallja…Nem feltétlenül jó, hogy a teljes ellátórendszer irányítása az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozik – folytatta a  dékán helyettes  aki szerint a háttérintézményekben kevés a szakember, de őket sem fizetik meg. Példaként említette, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elődjénél, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a kilencvenes években még hatezren dolgoznak, most pedig már csak 660-an, miközben az intézmény számos funkcióját erősíteni kellene. NNGYK – mindössze ennyi maradt az ÁNTSZ-ből – fogalmazott Sinkó Eszter  a konferencia szervező bizottság elnöke .Lebegő pozícióban vannak az önálló járóbeteg-szakellátók, egyelőre nem tudni, lesz-e államosítás – emlékeztetett a korábbi tervekre az elemző, aki szerint azonban nem a kórházakhoz, hanem az alapellátáshoz kellene közelíteni a rendelők szolgáltatásait, ezzel emelve a lakosság közeli ellátás színvonalát. Bidló Judittal szemben Sinkó Eszter a MEMT elnökhelyettese szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése a lakosság szempontjából kedvezőtlen, mert számos ügyeleti pont megszűnt. Bár ezek pótlását magukra vállalnák az önkormányzatok, ám ez egyenlőtlenségeket okoz a lakosság ellátásában. A háziorvosok sem elégedettek: rendre jelzik, hogy nincs gyakorlatuk sürgősségi betegellátásban. Bár az Országos Mentőszolgálat szán energiát a képzésükre, az eredmény oldaláról ez szintén egy vitatható pont. A pozitívumok között említette a

 

 

szakközgazdász a háziorvosi indikátorrendszer megújítását, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetését, a kórházak negyedéves teljesítmény- felülvizsgálatát. Az eddig választott eszközök nem működnek, a további, parttalan államosítás nem eredményez jobb működést – állapította meg összefoglalójában Sinkó Eszter. a harminc leg befolyásos egészügyim szakember egyike. JIR:-ben pénz híján elmarad a forradalom? A magyar állam az egészségügyre a GDP-nek csak 4,4%-át költi, szemben az EU 7,7%-os átlagával. A szakrendelők helyzete bizonytalan, és az egészségügyi rendszer az uniós forrásokra vár.

Miközben Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója előadásában arról beszélt, hogy a JIR régóta várt forradalmi változást hoz az ellátórendszerben, mert biztosítja a kapacitások lehető legjobban kihasználását,

közel sem volt ilyen optimista Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi egészségügyért felelős államtitkár, aki jelenleg miniszteri biztosként felel a JIR bevezetésért. Mivel forrást nem allokáltak hozzá, humánerőforrás-oldalról nehézkes a JIR felépítése. Nem sikerült kialakítani a call centereket és a kórházak weblapjait sem hozzáigazítani a központi időpontfoglaló rendszerhez – panaszolta   Ónodi-Szűcs,  Zoltán aki szerint így a JIR nem tudja betölteni a neki szánt szerepet, hogy javítsa a lakosság hozzáférését és elégedettségét. Hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg a JIR lenne a legolcsóbb, a legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben. Úgy vélte, a háború, az uniós források hiánya, illetve a magánszolgáltatói lobbi állhat annak hátterében, hogy nem allokálják a rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges forrásokat .A JIR eszköz lehetne a kapacitásmenedzsmentben, de ehhez olyan finanszírozásra van szükség, amely biztosítja a feladat minőségi ellátását és meg tudja szüntetni az orvosok privilégiumát az előjegyzésben – hangsúlyozta a miniszteri megbízott, hozzátéve: az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy az intézmények „bezárkóznak a saját előjegyzésükbe”, nem engedik kintről foglalni az időpontokat. Úgy vélte, a paraszolvencia eltörlése után egyelőre nem sikerült megtalálni azt az eszközt, amely kivédi a hálapénz romboló hatását. Vegzáló levél a kiszolgáltatott szolgáltatóknak

Az átlagfinanszírozási időszak lezárása után a járóbeteg- és az aktív ellátásban végre elértük a bázisévhez (2019) viszonyított 100 százalékot – jelentette előadásában Kiss Zsolt. A NEAK főigazgatója szerint jó út a korábbi, nagyon merev tvk-rendszer áthangolása, a többletkapacitási igények háromhavi, dinamikus áttervezése. Sikerült előrelépni a várólisták csökkentésében is, már csak három csoportban van 60 napon túli várakozás, így lassan a várakozási idők tekintetében visszalépünk oda, ahonnan 2019-ben indultunk: az OECD országok felső harmadába.

„Vegzáló” levelet küldött két héttel ezelőtt a NEAK a kórházaknak, amelyben arra kérték az intézményeket, jelezzék a többletkapacitási igényeiket, egyúttal figyelmeztették azokat, akik elmaradtak a várólistával – jelezte a főigazgató, ahogyan azt is, változtak a betegtájékoztatás feltételi, a pácienseknek el kell mondani, hogy máshol is elvégeztethetik a várólistás műtéteket.

A május végi kórházadósság 82 milliárd forint, 12-13 milliárd forintos tartós adósságnövekedéssel számolunk. Erről már a szakmai kerekasztal mellett tett említést Kiss Zsolt, aki szerint a lehető legdrágább módszer a konszolidáció, mert annak kamatterhe és egyéb többletköltsége is nagy.

Kiszolgáltatott helyzetben gazdálkodunk – fogalmazott a kerekasztal mellett Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, megemlítve, hogy már van olyan gyógyszerbeszállító, amely

utólagos fizetés mellett nem szolgáltat. – Az utólagos adósságrendezés olyan pályán tart, ami ellehetetleníti a kórházakat – jelentette ki az elnök, elismerve, hogy a menedzsmenteknek is van szerepe az eladósodásban, ugyanakkor ez minimális azzal szemben, amit az alulfinanszírozottság okoz. Felhívta a figyelmet az ellátásminőség szempontjaira is, hiszen ha ezen spórolnak, akkor „remek, adósságmentes kórházaink lesznek”, de csak a minimumot tudjuk nyújtani a pácienseknek.

Néhány évnyi szünet után újra megalakult az önálló Egynapos Sebészeti Tagozat az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban – jelentette a konferencián a tagozat friss elnökeként Mészáros János, aki úgy vélte, meghatározó szerepük van az ellátási formában érintett manuális és klinikai beavatkozásokat végző  orvos szakmai területek koordinálásában .A műtét technika terjedése egyre inkább lehetővé teszi, hogy a betegek nagyon rövid posztoperatív szakasz után hazamenjenek, és lényegesen kevesebb szövődménnyel gyógyuljanak. Az elnök beszámolója szerint a beteg kiválasztási folyamatot nemzetközi standardok határozzák meg, az anesztézia fejlődésének köszönhetően ma már olyan páciensek is nagy biztonsággal műthetőek egynapos ellátás keretében, akiknek ellátását korábban csak bennfekvés mellett vállalhatták. Az ismételt felvételek aránya évek óta 1,2-1,5 százalék között van, amellett hogy az ellátott esetek száma ugyanezen időszakban megduplázódott. Az esetek 80 százalékát kórházban látják el, ezért itt kell biztosítani, hogy az egynapos ellátás önálló szervezeti egységként működjön úgy a kubatúra mint a beteg útszervezés szempontjából – hangsúlyozta Mészáros János, hozzátéve, hogy a struktúra átalakítás szempontjainak is megfelelnek, hiszen az egynapos ellátás sok esetben kiválthatja a bennfekvéssel járót, így a TÉK (teljesítmény éves keret) nem lehet akadálya az ellátási forma kiterjesztésének.

 

A mesterséges intelligencia és a versenyképesség volt a célkeresztben a XIV. Infótér konferencián

A mesterséges intelligencia és a versenyképesség volt a célkeresztben a XIV. Infótér konferencián

A XIV. Infótér konferencia 2024 június 6-án délelőtt  az Országház Felsőházi termében délután a Bálna rendezvény központban került megrendezésre Egy-egy ország, régió vagy kontinens versenyképességét gyakran említik egy lapon a  digitalizációval  semmi csoda nincs abban, hogy a kérdés hangsúlyos szerepet kapott a  konferencia délelőtti plenáris előadásaiban is.

Az alaphangot már Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke megadta, amikor köszöntőjében felidézte azokat a kritikákat, amelyek szerint az Európai Unió sokszor nem megfelelő sebességgel reagálja le a globális kihívásokat, emiatt pedig gyakran elszenvedője, nem pedig formálója a világgazdasági és világpolitikai eseményeknek; a hiányosságok között pedig rendre előkerül, hogy Európa nem kellőképpen versenyképes. A digitalizáció jó esélyt kínál a felzárkózásra, a mesterséges intelligencia még inkább („ma még a versenyelőny megszerzését szolgálja az MI, holnap már a szükségszerű bukás elkerülését”, fogalmazott Soltész Attila), de a lehetőségek kihasználása komoly együttműködést kíván minden érintettől.

Navracsics  Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában adatokkal is alátámasztotta a versenyképesség fontosságát. Az általa kivetített térképeken jól látszott, hogy azok az európai régiók a legfejlettebbek, amelyek a versenyképességi rangsorban is előkelő helyen állnak – a két tényező kéz a kézben jár. Az is kirajzolódott a képből, hogy az átlagon felüli versenyképesség egy Skandináviától Észak-Olaszországig húzódó régió sajátossága – a perifériák, legyenek azok keletiek vagy déliek, ezen a téren jócskán lemaradtak. Mint ahogy meglehetősen lemaradtak a magyar régiók is az egy főre jutó GDP arányában is. Minden magyar régió növelte teljesítményét a 2004-es csatlakozás óta, de csak a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régió van az uniós átlag felett: 129 százalékról 158 százalékra növelte fejlettségi szintjét. Az örömteli képre azonban több árnyék is vetül. Az egyik ilyen, hogy a régiós fővárosok (Prága, Varsó, de még Bukarest is) ennél jobb teljesítménnyel büszkélkedhet. A másik, hogy az összes többi magyar régió messze elmarad az uniós átlagtól – a legjobban még Közép-Dunántúl teljesít (71 százalék), de Észak-Magyarország vagy Észak-Alföld csak 50 százaléknál jár .Közép- és Kelet-Európában mindenütt jól megfigyelhető, hogy a fővárosok messze megelőzik az ország többi részét, és egyedül húzzák fel a nemzeti statisztikákat. A fejlesztéspolitika egyik legfontosabb feladata az, hogy igyekezzen csökkenteni ezeket a különbségeket – hangsúlyozta Navracsics Tibor. „Ne kelljen kiköltözni a városokból, ha élhető környezetet szeretne valaki, és ne kelljen beköltözni a városokba, ha megfelelő szintű munkához és kösz szolgáltatásokhoz akar jutni”, fogalmazott a miniszter.

Minden vélemény szerint a mesterséges intelligencia lehet az egyik olyan technológia, amely nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság versenyképességének fokozásához, ezért is került a kormányzat fókuszába az MI – ezt már Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára mondta. A politikus hozzátette: extenzív növekedésből intenzív növekedésre kellene átállnia a gazdaságnak, ebben pedig kiemelt szerepe lehet az MI-nek.2020-ban már megszületett Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája, de ezt villámgyorsan átírta a technológia és a nemzetközi szabályozás, például a nemrég elfogadott európai AI Act. Voltak szép eredményei az MI Stratégiának (például 100 ezren végezték el az MI kihívást, azaz ennyien sajátították el az MI alapjait), de egyes területeken nem sikerült áttörést elérni. Így például az intézkedések inkább csak a kutatás-fejlesztést segítették, az MI vállalati adaptációjában nem értek el számottevő eredményt. Ennek fókuszba kell kerülnie az MI Koalíció együttműködésével készülő MI Stratégia 2.0-ban, emelte ki az államtitkár. Ugyancsak fontos feladat lesz az uniós AI Act implementálása a hazai jogrendbe. 2025 júliusáig fel kell állítani azt a hazai hatóságot, amely eldönti, hogy a cégeknél alkalmazott MI- rendszerek alacsony, közepes vagy magas kockázatúak-e – ennek a hatóságnak a működése versenyképességi kérdés is lesz, figyelmeztetett Fábián Gergely. 2026 júliusától pedig már alkalmazni is kell a törvényt, márpedig a két év nem túl hosszú idő erre a feladatra.

Lényeges, bár nem mindig szem előtt tartott összetevője egy ország versenyképességének a közszolgáltatások fejlettsége, az ügyintézés digitalizációjának szintje. A magyar államigazgatásban 17 százalék a sikertelen ügyintézés aránya – és csak azért ennyi, és nem magasabb, mert sokan meg sem találják az ügyintézési szolgáltatásokat, sokkolta az Infóparlament hallgatóságát Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgató-helyettese, aki egyúttal a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) végrehajtásáért is felel. Mindez azért is elszomorító, mert már eddig is sokat időt és erőt az állam az e-ügyintézési szoftverekre, de az eredmény sokszor nem látszik. Születtek jó kezdeményezések, vannak jó rendszerek (például az egységes név- és lakcímnyilvántartás, az EESZT, az e SZJA), de ez még kevés. „Bármit fejlesztünk, az akkor válik értékké, ha kattint a felhasználó és megtörténik, amit vár; minden más fejlesztés értéktelen”, mondta

Az eddigi fejlesztések is igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, mint az EU-s elvárások, a biztonság, a jogszabályok, a közbeszerzés vagy a minőségbiztosítás. Ha mégsem jött az elvárt eredmény, megkettőzött erőfeszítéssel csinálták végig ugyanazt a folyamatot, a tervezéstől a minőségbiztosításig – pedig a megoldás ezen kívül van .A megoldás pedig egy új elvárás beemelése a folyamat elejére – nevezetesen, hogy mit is akar a felhasználó, milyen problémája van? Ezt vizsgálták, mielőtt igazából nekiálltak a DÁP mobil applikáció fejlesztésének: 5 ezer (!) mélyinterjút folytattak le, hogy részletesen megismerjék a jövőbeni felhasználók elképzeléseit, igényeit, fájdalompontjait. A felismerés pedig nem is olyan meglepő: az elvárás nem a kényelmes ügyintézés, hanem hogy egyáltalán ne is kelljen ügyet intézni!Ennek érdekében számos újítást bevezet majd a DÁP. Az egyik legfontosabb újítás az lesz, hogy az ügyfélnek nem kell újra és újra megadnia az adatait, minden bekerül az űrlapra, ami az állami nyilvántartásokból kiderül. Ehhez biztonságos azonosítás és elektronikus aláírás is kapcsolódik majd, hogy mobilról, egy gombnyomásra be lehessen nyújtani az iratot.És hogyan fog mindez kinézni a gyakorlatban? Both András egyetlen példát hozott fel, a jogosítvány meghosszabbítását. Ha az állampolgár elment az orvoshoz, és ott megkapta az igazolását, semmilyen további teendője nem lesz – az összekapcsolt állami rendszereken végigfut az ügy, ő pedig csak azt veszi észre, hogy digitális irattárcájában megjelent az új jogosítvány. Both András szemléletesen érzékeltette, hogy sokan miért kedvelik még mindig jobban a személyes megjelenéssel történő ügyintézést az online ügyintézésnél. Egyszerűen csak felolvasta, miként hangzik egy hazai e-ügyintézési szolgáltatás (a jogosítvány meghosszabbításának) leírása – az idézet a magyarorszag.hu-ról származik:„A szolgáltatás igénybevételével elektronikus azonosítást követően, elektronikus úton tehet nyilatkozatot arról, hogy a vezetői engedélye meghosszabbítását automatikus hivatalbeli eljárás igénybevételével, vagy ezen lehetőség kizárásával, kérelemre kívánja intézni. Amennyiben az automatikus hivatalból eljárás lehetőségével él, a jelen nyilatkozat kitöltésével és hatóság részére történő elektronikus benyújtásával az ezen eljárás lefolytatásához szükséges nyilatkozattételi kötelezettségének is eleget tesz.”

Kulcsár István :Szülőföldem Lipócia

Kulcsár István :Szülőföldem Lipócia

 

Az Atlantic Press Kft könyvkiadó által megjelent könyvek a könyves szakma jeles eseményei. Nem volt

ez másként Kulcsár István Szülőföldem Lipócia könyvénél sem

Kulcsár István "Szülőföldem, Lipócia" című könyve egy mélyen személyes és részletes

emlékgyűjtemény, amely Budapest egyik legérdekesebb városnegyedének, Újlipótvárosnak a

történetét meséli el. A 92 éves szerző huszadik kötetében a történelemkönyvek által nem pótolható

személyes történeteket oszt meg, melyek egy fenomenális memóriával megáldott értelmiségi

szemszögéből tárulnak fel https://www.libri.hu/konyv/szulofoldem-lipocia.html.A könyv első

részében Kulcsár az Újlipótvárosban töltött gyermekkorát idézi fel, amely hosszabb-rövidebb ideig

olyan jelentős magyar irodalmi alakoknak adott otthont, mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy

Frigyes, József Attila, Radnóti Miklós és Faludy György. Emellett szó esik Bächer Ivánról is, aki

ugyanabban a házban élt, ahol a szerző is lakott korábban A kötet második felében a szerző a

könyvritkaságokról, Ho Si Minh magyar partizánjairól, valamint a korabeli szovjet és magyar

cenzúráról mesél, a már megszokott könnyed és szórakoztató. A könyv nem csupán egy személyes

történet, hanem egy történelmi korrajz is, amely betekintést enged a múlt század Budapestjének

mindennapjaiba és kulturális életébe.

Összességében Kulcsár István "Szülőföldem, Lipócia" című könyve egy gazdag és értékes olvasmány,

amely nem csak az irodalom és történelem iránt érdeklődőknek, hanem minden budapesti és

Budapest iránt fogékony olvasónak ajánlott. A szerző részletes emlékezete és élvezetes írásmódja

révén a könyv egy olyan időutazásra hív, amely során a múlt század Budapestjének hangulata és

szellemisége elevenedik meg előttünk.

A 191oldalas könyv 33 különleges fotót tartalmaz.

Érdemes elolvasni

Szarvas István

süti beállítások módosítása